Nagy bizonyossággal az a 42,5 fok hibás adat! 3-4 fokkal volt hidegebb a környezõ állomásokon, pl. 60 km-re Szolnokon abban a júniusban 38,6 fok volt a legmelegebb, 30-án. Tehát 29-én legfeljebb 38,5 fok lehetett ott. Hogy egy másikat is mondjak, 1890.03.30-ai 30 fok Hódmezõvásárhelyen is rossz adat, pedig szép is lett volna a márciusi hõségnap. Akkor az egész déli országrészben 25-26 fokok voltak, Szegeden 25 fok. 1890. március 30-ai maximumhõmérsékletek: Link

lász.: Zabaron -15 fok alatt, kisebb eséllyel talán még -16 fok alatt is lehetett akkor. 1879. decemberében, amikor Budapesten -10,7 fok volt a közép, Zabartól nem messze Losoncon -15,9 fokos volt az a hónap.

Seth: Mondja az, aki nem képes megkülönböztetni a lokálist az országostól. Nem tudom, mi bajod van velem, minden egyes szavamat kiforgatod, a jelentõs szövegértési problémáidról nem is szólok, hogy most már harmadszor kell leírjam, hogy nem egy, hanem öt egymást követõ napról volt szó! Azt írtam még az elején, hogy "Azért ezt kicsit soknak érzem, egyszer-kétszer persze, hogy elmegy, de stabilan napról-napra!" Nem a 2-4 fokos eltérésen kaptam fel a fejem, mert annál több is elõfordulhat, hanem, hogy ez tartósan fennállt. Ma egyébiránt +2 fok volt a fölébecslés. 34 fok volt az elõrejelzett, a mért 32,0 fokkal szemben. Kiváncsi vagyok, hogy a mostani hõhullámnál hogy alakul ez. Mégha az írtam volna, hogy máglyán égessük az összes meteorológust mert tévedni merészeltek egy tized fokot is, akkor megérteném a pattogásod. Mondjuk ilyet nem írnék sose, mert remélhetõleg én is meteorológus leszek és nem kívánnám magam máglyára. laza
Részemrõl befejeztem veled!