Legtöbbünk nem is tudja, milyen finomságok vannak a mögött a triviális számítás mögött, hogy Tközép= (Tmin+Tmax)/2
Illetve, hogy ez elég durva közelítés. Ugyanis a meleg (vagy a hideg) idõ természetre gyakorolt hatásai a felvett hõenergia mennyiségétõl függnek, s ez a hõmérséklet-görbe alatti területtel arányos. Ugyanaz a maximum és minimum érték nagyon sok görbe futás, azaz terület- nagyság mellett lehetséges. Nem mindegy, hogy a maximumot óriási, széles dóm képviseli, vagy pedig egy ványadt kis tû. Ugyanez vonatkozik a minimumra.
A középhõmérséklet definició szerint az a vízszintes vonal (pontosabban, az ehhez tartozó hõmérséklet-érték) mely alatti téglalap területe éppen megegyezik a valós hõmérsékletgörbe alatti területtel.
A szokott módon kiátlagolt középhõmérséklet és a definició szerint számított között kisebb-nagyobb különbség van, mely fizikai jelentõséggel bír. (Majd a nálam okosabbak megírják, pontosan mivel)
A hõmérsékletgörbe alatti területet algebrailag, integrálszámításal persze nem lehet megadni. Jó közelítésû eredményt kaphatunk viszont, ha az idõegységenként (percenként, óránként) mért hõmérsékletértékeket összeadjuk. Az ilyen hõösszeg-szerû mennyiségek már jól közelítik a hõmérsékletgörbe alatti területet.
Például az agrometeorológiában nem a napi, vagy havi középhõmérsékleteket szokás megadni, hanem a nap, a hó, vagy az egész tenyészidõszak hõösszegét. Ez nyilván reprezentatívabb a szokásos módon kiszámolt középértékeknél. nevet