Ahogy ígértem tegnap este válaszolok a tegnapi kérdésedre, vagyis arra, hogyan látom Európa idõjárási viszonyait a következõ idõszakban.
Vegyük sorra az egyes tényezõket!
1. Ázsia:
Elégy nagy területen, viszonylag hamar (már október közepén voltak területek ahol 1 héttel az átlagos elõtt) alakult ki a hótakaró. Ez még most is tartja makacsul magát. A levegõ egyre inkább hûl felette. Kedvez az anticiklonok tartós fennmaradásának. Habár nem feltétlen okés, ha nagyon erõs anticiklonok fejlõdnek ki az ázsiai kontinens belsejében. Ugyanis ezzel egyidõben az Atlanti-óceán felett gyakori a ciklon keletkezés (Péczely vizsgálatai alapján). Mi lenne akkor a kedvezõbb a hidegnek Közép-Európában? Ha ezek az anticiklonok inkább a Kelet-eruópai síkság felé, illetve Európa északi területei fölé épülnének ki. Ezze egyidõben pedig könnyen alakulhatnak ki sekély ciklonok, Hidegciklonok az Ázsiai kontinens felett, tovább erõsítve a hideget. Ugyanis az ott képzõdõ hófelszín felett lehûlõ sûrû hideg levegõ egyben "lomha" is. Tehát könnyen elõfordulhat, hogy ha el is ér a Kelet-európai-síkságra onnan inkább dél fele veszi útját, illetve nem igen kell át a Kárpátokon.
2. Tengervíz hõmérséklet.
A tengervíz hõmérsékletét az idõjárási események befolyásolják, de ugyanakkor az is visszahat a légkörre. A mostani ciklonaktivitás az óceán felett és fõleg Nyugat-Európa parjainál kedvezek ezeknek a hûtésére. Ráadásul a jet délebbre tolódásával, egyben a csapadék delebbi szélességek felé tejedése pár nap, egy-két hét alatt szépen lehûtheti a tengervizet egy-két fokkal is akár. Ez késõbbiekben visszahat úgy, hogy gyengébb ciklon keletkezés valósulhat meg felettük. Elõszeretettel léphetnek fel az anticiklonok, melyek ismételt melegedésnek kedveznek majd. Viszont fura módon érdekes számomra, hgoy habár az Észak-atlanti térség északi területeinél látszólag kicsit visszatorpant a jégmezõ, mégis igen hideg a Kelet-grönlandi-áramlat. Labradornál is erõsen hideg az áramlat és gyorsan fagy a tenger annak a jó nagy kitejedésû hideg levegõnek a hatására. Ez ismét szerpet játszik a késõbbiekben. A Labradori-áramlat egy kulcsfontosságú "kapu" a Golf-áramlat mellett. A kettõ találkozásánál nagyon behullámzódhat a Golf-áramlat és az átlagosnál is több gyûrû szakadhat le, mely ideiglenesen (pár hétre, vagy akár hónapokra is) csökkentheti azt a hõmennyiséget melyet szállítana Európa felé. Vagyis, ha nagyon hideg és édes ott a víz, nagyobb eséllyel szakadhatnak le gyûrûk a kettõ áramlat érintkezésekkor.
3. Észak-Amerika, hideg, hótakaró.
Szépen gyûlik ott a havacska és mostmár végre a Labrador-fsz.-et is komoly hideg érte el, mely tartósnak bizonyul. A kialakuló hómennyiség felett felépülõ anticiklonok rendszerint kapcsolatban állnak a grönlandi légnyomás mezõkkel. Vagyis gyakorta összekapcsolódnak. Ilyenkor a ciklonok az Atlanti-óceán középsõ medencéi felett haladnak inkább. Mivel Grönland felett is anticiklon található, vagyis annak keleti oldalán hideg áramlik le, rendszerint beerõsödhetnek Nyugat-Európa partjainál és ismét tetemes csapadékkal és felhõborítottsággal tovább hûthetik az óceán viizét. Vonulási irányuk pedig többnyira nyugatias vagy észak-nyugatias maradhat. Könnyebben épül fel majd anticiklon Észak-Európa felett a ciklook hátoldalán beáramló hidegben és havas felszín felett.
4. Grönland és a Sarkvidék hõmérséklete.
Nem feltétlen kedvezõ, ha nagyon nagy mennyiségû hideg levegõ van a sarkvidékeken. Ilyenkor erõs zonalitás jelentkezik, illetve ciklonaktivitás mely igyekszik "felzabálni" a trópusi és sarki hõmérséklet különbségbõl adódó energiákat. Mindenesetre egy ilyen erõs ciklonaktivitás többnyire egy erõs északi áramlással zárul Európa felett, melyben a hideg leáramlik és gyakran a Balkán-fsz. felett medi ciklonokat generál.

Az elõbb elmondottak alapján úgy ítélem meg a mostani jelekbõl, hogy habár december eleje és közepe még éppenhogy téliesen alakul, december végére, január elejére egy komolyabb lehûlés is összejöhet. A január középhõmérsékletét átlagosnak (plusz/mínusz másfél fok) váom. Na igen, ez kb 3 fokos intervallum mondhatnánk és hát ez sok és hát ez hasra ütés is lehetne...... Viszont ne feledjük, hogy január középhõmérsékleti értékei az utóbbi fél évszázadban 8 °C-os intervallumban mozgott. Ehhez képest azért nem rossz becslés, jelzés, sõt merész is. Korábban is írtam, hgoy várok ídén dec. 20 és febr. 20 között egy HRHI-t (legalább 6 napig -4 °C alatt van napi középhõmérséklet Budapesten). Ellenben megjegyzem, hogy a Kárpát-medencére megmondani milyen lesz a tél a legnehezebb egész Európában. Ennek oka a következõ. Három út van arra, hogy hazánk erõs lehûlés kapjon. Egyik az Ény-i áramlással tartósan érkezõ hideg poláris nedves levegõ. Második az É-i áramlással érkezõ poláris hideg. Harmadik az ÉK, K felõl érkezõ hideg.
Elsõ esetben a nedvességtartalom eléggé mérvadó, illetve hogy míg átkel a tengerek felett, mennyire melegszik fel. Többnyire ilyen esetben lee-genezis révén ciklon keletkezik, mely ha nagyob bepörög, a Kárpát-medence elõoldalára kerülünk és meleg áramlik fel. Vagy ha gyors a mozgás akkor alattunk vonul el és ikább hideget kapunk. Vagy telibe kap hóval nevet. Második esetben em egyszerû a helyzet, hiszen ha gyorsan áramlik le a hideg akkor egyszerûen szárazon átvonul. Ha lassan a Kárpát-medencét körbe folyó hideg ciklonális görbületet okoz és ismét ciklon keletkezhet a Balkán-fsz felett. A harmadik esetben a hideg lehet hogy elõször végig vonul Lengyelországon majd Németországon Franciaországba. Ciklon alakul ki a mediterrániumban melynek elõoldlaára kerülhetünk és ismét lõttek a hidegnek. Vagy nem tudja átvonulni a Kárpátokon és délre lemegy. Ilyenkor még kaphatunk kevés hideket ha az Al-Duna felõl még becsurog. Illetve telibe is kaphat minket és jaj nekünk.
Van egy sokak által nem feltétlen ismert verzió. A Hidegciklon. Melynek jó példája most is zajlik a Kaszpi-tenger környékén. 2006 januári hidegbetörés elõtt pár nappal is adta hazánkra és azokban a napokban Románia bõven kaptt belõle.
Szóval így már érthetõ miért is van hogy 3 °Cos szórás van pl.
De errõl majd még írok hogy jött ez ki nékem. Viszont most rohannom kell. Üdv mindenkinek!