Bocs, hogy én válaszolok, de szerintem a front mentén egyrészt egy kényszeremelés jelentkezik, másrészt a szélfordulás vertikális tengelyû örvényességet generál, ami egy másik kényszeremelés. Nem gondolom, hogy lokálisan nagyobb örvényességû foltok haladnának (de persze lehet), az, hogy ilyen elszórtan alakulnak ki a cellák, az szerintem egy szimpla Bakony által keltett szél-hullámzás következménye lehet, ahol a szél hullámainak felszálló ágán alakulnak ki a zivatarok. Erre a Gerecse, Börzsöny és a Nógrádi-dombok orográfiája is rásegíthetett itt a környéken, ezért lehet itt több cella, amik ezt a "gyöngyfüzért" nem is követik annyira, mint a Bakony mögött a Duna völgye felé (szlovák radaron az apró cellákkal együtt nézve látszik ez is).

Ha vannak olyan örvények, amiket mondasz, annak kialakulásához az sem mindegy, hogy a szélnyírás vektora merre áll, ehhez szerintem balra kell fordulnia a szélnek a magassággal, ekkor kerül a feláramlás a frontvonal elé, a leáramlás pedig mögé, ami nem olyan szokatlan egy hidegfronton, de egy normális hidegfront ezt simán átlépi, és összehoz egy vonalas MKR-t nevet . Egyébként a cellák kinézete alapján a szélnyírás inkább elõrefelé, és legfeljebb enyhén balra mutat: a csapadékok végig a feláramlások elõtt haladtak.

Távolodik a zivatar, még dörög, de egyre halkabban. Borsosberényre továbbra is kíváncsi leszek, hogy ebbõl mennyit kaptak pontosan.