Ezek szerint Neked megvannak az adatok(vagy csak a Mátraerdõ?).Valóban nem volt Zalában,a Kõszegi-hegységben vagy a Bakonyban,Pilisben,Mecsekben,Börzsönyben a magaslati mérõhelyeken 807 mm-nál magasabb ?
Ha fellapozom az 1901-50-es éghajlati atlaszom,ahol 15 oldalon kb.850 állomás adata szerepel,már az elsõ oldalon találok 807 mm-nél magasabbat(Bakonybél 827),és az nem is hegycsúcs(+ még Ágfalva 802 mm).De a 2-ik oldal ugyanez (Bánokszentgyörgy 805,Borzavár 845),de nem is folytatom.
Azt is jó lenne tudni,hogy a Kõszegi-hegységben,vagy lent a városban mérték.Mert egy 800 m-es hegyen biztosan több esett,mint egy kb.250 m magas városban.Egyébként átfutva az adatokat,1901-50-ben is is a legtöbbet ott mérték(Stájerházak 551 m tszfm,912 mm,ezek szerint a fejlõdés megszüntette a hegyen a mérést... szomoru )
Ugyanakkor Kõszegen 274 m-en akkor csak 779 mm volt az átlag.Vagyis míg az ország kiszáradt,addíg Kõszegen nõtt a csapadék ? zavarban Ha a különbség maradt,akkor a hegyen 912-779=133 mm-el többet mérhettek volna. nyelvnyujtas
Ezt az utolsó naptári kerek 30 év szabályt nem tudom milyen megfontolásból használják,én mindig 50 vagy (max)100 évben gondolkodom.Hisz ha bejön 1-2 nagyon száraz vagy nedves évtized,akkor teljesen borul az átlag,de több mint 50 évnél ez már nem annyira befolyásol,jelentõs a kiegyenlítõdés.100 évnél többet én sem tartanék jónak nézni,mert akkor viszont nem tudjuk az esetleges változásokat nyomon követni,mert minden szélsõség kisimul és nem lehet tendenciát látni,akárcsak a 30 évnél,ami tompítja az esetleges változás meglátását(Ugyanígy más elemek esetében és az abszolút rekordoknál is.Ha lennének ezer éves abszolút értékeink,akkor egy évtizedben lehet,hogy egy sem dõlne meg és az mondanák sokan: semmi szélsõsége nincs az idõjárásban,mert már 867 éve is elõfordult ilyen. kacsint )