Bocs elõre is picit hosszú, lesz de talán érthetõ.

Vegyük alapul a 4 évszakunkat, mindegyik végén egy nagy térségi áramlás, hatás játszódik le. A tél és a nyár végén anticiklon a tavasz és az õsz végén ciklonális hatások jutnak érvényben. Miért is van ez így? A legmegfelelõbb szó rá itt a közepes szélességnél pont a napállás. Ugye télen, márciusra döntõen anticiklon épül fel. Kiszáradás, tehát a tavaszi átállás megkezdõdik, nyár végén szintén az õszi átalakuláshoz. Ez tavasz végén lásd medárdi idõszak ciklonok uralják a terepet, lehetne még egy "medárd" novemberben mert hasonló, csak épp fordítottja a kiindulása és lezárása.
Ez az egyszerûbb része a történetnek. A bonyolultabb a kialakulása. Áprilisban még az idõjárás nem tudja eldönteni, hogy mit is akar! Hisz az északi hideg még ott van, azonban déli forró levegõ meg már szintén itt toporog közelünkben. Épp, hogy mi jut érvényre attól függ a hónap kimenetele, és bizony lehet ilyen, sõt gyakori mint az idei, télbõl egybõl nyárba csöppenés.
Viszont májusra már egyértelmûvé válik a helyzet, avagy mégsem?:-) Itt a déli passzát északi ága már erõsödik, lásd a teheráni-maximum, lásd a azori-maximum erõsödését, azonban ennek függvényében az északi térség sarki bázisa Grönland felé összpontosul ( ok besugárzás már). Itt egy erõs ciklongenezist indít el ami lendületben tartja az izlandi-minimumot lásd NAO-index. Mivel az északi passzát még gyenge és a mediterrán térségben sem tudott kialakulni az azori-maximum és az afrikai passzát "orra", ezért a ciklonok simán akadálytalan vonulhatnak akár Afrikáig, hogy jól felfûtve egy adag nedvességgel megspékelve eljussanak a kontinens belsõ részeire. Így nálunk déli-nyugati vagy északnyugati áramlással többnyire nedves légtömeg jut el, így pont a május közepétõl június közepéig, végéig terjedõ idõszakot lehet egy medárdi idõszaknak mondani. Nem pont június 8 és nem lesz 40 napig esõ vagy szárazság sem, ha épp pont akkor esik vagy nem, szóval gyakran a sok csapadéknak és a hûvös idõnek ez a nagy térségû áramlási rendszer a magyarázata. Egyébként ez többnyire júliusra megszûnik és épp a helyi hatások, északi hidegfrontok érvényesülnek de medárdi idõ nem lesz, és nem is lehet akkor már. Tény, volt már augusztus nagyon csapadékos pl 2005-ben de ez nem attól volt. Itt még megemlíthetõ, az indiai-monszun szerepe ami az Arab táblára tolja át a forró és egyre forróbb légtömeget ami hatással lehet Kis-Ázsiára így késõbb hazánk idõjárására, lásd tavalyi száraz, forró szelek tömkelege. Idén más a helyzet egyelõre és lehet érvénybe sem jut nálunk. Egyébként kb 60 fok körülire saccolom az Arab-táblán még be nem mért maximális csúcsot, simán van annyi, sõt tuti volt már annyi ott, az 54 fok helyet ami nevetségesen alacsony érték:-)

Egyébként nálunk pont az 1966 és kb 1980 közötti idõszak lóg ki teljesen. Nem tudok rájönni a magyarázatára, hogy kb 15 évig ilyen nyugati irányítás legyen télen-nyáron. Teljesen lehetetlen és mégis:-) Vagy az összes hõmérõt átvitték a britekhez, vagy épp brit megszállás alatt voltunk, de sokak gondolatával ellentétben az a szélsõség nálunk. Az elmúlt 500 év analízisei alapján teljesen kilógó, hasonló volt 1910 -1920-es idõszak is, de ennyire nem kiugróan. Amire tudok gondolni, hogy az afrikai passzát északi ága igen gyenge volt nyáron, de télen miért nem erõsödött meg az AO index éveken keresztül? Jó fene sem tudja, nagy talány azaz idõszak:-) Remélem senkit sem untattam és adtam némi támpontot a bonyolult rendszerekbõl. Egyébként sajnos a teljes légkörzés fizikáját soha nem fogjuk megérteni és hülyén halok meg:-))))))))))