Én nem csak az idõbeli meghatározást vettem figyelembe, hanem a mezociklonról szólót is, amely szerint ennek "mélynek" kell lennie, vagyis vertikálisan kiterjedtnek. Ez a felhõ alig pár km magas, ha teljes magasságában tart a forgó feláramlás, akkor sem elég, amely alapján én (szubjektív!) szupercellának tartanám.

Alapvetõen lássuk a logikát a másik irányból: miért különböztették meg az amerikai kutatók a múlt század második felének elején a szupercellákat? Mert látták, hogy jellemzõen egy bizonyos tulajdonságú zivatarokhoz köthetõek a tornádók, a károkozó egyenes vonalú szelek vagy az óriás jégesõk; ezen tulajdonságokat összegyûjtötték, és azóta is próbálják meghatározni, hogy milyen légköri viszonyok esetén alakul ki ilyen rendszer, azért, hogy minél pontosabban elõrejelezhessék a károkozó jelenségeket. Nyilvánvaló, hogy lehet az ilyen felhõcskékben felfedezni hasonló tulajdonságokat, hiszen pl. az erõs szélnyírás minden feláramlást valamilyen szinten forgásra késztet, de én mégse használnám el a fogalmat pl. erre. Jó, Magyarország ínséges ilyen szempontból, szerencsére(?) nem olyan gyakoriak az igazán vadbarom szupercellák nálunk, így ezekkel kell beérni, de szvsz egy bizonyos szint alá nem kéne menni. nevet Ezzel nem azt mondom, hogy a károkozás vagy a szignifikáns esemény szükséges ahhoz, hogy szupercellának tartsunk egy adott rendszert, de egy arany középútra szükség lenne. Ez mind magánvélemény volt.

Kicsit ez olyan, mint a nem mezociklonális felhõtölcsérek után való vadászat - errõl most csak azt mondom, hogy valószínûleg akkor fogom megérteni ennek indítékait, ha egyszer magam is látok majd ilyet élõben. nevet