Nem szerencsés kint a semmiben átélni egy jégesõt. 2010 vagy 2011-ben sikerült, majd ott maradtam. Jöttem hazafelé gyalog a Kapos folyó mellett, sejtettem, hogy lesz eksön du.ugyanis KÜN volt. Pár perc alatt a dombok mögül hirtelen betalált egy nem túl vérmesnek tûnõ CB. Elkezdett esegetni az esõ, idõnként morgott egyet az ég, de semmi komoly. Még kb.2 km volt ekkor a házunk tõlem. Majd azt vettem észre, hogy a domb eltûnik egy csapadéksávban, ami gyanusan fehér színû. Uccú, rohantam mint az állat, akkor már tudtam, hogy jég. 1 perc mulva utolért a böszmület, diónyi jéggel kezdte, majd akadtak közte 4 cm átmérõjû darabok is. Nagy szerencsém, hogy be tudtam az erdõbe húzódni a jég elõl, de itt is rendesen lila puposra verte a koponyámat+a fülemet majd ott hagytam. A fákon a kérget lehúzta s nem maradt levél egyiken sem. Kb.10 percig száraz jég esett, majd ezt követõen úgy 30 percig szakadt az esõ. Telefonomnak betörte a kijelzõjét. Mikor hazavergõdtem, 48 mm volt a mérõben. 1 hétig alig bírtam felkelni.
Szóval akkor ott az erdõben halálfélelmem volt, nem gondoltam volna, hogy ilyen veszélyes a jég. nevet Azóta nem volt erre komolyabb zivatar.