Persze, vannak rossz telek, persze, vannak jobb telek, és ezeket valahogy meg is ítéli magában az ember. Itt vagyunk idõjárás-fanatikusok, nyilván megosztjuk és értékelünk. Nem írtam volna, amit írtam, ha itt véget érne a dolog.
Az idegesít, amikor egy olyan csodálatos és érdekes világot, rendszert, mint az idõjárás és a meteorológia tudománya, lenézõen, alázóan osztályoznak egyesek. Nem félnek a gusztustalan szavaktól (akár éppen ezt a szót alkalmazva), felsõbbrendûnek érzik magukat, hogy bizony õk nem ezt várták, húzzon a csába az egész tél stb. Az ilyenek képtelenek lesznek valaha is örülni, mert ha sok hó esik is mardosni fogja õket a hiányérzet, a maximalizmus. Talán akkor örülnek a legjobban, ha a modellek telepakolják a középtávot hóval, a beválás már nem is fontos. Hangzott el itt olyan, hogy a meglepetéshó nem is hó, mert nem számítottunk rá... Ugyanez az elolvadás játéka is (minek esik, ha pár nap múlva elolvad?).
A zúzmara nekem pl. jó indikátor: szerintem a zúzmara nagyságrendekkel szebb, fehérebb, karácsonyibb stb. hangulatot képes teremteni, mint egy kis vizes 20 cm (ami a fákról lecsöpög), mégis a zúzmara felett elsiklanak a "télfanok", de egy várható meditõl összerosálják magukat, aztán ha 23 esik a várt 50 helyett, ami a 3 nappal ezelõtti futásban szerepel, ki van tömve a fórum a sirámmal. Közben egy 2 napos zúzmara egy kis lepellel több és szebb lehet, csak nem jelezték elõre a modellek és nem az a görcsösen akart hó.
Ez emberi tulajdonság is, a nagy hajhászásban hagyjuk ablakunk elõtt elsuhanni a szépet, a görcsös akarás, versengés, lehetetlen, szubjektív célok és dolgok várása pedig magát az eseményt is kevésbé élvezhetõvé teszi - persze ezt beismerni már nehezebb, még önmagunknak is.
Néha egy hosszú séta az esõben megszépíti az esõt, mint idõjárási jelenséget is, még ha 50 kmá-re 40 cm havat hord a szél... Csöpög az esõ a fákról, ott sorakoznak a cseppek az oszlopokon, csillognak az utak, ködösebbek a városi fények, még a belvárosban is van egy kellemesebb illata egy erõsebb esõnek. Gyûlnek a tócsák, itt nagyobb, ott kisebb, a sáros talaj körül furcsa szigetek meredeznek ki... Érdemes fogni egy fényképezõt és kattintani 1-2 képet egy óra alatt, nem többet. Keresni a szépet, ha nem megy, hát a fotó kedvéért, és menni fog...

Ezen a télen ráadásul rengeteg szép havas, téli idõjárási helyzet volt, ami tényleg szép, így a finnyáskodó osztályzatok számomra visszataszítóak maradnak. Egy olyan nagy, komoly csodát osztályozgatunk kis porszemek módjára, amire nincs meg a ... lehet hiába magyarázom.

Nyilván ez a sok negatívum csak kevés emberre igaz (Rád pl. pont nem...), de az osztályozás visszás volta is csak rájuk vonatkozott.