Nagyon tetszik ez az elemzés, köszönjük szépen!nevet
Egy kis észrevételem/kérdésem lenne azonban hozzá.

A debreceni csapadékadatokhoz hasonlóan én is összeírtam a Budára vonatkozó hasonló adatokat (1841-tõl kezdve). Eközben döbbentem rá arra a tényre, hogy a szolgálat nemcsak a hõmérsékletekkel, hanem a csapadékadatokkal kapcsolatban is végzett homogenizálást!!!

Ennek bizonyságára álljanak itt az 1901 és 1910 közötti éves összegek. Sajnos mindössze ezt a 10 évet tudom bemutatni példaképpen, mert ugye az 1901 elõtti adatok a met.hu-n egyáltalán nem szerepelnek (és ezeket - bár megtehették volna - tudomásom szerint nem is vetették alá efféle homogenizációs eljárásnak), 1911-tõl pedig a met.hu-s adatok 1-2 mm különbségekkel már EGYEZNEK az "eredetiekkel", azaz ezek szerint akkortól már nem okozott lényeges eltérést az eljárás - ellentétben a hõmérsékleti adatokon végzett "beavatkozással".

Tehát az 1901-1910 közötti adatok, elöl az eredeti, utána a homogenizált összeg:
1901: 605 - 565
1902: 622 - 578
1903: 542 - 497
1904: 460 - 424
1905: 655 - 610
(1906: 688 - 735)
1907: 488 - 455
1908: 482 - 454
1909: 559 - 515
1910: 717 - 692

Azaz: látható, hogy bizony majdnem minden évben "eltûnt" 30-40 mm csapadék. 1906 kakukktojás, de ott úgy tûnik, hogy hibás valamelyik adatsor: utánanéztem, és ezt a hatalmas különbséget az "új adatsor" javára az augusztus okozza, ott a régiben 25, az újban pedig 113 mm szerepel, vagyis ott valami hiba van. Szóval ezt az évet ki kell vennünk a vizsgálatból, illetve ha a kettõ közötti különbséget (88 mm) eltüntetjük, akkor itt is megkapjuk a többi évnél jellemzõ eltérést (88-57 = 31 mm).

Na de a lényeg: nagyon úgy tûnik tehát, hogy Buda esetében az 1911 elõtti adatokat nem lehet úgy figyelembe venni, ahogy eredetileg voltak, hanem jó pár mm-nyi korrekciót kell alkalmaznunk.

Ennek - illetve magának a homogenizációs eljárás szükségességének - magyarázata lehet a következõ. Idézek a met.hu-ról:

"Az 1900-as évek elejétõl a korábban használt 1/10 m2 felfogó felületû csapadékmérõrõl 2-3 évtized alatt fokozatosan az 1/20 m2-es, majd az 1/50 m2-es csapadékmérõk használatára tértünk át.

Az 1920-as évek legelején, a hálózat ujjászervezésekor, mûszeregységesítésre törekedve áttértünk az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû bronzgyûrûs csapadékmérõre. Ugyanekkora felfogó felületû csapadékmérõket kezdtek használni más európai országokban is. Az 1/50 m2 -es Hellmann-rendszerû alumíniumgyûrûs csapadékmérõ bádogköpennyel elnevezésû mûszer alkalmazására pedig a II. világháború miatt kényszerültünk, mivel a réz hiánycikk lett.

A késõbbiekben Csomor Mihály és munkatársa megszerkesztették az 1/50 m2-es Hellmann-rendszerû kettõsfalú alumínium csapadékmérõt, és 1962 õszétõl kezdve már ezzel a kettõsfalú csapadékmérõvel láttuk el az állomásokat.

1966-ra az egész hálózatban befejezõdött a teljes mûszercsere. Napjainkban is ezt a típust használjuk a hagyományos csapadékmérésre."


Vagyis ha minden igaz, akkor pontosan az 1900-1920 közötti idõszak volt az áttérés idõszaka, és emiatt lehetnek a különbségek.

Tehát a kérdésem: a debreceni adatok esetén esetleg nem bukkantál-e hasonló "rendellenességekre"? Vagy ha nem is vizsgáltad ezeket a dolgokat - bevallom, nekem sem jutott eszembe elsõre álmomban sem, hogy ez probléma lehet... -, akkor szerintem érdemes lenni megnézni, hiszen azért ezek az éves 30-50 mm különbségek kissé eltorzíthatják a statisztikát.