Azt hiszem a vezetõk hozzáállásán kívül van egy fontos probléma... Elég új dolog ebben az országban a különbözõ fokozatú meteorológiai riasztások kiadása, és az emberek - kisemberek és vezetõk - még nincsenek hozzászokva ehez, nem tudják hogyan kell reagálni. Ma a bp-i fõpolgármester a délutáni zivatar elõtt felkérte a lakosságot, hogy ne menjen ki... azért ez tulzás, más a helyzet, mint 20-án a milliós tömeggel. Meg kell tanulni, hogy ha azt írják, 90 km/h feletti széllökések is lehetnek a megyében, akkor ha másfélmillió ember sûrûsödik össze, más a helyzet, mint egy átlagos napon. Máshogy kell viszonyulni a dologhoz! És egyik esetben nem kell túlreagálni a risztást (mint ma a fõpolg.mester), bizonyos esetekben mondjuk egy narancs színû riasztást is szigorúan figyelembe kell venni! Amerikában (bár ott sem jobb a politikai helyzet...) a tornádóriasztásokat már megtanulták kezelni, legalább azok, akik kiadják - hangosbemondó, tévécsatornák, stb... az meg hogy vannak olyan emberek, akik még ott is otthonmaradnak, még ha a Katrina vagy a Rita közeleg is, az meg már az emberiség egyéni marhasága, ami mindenütt fellelhetõ. Szóval egy zsóban: az emberek nem tudják értelmezni, kezelni a figyelmeztetéseket - félnek, hogy ha mégsem jön be a vihar, akkor termelési kiesésük lesz, megütik a bokájukat, stb... ha meg mégis bejön, hát istenem, eláznak... aztán egyszer tényleg nagyon bejön, és akkor négyen meghalnak... Nem igaz, hogy nem lehetett már fél órával elõtte látni, hogy villámlik. Én Gödrõl is láttam, jó fél órával elõtte! Ugyan voltak körülöttem, akik negyed órával késõbb ismerték csak be, hogy ez nem tüzijáték fénye, hanem villámlás... Mindegy. Így is hosszú voltam.