KB 3 éve végeztem egy kis számítást a statisztikus módszerhez szükséges adatállományhoz:
A kiindulási feltételek:
1: az idõjárás 1 éves periodicitású, azaz aannak a kérdésnek van értelme, hogy ha az elõzõ 12 hónap x eloszlású volt, akkor a kövekezõ hónap miylen lesz.
2: Nem veszem fiygelembe az átlagtó nagyon eltérõ hõmérsékletû hónapokat, felteszem, hogy a vizsgált hónapok az elmúlt 12 hónapban az átlag körüli 5°C-os tartományban szóródnak és ezen a tartományon belül egyenletes eloszlásúak.
3: A hónapok skatulyázási elve a hõmérséklettõl függ, 1°C-os felbontással.
és végül: 4: VAN OKSÁGI KAPCSOLAT AZ ELÕZÕ 12 HÓNAP és a KÖVETKEZÕ 1 hónap hõmérséklete között.
Ezek a feltételek erõsen alulbecsülik a szükséges adatmennyiséget.

Tehát van 13 hónapom, minden hónap 5 féle hõmérsékletindexû leeht: összesen 5 a 13-on hónap a lehetséges variációk száma
5^13=1220705125 lefelé kerekítve 1.220.000.000 azaz több, mint 1 milliárd hónap, ami durván 100 millió év.

Sajnos nekünk csak 150 év adata áll rendelkezésre, ami a szükséges adatmennyiség 0,000001474 része, azaz werõsen felkerekítve 0,0002%-a.

Legyünk még engedékenyebbek: tegyük fel, hogy egy évszak átlaga elég a következõ 1 hónap elõrejelzéséhez, a többi feltétel is legyen ugyanolyan laza, mint az elõzõnél:
most 5^4 hónapra van szükség:
5^4=625hónap, azaz 52 év durván
Jó kérdés, hogy eme durva alábecslés és oksági viszony emnnyire felel meg a valós feltételeknek