sziasztok,

16. szerdára néhol zivatart jelezni nem volt indokolatlan. Valóban, olyen helyzetekben (amikor is déli-délnyugati áramlással erõs melegadvekció indul be) nemigen alakulnak ki zivatarok. A melegadvekció megöli a talajról induló gomolyokat. Cauchy említette is hogy az alsó 2km-ben nem volt jó a hõmérsékleti rétegzõdés. Azonban ennél a tegnap árnyaltabb volt a kép. A délnyugati áramlásba a magasba egy úgynevezett rövidhullámú teknõ volt beágyazódva (angol szakirodalomban short-wave upper trough). (Az ilyen teknõkben fönt alacsonyabb a hõmérséklet, és a teknõ elõdoldalán (tengelye elõtt) a talajon összeármalás, a légkörben föláramlás, felhõképzõdés, labilizálódás szokott zajlani ). Ez a teknõ kedd este valahol ÉK Spanyolországban okozott durva zivatarokat ...majd viszonylag gyorsan továbbhelyezõdve ÉK felé É-Olaszországban okozott zivatarokat. A modellek szerint késõ délután volt várható hogy a Dunántúl fölé ér. (Az ESTOFEX egyébként embedded vorticity maxima-nak említette ezt a teknõt, és gyakorlatilag õk is emiatt kanyarították ránk a zivataros területet)
Az angol talajanalíziseken rendre jelezték a teknõ okozta konvergenciát (az infra képpel szimultán mentettem el):

Link
Link
Link

Amikor fölénk ért a teknõ, már valószínüleg gyengülõ stádiumban volt a dolog és már csak AC castellanus felhõkre "futotta".

A vízgõzképeken egyébként általában jól nyomon lehet követni az ilyen magassági teknõket... elmentettem párat errõl a szituról is ugyanabban a könyvtárban megtalálhatjátok:

Link

(a teknõ hátoldalán leáramlás van, szárazabb a levegõ amit sötétebb terület jelez, elõtte föláramlás-nedvesebb levegõ)


üdv
Kolláth Kornél