Bizony!
Teljesen igazad van!
Én igazából azt sem értem, hogy két sarkított pozíció, egy domb és egy mélyebb fekvésû állomás (ami az elõjelet illetõen megfelel egy szegedi külterületi és egy épület tetõtéri teraszán végzett mérések közti különbségnek) több évtizedes adatsorát hogyan lehet homogenizálni?
Mi is valójában a homogenizálás?
(Tudom a választ, van rá egy jó szavam, de azt inkább nem írom le...)
Ugyanis, mint tudjuk, a dombon magasabb minimumok vannak, mint egy mélyebb fekvésben, ha egyidejûleg mérünk a két, egymástól akár néhányszáz méterre lévõ ponton, a minimumok éves átlagában akár 2-3 fokos, az abszolút minimumban pedig akár 10 fokos különbség is lehet. Ha átpakolnak egy állomást, akkor az adott idõszakban az abszolút minimumokat homogenizáljuk, a -27 fokot és a -17-et, akkor lényegében az adott idõszak abszolút minimuma -24 vagy -22 vagy -23 fok lesz??

A Lenti állomás nem elõnyös fekvésben volt az elmúlt 80 évben, az 1990-es évek végén kishíján felkerült Lenti-hegyre, a két véglet lett volna ezzel megvalósítva. Ehelyett Iklódbördõcére került, ugyanolyan mély fekvésbe, mint elõtte volt Lentiben. Ez elvileg nem rossz döntés (mégha véletlen is volt!), mert a probléma ott van, ha az állomás áthelyezése folytán ellentétes elõjelû pozícióba kerül egy állomás, akkor az olyan, mintha Rómát akarnák homogenizálni Moszkvával.

A homogenizálásnál elszúrtak egy-két dolgot bizony, ugyanis szerintem olyan, hogy homogenizálás, egyszerûen nem lenne szabad, hogy legyen!
Ugyanis ezt a homogenizálás néven futó dolgot meg lehetne oldani nagyon egyszerûen úgy, ha próbálnák az állomásokat közel ugyanolyan helyekre tenni, mint ahol elõtte voltak, hogy 5 km-el arrébb vagy 10-el errébb, az már tökmindegy, de túlzás nélkül állítom, hogy ugyanolyan pontokat is ki lehet könnyûszerrel nézni, azok közül pedig ki lehetne választani az egyéb szempontoknak (õrzés, telefon, biztonság, megközelíthetõség) is megfelelõt.
Sõt, ha csak néhány év adatát nézzük (persze jobb minél több évet nézni), akkor látható, hogy két, egymáshoz közel lévõ állomás közti pl. középhõmérsékletkülönbség állandónak tudható be néhány tizedfokon belül. Ezáltal lehetõvé válik az is, hogy 1 tizedes pontossággal meg lehetne becsülni azt az értéket, amit pl. a miskolci állomás mért volna tegyük fel 2007-ben ott, ahol 1991 elõtt volt. Ehhez persze szükség van néhány adatra (környezõ állomások adatai) és információra is, mint pl. az adott év felhõzöttsége, derült éjszakák száma stb, mert ezek befolyásolják az adott év középhõmérsékletét.
Ehhez persze egy szakmai szempontokat elsõdleges helyen tartó, komoly szakmai megfontolással történõ állomásteleptés lenne szükséges, illetve a bejövõ adatokat nem szárazon, nyersen, gépiesen kellene kezelni, hanem az adott mérési pozíciónak megfelelõen.
És ehhez még 1-2 dologra lenne szükség, ami nem a pénz, hanem egészen más...