Válasz erre: Usrin, #61517

A met.hu-n elérhetõ adatsorok a hozzájuk csatolt éghajlati elemzés szerint ellenõrzött, pótolt, de inhomogenitásoktól még nem mentes adatsorok. Ebbõl én arra következtetnék, hogy az idõsorban lévõ hézagokat kipótolták, viszont nem homogenizálták az adatokat. Azonban az évkönyvektõl minden 1950 elõtti évre lényeges eltérés adódik (minimum 0,4°c lefelé). Debrecenben 1853 márciusa óta végeznek megfigyeléseket, 1869-ig a Piac utcában volt az egyetlen meteorológiai állomás. 1868-ban (némi átfedéssel) kezdõdtek meg a mérések Pallagon, a várostól északra. Azóta a megfigyelések végig külterületrõl származnak.

1853.03-tól 1874-ig általában 6-14-22 órás, 1874-tõl 1965-ig 7-14-21 órás, azóta pedig napi 4 mérésbõl (fõterminusok) számítják a havi átlagokat. A 20. századra Debrecenben lényegében egyetlen komoly inhomogenitást okozó eltérés sem esik (a 7-14-21 órás számításnál az utolsó adat kétszeres súllyal került figyelembe vételre, ez a módszer csak minimális eltérést jelentett a napjainkban használt számítási módokkal kapott napi ill. havi és éves átlagoktól).

Az OMSZ állítása szerint a publikált adatok eredetiek, ún. "nyers" adatsorról van szó. Azonban a korabeli dokumentumokban más adatok szerepelnek. A legvalószínûbb, hogy az adatok archiválása során használtak fel egy eredetinek gondolt, de valójában nem eredeti adatsort... ez egy lehetséges magyarázat lenne, persze ebben korántsem lehetek biztos. A szakkönyvtárban kb. egy hónappal ezelõtt összefutottam egy éghajlatkutatóval, és ez a kérdés azon kevesek közé tartozott, amiben egyet tudtunk érteni - valószínûnek tartotta õ is, hogy valami hasonló történhetett.

További érdekesség, hogy az eredeti debreceni adatok alapján felvázolt trendet jól megfigyelhetõ más mérõhelyeken is, például Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, vagy éppen Szegeden. Szeged szintén elérhetõ az OMSZ honlapján, ahol az éghajlati elemzésben (jogosan) a következõt olvashatjuk: "Szeged száz éves eredeti megfigyelési sorozata rendkívül inhomogén, az állomás többszöri áthelyezése miatt. Az eredeti mérésekbõl számolt éves középhõmérsékletek [...] szerint a hõmérséklet több mint 0,7°C-kal csökkent a globális és a hazai tendenciákkal is ellentétben [...] A homogenizált sor alapján kapott trendmeredekség pedig közel ugyanilyen mértékû, de ellentétes elõjelû, tehát a globális változásoknak megfelelõ emelkedést jelez."

Szegedrõl annyit kell tudni, hogy az állomás a városon belül mûködött 1854 és 1951 között, majd szintén a repülõtérre került. Emiatt egy igen éles törés mutatkozik a helyi adatokban 1952 körül, ezt homogenizációval meg kell igazítani. Azonban az OMSZ által említett trendmeredekség változáshoz az kell, hogy mindenegyes adatból 1,5°c körüli értéket vonjanak le, ami irreálisan magas már megint. A háztetõs Kitaibel Pál utcai és a nyílt területen lévõ ferihegyi állomás között nincs ekkora különbség(!). Például 2000-ben a Kitaibel Pál u-i állomás átlaga 12,68°c, Ferihegyen pedig 11,72°c. (1999-ben 11,61 és 10,2laza. A szegedi állomás 40-50 éven keresztül ráadásul korántsem volt annyira hõszennyezett helyen, emellett a hõsziget fokozatosan "épülhetett ki".





Részlet az egyik levelembõl:

Például az 1933. évben az Önök honlapján publikált eredeti adatsor szerint az évi középhõmérséklet Debrecenben 8,4°c-nak adódott, ugyanakkor a korabeli kiadványok tanúsága szerint Debrecen-Pallag állomáson 8,7°c, az Egyetemen pedig 9,0°c volt az éves átlaghõmérséklet. 1934-ben a helyzet hasonló, az interneten elérhetõ adatsorban +11,1°c szerepel, miközben az adott év megfigyeléseit közlõ évkönyvben Pallag esetében +11,5°c, a Debreceni Egyetemhez tartozó állomás mérési szerint +11,8°c körül alakult az év átlaghõmérséklete. A két adatsorozat közötti eltérést a mellékelt grafikon szemlélteti.

Ez az eltérés 1901 és 1950 között lényegében minden évben fennáll, a legmarkánsabban pedig 1950 és 1951 között jelenik meg az évi középhõmérséklet alakulását szemléltetni hivatott grafikon esetében. 1950-51 közel azonos középhõmérsékletûnek adódott eredeti feljegyzések szerint (11,28°c ill. 11,48°c - mindkettõt erõs pozitív anomália jellemezte), azonban a weboldalon szereplõ adatok markáns, kb. 1°c-os különbséget mutatnak a két év között. Link