A peremciklon általában ide már jól fejlett okklúzióval érkezik, aminek az a tulajdonsága (definíciója), hogy a meleg levegõ a magasban foglal helyet, így a benne képzõdõ csapadék is magasan van kezdetben. Ezért a hegységek fõn-hatása jóval kevésbé fésüli meg a csapadékot, mint egy normál hidegfront esetében. A Bükk pl. szerintem el sem éri az alját a csapadéktömbnek, s magasabban már a hegy által keltett hullámzás is jóval kisebb, amplitúdójú.
Ugyanakkor az, hogy egy hidegcseppel ütközik, az nem egy jó dolog, a hidegcseppben ugyanis pont, hogy hideg van a magasban. Két dolog lehet: ha van még hely a hidegcsepp fölött, akkor elõfordulhat, hogy ráfut az okklúzió, kipréselve kb. az összes csapadékot, de nagyobb a valószínûsége, hogy arrébblökik egymást.
A másik, a hózivatarok. Ha elég gyorsan halad az okklúzió, akkor a szokásos okklúziós vertikális rétegzõdéshez az egyes szinteken egyrészt jócskán elcsusszanhatnak az események, másrészt bizonyos hullámforrások (pl. orográfia) hatása is jóval erõsebb lehet. Ez pedig az okklúzió környezetében izoláltan (mintegy "véletlenül") elõidézheti bizonyos konvektív paraméterek hirtelen feljavulását. Itt elsõsorban a szélnyírásra, örvényességre gondolok. Konkrétan mutatok pár dolgot: 23-án 12UTC-kor a jelen GFS szerint a talajszinti és a 850hPa-s szél szinte szembefúl: Link Link , de nem lesz túl erõs, így a 0-2km-es szélnyírás jelentõs lehet. Ilyen itt nincs ábrázolva, a 0-1-es meg még nem látványos. A 0-6km-es viszont annál inkább: Link . Lesz örvényesség is: Link , a helicitás sem túl rossz 0-1k között: Link .
Egyébként a keleti, északkeleti részekre inkább éjfélre lesznek jók bizonyos feltételek, 105, 108 óránál, pl: Link Link .
Viszont van pár gátló tényezõ is. Magassági összeáramlás (ez ugyanaz a GFS lesz): Link , magasban negatív örvényesség (felsõ két kép): Link