Mivel az elõzõ hozzászólásomat kivették (hogy miért, azt nem tudom), reagálok rá kicsit szakmaibban.
Ez a 2,22 fok ez éves átlagban biztosan ez alá csökken, ennek oka pedig egyéb dolgokra is magyarázatul szolgálhat.
Nyári idõszakban, áprilistól-szeptemberig sokkal több a derült, anticiklonos éjszakák száma, mint a másik, téli félévben. Márpedig a derült éjszakák számának növekedésével a két állomás, és úgy egyébként is a mélyebb fekvések és a dombi pozíciók közti szakadék szélesedik, mivel a derült ég miatt naplementétõl napfelkeltéig úgy ahogy írod, a dombi fekvés javára óriási, 3-7 fokos különbség áll fenn.
Ezt esetleg egy délutáni, néhány órán át fennálló, 0,5-1 fok közötti különbség képtelen ellensúlyozni, ezért lehet adott napon akár 4-5 fokos napi középhõmérsékletbeli különbség kizárólag a kisugárzási inverzió miatt. Mivel ezek a napok nyári idõszakban sorozatban fordulnak elõ, így a nyári félévben nagyobb különbség adódik.
Télen viszont sok a borult, csapadékos idõ, köddel, hidegpárnával, felhõvel, amikor a két végletet megvalósító mérõhelyek közti különbség jóval kisebb, így lehetséges, hogy a mélyebben fekvõ völgyek és medencék fenekére telepített állomások nyáron jobban elszakadnak a dombi pozícióban lévõktõl.

A dolog másik része pedig az, hogy az ország déli, klímatérképek és klímaleírások által legmelegebbnek tartott része, a Duna-medencében, annak közelében lévõ Bátaapáti állomás középhõmérséklete abben a 8 napban például alig-alig jobb, mint a 17,41-es átlagot produkáló, szlovák határ melletti, nógrádi Szécsény állomása.
És ez a 2 tizedes különbség az éves átlagokban is ekörül van.