Még egy kis kiegészítés:

Pécsett a meteorológiai mérések 1819-ben(!) kezdõdtek, Dr. Patkovich József fizikus folytatott 1819-34 között folyamatos megfigyeléseket. Sajnos az utolsó két év adatai elvesztek, azonban az 1819-32 közötti adatokat az 1850-ben kiadott bécsi meteorológiai évkönyv egy több oldalas táblázatban közli.

A Pécsi Tudományegyetem könyvtárának honlapjáról: "Bécsben, a Csillagvizsgálóban 1775-ben indultak meg a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Lehet, hogy Bécsbõl kérték meg, talán õ ajánlkozott, [...] mindenesetre 1819. január 1-jétõl kezdve végezte ezeket a bécsi elõírások szerint. Bécsbõl kapott mûszereket és megfelelõ nyomtatványokat..."

Amiért ezek a mérések külön figyelmet érdemelnek, hogy a felölelt 14 év alatt a Patkovich-féle állomáson nem egy alkalommal elõfordult -20°c, sõt -24°c alatti hõmérsékleti érték , miközben a feljegyzett legmagasabb hõmérséklet 40-41°c körül volt. Az 1880-as években nem egy télen mértek az országban többfelé (Gyõr, Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Tokaj, stb.) -25°c körüli értékeket, azonban ekkor Pécsett a szõlõhegyi állomáson még -20°c sem fordult elõ. Ellenben 1819-32 között nem egy alkalommal volt példa erre, ráadásul akkor, amikor Budán vagy Sopronban jóval magasabb havi abszolút minimumokat észleltek.

Ha nem csak a szélsõséges értékeket vizsgáljuk, akkor teljesen egyértelmûvé válik, hogy a Pécsen mért havi abszolút minimumok rendre alacsonyabbak voltak, mint Budán vagy Sopronban. Késõbb (1871-tõl) ilyen sohasem fordult elõ. Hogyan lehetséges ez? Egyetlen magyarázat létezik: a Patkovich-féle állomás valahol a történelmi városrész déli peremén helyezkedhetett el, völgyi pozícióban. Mást nemigen tudok elképzelni...