"A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal."

Ha Lõrincen is minden létezõ lakott területtõl 1,5-2 km távolságban lenne az állomás, mint pl. Szeged, Pér, Debrecen, nem beszélve a katonai repterekrõl... esetében, akkor nyilván nem kellene szembenézni ilyen problémával. Valamikor még itt is így volt ez, de sajnos az idõk során eléggé beépült az állomás környéke. Kétségtelen, hogy a fent említett, a szó szerinti értelmében külterületnek nevezhetõ (bár ismerve ezeknek a konkrét objektumoknak a környezetét, én inkább a senkiföldje elnevezést használnám rájuk) állomásoknak a budapesti megfelelõje - jellegét tekintve - manapság Ferihegy lenne. Ferihegy azonban már jó ideje nem funkcionál az OMSZ szinoptikus állomáshálózatának részeként (más a mérési programja stb.), így az ottani adatokat a szolgálat nem is használhatja fel hivatalosként. Így marad Lõrinc. Nem külterületi, de mondjuk rá, hogy fél-külterületi állomás. Nem belváros, de nem is Ferihegy - azaz a fõváros külsõ, de még lakott(!!!) részeinek viszonyait véleményem szerint napjainkban tökéletesen jól jellemzi.

Illetve az igazság az, hogy az utóbbi idõk méréseit megfigyelve, Újpest talán jobb választás lenne - csakhogy annak meg még mindössze 8 éves adatsora van, elemzésre és összehasonlításra így nem lehet alkalmas.

Még valami: ahogy te a lõrinci adatokkal, én pedig az 1700-1800-as évek méréseivel kapcsolatban vagyok erõsen szkeptikus. Nem hinném, hogy túl szerencsés dolog a 200-300 évvel ezelõtti technikai színvonalon, körülmények, módszerek között stb. végzett méréseket a maiakkal egy lapon említeni.
Csak érdekességképpen: az OMSZ jelenlegi adatbázisában több, mint 30 budapesti állomás adatai szerepelnek. De még ennél is sokkal több helyen mértek az idõk során a fõváros mai területén, a legkülönbözõbb történelmi idõkben, a legkülönbözõbb helyeken, környezetben és módszerekkel.
Van egy belvárosi adatsorunk immár több mint száz éve, amely valameddig a múlt század közepéig talán még nem számít a városi hõsziget és egyebek hatása alatt állónak. Azóta viszont egyértelmûen városklíma-állomás, komoly mérésekre ma már használhatatlan....
Van egy 56 éves lõrinci adatsorunk, amely mondjuk az 1970-es, 1980-as évektõl lett "nem külterületi", vagy hogy is fogalmazzam...
Van egy 59 éves ferihegyi adatsorunk, amely azonban csak egy ideig szerepelt szinoptikus állomásként, és ma már nem szerepel a hivatalos összehasonlításokban...
És így tovább.

Szóval akkor vajon melyek használhatók fel jogosan a mai mérésekkel való összehasonlításra??? Szerintem ma már ezt lehetetlen megállapítani...

Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz egy ilyen folytonosan beépülõ, terjeszkedõ, változó környezetû város, mint Budapest esetében eldönteni, hogy mik a megfelelõ adatsorok, és melyekhez viszonyítsunk manapság.