Dexion: azért ha megnézel egy ENS grafikont, látod, hogy a hibahatáron belül módosítgatott kiindulási adatok 7-10 nap után már teljesen különbözõ modelleredményekhez vezetnek. Képzeld hozzá, mi lenne, ha 1-2 hónapra futtatnánk egy ilyen modellt... Tehát a mérési pontosság és a számítógépek kapacitása most is ennyire képes. Másfajta elméleti módszerek (pl. a legegyszerûbb statisztikai elemzés, v. az óceánvíz-hõmérsékletre alapozó esélylatolgatás) persze léteznek a maguk 50-60 %-os beválási esélyével. De ez a sikeres 50-60%-nyi eset (pl. úgy-ahogy a tél második fele) messze nem elég ahhoz, hogy ezeket a módszereket megbízhatónak minõsítsük.

Egyébként úgy érzem, a telek hosszútávó elõrejelzéséhez közelebb állunk, mint a nyarakéhoz. Mennyit nézegettük télen a NAO alakulását, amire tényleg elég jó modellszámítások vannak, és nagy vonalakban jól meghatározza Európa idõjárását. De nyárra tud valaki hasonlót mondani? Télen egyfajta irányítási rendszer könnyen tartóssá válik, és ezután csak lassan alakul át (ld. a NAO változásait), de a nyarakban sokkal több a "meglepõ" fordulat... (Mintha érezhetõen több energia lenne a nyári T mellett a légkörben.)