Nekem az õsz a kedvenc évszakom, amikor a sárguló fû közt lila kikericsek kacsintgatnak, amikor ködösek a hajnalok és hûvösek az esték, s a nappalok olyan színeket hoznak, amelyek minden pillanatban változnak akár a beesõ fény miatt, akár a levelek cukortartalmának változása miatt, vagy ahogy a szél kicsomagolja az erdõt és a fák boltozata alatt aranyló leveleket visz táncba, ahogy a kései pillangók lassan és fáradtan csapkodnak a szárnyaikkal és átsüt a nap a szömörcék közt. És amikor már csak egyetlen levél marad egy fán, sokszor csak állok alatta, s várom, hogy az az egy is lehulljon. Nincs ennél szebb!
És nem utolsó sorban NINCS MELEG. :-)