Noli, néha érzelgõs vagyok de nem érzékeny az idegrendszerem, halál hát halál, de most azt mondom szegény darázs, inkább csapta volna agyon a kölök. Bizonyára a természeti környezetbe kiszabadulva is hasonló hatása van a cuccosnak szomoru OffLine továbbfilózva, ami nem reagált kémiailag, higulva bár de elmegy a csatornába, majd onnan a naga útján csak kikerül a természetbe. Ha fel is oldott szennyezõdést, és semleges vegyület keletkezik a teljes cuccból, sztem részben hasonló lesz a hirhedt galvániszaphoz és ezt szépen háztartások millió eregetik az élõvizekbe. Persze állítólag már szûrve, semlegesítve megy vissza a szmötyi a folyóba. És a szüredékkel mi lesz? Megy a hulladékégetõbe? Ha van benne kén, az is kikerül oxid formájában a levegõbe? OffLine mese: apám három-három kaukázusi cédrust és hegyi mamutfenyõt(ezek naplójában Sequoiadendron giganteum néven voltak bejegyezve) ültetett. A mamutfenyõk tán a nekik idegen klima hatására, "maguktól" kipusztultak. A három kaukázusi cédrus tíz évig csak három "seprünyél" volt, itt-ott kis "fonnyadt" ágakkal. Apám már s*ggberúgással fenyegetett, mert "kaukázusi göthösnek" csúfoltam õket. Tíz év után mint akit felfújnak, hirtelen nõni, szélesedni, teljes pompájában kezdett kibontakozni mind a kettõ. Impozáns méretû szép növények lettek. A kettõ, ami megmaradt. Az egyik még "seprûnyél" korában napok alatt elpusztult, mert apám meggondolatlanul a tövébe öntötte a mosogatóvizet, mivel akkoriban még kincs volt arrafelé a víz, az esõvizet ciszternában gyûjtötte...
és az "csak" közönséges "ultrás-víz" volt szomoru