Köszi !
Sajnos nem világos,hogy az OMSZ oldalán a napijelentések melyik értéket(pl.napi vagy nappali max.)tüntetik fel.Ugyanis egy régebbi összevetéskor egy hidegfrontnál orbitális eltérésem volt,vagyis szerintem nappali maxot és éjjeli min-t írnak.Vigyázat az összehasonlításnál(nem csak pápaiaknak)!
A csapadéknál megadták az óra pontosságú terminust,itt nem sikerült odaírniuk. szomoru
Ugyanakkor az is világos,hogy az 1965-ös váltás összehasonlítási problémákat vet fel a korábbi és késõbbi idõsorban.Pl.azáltal,hogy elõrehozták 21 óráról 19 órára a min-max. hõmérõ leolvasását gyökeresen megnõtt a 65 elõttihez képest egyes jelzõnapok száma(nyári,hõség),hisz ha 19 órakor 25 vagy 30 fok van(21 órakor sokkal kisebb az esélye) és másnap lehûl az idõ,mégis(mi is a metneten) megduplázzuk a nyári vagy hõség napok számát(egy-bõl kettõt csinálunk),pedig másnap mondjuk 20 fok sincs egész(naptári)napon.
Éghajlatmódosulások vizsgálatát megnehezítik az ilyen módszerváltások,csakúgy mint a mûszerváltozás vagy állomásáthelyezés.
Zavaró lehet az is hogy máshol találkozni naptári napos min-max. meghatározással is !
Ehhez a min-max(bár OMSZ és nemzetközi trenddel egybevágó)meghatározáshoz társul a mi átlagoló napi középT képzésünk,amivel ebbõl kifolyólag(mint azt sokan írták már)felülszámoljuk a napi középet.Az eredeti metnetes éjjel-nappali metódus szerintem átlag szempontjából valósághûbb volt.
Sajnos(ezért vetem fel rendszeresen)sok éghajlati naplóírónk(pl.újak) még mindig nem értik(vagy nem veszik tudomásul),hogy T-t este,csapadékot reggel kéne mérni.Én ezt teszem,ha kritikám van is vele szemben.