Kérdések és válaszok

Tehát akkor a végsõ következtetés - egy mondatban - ?

Usrin!
Megköszönöm, hogy szándékod ellenére óriási segítséget nyújtottál az érveim igazolására!
Nagykanizsa kh-e 10,2 fok, tehát fagyzug létére csak 2 tizeddel alacsonyabb Szentlõrincénél és 5 tizeddel Siklósénál, ugyanakkor 6 tizeddel (tehát többel) fölulmúlja a nálánál is fagyzugabb Lentit,de ekkor még csak két fagyzugot hasonlítottunk össze.... Számos összehasonlító mérés és a gázfizikai törvények azt igazolják, hogy csupán ezen fagyzugok peremén mért hõmérsékletekkel is ez a "fesztáv" már jóval kiterjeszthetõ, Nagykanizsát valószínûleg elég lenne csupán a gödör közepébõl a szélére kitenni, ahhoz, hogy a Szentlõrinctõl való lemaradását behozza és Siklóssal szemben lévõ hátrányát 3 tizednyire csökkentse, ugyanakkor közte és a vele egy térségben lévõ Lentivel szemben a különbség 8 tizedre nõne, de akkor még hol vagyunk azoktól a már ismét nem reprezentatív (pozitív anomál) pontokon tapasztalható kh-tõl (pl. csörnyeföldi szõlõhegy, éppen Lenti közelében), amelyekkel az ugyancsak nem reprezentatív pécsi egyetem "magasságait" lehetne ostromolni....
Nagyságrendileg nagyobb kistérségi különbségekkel, mint ezek a bizonyos mezoklíma különbségek....
Lentit tulajdonképpen az az iklódbördõcei (Lenti külterülete) állomás képviseli, amelyrõl írtam, hogy egyes években a tõle 12 km-re lévõ Lendva 1 egész fokkal múlja felül középhõmérsékletben....csak hogy hihetõvé tegyem a fenti Nk-ával kapcsolatos feltételezést...

Úristen, rágondolni se merek mennyivel kevesebb lépésben lehetett volna idáig eljutni, ha pl. Baranyát a Mecsek és a dombvidék völgyeinek fenekébe dugott állomások képviselnék, meg mondjuk, még magát Pécset is....

A kör talán most zárult be....he-he!

Juhéjjj

A fórum olvasóinak szerencséjére jövõ héten külföldön leszek, és valószínûleg nem fogom a Metnetet látogatni. Úgyhogy javaslom, a vitát itt rekesszük be. Floo, e-mailt ill. privit nyugodtan küldj, de választ emiatt csak szept. 10. utánra ígérhetek.

Ahogy a #9193-ban említettem (...), az adatok 1901-1950 közöttiek, Magyarország éghajlati atlaszának 1. kiadásából. Pogányon akkor még semmi nem volt.

szerintem is k...a unalmas már. már ne haragudjatok meg, de 0.3c foktól ilyen lázba tudtok jönni. sajnálom akkor, bocs.
mondtam, de már mástól is kapjátok, unalmas! nincs semmi értelme a beszélgetésnek. egyik a másiknak akarja bizonyítani a saját igazát, de tök LÉNYEGTELEN!

Nem

Usrin!
Sajna mennem kell dolgozni, holnap szüret, vasárnap sem érek rá reagálni, majd hétfõn, de örülök hogy ezeket elõhoztad, tanulságos
Elõ tudnád nekem varázsolni ugyanezen idöszak pogányi nyári/hõségnapjait is???
Ja és mely idöszak adatai ezek?

A kör bezárult, he-he !

Nem unjátok még?

Floo: ha te azt állítod, hogy az egyetlen tájegységen belüli mikroklimatikus eltérések "nagyságrendileg meghaladják" a távolabb esõ térségek közti különbségeket, ehhez igenis köze van annak, hogy utóbbiak (azaz a térségek közötti eltérések) mekkorák... A példával ezt próbálom megmutatni. Még egyszer, az évi KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETEKKEL kiegészítve:

Zalaegerszeg: 64,8 (13,7) évi kh.: 10,1°C
Lenti: 70,3 (13,9) évi kh.: 9,6°C
Nagykanizsa: 69,4 (16,3) évi kh.: 10,2°C

Homokszentgyörgy (D-Somogy): 72,4 (20,3) évi kh.: 10,2°C
Szentlõrinc (Ny-Baranya): 77,4 (20,0) évi kh.: 10,4°C
Pécs, Egyetem: 78,5 (22,5) évi kh.: 11,2°C
Siklós: 81,1 (20,9) évi kh.: 10,7°C

Amíg Zalán belül mozogsz, addig valóban az történik, amit a #9194-ben írtál: a középhõmérséklet és a nyári napok száma nem függ össze, hiszen épp a fagyzugos helyek melegednek fel jobban. Ez a mikroklíma hatása. De ha továbbmész DK felé, akkor bizony már azt látod, hogy MINDKÉT érték együtt növekszik - jelezve, hogy a két tájegység (Zala ill. Baranya) közötti éghajlati eltérés felülkerekedik az általad vázolt mikroklimatikus különbségeken...

Na, mégegyszer nagy levegõt!
Honnan is indultam én?
Innen: a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan meghatározó különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket, ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.....
Nem kérhetek elnézést azért, hogy a nyugat-zalai térségnek megfelelõ Lendva középhõmérsékleti adatai három év összevetésével MAGASABBAK, mint egy ormánsági településé és harminc év tükrében elég jól megközelítik az "enyhén" hõszennyezésgyanús Pécset, de ezzel én még mindig csak az eredeti állításomat próbálom igazolni, mindenféle szubjektív szándék nélkül....
Teljesen hidegen hagy az éghajlati osztály munkatársainak a tekintélye (mert Õk is csak emberek), a részben a Kerka-Mura-Dráva folyók esésének megfelelõ északnyugat-délkeleti irányú átlagmagasság csökkenésnek, talaj és növénytakaró változásnak betudható nyári napok számának növekedése, vagy a napos órák száma, amelyek az én vizsgálódásom szempontjából mind abszolút nem meghatározóak!
Hamis hangulatkeltésre jó pl. ebben az összefüggésben egy dombvidék északi oldalán, 170 m fölötti völgyszinten, 60%-os erdõsültségi mutatóval rendelkezõ 6000 lakosú Lenti nyári nap adatait Pécs belvárosának meg a Dráva-mente egészen más ökológiai jellemzõkkel rendelkezõ hasonló adatai mellétenni, különösen akkor, ha ennek a témához jól kielemzetten SEMMI KÖZE!
Hasonlóan inkorrekt dolog engem abba az utcába beterelni, mintha szubjektív okokból olyat akarnék bizonygatni hogy az egyik vidék melegebb vagy nem melegebb, mint a másik, egy ilyen összevetés elemzésem tárgyának legfeljebb mellékterméke lehet, de nem célja, mint ahogy azt nem gyõzöm pontosítani!

...és a párhuzamosok a végtelenben találkoznak.

Nem akarok beleszólni, de én már sokat tanultam ezekbõl a hozzászólásokból,amit Floo és te írtál ebbe a topicba, köszönöm nektek

"Úgy látszik falrahányt borsó volt, amit a múltkor példákkal bemutattam: a fagyzugok (alacsony fekvésüknek köszönhetõen) nagyobb maximumokat (ezáltal nyílván nagyobb számú bizonyos meghúzott határt meghaladó) magas nyári hõmérsékletet produkálnak, mint a jó fagylefolyású, magas helyek..."

Floo, végignézted az adatokat az elõzõ hozzászólásomban? Nagykanizsa bármennyire völgy és fagyzug, mégis jóval kevesebb(!) nyári ill. hõségnapot produkál, mint Pécs. A mikroklíma önmagában tényleg azt a különbséget váltja ki, amirõl beszélsz: az éjjel fagyzugos völgyben gyakoribb a magas T(max). De a kulcsszót te is leírtad: ez csak két, egymáshoz KÖZEL ESÕ pont között mûködik. A példa ugyanakkor azt mutatja, hogy a Nagykanizsa-Pécs távolságon ezt a hatást a mezoklíma már bõven felülírja. Tehát a Zala és Baranya között tapasztalható különbséget nem lehet csupán az állomások mikroklímájával megindokolni... Itt bizony, ahogy a nagykönyvben meg van írva, északnyugatról délkelet felé nõ fokozatosan a nyári napok száma, mikroklíma ide vagy oda. (Hiszen ha a helyi jellemzõkön múlna, akkor Kanizsán kellene a legtöbb nyári napot mérnünk!)

Usrin!
A nappali maximumokat valóban markánsan meghatározza a magasság, ezért nyílvánvaló, hogy alacsonyabban fekvõ területen nagyobb számú, bizonyos szintet elérõ vagy meghaladó ilyen adatot találunk.....
Úgy látszik falrahányt borsó volt, amit a múltkor példákkal bemutattam: a fagyzugok ( alacsony fekvésüknek köszönhetõen) nagyobb maximumokat (ezáltal nyílván nagyobb számú bizonyos meghúzott határt meghaladó) magas nyári hõmérsékletet produkálnak, mint a jó fagylefolyású, magas helyek....így, Veled ellentétben, SEMMI, SEMMI összefüggést nem látok az évi középhõmérséklet és a nyári max-ok között....
TELJESEN BIZTOS VAGYOK BENNE, hogy Lendva éves középhõmérséklete 30 éves távon sem marad el semmivel Sellyétõl, miközben azt is borítékolhatjuk, hogy hõségnapok számában Sellye fog vezetni.....a hosszabb távon tett megfigyeléseim alapján kiválasztott múltkori példa éppen azt próbálta illusztrálni (ezek szerint hasztalanul), hogy két egymáshoz közelesõ, fekvésében (magasságában) jelentõsen eltérõ pont között olyan különbség mutatkozik, hogy a nappali max-ok szinte fordított arányban állnak a napi középpel, rettentõen szomorú vagyok, hogy olyan érvekkel állsz elõ, amelyek ilyen összefüggésbeli érvénytelenségének bizonyítására olyan sok energiát fordítottam (láthatóan hasztalanul)....
Úgy látszik a dolgok öncélú cáfolata mindig fontosabb, mint azok felfogása...
Természetesen, a nyári T értékekben szerepe lehet még a kontinentális jelleg keleti irányban történõ erõsödésének is, aminek télen lényegében a fordított elõjelû megfelelõjét láthatjuk...
Arra vonatkozóan pedig, hogy én "mit akarok bizonyítani" vagy mit nem, figyelmedbe ajánlanám annak korábbi, többszöri pontosítását,aztán már csak a tényeket kéne tudomásul venni....lehet, hogy még vitára se lenne szükség!
Ha nekem semmiképp nem hiszel, akkor a tényekkel való közvetlen szembesülés végett, ellenõrizd magad a magas nyári T-k és a középhõmérséklet közti összefüggést a 203 m-re telepített Pogány és a 100 m-rel alacsonyabban lévõ Sellye ilyen adatainak összevetésével, ha a tények "véletlenül" engem igazolnának, csak arra nagyon vigyázz, nehogy megcáfold saját magadat!

Floo: én nem írtam olyasmit, hogy "ha az Északi-középhegység nem lenne ott, akkor Észak-Magyarország épp olyan meleg lenne, mint az Alföld". Valószínûleg majdnem ugyanolyan meleg lenne, csak épp ennek semmi értelme, mert azok a hegyek nem fognak holnapra eltûnni. Te viszont most ezt bizonygatod a Dunántúli-dombsággal. (Ha megmutatod, hogy a magasság az alacsonyabb T oka, azzal egyáltalán nem cáfolod meg, hogy Zala hûvösebb...)

Másfelõl: a matematika itt nem minden. Mint tudjuk, a T azért csökken a magassággal, mert a besugárzás a felszín nyeli el, és a felszín lesz az, ami alulról melegíti a légoszlopot. Ezért az sem mindegy, hogy egy síkságból kiemelkedõ hegyen mész felfelé (ott átlagban mindenképp igaz a 0,5°C/100 m), vagy egy országrésznyi összefüggõ terület helyezkedik el magasabban...

Érdekességként következzék a nyári ill. zárójelben a hõségnapok átlagos száma (hogy az éjszakai lehûlés ne zavarjon be) néhány DNy-magyarországi állomásról. Az adatok 1901-1950 közöttiek, újabbak nincsenek kéznél, de talán így is beszédes... gyanúsan ugyanaz a tendencia, mint a középhõmérsékletekben.

Zalaegerszeg: 64,8 (13,7)
Lenti: 70,3 (13,9)
Nagykanizsa: 69,4 (16,3)
Homokszentgyörgy (D-Somogy): 72,4 (20,3)
Szentlõrinc (Ny-Baranya): 77,4 (20,0)
Pécs, Egyetem: 78,5 (22,5)
Siklós: 81,1 (20,9)

Ismétlem: én is leszögeztem, hogy az országon belüli mezoklimatikus különbségek csekélyek, és adott pillanatban a mikroklíma hatása sokkal jelentõsebb lehet. De azért ne kezdjük már azt állítani, hogy EGYÁLTALÁN NINCSENEK ilyen különbségek... Rövid távon (pl. az elõrék T-kiadásában) nem érdemes mindig felhasználni õket. De ha a cél az, hogy leírd Magyarország éghajlatát, akkor nem mondhatod azt, hogy nincsenek.

Nemrégiben olvastam a szupercellákról és lenne a kérdésem, hogy mi a különbség a következõ felhõfajták között (falfelhõ, felhõalap, arcus felhõ, peremfelhõ, farokfelhõ) illetve a cella mely részén fordulnak elõ és hogy néznek ki ezek?

Ja és ha egy szupercella közelít felénk, akkor a mezociklonjának az állmelegfrontja vagy az álhidegfrontja halad át elõször?

A választ elõre is nagyon szépen köszönöm!

Floo!
HAGYD ABBA!

Usrin!
A matematika szerint pedig AZ az okozója, sõt, még vagy egy tizednyi elõny van ide!
Ovasd el mégegyszer, mit írtam, én is a mezoklímáról beszélek, csupán közös nevezõre hoztam a dolgot!
Te kiszámoltad a Kékest, én meg Lendvát, a Tiéd jó, az enyém nem?

Úgy látszik, ebben a szakmában senki semmit nem tagad, meg mindig mindent tud!
Csak akkor azt mondd meg nekem, hogy miért van mindig az elején Nektek igazatok, nekem meg nem, aztán mire nekem is az lesz, addigra mindazt az egész szakma tudja, amit én állítok!

Floo: álljon meg a menet, a tengerszint feletti magasságban nemcsak a két állomás, hanem a két tájegység között van meg ez a különbség. Tehát ez NEM mikroklímát befolyásol, így nincs értelme levonni, és megállapítani, hogy "mi lenne, ha"... A két országrész közötti éghajlati különbségnek az IS okozója, hogy a Dunántúli-dombság eleve magasabb fekvésû, ezt sem tagadja senki a szakmában!

A #9187-ben leírt "játékot" pedig szeretném eljátszani, ha kicsit több idõm lesz (ez néhány hét múlva esélyes). Az egyszerûség kedvéért nem az aktuális, hanem archív (különbözõ idõjárási helyzeteket tükrözõ) adatokkal.

S még valami ha már annyit emlegettétek azt a 0,5 tized fokot (én 0,6-ról tudok, de lényegében tökmindegy), akkor :
30 éves középérték :
Lendva 10,00
Szeged 10,45
Tengerszint feletti különbség 100 méter, hõcsökkenés felfelé 0,5 fok ! !
Ha megcsináljuk a tengerszint feletti magasságok abszolút értékei szerinti (100 m-ként 0,5 fokos) korrekciót, megnézve, hogy egy adott térség középhõmérséklete hogyan változna meg átlagos szintjének megváltozásával, akkor azt kapnánk, hogy Lendva 0,05 -dal relatíve melegebb Szegednél....ekkor ugyanis azt vizsgálnánk, hogy kizárólag a légkör okozta hõmérsékleti viszonyok milyenek....tehát több napsütéses óra vagy kevesebb ide vagy oda, az eredmény ez !

Példa!
Nem szeretek eme példával élni, mert mélységesen tisztelem az illetõt, sõt még azon túl is tiszeletem, de ha olvassa ezeket a sorokat, akkor Õ is tud belõle tanulni, mégha viccesen is hangzik a dolog hogy Õ tõlem tanul, de ez csak annak vicces aki még nem tanult (vagy nem akart tanulni) a kisebb tudású embertõl ! !
Egy azt hiszem tavaszi nap volt, hetek óta tökugyanaz az idõjárási helyzet, anticiklon, napról napra ugyanolyan eloszlásban a hõmérsékletek, Usrin csinálta az elõrét napokon át,ugy ahogy kell, tökugyanazt tette GYMS-ra Zalára és Baranyára is, mert annyi is lett !
Egyik nap Usrin nem ért rá csinálni elõrét, beugrott Kp, és az aznapi elõrét még meghagyta ugy ahogy Usrin csinálta tökugyanazt téve az egész Dunántúlra, majd a következõ napon 20 fok GYMS, 22 Zala és 25 Baranya!
Kishíján leborultam a székrõl!
Természetesen azon a napon is ugyanaz a T volt mindhárom tájegységen, ugy mint elõtte napokon és az utána napokon is!
Erre Usrin másnap reggel kijavította arra a napra 25, 25, 25 fokra mind a 3 tájegységre!
Kp aki tanult világott járt meteorológus, a fiatal generációt képviseli, csípõbõl megszokásból oda tette 3-5 fokkal többet, mint Zala-GYMS-ra, elkövetve ezt a hibát, s nem azért mert elõtte nem csinált elõrét 2 hétig, kijött a gyakorlatból és nem ismerte az elõzõ nap adatait (ha a fogorvos elmegy 2 hét szabadságra, ha hazajön utána nem kezdi el kifúrni a fog helyett a nagylábujjamat), hanem mert Õ is áldozatául esett a rossz beidegzõdésnek!
Mégegyszer leírom nem bántás felé, hanem egy észrevétel, és csak azért mert Õ Kp, ugyanúgy hibázhat, sajna nálunk megszokott dolog elfogadni valaki dolgait csak azért mert õ professzor vagy mert õ orvos vagy klimakutató vagy akármi, anélkül hogy mernénk szólni vagy kétségbe vonni a döntését vagy cselekedeteinek helyességét !

Usrin!

Én évek óta jáccok egy játékot, ajánlom Neked is!
Derült anticiklonos napokon mikor ugyanaz a mezoklimatikus helyzet Nyíregyen-Szegeden-Pécsen-Gyõrben is, akkor nézzed végig az összes állomás hõmérséklet adatait, és látni fogod a számokból hogy melyik állomás milyen terepponton milyen fekvésben helyezkedik el, hisz a hõmérséklet alakulása egyértelmû következménye a fekvésnek!
Ha jó pár napon-éjszakán jáccol velük, egy kis idõ múlva ha ügyes vagy, egy állomás adatiból következtetni tudsz az összesére, és nem fox tévedni 2 tizedet sem!
Igy be lehet lõni magadnak, hogy melyik állomás hol fexik, és ha ezt megcsinálod, megkapod a választ arra is hogy a lendvai milyen helyen van

jaj, dehogy bántott, a melegrekordos témában te "nyertél", hiszen igazad volt. A másik témában azért írtam,hogy Usrin "helyre tette a témát", mert õ hozzám képest Makó-Jeruzsálem távolságban van a meteorológiát illetõen, szóval semmi gáz nincs

a burkolt cinizmus és piszkálás sokkal rosszabb mint az õszinte és nyílt vélemény kedves barátaim!

nem meccset akartam játszani, ha téged azt bántott akkor bocs, de remélem érted mit akartam mondani.

Köszi, kellett, he-he !

Való igaz András, a jelenség él, azért mondtam, hogy ne túlozzon és általánosítson (metnet), valamint a Makó-Jeruzsálemet !

A miskolci állomás is megérne egy misét (...), ám a kritika és a lealacsonyítás bizony két külön dolog.

A 100m/0,5°C tekintetében jogos, jól elírtam (pedig nyílvánvaló), he-he !

Egyébként Endre félreért, nem a felvetésével van a gond, hanem az irányával.

#9178. - kempeter (Salgótarján)

"Jó lenne, ha valaki hozzáértõ is bekapcsolódna a témába, mert így nem valami tudományos a dolog "

Hát igen, jött Usrin és már helyre van téve a téma...végre

Minden elismerésem András a tényszerû józan szavakért!Elkél az önigazolások, prekoncepciók szubjektumainak tengerében...

ok, 1-0 oda ,megértettem és utánanéztem ennek a melegrekordos dolognak; igazad van. Pá!

Jóska: amit a #9154-ban ír Floo, annak a megfogalmazása tényleg túlzó, de a jelenség létezik. Az elõrékben hagyománnyá vált 5°C-os intervallumot megadni Magyarország területére, olyan helyzetben is, amikor ekkora különbségek nem, vagy csak mikroklimatikus okokból alakulnak ki. Hogy miért lett így kõbe vésve ez az 5°C (egészen különbözõ helyzetekre is), az jogos kérdés. Ilyenkor pl. a 25-30°C-ból a 30°C automatikusan Pécsre és Szegedre kerül, Gyõr 26-ot vagy 27-et, Miskolc 25-öt kap. Ez itt rendszeresen megfigyelhetõ: Link Térképes ábrázolásban van ennek némi létjogosultsága (hiszen oda nem lehet a mikroklímákat feltenni, valahogy mégis érzékeltetni kell, hogy nem lesz hajszálpontosan azonos T mindenütt), de a konkrét városokra szóló elõrében ugyanezt lemásolni...
"a 100m szintkülönbség egy tizednek felel meg": hadd pontosítsak, kb. 0,5°C-nak! (Kékes évi középhõmérséklete kb. 6°C, az Alföldé a Mátra elõterében 10°C - és ebben már a téli inverziós helyzetek is benne vannak.)

Floo: Az éghaljati térképekkel és elemzésekkel viszont kár vitatkozni, inkább érdemes rajtuk a számértékeket tanulmányozni. Kis ország, kis különbségek: a "hûvös" Alpokalja alig 1-2°C miatt kapta ezt a jelzõt a "meleg" Dél-Magyarországhoz képest. Aki ebbõl túlzó következtetéseket von le, az magára vessen... (Ide értem a Pécset "mediterránnak" nevezõket is. Ez a jelzõ meteorológiai munkákban NEM fordul elõ, NEM a szakma találmánya!) Megjegyzem: ha a kanizsai mérés nem reprezentatív, akkor a csörnyeföldi szõlõhegyé ugyanúgy nem az. A különbözõ mikroklímák ÁTLAGÁT lenne érdemes más tájakkal összevetni. Akkor pedig már megint ott tartunk, ahol az általad semmibe vett elemzések: fél fokokról, 1 fokokról van szó, de azok masszívan ott vannak. Adott pillanatban felülírhatja õket a mikroklíma, ezért egy rövid távú elõrében tényleg nem mindig belõlük kell kiindulni. Viszont hosszú távon, pl. havi vagy éves átlagokban a mezoklíma a gyõztes. Nem kell semmilyen éghajlati atlaszt kidobni, és fõleg nem kell ilyen hangnemben minõsíteni a készítõik munkáját és szakmai tudását - bár a kritikának olykor valóban megvan a helye. Azt pl. én is szívesen megkérdezném az éghajlati osztálytól, hogy Szentendre állomást (déli lejtõ) miért nem hagyták figyelmen kívül az új atlasz térképeinek szerkesztésekor, és miért produkáltak vele egy, a budapestinél is durvább hõszigetet... Vagy hogy ha az agárdi hõmérõ árnyékolása nem megbízható, akkor júniusban még miért születhetett ott hiteles érték: Link

És még egy halk kérdés Floo-hoz: jártál már a lendvai állomáson? A teljesség kedvéért arról is jó lenne tudni, hogy milyen felszínre, dombra, völgybe, milyen kitettségû lejtõre épült. Vagy csak elkönyvelted, hogy a magyar állomások használhatatlanok, bezzeg a szlovének tökéletesen reprezentatív helyre települtek?

Végül, de nem utolsósorban: a fagyzugos, vagy akármitõl nem reprezentatív állomásokkal szerintem messze nem az a legnagyobb gond, amirõl ez a vita folyik. Mint írtam, az éghajlati értékeléseket nehezen vezethetnék tévútra, DE: sajnos minden mérésük szerepel az idõjárási modellek bemenõ adataként. A modellkimenetet nagyban befolyásolhatja, hogy pl. egy téli reggelen Dél-Zalából 0 vagy -10°C-os bemenõ adat érkezik (dombról vagy völgybõl). És rengeteg ilyen jellegû hely van ország- ill. világszerte. Amikor a GFS-t hibáztatjuk egy tévedéséért, akkor ez is jusson eszünkbe. Úgy vélem, a modellelõrejelzések profitálnának legtöbbet abból, ha egy-egy kis területen belül többféle mikroklímát lefedhetnének a mérések. De ehhez ma sem a szaktudás hiányzik...

kempeter!
szerintem én talán azért kicsit értek a témához, de ezt ítéljék meg mások.

nem értetted. Ha elfogadott lett volna a kecskeméti állomás akkor nem lett volna a felhajtás, hogy most akkor van e melegrekord vagy sem. Azért mert nem voltak biztosak magukban, érted.

akkor ne mérjük eredménybe ha nem akarod, de akkor is ide 1-0. Maga az OMSZ ismerte el ezt akkor amikor elkezdte felülvizsgálni a mûszereik hitelességét.....

miért nem akarjátok érteni amiket leírnak normális emberek, vagy nem akarjátok érteni, hogy lehessen veszekedni???

Az, hogy ki mondta , hogy hiteles ,azt nem tudom. Gondolom, engedélyhez kötött egy hivatalos,a nemzetközi szabványnak megfelelõ mérõállomás üzemeltetése. A melegrekordos témához sajnos nem tudok hozzászólni, mert nem nagyon érdekelnek.
Jó lenne, ha valaki hozzáértõ is bekapcsolódna a témába, mert így nem valami tudományos a dolog

Legyen 0-0

áhhhh!
és ki mondta ki ezekre hogy hiteles? Ki? õk?
nem megyek messzebbre, mint júliusig: akkor a hitelesnek hitt állomásokon sorra dõltek meg a melegrekordok, aztán valami oknál fogva nem dõltek meg, mert mégsem olyan HITELES MINT AHOGY AZT A KÖZTUDATBAN ELHINTETTÉK.

szerintem 1-0 ide

Nem. Azért hiteles, mert hitelesített mérõeszközökkel mérték hitelesített mérõállomáson

egyáltalán nem mindegy. A HITELES AZÉRT HITELES MERT ANNAK MONDJUK?? VICC!

Bocsánat ezt külön akartam,íme:

A helyzet az: vannak mindenki számára hozzáférhetõ adatsorok,amelyeket bárki elõvehet bármikor.
Vannak emberek,akiknek az a kenyerük, hogy ezeket az adatsorokat elemzik, olvassák, felhasználják valamilyen elmélet kidolgozásához stb.
És vannak olyanok - például én - ,akiket nem érdekelnek ezek az adatsorok , nem foglalkoznak vele.
A legjobb az,ha ezeket az adatsorokat, statisztikákat azok nézegetik, akiknek a kenyerük miatt kell azt csinálni.
Azt mondani ezekre, hogy sz@r, szerintem durva és helytelen; és talán bántó is egyeseknek.

Bocsi a hosszért, de muszáj volt leírnom. Remélem e hsz. miatt nem fognak kimoderálni - esetleg kirúgni innen...

Szerk.:
#9165. - bali (Sopron)

Ez már tényleg nem fórumtéma, kicsit pihenjél