Agrometeorológia

Az indián banán melyik fajta, hol vetted, mennyiért, mekkorák?

Visszavágás az nem volt, takarás is csak -16 fok alatti napokon. Utánpótlás az van.
Vadcitromfám(újgur vidékrõl való) volt 30 db (egy termésben kb. ennyi mag volt) , elajándékoztam mára mindet. 1db 2 éves csemetém van. A curry növény (5 éves) ami a rozmaring mellett volt az túlélte a telet.

Az irodalom szerint 4-5 évig marad egy helyen. Ezt nem igazán tudom pontosan értelmezni, lehet nálunk ennyi ideig él. Nekem is volt régen egy "idõsebb" tövem, az kb 3-4 évig élt. Szabadban való termesztésénél gondosan vissza kell vágni és takarni télire, mert azt hiszem maximum olyan 5-10 fokos fagyot visel el, de inkább ezt is kerüljük. Tudtál róla szaporítani a kipusztulás elõtt? Dugványról és bujtással is viszonylag könnyen szaporítható.
Az egyik legtovább élõ évelõ gyógy- és fûszernövény a levendula, az akár 15-20 évig és elélhet, de általában egyik fajtát sem érdemes idõs koráig termeszteni, mert csökken az illóolaja és a szaporítása is nehézkessé válik. Azt ajánlom, hogy legkésõbb 3 éves korában gondoskodj az utánpótlásáról.

Idén sajnos kihalt az 5 telet megért rozmaringom , az elõzõ is 5 telet bírt ki kint. Valakinek van errõl tapasztalata? Szép nagy bokor volt.

Itt van egy olcsó növényke is:
Link

Nem magot kell venni: valahol 700 Ft-ért láttam növényeket. De ha magot akasz az is van, én ezt találtam:
Link

Igazából én kíváncsiságból vettem igaz sokkal többet fizettem érte.

Szia!
Én régóta vadászok vadcitrom magokra. Honnan lehet beszerezni ilyet?
Vaterás meg miegymás linket láttam, de abban nem nagyon bízom. Meg elég pofátlan árat kérnek pár magért, holott a termésében rengeteg van (szinte más sincs...) mintha ebbõl akarnának megélni...

El tudom képzelni, hogy a Nyírségben komoly fagyzugok vannak. Hogy hidegzugok vannak, az tény. Tanúsítja a kevés megmaradt nyírláp a jégkorszaki maradványfajaival. Nem is csoda, hisz ahol a szél is alakítja a domborzatot, ott könnyen kialakulnak lefolyástalan területek. Ahonnét pedig a víz nem tud lefolyni, onnét a hideg sem. Hogy aztán ezek a homoki hidegzugok egy meleg április után hogy viselkednek, nem tudom, de gyanítom, hogy attól, hogy a homoktalaj könnyen felmelegszik, még nincs akadálya a kemény fagyzug kialakulásának. Sõt, ha az az április száraz is volt, még rátesz egy lapáttal.

Én -1.2°C-ot mértem 6-án. Kint a kertben 100 m tszf. magasságon, 1.5 m magasan kihelyezett, árnyékolatlan min-max hõmérõm majdnem -4-et mutatott. A dió levelei mellett többek között a magnólia, platán, sõt kis tölgyek levelei is kunkorodtak, száradtak.

Itt a faluban nem volt komoly fagy. A kertben a füge egy részét érintette csak meg. Máshol persze lehettek nagyobb fagyok is. Bár a tavalyi év elment a május végi katasztrófális jégesõre, ami csak másnap délre olvadt el teljesen itt az vert el minden termést.
Most mi megúsztuk. Várhatóan májusban már nem lesz több fagy. Viszont a telken a khaki+ füge lefagyott. Én mident oda ültetek, mivel ott nagyon jó a föld, itthon nagyon kötött és szikes. Jövõ hét végén ültetek ki 2 indián banánt, 1 kínai datolyát, 2 kamcsatkai mézbogyót és 1 vadcitromot.

Tegnap én is hallottam ilyet, miszerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -3, -8(!) fokot mértek. No mondom, ezt honnét vették? Megpróbálom visszakeresni a Kossuth mûsorai közül.

Megvan, a 17:30-as Krónikában volt.

Ki fognak hajtani, kicsit megkésnek majd, de nem lesz bajuk.

Most hallom, hogy Heves településen -4,6 fokot mértek. Hogy milyen mérõvel ugye az kérdéses, de barack, alma, körte minden totál lefagyva, termés megsemmisülve.
A rádióban volt tegnap, hogy az Alföldön kiterjedt területeken 100%-os a fagykár.
Nem tudom, ennek mennyi valóságalapja lehet, mert az állomások az Alföldön alig-alig mértek fagyot.

Köszönöm szépen!
Jelen helyzet a következõ: 2-3 kajszikezdemény látszik teljesen épnek a fán. Ebbõl az egyiken még rajta vannak a csészelevelek és porzók; nem tudni pontosan, milyen alatta, de zöldnek látszik. (Lehet, pont az védte meg. Rajta hagyjam még? Vagy most, a rendes esõ miatt inkább szedjem le esetleges monília támadás megelõzéseképpen? Alatta a termõ kb. fél centi szélességûre hízott.)
Van még 3-4, amelyiken pár nap után egyértelmûen behatárolható részleges fagyás látszik. Azok is kb. fél centi átmérõjûek, de a félig fagyás elõtt 1-2 mm-rel hízottabbak voltak és rajtuk nincs már csészelevél. Ezekkel vajon mi lesz? Érzékenyebbek lettek-e a moníliára?
Végezetül az egyiknek épp csak a csúcsa lett megcsípve, 1-2 mm-es átmérõjû területen. Remélem, az még megmarad, mert szépen fejlett gyümi.
Az összes többi (kb. 12-15) lefagyott.

Most, a sülysápi telken ! Szombat reggelre.
Nem tudom újra kihajtanak-e vagy sem, a khakinak olyan zsenge hajtása volt. Én nem láttam mert itthon vagyok anyu mondta hogy lefagytak.

Valaki tud olyan kistraktort ajánlani, amihez kapható rezgõkéses (alternáló) fûkasza adapter és lehetõleg négykerekû járgány?
Most épp a Stiga-kat nézem, de eddig nem találtam olyan típust.

A paradicsom palántázást el lehet halasztani, megint rossz idõ van. Majd ha melegszik a feltalaj, és nem megy 10 fok alá a hõmérséklet, akkor próbáld.

Télen vagy most a napokban fagytak ki?

A telken kifagyott a kivi és a khaki.
Ki fog még hajtani vagy már le lehet mondani róluk?

Ilyenekkel még nem találkoztam, nem tudom.
A több órás, aránylag vastag 0,5-1 mm jégbevonat hatásait majd télen ki lehetne kísérletezni, feláldozva egy-két cserepes elõre keltetett haszon növényt. Elõtte persze megszoktatni olyan 2-5 fokos folyosón, majd lepermetezve vízzel a -2-3-4 fokos sûllyedõ esti fagyba kitenni..(paprika-paradicsom-krumpli-szamóca.stb..)

Gábrusz:
A gyümölcsök megmaradásába lényegében egy dolog a nagyon fontos, a magház kezdemény védelme. A kialakuló gyümölcshús - az amit mi elfogyasztunk - ad védelmet és táperõt a magháznak, a bölcsõnek. Ha ezt éri jelen esetben a fagy, akkor lassan elsorvad,mert megszakadt a nedvkeringése, és a sárgulás, a töpörödöttség, fonnyadás miatt napokon belül lepotyog a termés.
Van aztán másfajta gyümölcshullás is, a kártevõk által, de még a növény természetes ritkulása is, de ezt én kétlem, a háttérben mindig valami behatásnak kell történnie, például a szilva vírusos gyümölcs hullása, gyüm.fejlõdés szakaszában.

Ha pl. ha éjféltõl fagyna , permetszerû locsolás, a többórás jégbevonat nem okozna komolyabb gondot a fának, terméskezdeményeknek?
Gábrusz! A fák zsenge , új hajtásai nincsenek elragadtatva még a fagymentes hidegtõl sem. a nemrég kibújt levelek kanalasodnak, pöndörödnek!

Még túl korai a fagy hatását megítélni, az õszi gyümi kezdemények ha másnap sötétzöldes-szürke, vagy sárgabaracknál sárgulnak, akkor megfázott. Csak több nap után fogjuk látni a túlélési arányt, mert ha a határértéken táncolt a fagy, és az is hogy meddig,, sõt a levelek gallyak bújtatása is beleszólhat a megmaradásba.

Sziasztok!
Nem tudjátok, vajon fagyás miatt lehet az, hogy most jóval kisebbnek látszanak a barackfán a gyümölcskezdemények, mint délelõtt? (Reggel kb. - 2 fok lehetett ott). A fa levelei viszont a termésekkel ellentétben szépen helyreállni látszanak a reggeli kis kókadtsághoz képest S ha fagyástól zsugorodott a gyümöcskezdemény, abból vajon lehet még érett gyümölcs, illetve van-e ilyenkor valami teendõ? Használ-e pl. a gyors locsolás?

Vikarel, gratulálok a védelmedhez s a dokumentációhoz!!!!

Köszönöm!

Ha erõsek a palánták, de nem megnyúltak, (akkor ledõl hervad a saját súlyától is a hajtás) a kiültetés kissé megviseli a növényt.
Gondolom vasárnapig melegszik a talaj annyira, hogy a "paplan alá bújtatás" a gyökérkéknek nem lesz hideg. Jól meg kell választani a palántázás mélységét, szintezését. Talán egy cm.-rel érdemes lejjebb dugni, hogy a palánta dõlés ne lépjen fel, a talaj szerkezetét is figyelni kell. Ha túl vannak a tövek ezen, és locsolás is megvolt akkor általános kezdõ védelemként a rézbázisú szereket gyenge tápsóval kipermetezve ajánlom. Kisebb területre a Joker-77 gombaölõt, (romániai gy.)használtam, igaz gyümi fára. De jó a megbízható Dithane M-45 is.

Bámulatos, hogy meg lehet védeni permetszerû öntözéssel a növényeket a fagytól.

Nagyon jó a szomszédod növényeivel való összehasonlítás.
Miért nem leste el tõled a praktikát?

Más.
A paradicsom palántákat csak vasárnap ültetem ki. Mivel permetezzem és mikor?

A fába oltani más fajtát csak olyan mértékig akarok, ami segíti a fa beporzását. Különben is inkább csak elgondolni egyszerû a csonthéjasok oltását, az almaféléket sikeresebben lehet oltani. Minden bizonnyal gond lehet már az elöregedés is, vannak ostorszerû gallyak bõven. A Pándy meggy minõsége bõven kárpótolja az egyéb fajtákhoz viszonyított kevesebb mennyiséget. A fa igazán egészséges, életerõs. A csonthéjasoknál már ilyen tájban , de júniusban mindenképp szoktam hajtást válogatni, fõleg a még korona kialakítási szakaszban lévõ fák esetében. A krumpli borítékolhatóan csillagászati összegekbe fog kerülni, akárcsak az alma a fagyok miatt

Vikarel; nagyon szépen mûködtél közre, mint egy színházban a felvilágosító! Tipikus jelenés volt nálam is régen a lógó jégcsapok, megnyúlt cseppecskék...stb.
A lejegesedés után a még rálocsolás nem hatásos már, letörheti a súly a levél nyelet. A kiolvadás hõelvonása pedig pár percig tarthat ,ami miatt a nedv szállító szövetek még nem roncsolódhatnak. A tartós, fél-1 óránál tovább tartó fagyok a veszélyesek. Hasonló ez mint nálunk az oxigénhiány az agyban, bár az pár perc csak.

A meggyfákra vissza; a meggyek, a Pándy pedig fõként fogékony a felkopaszodásra, a lelógó ostorok végén van csak virág bog. Most hagyni kell, ha leérnek a végei, akkor júl.20 után ki kell vágni ezeket az ostorokat, a törzshöz legközelebbi, és utána még kedvezõ nyári rügyezésig. A csonthéjasok ritkítása, zöld metszése augusztus eleje, hogy a megmaradó leveles hajtások még beérjenek lombhullásig. Ez van a diónál is, azt õsszel ritkítsuk, bár kicsit késõbb szept. elején, akár zölden, burok repedés idején érdemes leverni, és vagy lefûrészelni az öreg ágat, mert akkor nincs a diónál erõs nedvkeringés, nem úgy mint tavasszal akkor szinte elvérzik a fa.

Köszi szépen, valóban sikeres volt: Link Link Egy fagyott tövet sem látni benne. Sajnos a szomszédé már nem ilyen szép, õ nem védte semmivel: Link A babja: Link egy másik helyen, ahol átlátszó fóliával volt takarva, ott a kimagasló bokrokat megcsípte, mert ezek hozzáértek a fóliához: Link Ahol fekete fóliával volt takarva ott semmi sem károsodott, az sem ami hozzáért.
A diófán is akad egy-két megperzselt levél: Link Ami komolyabban károsodott az összesen két tõke szõlõ: Link Link

A károkat szenvedetteknek együttérzésem.

Nálam talajmenti fagy sem volt, ugyanakkor hallottam már, hogy a város alacsonyabb részein volt. Igaz "csak" reggel fél hétkor keltem, Izgatottan vizslatva a dér nyomait, tehát tõlem aztán gazdálkodhatott volna a fagy. A babfélék még nem kelnek, krumplit nem ültettem, a szilva, körte, õszi, cseresznye kibír -1, -2 fokot, a kajszi már kérdéses. Egyedül a szamócát takartam.(-1, -2 fok alatti T2m alatti értékeknek igen kicsi valószínûsége volt nálam - megítélésem szerint. Ha itt az alá megy, akkor Zabarban 10 alatt mérnek!)

Néhány faluval arrébb 250 millió forint értékû szõlõoltvány van kitéve iskolába egy kisebb domb tetejére. Az egyik mérõmet és árnyékolómat adtam nekik tegnap délután, 1,70 magasan tettük ki, a többhektárnyi terület körbe lett rakva szalmabálákkal.
Folyamatos telefonkapcsolatban voltunk.
A tegnapra virradó éjjel éppen csak, hogy megúszták, ha fél fokkal hidegebb van, akkor baj lett volna.
A mára virradó éjjel 4 órakor 0,8 fok volt, ekkor begyújtották a szénabálákat.
A hõmérséklet felment 1,8 fokra, majd 2,2-re, úgy, hogy ugye közben lefelé kellett volna mennie.
A mérõ a többhektáros terület közepén volt, a bálák körben, meg megharmadolva a területet 3 sorban keresztben.
Azt mondják, akkora füst lett, hogy egymást sem látták, teljesen borult lett tõle az ég.
Tehát sikeres fagyvédelmen vagyunk túl mi is.

Vikarel!
Gratula a sikeres fagyvédelemhez.

Köszi a választ,és gratula a fantasztikus fotókhoz. Egyébként mikor kimentem harmatos volt minden, gondolom az nem lett volna elég a védelemre.?

Szép képek ás beszámoló, gratulálok hozzájuk! És természetesen a sikeres fagyvédelemhez is!

Elvileg az a lényeg, hogy mindig legyen folyékony halmazállapot is a jég mellett, mert a fagyás folyamata során hõ adódik át a növénynek, környezetnek, ami olvadásnál elvonódik onnan. Ez az elméleti része a dolognak, de majd meglátod, lehet hogy sikerül szakaszos öntözéssel is. 87 szórófej, az nem egyszerû, nekem könnyû volt 1-gyel. A színe az enyémeknek is sötét lett, mikor ráfagyott a víz, de kiolvadás után épnek tûnnek, nem is kókadoznak, mint a szomszédé.

Mennyire fontos hogy az öntözést addig kell nyomatni míg a jég fel nem olvad? Mert nálam 85 szórófejjel kellett öntözni és a szivattyú egyszerre csak 22 locsolót bír el így folyamatosan 30 percenként állítgatni kellett át egyik pásztáról a másikra.A fõleg késõbbi kelésûeknek elég furcsa színe lett ahogy megfagyott rajta a víz,majd most akarok vissza menni és megnézni mi lett az eredmény.

Nagyon szép képek és nagyon korrekt összefoglaló, köszönjük!

Nálunk +0,1°C lett a tmin, csak erõsen korlátozott takarást tudott családom alkalmazni (nekem dolgoznom kellett ám a takarást nem kapott erõs indikátornövények (zöldbab és burgonya) se mutattak reggel még fagyáskárt.
Délelõtt még lesz dolgom a kertben, csinálok fotókat, ám úgy látom, megúsztuk.

-0,4 volt a mai Tmin, így elkélt a fagyvédelem. Tegnap este letakartam azokat a részeket ahol a szórófej nem éri: Link Ma hajnalban fél háromkor néztem a T-t, akkor 1,6°C volt, irány a kertbe, indítani a szórófejet a burgonya felett, + begyújtani a tüzeket. Itt már kezdett derengeni: Link Mikor kb +0,2°C fokra lement, elkezdett ráfagyni a növényekre: Link Link Link füst is volt: Link Védtelen kajszi levele: Link Link Kel a nap: Link Link Link Amit víz ért onnan jégcsapok lógtak: Link Míg le nem olvadt a jég addig öntöztem: Link Link Összes kép: Link Majd délután hozok képeket esetleges károkról, annyit elöljáróban, hogy a szomszéd krumplija kókadt és feketlik.

Jó kondíciójú fa, csak a gond az hogy már sok az olyan ág, ahol a végén van virágrügy, el van sûrûsödve is valamelyest, gallyakat, illetve vázágat is kell eltávolítani, illetve sok gallyat visszavágni. Fejben megvan kb. hogyan is lehetne jó a fa, az úgy termõegyensúlyba kerülhet (az is gond lehet az önmeddõ jelleg mellett). Van cseresznye, és egy kb. egyidõben virágzó meggyfa , de viszonylag messze. Elvétve van moníliás gally rajta, a törzse egészséges.

Volt egy rövid deles napszak, amikor többféle rovar volt a fán, a posza-méh, és kék dongók járták inkább, akik jobban fel voltak "öltözködve".
A szél is besegített, hála nem messze vannak olyan régi keskeny utcáskák, ahol a járda mellé sok meggy, szilva, sõt cseresznye is van ültetve, nõhetett beljebb a kerítés soron is.
Nemrég írtam, hogy a félig kész, abbahagyott utcai ház elõtt a meggyfa tavaly szinte megfõtt a moníliában, most meg a tõsarjak tele voltak virággal, kötõdött is rajtuk, persze gyengén-közepesen.Permetet most se kapnak.
Vissza a beporzás témára:
- nálam a volt hobbi kertben következõ volt a sorban állás Dny- Ékeleti tájolással
Újfehértói fürtös- Cigánymegy C...klón - Pándy üvegmeggy - Érdi bõtermõ.

Én még ültettem cigánymeggyet, faiskolában kaptam, C.. betûs, tehát ceglédi teleprõl származhatott, mint a C235-ös kajszi. Nem messze.
Ezzel a sorozattal is a Pándy csak közepesen hozott, bár nagy szemûsége mégis kiváló befõttet, és ennivalót adott. Szerintem ha van hely, ültess külön fákat is. A ráoltás jó lehet, az alakító-ifjító metszéssel egy különleges fát alakíthatsz ki, ha kondíciója, gyökerei és törzse egészséges.

Szerintem a szél porozta be a cserkókat, 12 fok fölé nem igazán mentünk a gyakran szeles, idõnként borús idõ mellett. Ilyen viszonyok között a méhek hordása csodaszámba megy. Az önmeddõ fák most biztosan megszívták. A szomolyai közepesen, a germesdorfi közepesnél kicsit gyengébben kötött. A Pándy meggyemen erõsen koncentrálni kell, hogy lássak néhány szemet. Ebben közrejátszik, hogy sajnos nincs porzó fa a közelben (önmeddõ ez a meggy). Nem tudsz valami megoldást? Cigánymeggyet nem kapok. Érdemes lenne ráoltani olyan fajtákat a fára ami ugyanabban az idõszakban virágzik?(úgyis ifjításba kezdek e fánál, eltart majd évekig, a kíméletes módszer szerint járok el, ami több idõt igényel.)

Szeke kérdezte a lila akácot; most már elvirágzott, a virág csumák látszanak. A bokor közepe már zöldebb, a hajtás végek, és az ostorok még halványzöldek. Nitrogén hiány nem lehet, hanem a gyors növekedésre használja el az energiát.Most is lehet alakítani a kúszó kacsokat, elvezetni más irányba, vagy visszavágni. Levelesedés után zöldül mélyebbre.
Link
A cseresznye nem várt kötõdése. Pedig hûvös, szeles idõ volt a totál virágzáskor, két napig.Alig láttam méheket, csak majdnem a sziromhulláskor.
A sok fürtös termés se éppen jó, mert apróbb lesz. Ha nem veri el a jég, még kap egy záró permetet sárguláskor, akkor is a tápoldatos % lesz nagyobb. (100 ml./10 litert elbír).
Link

2007-ben a 80%-a lefagyott a burgonyának persze késõbb újra kihajtott de csak fél termés lett,sajnos akkor nem tudtam öntözni mert nem állt készen az öntözõ berendezés.

Én is összeraktam ma a nagy szórófejet, hátha szükség lesz rá (ha fagyvédelemre nem is, de öntözni úgyis kell majd, meg már egyszer meg is öntöztem a burgonyt csak a kisebb sugarúval). 2007-ben feléd volt kár? (ha jól látom akkor elsején -2°C-ot mértél) Akkor is öntöztél? Nálam akkor másodikán megkapta a fagy szépen, akkor 2m-en -0,1°C -ot mértem, de az is elég volt. Akkor füstöléssel próbálkoztam, de nem túl nagy sikerrel, mivel a szél lengedezett ezért nem sikerült összefüggõ füstpaplant létrehozni.
Ezt az éjjelt úgy tûnik itt kipipálhatjuk, hála a felhõknek.

Több, mint 300 db, jövõ tavasszal kiültetésre kerülõ fügedugványt menekítettem be a garázsba.
Péntekre virradóra pedig remélem nem szárogatja senki kint a ruháit, mert látni sem lehet majd a füsttõl

Ha gond lenne a T-vel éjfél után megyek öntözni.

Szerintem a fátyolfólia a leghatásosabb megoldás a kései fagyok elleni takarásos védelemre. Kb. -3 °C-ig véd a fagykártól. Gyorsan ezt találtam: Link
Amit tudtam behordtam a sátorba. Késõbb pedig megyek takarni a fagyérzékeny növényeket, amint csillapodik a szél. Biztos ami biztos alapon.

Attól függ. Én olyan +3-+4 fokos 2m-es elõrejelzettig bíznám erre a dolgot, az alatt mindenképpen takarnék. Talajmenti fagy kivédésére ekkor még jó lehet. (Bubu: a párolgás hõelvonása tény, de a megemelkedett harmatpont ezt bõven kompenzálja, ha most a terület és nem a növény elõzõ délutánon történõ megnedvesítésérõl beszélünk. Viszont nagy területen kellene alkalmazni ahhoz, hogy igazán hatásos legyen.)
A PET-palack kérdése sem olyan egyszerû, lényeges, hogy a növény ne érjen hozzá a falaihoz, azaz vagy ez legyen kicsi, vagy a palack nagy. Sok a befolyásoló tényezõ, így tényleg csak durva közelítéssel mondanám, anyagából és az átlagos kapható méretekbõl ítélve jó esetben olyan 2 fokot tud hozzáadni a környezetben tapasztalhatóhoz.
-------
Most csak zöldségeskertre vonatkoztatva a lényeg az, hogy megakadályozzuk a terület kisugárzását, beleértve a növényi test kisugárzásos hûlését. Tehát a kisugárzási fagyok esetében nem annyira a növény hermetikus elszigetelésére, "becsomagolására", hanem úgymond a "leárnyékolására" kell törekedni. Mégpedig úgy hogy a talaj által közölt hõtõl ne fosszuk meg, hisz épp ennek a hõnek kell a növényállomány terében csapdába esni.
Kiegészítõ módszerként lehet próbálkozni ennek a térnek a fûtésével is, pl csapvizet vezetve a takarás alá, vagy akár egyenesen elárasztani a növényeket, ahogy Bubu is mondja. (A "pár percig vízzel porlasztásos", takarás nélkül viszont értelmetlen.) Ha a növények mérete engedi, az árasztás bombabiztos módszer nagyobb fagyok ellen is, akárcsak a talajjal való fedés, mondjuk laza homokok esetében. Extrémnek hangzik, de az én paradicsomaim így menekültek meg 2007-ben elegendõ takaróanyag híján.

Összegezve: ha takarunk, a lényeg a talajfelszín hõközlésének biztosítása és ennek a hõnek a takaróanyaggal való elfogása, megtartása. A lehetõségek tárháza végtelen, de legyen a takarás jó hõszigetelõ, azaz laza (de nem likacsos!), akár több rétegû és könnyû. Akármivel is takarunk, nagyon fontos, hogy a takarás külsõ felületén alakul majd ki a leghidegebb térrész. Alacsonyabb hõmérséklet lesz ott, mint a takaratlan talaj felületén lett volna. Azaz az ide kilógó növényi részek egész biztosan fagykárt szenvednek.
Sok sikert mindenkinek!

Ha jól emlékszek, Floonak vannak képei, hogy az olaszok hogy védekeznek a nagy ültetvényeken.

Az elsõ kérdésre; nem jó ötlet az elõre locsolás. (a párolgás hõelvonással jár)A veszély idején kellene locsolni, akár a vezetékes vagy kúti víz is tart annyi hõt,(stat.hõ) amit átad a növénynek, hogy a hajnali órákat ,-félórákat- kibírják, a minusztól függõen persze.(-1-4 fokig) Jó az elárasztásos módszer is, de hatásosabb a felülrõl porlasztásos,kevés vízzel, pár percig locsolás.
A pet- palackos letakarást még nem próbáltam, esetleg árasztással kombinálva...próba.

Pár éve volt reggel olyan -3 fok, és locsoltam slaggal (+10) a csercsi fát, ameddig felértem vele. 5-6 órakor csináltam, pár percig "áztattam", majd rá is fagyott a levélre, virágra a jég, de utána lassan csepegni kezdett,amikor elértük a 0 fokot. Megmaradt a gyümi.