Agrometeorológia

Az az érdekes, hogy a Kerka völgyében teljesen sértetlen a dió Link Link Link , fagynak semmi nyoma, míg a Principális völgyében, vagyis a kanizsai-medencében elfagytak a diók Link Link , pedig a két széles völgy szinte teljesen ugyanolyan.
Tehát mintha térségi különbség is lenne, úgy, mint amikor a téli havazások alkalmával még egy egyébként egyenletesen terítõ mediterrán ciklonnál is "hurkái" lennének a hóvastagságnak, hol kevesebb, hol több, és ez váltakozik.
Attól függõen, hogy az egyébként szélcsendes Kárpát-medencében éppen hol libbent idõnként meg a szél éjjel is egy-egy keskeny sávban.

De, ez teljesen agro.
Az az akác, ami olyan magas, hogy 50-70 méteres része lefagyott, az nem gyenge
Én is kaptam infókat a belsõ völgyekbõl, szerdán megpróbálok fotózni, az alján ott is lefagyott az akác.
De Somogyban is Link , Cegléd mellett is Link , és még sokfelé, szinte az egész országban voltak komoly fagykárok.

Nem teljesen agro, de a völgyünkben az akác kegyetlenül lefagyott kb. 50-70 m-es magasságig. Nemhogy virág, de még levél sincs rajtuk, miközben a dombtetõkön már fehérlik errefelé is. A közönséges diófák is szétfagytak még a domboldalon is, ellenben a fekete diónk a völgytalpon csak néhány levelét dobta le, tele van terméskezdeménnyel és közben gyönyörûen virágzik.

Sajnos ezek a kertészetek sem bombabiztosak, ezért írtam, hogy felesleges kísérletezgetni.
Nem tudom mennyiért vetted a Jennyt, de két külön nemû sem került volna sokkal többe.
Én azt nem értem, hogy mi a fészkes fenének terjedt el ez az önporzósság, hiszen értelme nincs, mivel nem tutibiztos (szemben a porzó-termõ párossal, mert az biztosan terem), illetve a kertészeteknek sem érdekük elvileg, mert úgy két növény helyett csak egyet vesz a vevõ. De inkább költsön 1-2000 Ft-al többet a vevõ, de akkor az tuti legyen.
Volt, akinek azt javasoltam, mivel bõven volt helye és nagy volt a család, hogy ültessen 1 porzóst és 2 termõst. Abból a szempontból is jobb ez, ha az egyik termõsnek baja lenne (fûnyíró, kutya, foci), letörne vagy kipusztulna, a másik még mindig ott van, és nem kell az 1 termõst újra 3-4 év alatt újra termõre fordítani. Ha a porzósnak lenne baja, az azért nem gond, mert egyrészt a porzós 1-2 év alatt, tehát hamarabb virágzik, másrészt kézi beporzással is be lehet porozni a termõt (ha van valakinek a környéken porzósa, kérni tõle egy-két virágzó ágat, egy vödör vízbe beletenni és betenni a termõ alá), ha csak porzósunk van azt ugye porozhatjuk termõvel, sokra nem megyünk vele
Akinek nincs helye, ahogy a bemásolt szövegedben írják, és csak egy növényre való helye van, annak mondjuk jó lenne, de akinek van helye, arra is rásózz(t)ák az önporzóst.
Az önporzósság, ha jól tudom, mutáció következtében alakulhat ki, ha egy csomó magot elvetsz, abból lesz mondjuk 70 % porzós, 28 % termõs és 2 % önporzós.

Nagyon hasznos dolgokat írtál, így fogok tenni. Én hivatalos helyen vettem, a Baumaxban. Sajnálatos ha tényleg nem teremne, ahogy írod. Ha viszont igaz az amit írtál, akkor nagyon sok kertészet hazudik a neten. Talán a fórumban is olvastam valahol, hogy ez az egy kivi fajta ami tényleg öntemékeny. Szóval ha nem magról van szaporítva akkor az valóban jenny lehet.

Meg is van:
Link

"Az öntermékeny kivi többnyire átverés.

A Jenny fajta viszont tényleg öntermékeny. Ha dugványozással szaporították, akkor ezek a szaporítványok is azok, ha a Jenny magjából neveltek magoncokat, akkor már nem. (Az már nem az a fajta.) Akkor van az átverés.



A Jenny ahhoz képest, hogy öntermékeny, elég szép gyümölcsöt terem, de nem olyan nagyot, mint a Hayward, vagy a Bruno, vagy egyéb idegenporzós, bevált fajták. Az egyetlen komoly ok arra, hogy valaki ilyet telepítsen, ha tényleg nagyon nincs helye arra, hogy két növényt ültessen. Ha már van hely két tõnek szerintem érdemesebb termõ-porzó párost ültetni, pl. Hayward és Tomuri fajtákat. Ez a páros a legelterjedtebb. Ha még több hely van, pl. egy kocsibeálló négy sarkára négy tõ, akkor három termõshoz is elég egyetlen porzós.
"

A Jenny esetében a 2 legerõsebb hajtást hagyjad meg, a többit szedjed le.
Tegyél mellé 2 db 4 méter magas póznát (bambusz vagy mogyoró), és egyiket az egyikre, másikat a másikra futtassad fel. Nagyon fontos, hogy nem szabad hagyni, hogy rátekeredjenek a póznára, sûrûn kötözni kell mindig egyel feljebb, ahogy nõ, hogy a csúcsa mindig felfelé álljon.
Azért kell 4 méteres pózna, mert ha felmegy nyár végére 4 méterre, akkor azt 1,80-2 méter magasan lehajlítva egy 2 méteres vízszintes részt kapunk.
Arról fog majd szálvesszõket hozni, amin a virágok lesznek.
Sokan kérdik, hogy miért kell 4 méter magasra felvinni, miért nem lehet elhajlítani 2 méteres magasságban, és akkor majd vízszintesen is nõ, ameddig akar. Ez azért nem mûködik, mert amint vízszintesbe kerül, azonnal leáll a növekedése, elcsökevényesedik a vége, össze vissza kunkorodik, és nem nõ tovább.
Ezért lehet csak úgy, hogy felnöveszteni jó magasra, majd lefektetni vízszintesbe, és ezért fontos, hogy felfelé álljon a vége, csak akkor nõ.
Aztán hogy a Jenny névre hallgató kivid valóban önporzós, vagy ráfogták hogy az, és porzós, az kérdéses, sok esetben ez utóbbi történik. Én ezért mindenhol a porzó-termõ párost javaslom, az önporzósság túl bizonytalan ahhoz, hogy 3-4 évig nevelgessük.
Épp ma voltam egy becsehelyi családnál, nekik 6 tõ kivijük van, ebbõl 1 termõ és 5(!!) porzó. Hogy jött nekik össze az 5 porzó?
Ki lehet találni, ebbõl 4-et úgy vettek, hogy önporzós.
7 éve várják a csodát, és mivel nem termett, vettek hozzá még 2-t, ami állítólag porzós és termõs. Illetve az egyik önporzósnak vett, de valójában porzós tõre ráoltottak egy példányból, amit egy szerencsés önporzós tulajdonostól kaptak, aki belenyúlt, hogy a 100 önporzósnak mondott kivibõl a 2 valóban önporzóst pont kifogták.
Rengetegen küszködnek a kivivel az önporzósság miatt, miközben egy porzós és egy termõs példányt ültetve 3-4 év múlva többszáz db-ot szüretelhetnének. Ráadásul a valóban önporzós kivik késõbb is fordulnak termõre, sok esetben 7-8 év is eltelik, a porzós-termõs páros akár már a 3. éven is terem, ha szakszerûen van kialakítva.

A bajor kivinek mindegy, az akkor is terem, ha málnabokrot csinálunk belõle.

Készíthetnél fotót mindegyik növényedrõl.

A Jenny kivivel kapcsolatban hogyan járjak el? A lefagyott rész újra elkezdett hajtani, de alul jobban. Kb 3-4 hajtás van rajta.

Visszavágjam-e tövig és a tõbõl hajtót hagyjam meg, vagy ne nyúljak hozzá és mind a 4-5 hajtást meghagyjam? Ha jól tudom ennek a fajtának egy hosszú szára van és kb. 2 m magasan kellene meghagyni elágaztatni, addig viszont csak a fõ szárat szabad meghagyni. Mit javasolsz, mint szakértõ?


A bajor kivi az más, azt inkább futtatható kerítésre...stb. Olyan is van. Ennek akár tõbõl több részét is meg lehet hagyni. Ugye?

Szép napot kivánok !

azt irja a -Kaposplast- honlapja hogy...:

ELÕNYEI
Rendkívüli simaságú felület a teljes élettartam alatt
UV stabil, a növényvédõ szereknek ellenáll
(min. 10 éves élettartam)
Könnyen telepíthetõ, gazdaságos

Link

Felháborító! Az a pár kiló vas, mire elég az ára? [esõ]
Kombináld a mûanyagot nikkel-dróttal (galvanizált) is, mert legközelebb a termésért jönnek. Megint csak a villanyot a drótba vezetõ papi jut eszembe, valamit ki kell találni, mozgásérzékelõre bekapcsoló akkus feltrafót, villany pásztor módra. Aki ettõl elpatkol, vessen magára, de legalább elriasztja.

Ott is? Itt is, tavasszal az összes alusodronyt. A tõkék a földön, idén meg sem mûveltük már.

Ki hát!
Már múltkor is terveztem, de aztán nem lett belõle semmi, de ha legközelebb Pécsen járok, beugrok hozzád, megnézem a kerted, a fügéidet meg a többit, és akkor együtt kifejtjük!

Köszi a választ.
A mezõgazdasági boltban ajánlották, de a csomagolásra csak annyi van írva, hogy:
Mûanyag tartóhuzal(Kaposplast)
méret 3mm.
Szakító erõ 2000 N
kiadósság: 150m/kg
UV stabilizátorról nincs infó

Ezt kifejtenéd bõvebben?

Bocsánat, igazából Floo írására reagáltam volna. A képek tanúsága szerint például Letenyén is volt fagy.

A mûanyagokat az UV teszi tönkre, rideggé, törékennyé válnak. 1 évtõl 3-5 évig bármi lehet az élettartamuk, attól függõen, hogy van-e benne UV stabilizátor és az milyen? A mûanyag huzal lopásbiztos, mert nem veszi át a színes fémkereskedõ, fûtõértéke nem áll arányban az ellopásával kapcsolatos macerával. A hsz-od tovább nem kommentálom, mert az ütközne mindenféle moderálási alapelvekkel, függetlenül a moderátor esetleges magánvéleményétõl.

Sziasztok.
Gondoltam megosztom veletek bánatomat és egyben mérgemet is.
A szõlõmben (kb 450 tõke) valakik levágták és elvitték a vezetõdrótokat, hat sorról mind a három pár drótot.
Édesapám ma vett mûanyagot (olcsóbb és talán ezt nem vágják le ).Van valakinek tapasztalata a mûanyagról, hogy hogy viselkedik hosszú távon?

Idõnként azért kibújik a szög a zsákból

Ühüm... Azért ha lesz majd egy kis idõd, megtennéd, hogy átolvasod mégegyszer a hozzászólást, amire reagáltál? Köszi elõre is.

Ha jó a talaj a telketeken, akkor nem muszáj tõzegezni meg annyit vacakolni vele, mint én tettem, csak Tormaföldén 30-40 éve nem mûvelt, elhagyatott parlag hó és esõ által összenyomott talajába kellett beleerõszakolnom õket, ráadásul a munkagépek múlt éven össze is tömörítették, esõ sem nagyon volt jóideje, olyan volt, mint a beton, ezért kellett ilyen mûgonddal eljárnom.

Én ma fogom elültetni mert pestre kell mennem. Nem értek hozzá ezért vettem magoncot. Majd meglátom mi lesz belõle. A telken nagyon jó minõségû a föld, de ahogy mondod beugrok egy pár kg tõzegért lehet. Bár a telken megfelelõen savanyú a talaj, vettem egy kínai PH mérõt és nagyjából 5,5 körüli a talaj PH-ja.

A talajvíz 3 m körül van. Tavaly magasabb volt, de ez évtizedes megfigyelés és nem a tavalyi év miatt mentek ki. Mototos permetezõm van, nyomok rá mindent.
Most tegnap pl mûtrágyáztam is nitrogént szórtam a fák alá. Biztos hogy a föld, mivel minden kajszi ugyanolyan idõs korban megy ki. Érdekes módon a sekélyebben gyökerezõ bokroknak semmi baja. Ami még érdekes nálunk. Nagyon jól érzi magát a dió és az eper. A dió magáról nõ ki és úgy nõ, mint a csicsóka. Az eperfa is hatalmas. Ezek meg szeretik ezt a klímát és földet.

Fagyvédõ öntözéssel vagy más fagyvédõ technológiával megvédhetõ lett volna mindkét ültetvény.....

Az akác már napok óta nyûglõdött, egy helyben toporgott, nem úgy volt, hogy a jobb helyeken kinyílt, piff 3 nap múlva másfelé is, hanem kicsit elhúzódott. A jobb fekvésekben már potyog a virágja, de állományban (ahol állítólag késõbb szokott nyílni, mint magányosan vagy csoportban) mára virágzott ki, szinte 1-2 nap alatt borultak fehérbe az akácosok. Magányosan állva sokfelé virágzott már, a völgyekben meg majd kb. "fél év múlva" fog.
Felénk ugye nincs nagy különbség a talajban, nincs se mészköves domboldal, se vulkáni hamu meg tufa, csak a hideg zalai agyag, ami elég homogén, hol agyagosabb agyag hol kevésbé agyagos, hol kavicsosabb hol kicsit humuszosabb, de elég egységes, úgyhogy a talaj okozta különbségek elenyészõek.
Nagyon szép látvány a fehér, a zöld és a kék kombinációja, úgyhogy útközben kocsiból meg úgy összevissza fotózgattam Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link
Mérõvel Link Link Link
Végül a fügeültetvény elsõ érett gyümölcsei Link

Azért volt fagy arrafelé is... Link

Nagyon szép kumpi! A levelek is ennivalók, elismerésem.

Vírusos ágelhalás. Bizonyos vírusok, de a gombákkal összefonódva is okozzák ezt az un. gutaütés féle jelenséget. Akár érés elõtt, juli-augusztusban is látványos hervadás egy héten belül, és annyi.
Vannak oldalágak amelyeknek a háncs szalagja még ép, és így életben maradt.
Továbbiakban sajnos drasztikus ág, vázág visszavágás, és azonnali sebkezelés oltó-viasszal, vagy lég lezáró festékkel. Az ágakat és a háncsot letisztogatás, (ágkaparó) után rézgálicos permet,(08-1%-os (8-10 cl/10liter áztatás, hogy a levelet ne érje.

Ha annyira alaktalan, féloldalas lenne a visszavágás, és a lombfelület 75-80% -át elveszítjük, akkor inkább a teljes kivágás a megoldás.
Helyébe idén nem ültethetünk csonthéjast, pihenjen a föld, majd tavasszal valami alma-birs lenne megfelelõ.

Mi érhette a kajszifánkat?
Link
Sajnos, már kora tavasszal mutatkoztak a betegség jelei.

A cseresznye már nálunk is érik, napok óta azt eszem, lassan jön az eper is.

Írok majd egy április összefoglalót, olvassad majd el!

25 fok volt ma, meg már napok óta egész jó idõ van, de szerintem ez a száraz levegõ nem közöl annyi hõt a növényekkel, mintha a mai 30-35 %-os Rh helyett sokkal magasabb lenne, akár alacsonyabb hõmérséklettel. Elbújik egy gomoly mögé a nap, vagy árnyékba megy az ember, egybõl sokkal hidegebb van.
Magasabb Rh mellett ugyanilyen hõmérsékleten szerintem a növények sokkal jobban fejlõdnek, illetve gyorsabban is.

Egy tegnap esti hangulatkép Murarátkáról Link
Végre lehet gyümölcsöt enni, sóhaj!

Szeged környéke elég tágan értelmezhetõ, a homoki részekrõl hallottam fagykárról, Balástya Kistelek környéke lehet. Nálam a lehetõ legmélyebb/hideg fekvésben a töknek semmi baja, ami babot nem takartam azon sem látok fagynyomot, a krumplit végül mégsem locsoltam és totál ép.
Gyõr környékén nagy kárt szenvedett a cseresznyés: Link , Dunakanyarban az eper:Link

Gyönyörû, mint mindig, elismerésem nektek!
Komolyan gondolkodom az õszi gyöngyösi leruccanáson és végre normális krumplival való jó pár zsáknyi betárazáson.
Azaz lehet vendégetek leszek.

A kajszi gyökere mirabolán(szilva), az pedig sekély gyökerezésû. Egyedül a magas talajvizet nem bírja. A mi szarvasi erõsen meszes, közepesen szikes öntéstalajunk alatt 70 cm-rel fehéresszürke, nagyon erõsen szikes, erõsen meszes agyagréreg található. Ha az lenne a felszínen, legfeljebb bukfencet lehetne rajta vetni. Az üdülõ soron mégis meglehetõsen sok helyen mindenféle kajszi, meggy , cserkó, szilva nõ, olykor diófa nagyságúra. A talajvíz nyáron kb. 1 m-en, télen 2 m. körül van. A vízparti májkroklíma (nem emlékszem, mikor nem volt bõséges harmat reggelre) miatt irgalmatlan nehéz a tavaszi monilia elleni védekezés, valamint a pseudomonasos gutaütés is gyakori. Valami más, nem talaj baj (is?) lehet felétek, inkább a talajvízre, vagy nem a májkroklímának megfelelõ növényvédelemre gondolok, bár akár igazad is lehet. Sajna a megfelelõ szintû (szinte iparszerûnek tekinthetõ) növényvédelem nélkül manapság már nem csak a csonthélyas termése, hanem a fa is könnyen elpusztulhat.

Elismerésem, nagyon szép "kis" kert! Nálunk még csak most bujkál a krumpli, a hagyma,borsó, eper, retek, bab, kukorica már nagyon szép. Ha hétvégén következik az uborka ültetése.

A hétvégi esõnek köszönhetõen szépen beindult. Link Link Link
Hagyma Link
1-2 bokrot azért megcsipkedett a fagy a védõ öntözés ellenére Link

A sülysápi telket cseréld le a legközelebbi dombvidék egyik dombi telkére, még talán közelebb is lenne.
Nálunk az a legnagyobb probléma a szõlõhegyen, hogy nem tudjuk leszedni a fügefa tetejérõl a fügét
Az Asiminára (indián banán, paw-paw, paw-banán) visszatérve: valószínû Magyarország legnagyobb Asimina populációját tudhatja magáénak Tormafölde a mai naptól Link Link Link Link
Sajna különbözõ problémák miatt csak most tudtam elültetni õket, eddig hûvös helyen voltak tartva.
Mind oltvány, és mivel már most van rajtuk virág, nem kizárt, hogy jövõre teremnek, de 2 év múlva biztosan.
Mivel nagyon kényes a gyökere, és az elsõ években csak a karógyökerét fejleszti (például átültetni sem lehet, átültetés után a tapasztalat szerint annyira visszaesik, hogy gyakorlatilag akár 10 évig sem nõ semmit), jó mély (70-90 centi) gödröt ástam nekik, homokot és tõzeget kevertem alájuk agyaggal, és úgy ültettem el õket. Olyan gondosan ültettem el õket, hogy szerintem azt hiszik a Mennyországba kerültek

"...az állomásokon mért hõmérsékletek sok esetben köszönõ viszonyban sincsenek a valósággal..."
És az vajon nem lehetséges, hogy a valóság árnyaltabb annál, mint ahogy néhányan gondolják, és ezért nem egyezik olyan jól a túlzottan leegyszerûsített prekoncepciókkal?
Amit az állomás mér, az egy a sok közül. Egy mérési pont adata, se jobb, se rosszabb a környékbelieknél, de ami a legfontosabb, elsõsorban önmagát reprezentálja. Még akkor is, ha a városi ember azt várná, hogy az õ többé-kevésbé közeli lakhelyének, a mezõgazda meg azt, hogy az õ x távolságban fekvõ, y domborzati és növényzeti, stb. adottságokkal rendelkezõ parcellájának lehetõség szerint az összes idõjárási paraméterét lássa viszont, mégpedig minden idõpillanatban. Ezt azért emeltem ki, mert itt az idõdimenzió kulcstényezõ.
Merthogy az állomások által mértek mégiscsak reprezentatívak a térségükre nézvést, de csakis nagyobb idõléptékben, azaz klimatikus skálán. A rendre kipécézett hõmérsékleti szélsõértékek viszont - és ezt a mostani fagyos szituációnál jobban nem is tudom, szemléltethette volna-e bármi más - mind idõben, mind pedig térben, mind pedig egyéb tényezõk mentén olyan változékonyak, hogy ez az említett léptékkel nem egyeztethetõ össze. Aki ennek ellenére megteszi, az hibát követ el.
Azt pedig továbbra sem értem, hogy lehet egyik hely hõmérsékleti szélsõértékét egy másikéba egy az egyben átváltani növényi tünetek alapján. Illetve értem, csak így tudtam legfinomabban megfogalmazni a kritikámat. De igazából ilyenkor mindig a sikítógörcs környékez.

Még mindig jobb mint itthon. 70 cm mélyen egy erõs vonal mentén erõsen meszes a föld. Gyerekkoromban onnan szedtük a csúzlihoz a golyókat olajal összegyúrtuk és kiszárítottuk.

Szóval ha ezt a réteget bármely növély eléri 1 év alatt kipusztul. Tavaly ment ki egy kb. 8 éves kajszibarackom, Idén pedig a legöregebb õszi. És tavaly még egy cseresznye is.

Hidd el nagyon keserû dolog tudni, hogy a fáimnak még van 2-3-4 vagy 5 éve. Itt ilyen pocsék a föld. A faluban egy kajszifa sem éri el a 10 éves. Ez van.

A Naspolyámnak még az idei és jövõ éve van, utána kampec lesz. Ezért nem ültetek ide semmit.
Van 5 fügebokrom, idén lesznek 2 évesek, elég jól áttelelt.
Kivivel is próbálkoztam 5 év után a kivi fele kiment, maradt a nõivar, és az is csak 50 cm-re nõtt meg. Gondolj bele milyen a föld, ha a kivi 50-70 cm-re nõ meg 5 év alatt, és utána kipusztul. Teremni természetesen nem termett.


Sülysápon iszonyú jó barna földünk van vagy 28 aranykoronás. Igazi jó barnaföld. A hátránya hogy fagyveszélyes. Anno 6-8 éve a Bakkertõl kaptam egy kivit. Gyönyörû egészséges hatásokkal, második tavaszon vagy ötször fagyott le egymás után, utána végleg elszáradt nem bírta tovább. Szóval ott meg a fagy a baj.

Szerintem a sülysápi telked egy kakucsi -2-3-at nyalhatott be.

Én nem bánom, csak a kakim ne fagyott volna le !

Ma tudtam meg egy Szeged környéki baracktermelõtõl, hogy Szeged közelében sokfelé lefagyott a krumpli. (Zárójelben jegyzem meg, a szegedi állomás +3 fokos minimuma mellett.)
Iklódbördõcén és az egész Kerka-völgyben(!) -1 fokos minimum mellett ép a krumpli és a bab.
Szóval az állomásokon mért hõmérsékletek sok esetben köszönõ viszonyban sincsenek a valósággal.

Hogy a térségben gyümölcsfákban keletkezett-e fagykár, azt még nem tudom, de napokon belül megpróbálok utánajárni.

Ahogy várható volt, tõlünk északabbról is jönnek a fagykárokról szóló hírek.
A lengyeleknél valószínûleg a gyümölcsfavirágzás kezdete táján érte a vegetációt a fagy, fõleg a cseresznye és a barackok korábban nyíló ültetvényeiért aggódnak. Múlt hét elején az ország középsõ vidékén -7 fok körüli értéket is mértek 2 méteren, ha visszaemlékszünk. De országszerte fagypont alatt alakultak a minimumok. Link
A dánokat fõleg a szamócában esett károk érintik érzékenyen, de az almatermésûek, a szilva és a cseresznye is épp virágzásban lehetett a hírek szerint. Link
Németországban hasonló lehetett a helyzet, száraz és meleg idõszakot követõen elég rosszkor jött a hidegcsepp, amit többek között a szõlészek bántak leginkább. 1997-óta a legsúlyosabb károkról beszélnek arrafelé, de van, ahol az utóbbi 30 év legpusztítóbb kései fagyos helyzetét látják a mostaniban. Link Link

Hát ez jó kérdés. Mindenki máshonnét, plusz az újságok/média is torzít, félretájékoztat. Minden azzal gazdálkodik, ami van, az egyik ember kitesz egy higanyos mérõt az egyik tõkére, a másik már digitálisat, de az én lakhelyem környékén olyan is van, hogy a hegyközségnek van mérõberendezése (?) és az alapján tájékoztatnak gazdákat, hogy épp mennyi esõ esett, hány fok volt, stb. Persze ezek valódisága erõsen kérdõjeles. Mindenesetre én nem lepõdök meg -5 -7 fokos adatokon, az Alföldön, néhol erdõk mellett könnyen lehet nagyon hideg.

Nagy a kár, nem vitás. Csak tudnám honnét szedik ezeket a -7 fokos adatokat.

Link
Országos szinten sok-sok milliárd lesz a fagykár, ez már nem kérdés.

Hát ha magonc, akkor az nem Mango fajta, akkor az "kitudja milyen" fajta, ugyanis a magról vetett Asimina nem olyan lesz, mint az anyukája. Vagy jobb vagy rosszabb.
Nekem Sunflower van az udvarban Link , most tavasszal ültettem ki, meg egy Prima1216 Link Link Link
Isteni finom gyümölcs, az illata pedig fenséges.
Valóban öntermõ, de ha kettõt ültetünk, jobb lesz a beporzás, ez így igaz.
Meg este még jövök néhány képpel

Mango fajta. A Százados Bélától hozta unokatesóm Tökölrõl. 2000 Ft-ért vettem de ez a második volt tavasszal vettem Somogy megyébõl is az még 3500 Ft volt. Gondoltam kipróbálom. Mint különleges növénynek természetesen elég magas az ára ahhoz képest, hogy csak 10 cm-es magonc. Érdekes, hogy vannak még olyan gyümülcstermõk, amik kiválóan tûrik a klímánkat és be is érnek. Most olvastam nemrég ezekrõl a különlegességekrõl vagy Kelet Ázsiából (Észak-Kína) vagy Amerikából.

Egyelõre nagyon óvom Õket. A fényre kell vigyázni, tûzõ napsütést az elsõ 2 évben nem tûri. Ja, és a jobb terméshez kettõ kell, azt javasolták, alapjába véve azonban öntermõ lenne.

Igen!

Valami fagyás ott is van , de tizedrésze csak.
Ég és Föld a különbség!
Nem álltam meg kocsival, mikor kiértem, csak elcsattogtam mellette.
Egyszerûen nincs szívem lemenni megnézni ... :-(
Ezért nem is permeteztem ma...
Aki nem látott ilyet, el sem tudja képzelni...
Mint egy lángszórós támadás...

Tehát a kék körön belül lefagyott a szõlõ, a piros körön belül nem Link ?
Az durva!

Füge Csörnyeföld falu alsó utcasorának egyik udvarán Link Link Link
Az iklódbördõcei -22 fokos és a nagykanizsai -21 fokos téli hõmérsékleti minimum dacára vannak olyan vesszõi, amelyek csúcsrügybõl hajtanak Link
Pedig ezen a képen jól érzékelhetõ a fekvése, az autópálya töltéséhez lehet viszonyítani, szinte sík terep Link

Emitt egy kép a sugárzott fagy áldásos hatásáról!

Ma délután felmásztam egy permetezõgéppel a hátamon a szõlõm egyik cseresznyefájára.
Fenntrõl ez a kép fogadott! (telefonos-bocs)

Link

A terület a város felõl enyhén lejt a Fertõ irányába, és ezt 9 év szõlõmûvelés után 3 napja tökéletesen megtapasztalhattam...
Látszik, hol ér véget a domb, és lesz egy nagy fagyos lapáj, ahonnan sehová nem bírt elfolyni a hideg...
Mellettem jobbra egy évek óta gondozatlan terület,attól is tovább viszont egy szépen gondozott ültetvény, ami ma is ZÖLD!
Valószínûleg permetezhetett hajnali 4-5 kor.
Ha találkozom Vele-gratulálok neki..

A virágzás sok csonthéjas gyümölcsünknél elhúzódó volt az aránylag hûvös hetek miatt.

Azért volt, hogy elõször közepes termést láttam én is cseresznyénél. De most már utolérték egymást a kései virágzások is, és kezd egyenletessé válni a termõ felület.

A fagyásoknál is hasonló folyamat, csak itt az egy héten belül "elválik", hogy megmarad-e a gy.kezdemény, vagy elválik, lehullik. Nem kell belenyúlni a csészelevelekbe, leszárad az magától is. A monília a gyümölcsöt nehezebben támadja, ha csak 3 napos esõ nem volt. Ezek után még majd elõfordulhat olyan féloldalas barack is, egyik oldala szép fejlett, és zöld,a másik oldala meg sorvadt,sárgás. Idõvel ezek a megfázott példányok is lehullanak, nevezzük ezt a természetes ritkulásnak.
Amúgy nagyon sajnálom a Nyírségi termõ körzetet ért fagy károsultakat.