Kérdések és válaszok

Érdeklõdnék hogy mondjuk ezt a radartérképet Link Be lehet hozni telón? Vagy tudtok valamilyen radartérképet mi telefonra is jó? Wapos vagy valami? Need Help. Holnap reggel indulok Keszthelyre és ahogy nézem a radartérképeket, gatya lesz!

Van a csökönyösségnél sokkal rosszab emberi tulajdonság is.....

Le bizony, csak csökönyös Endre, he-he !

Egyszer már lefújták a meccset, vagy ez már egy másik forduló?

Usrin!
Persze, 2 mérõhely klímájához meg kell nézni a harmatpontot, meg hogy hány fecske száll el egy évben az állomás felett, meg a szomszád ház tetején hányat fosik a gólya, de ahhoz, amit én akarok bizonyítani (hogy a fagyzugok erõsebb éjszakai lehülése van nagyon nagy kihatással a középhõmérsékletre), ahhoz se a T maxnak sem a nyári-vagy hõségnapoknak semmi köze (például mikor múltkor vizsgáltam, 2 fokkal volt Kanizsa T max-a magasabb mint Pécsé, és mégis Kanizsa kh-e volt 2 fokkal alacsonyabb, ugyanakkor egy másik idõpontban múlt héten Pécsen volt magasabb 3 fokkal a T max, és a kh-ben csak 1,5 fok klönbség volt), nem az a megfelelõ paraméter, és ha olyan paramétereket vizsgálok, amelyeknek semmi köze a vizsgálat tárgyához (a vizsgálat tárgya mégegyszer : mennyiben befolyásolja a fagyzugfekvésbõl fakadó fokozottabb lehülés a középhõmérsékletet), akkor hülyeséget csinálok....

Várom Miskolc áthelyezés elõtti és áthelyezés utáni középhõmérsékletét (a környezõ állomásokét is a biztosabb és pontosabb összehasonlítás érdekében)!
Ez lesz a legfényesebb bizonyíték.....

Floo: most nem áll módomban méltó terjedelemben reagálni, csak egy megjegyzést tennék. Ha két mérõhely klímáját össze kívánod hasonlítani, akkor az évi középhõmérséklet csak egy tényezõ a sok közül... Ezzel az erõvel kiragadhatnánk a nyári napok számát is, és rögtön azt látnánk, hogy a mikroklimatikus eltérések sehol sincsenek az egymástól 100 km-re lévõ térségek éghajlati különbségeihez képest. Bár ha te ragaszkodsz az évi középhõmérséklethez, akkor pl. érdemes lenne megnézni, hogy Miskolc adata mennyit változott a környezõ állomásokhoz képest az áthelyezéskor. (Mint tudjuk, fagyzugból dombtetõre került, tehát a lehetõ legnagyobb mikroklimatikus különbségnek kellett elõállnia. Sõt, emellett még egy jó kis városhatás-többletet is kapott az új helyen.)

Cauchy!
Azért Neked címzem az esszémet, mert Te kérdeztél rá konkrétan, de a többieknek is szól!
Usrin és Jóska is utalt és célzott rá, hogy engem elvakítanak a Zala megye iránt érzett érzelmeim, tehát ebbõl fakadóan elfogult vagyok szeretett megyémmel szemben, és csak ezért, szubjektivitásból gondolom azt amit állítok!
Ez határozottan NEM így van!
Mégpedig azért nem, mert életem során mindíg is az igazság pártján álltam, mindíg minden körülmények között elítéltem az igazságtalanságot, a jogtalanul szerzett elõnyt vagy hátrányt, és ezek ellen mindíg fel is emeltem a szavam!
Ha visszaolvasod amiket írtam, soha sehol nem említettem egy mondattal sem hogy Zala melegebb mint Baranya, ha így gondoltam volna, akkor azt is írtam volna szó szerint!
Nagyon szomorú vagyok, hogyha ezt még úgy sem tudom érthetõvé tenni, ha minden erõmet összegyûjtve, szerintem elég világosan megfogalmazom, sõt a vita során többször megismétlem...
Amit tisztába kell még tenni, az az, hogy Usrin több alkalommal írta nekem, hogy eltúlzom egy fagyzug (a dombon lévõ mérõhelyhez képest sokkal alacsonyabb) éjszakai hõmérsékleteinek középhõmérsékletbe való beleszólását, amit a múltkori Kanizsa-Pécs állomás összevetésével igazoltam, hisz a kanizsai fagyzugban a nap 24 órájából 7-8 óra kivételével mindíg alacsonyabb hõmérséklet volt, mint a pogányi állomáson (de ez lehetne akár 200 méterrel odébb lévõ domb is), és ez mind a kisugárzási inverziónak volt köszönhetõ....mikor esõs borult szeles idõ van, akkor közel azonos egy fagyzug és egy dombon lévõ mérõhely hõmérséklete, legalábbis az anticiklonos helyzethez képest....
Amint azt az Usrinnal folytatott vitában többször kiemelten hangsúlyoztam, összevetéseim célja a mezoklíma és mikroklíma különbségek nagyságrendjének érzékeltetése volt, ehhez elengedhetetlen volt, hogy két régiót vessek össze....nekem a zalai mérõállomás szituációk már a kisujjamban vannak, ezek mellé sok tapasztalatot is gyûjtöttem, különösen általad is jól ismert és saját szemeddel látott bioszféra tapasztalatok formájában!
Elég jól adta magát az is, hogy két, a közhiedelem szerint egyiket a másiktól ég és földnyi klímatávolságra lévõ térséget hasonlítsak össze, ha már mezoklímáról beszélünk....
Az egyszerûség kedvéért egy matektanárnak jól testhezálló dolgogra gondoltam
Felidézem az Usrin által hivatkozott adatokat, az egyes mérõhelyek közt lévõ különbségeket pedig osztályozd Te magad úgy, hogy az általad mezoklíma különbség kategóriába esõk után írd azt, hogy "mek", a mikroklíma különbségek után azt, hogy "mik", én ebben még annyiban segítek, hogy melléjük írom a hozzávetõleges légvonalbeli távolságokat....
Hátha vita helyett egy ilyen megosztott munkával többre megyünk a Te, és a többiek által feszegetett, az én eredeti szándékomtól eltérõ, mezoklíma összehasonlítás dolgában is....

A két térség adatai eléggé féloldalasak:
Zalából van egy fagyzug és egy fagyzug a köbön adatunk meg az a Lendva, amelyiknek a hõmérõje nem súrolja annyira a folyópartot (Ledava), mint a két zalaié (Principális-csatorna =>Kanizsa és Kerka =>Iklódbördõce, ami Lenti külterülete)...Lendváról csak olyan származtatott adatunk van a többivel azonos idõintervallumbeli adatok híján, hogy azt látjuk, hogy a vizsgált években 0,7-1,0 fokos középhõmérsékleti többletet mutat a tõle 12 km-re esõ Lentihez képest....
Ha a használhatóság kedvéért ezt interpolálva, hozzáadjuk a 9,6-es lenti értékhez, kb. 10,45-ot kapunk....
Hiányzik innen egy olyan típusú adat is, amihez nekem az általad látott 5-7 m-es fügefák alá, köré, fölé egy 100- 200ezer lakosú várost kéne építenem és a hõmérõt egy hatalmas, hõsugárzó falakkal rendelkezõ épület udvarában elhelyeznem, a fügefák környékén....hát ezt egyelõre (ilyen gyorsan, csak úgy erre az alkalomra) sajnos nem tudom produkálni....
Aztán hiányzik még a Mecsek vagy a dombvidék valamelyik patakvölgyének középhõmérsékleti adata (Kenya írta múltkoriban, hogy a Mecseken átkelve egy derült éjszakán 5-8 fokos hõmérsékletkülönbségeket mért, tehát ott is vannak Letenyék, Iklódbördõcék, Lentik, Kanizsák és Zalaegerszeg-Andráshidák, csak furcsa mód ott nincsenek mérõállomások) a reális összehasonlíthatóság kedvéért, dehát az van, ami van....
Nézzük hát akkor szegényes adattárunkat:

Lendva: Lenti 10,45 : 9,6 (12km)
Lenti : Nagykanizsa 9,6 : 10,2 (32km)
Nagykanizsa : Szentlõrinc 10,2 : 10,4 (115km)
Szentlõrinc : Pécs 10,4 : 11,2 (19km)
Pécs : Siklós 11,2 : 10,7 (25 km)
Siklós : Szentlõrinc 10,7 : 10,4 (35km)

Ha ez megvan, nézzük meg, hogy a legnagyobb különbségek az általad mek-nek vagy mik-nek ítélt adatok között vannak-e, és hogyan viszonyulnak egymáshoz az egymáshoz 40km-es távolságon belül mért értékek és az abszolút legnagyobb távolságon Siklós-Lendva (180km) mért adatok...
Ennek tükrében mikro- vagy mezoklímaszinten találunk-e nagyobb eltéréseket???
Mégegyszer hangsúlyozom, hogy nem analóg fekvéseket hasonlítunk a két térség között, így lehetetlen reális mezoklíma összevetést tenni, pusztán az abszolút értékek egymás mellé tételével....Lendvához csupán annyi adalék még, hogy az elmúlt 3 év adatai szerint két évben egy-egy tizeddel, egy évben pedig 5(!) tizeddel elõzte meg Sellyét....

Egy off kérdésem volna, de sajna fórum véleményeket nem hallottam róla. Kontakthibás lett a notebookom optikai egere, és tudom is miért, ezt elkerülve szeretnék venni egy wireless optikai egeret. A Trustnak találtam egy normális egeret, de az olcsósága miatt (mert minden más 5000Ft körül kezdõdik) nem merek rábólintani a vételre. ezért itt is felteszem a kérdést, hátha van egy számteches itt szerinte ezek a tulajdonságok jók?
Link

Igen, szerintem is az szélsõségesebb idõjárási jelenségek gyakoriságára kell helyezni a hangsúlyt, amikben kézzel fogható változások vannak. Ha 100-150 éves múltba tekintünk vissza, akkor tényleg elég rendszertelen változások vannak, gyakorlatilag semmilyen tendenciát nem lehet megállapítani ahogy mondjátok, bár a Föld átlaghõmérséklete növekszik egyes kutatások szerint. Viszont akkor változásról aligha lehet beszélni ezek szerint, valószínûleg még várnunk kell 100 évet ahoz, hogy a mostani idõjárási helyzetet párhuzamba hozhassuk egy jobban körvonalazódott változás mellett

Sajnos a hülyeséguralta társadalomnak be kell adni a látványos "kataklizmákat", mert csak az hat.
Nem mondom, hogy változatlan minden, mert változik a légkörünk (ezért is éghajlatnak és nem "égsimának"nevezzük az éghajlatot, mert a szó is jól jellemzi, hogy a klímánk állandóan változik, he-he), ám eddig is voltak az általad most felsorolt jelenségek, csupán a gyakoriságukban vannak változások.

A Földközi-tengeren nem csak mérete miatt nem lehet trópusi ciklon, légköri "hiányok" is vannak (ITC, azaz a trópusi összeáramlási övezet és stb.)

Nem szabad néhány évbõl kiindulva végleges következtetéseket levonni, hisz a jellemzõ mediterrán ciklonpályák ide-oda változnak, az aktuális európai nyomási helyzetnek megfelelõen mozognak.
Ugyan létezik egy afféle "emlékezés-effektus", pl. a 90-es évek elején-közepén is sorozatosan nyugat felé tolódva keletre rendszeres meleg-advekció is esõk voltak jellemzõek, aztán a 90-es évek végétõl a jelen évtized közepéig kicsit keletebbre tolódott a jellemzõ ciklonpálya, aztán az elmúlt 2-3 télen újra nyugatabbra, ám ezek se általánosított, csak gyakorisági dolgok.

Addig a fõ feladat a megfigyelés és olyan hozzáállás a dolgokhoz, hogy a lehetõ legkevesebb természeti kárt okozó fejlesztéseket támogassuk, a szennyezõ forrásokat pedig végérvényesen felszámoljuk. Ez a legfõbb cél akár éghajlatváltozással, akár anélkül.

Nem tudom, hogy a kiugrások mennyire sokasodnak, szerintem ha valaki ennek utánanéz, és azt tapasztalja, hogy több, van, mint volt, még akkor sem lehet kimondani sem azt, hogy valóban több van, sem azt, hogy ez az éghajlatváltozás bizonyítéka. Én úgy gondolom, hogy manapság azért érzékelünk lényegesen több kiugró adatot, katasztrófát, mert maga a dokumentáció skálája és a megfigyelõhálózat is jóval bõvebb. Kb 20-30 év múlva és onnan visszatekintve mondhatunk majd bármit errõl az idõszakról.

Az Éghajlatváltozás fórumon volt szó arról, hogy a Földközi-tengeren nagyon hasonló ciklonok jöhetnek létre, mint amik az Atlanti-óceánon keletkeznek és Közép- és Észak-Amerika keleti partjainál puszítanak. Természetesen Snowhunter és Svadasz hosszú-hosszú értekezést tartott arról, hogy a cikk egy apró félreértésen alapul és a Földközi-tenger nagysága és felmelegedése nem elégséges egy ilyen trópusi vihar kialakulásához. Kifejtették, hogy nyáron inkább a szárazföld és a tenger közötti hõmérsékleti kontraszt okozhatja a mediterrán ciklonok megerõsödését/ilyesmire emléxek/. Tehát a mediterrán ciklonok a mérsékelt övi ciklonok és a hurrikánok közötti átmenetet testesítik meg. Ha elszakadunk ettõl a mediterrán ciklonos témától, akkor kiváncsian várok múltbéli feljegyzéseket, hogy milyen gyakorisággal fordultak elõ Közép-Európában a most junius végi zivatarláncokhoz hasonló képzõdmények és a bizonyos Kyrill viharciklonhoz hasonló képzõdmények Európában: Link , mert ugye érdemes emlékezni, hogy ilyen is volt. Mit is sorolhatnék még... vagy például januári viharok Európában: Link esetleg a legérdekesebb egy Spanyolország közelében képzõdõ minihurrikán: Link ugye ez elég szokatlan eseménynek tekinthetõ. Nyilvánvalóan megszaporodtak a szélsõségek vagy gondolod, hogy az utóbbi idõben terelõdött rájuk több figyelem? Nem hiszem. Változás van és több a szélsõség. Bocsánat az offért, tudom, hogy ez nem idevaló téma, de muszáj volt ide írni, mert csak reagálás egy másik hozzászólásra.

ezzel viszont én nem értek egyet. egy átlagos stabil klímában is lehetnek kiugrások, ez elkerülhetetlen. De ami mostanában zajlik az nem gyenge, nem akarom most sorolni, mert nincs kedvem mélyen belemenni, de a kiugrások sokasodnak, és szerintem ez itt a mérvadó.

A változás annyira lassú, hogy nem mondhatjuk, hogy 99-tõl így vagy úgy megváltozott az idõjárás. Elég csak a 80-as évek angy aszályaira gondolni, vagy az 1992-es félelmetes átlagú augusztusra (nálam 28 fok lett, ebbõl szerintem 1 fokot le lehet venni). Ha van változás azt csakis 50-100 éves idõtartamon (vagy még nagyobbon) lehet észrevenni.

Szóval szerinted ez csak egy átmeneti, pár éves meleg periódus? Akár több 10 évre visszamenõ statisztikák vannak? Ha igen, akkor linkeljétek be légyszives. Köszönöm!

99-hez képest semmit sem változott az idõjárás...

Azért szó se róla az 1999-es nagy havazás és hófúvás már elég messze van, persze ez nem azt jelenti, hogy nem történhet meg. Mindenesetre az biztos, hogy 1999-hez képest sokat változott az idõjárás (bár lehet ez inkább az éghajlatváltozás fórumba lenne való, de a téma akkoris itt van), ezért lényegesen kevesebb esélyt látok hasonló helyzetre személy szerint. A Te statisztikáid több mint kielégítõek, de hol lehet találni ettõl jobban visszamenõ statisztikákat?

GFS archívum hiányában csak saját emlékekre támaszkodva mondom, hogy a mediterrán ciklonok pályája mostanság a régiebbi idõkhöz képest kicsit nyugatabbra tolódott szerintem, ezért esünk bele olyan gyakran a melegadvekcióba(legalábbis itt északkeleten). Egyre inkább tõlünk délnyugatra méllyít ki mediterrán ciklonokat a hideg levegõ és ez bizony Kelet-Magyarországnak nem kecsegtet túl jó reményekkel, de ha az emlékeim nem csalnak és a további tendencia folyatódik, akkor idõvel délnyugat felé mégjobban csökkenni fog a havazás valószínûsége. (bocsánat, hogyha hülyeségeket beszélek, de én így emlékszek.... ezért lenne jó valami GFS archívum, mert akkor képeken látnám a dolgot és könnyebb visszaemlékezni)

Viszont, ahogy elnézem a havazások feljegyzését az oldaladon szinte csak mediterrán ciklonokról van szó benne... legalábbis a "rendkívüli havazások" alcím alatt, kicsit elfogultan olvassa az ember, de a statisztikákat jobban megnézve viszont nemcsak mediterrán ciklonok hóadatai is fel vannak jegyezve(bár azok korántsem tünnek annyira jelentõsnek).

A statisztikai adataid szerint viszont nem lehet semmi tendenciát levonni, mert tényleg elég hullámzóak az adatok(legalábbis a lehullott hó mennyiségét tekintve), de kisebb nagyobb kiugrásokat figyelembe véve az utóbbi 3-4 évben a téli napok számában gyenge csökkenést lehet észrevenni.

A téli idõszakban a radarképek nem 100%-osan megbízhatóak, hisz az alacsonyan képzõdõ és hulló csapadék miatt hiába mutat sokszor a radar, nincs csapadék.

Az 1999 februári óriási hómenyiség bizony mediterrán ciklonhoz köthetõ, ám középontja a Balkánon volt, így elkerülte az ország nagy részét a meleg-advekció.

Teljesen egyet értek veled, nem is általánosítottam, csak szerintem a Dunántúlon mindig magasabb a lehulló hó mennyisége, mint itt keleten. Lehet mindkét helyen hasonló csapadékmennyiség, de itt mindig esõvel kezdõdik... legalábbis a legtöbb esetben. Emlékeim szerint nagyon sok olyan havazás volt mediterrán ciklonokból, ami éjszakánként 10-15 cm lehullott és megmaradt havat eredményezett, de erre rendszerint nappal esõ esett és olvasdt is. Ez bizonyítja, hogy mennyire érzékeny ezen a terület a csapadékhalmazállapot változásra és mennyire számít akár az alsóbb légrétegek hõmérséklete.

Ha jól emléxem az elõzõ télen alig esett hó, ha esett is, akkor nem haladta meg nagyon a 4-5 cm-s vastagságot a lehulló mennyiség..., de megannyi ciklon és front haladt át felettünk akkor. A radar szerint is volt csapadék sok esetben, de vajon miért nem éreztünk ebbõl semmit? Talán az erõs 925hpa-s szél elpárologtatta? - erre kérem válaszoljatok. Ha valaki tud GFS archivumot vagy valami hasonló dolgot, azt kérem, hogy linkelje már be.

Visszatérve a ciklonos témához tényleg gyengíti az ÉNY felöl érkezõ frontokat a Tátra, de még ígyis jobban emléxem az olyan helyzetekbõl esett havakra, amik lehet hogy nem votlak olyan nagy intenzitásúak, mint a mediterrán ciklonokból remélt havazások, de legalább megmaradt. Az az 1990es évek végén lehulló hatalmas hómennyiség meg nem azért volt, mert 3 napon keresztül gyakorlatilag beragadt a ciklon felénk, de közben folyamatosan érkezett a fagyos levegõ észak felöl? (mert ugye erõs északi szélre emléxek)

Egyébként tényleg nagyon jól van szemléltetve az oldaladon, most olvasgatom.

Általánosítani nem szabad, mert ugyan a keleti-északkeleti részek nagyobb eséllyel esnek a meleg-advekció (esõ) zónájába, ám azért vannak ellenpéldák, pl. a híres-hirhedt 1999 februári "aranyos", ld.: Link

Annyi igaz, hogy a Dunántúl nagyobb százalékben kapja eme ciklonok csapadékát és kevésbé érzékeny a meleg-advekcióra, ám ez nem örökérvényû, mert pl. a 2002/2003-as télen itt keleten-északkeleten volt sorozatos "idekoncentrálás ld. elõbbi linkem.

Nekem 1992 óta jó kis megfigyelésbõl eredõ anyag gyûlt össze alátámasztásul, lehet neki hinni.

Az északnyugat felõl érkezõ csapadéktömbök a nagy százalékkal esnek szét a Tátra árnyékoló hatása miatt környékünkön (nagyjából az Ózd-Sárospatak-Debrecen-Szolnok négyszög), így a jó kis hózáporok is jóval kisebb százalékban járják eme térséget, mint pl. a Dunbántúl északi része.

A nagyobb havazások zöme bizony mediterrán ciklonokból származik a keleti országrészben, már amennyi jut és ha sziládként érkezik a csapadék.

Hehe, az elmúlt pár évben csak minden negyedik mediterrán ciklon hozott ide keletre nagyobb havat/mielõtt valaki belekötne a számnévvel csak ritkaságot akartam szemléltetni/. Sosincs elég hideg idõ hozzá és általában mindig nagyon kevés hiányzik a szilárd halmazállapothoz vagy ha mégis havazni kezd, akkor az esõ utáni nedves viszonylag átmelegedett földre csak csekély mennyiségû hó szokott hullani. A mediterrán ciklonok inkább a Dunántúlra jók, mert a csapadékhullással egyetemben oda idõben érkezik meg az erõs lehülés is... itt egy kis tolódás mindig szokott lenni. Az északnyugat felöl érkezõ nedvesebb léghullámok kedveznek nekünk legjobban.

Talán jó helyen kérdezem! Az õsszel átkerülök az Alföldre tanulni Debrecenbe és azt szeretném kérdezni h ott mibõl számíthatok majd esetlegesen nagyobb havazásra télen? Mert erre ugye a mediterrán ciklonok szoktak sok havat hozni,ha jól tudom.

Tényleg, igazad van én nem is néztem tovább, bár 29-én a Tmin:16 fok, a Tmax: 17 fok, az még úgy ahogy elmenne, de a 30-i az már nem: Tmin 16fok, Tmax. 15 fok. A 31-i meg már ütõs

Nemcsak azt az egy napot cserélte össze hanem az utolsó 3-at.

Az augusztus 31-i Tmin, max. értékeket egyik észlelõtársunk felcserélte, nagyon szépen néz ki a hõtérképen (Tmin. 22 fok, T max 11 fok), legyenek szívesek az illetékesek kijavítani, köszönöm.

Oké, köszi a gyors választ!

A felhõtlen égboltot ugyanazzal az ikonnal jelöljük, mint a derültet. Ami szerintem teljesen jogos: egy felhõfoszlány léte vagy nemléte (ami a 0 oktát az 1 oktától elválasztja) nem akkora különbség, hogy ikonváltást érdemelne.

Sziasztok! Beleolvastam a Kislexikonba és rájöttem, hogy én rosszul használom az észleléseknél a "felhõzet mennyiségének megadása opciót". Én ugyanis azt hittem eddig, hogy a derült ég azt jelenti, hogy felhõtlen az ég, valamint az 1 okta is már gyengén felhõsnek számít, de most már tudom, hogy nem így van. Szerintem vannak még néhányan akik hozzám hasonlóan beleestek ebbe a meglehetõsen amatõr hibába, már csak azt kéne tudni, hogy a felhõtlen égboltot, hogyan jelöljem, ha nincs rá kategória (mivel a "---" kategória az én logikám szerint adathiányt jelent)??? Vagy inkább ne is kérdezzek ilyen "lényegtelen" dolgokat???

Jaj ne mondd már Te is, mert megint újrakezdõdik. Amúgy tényleg érdekes ez a mikroklíma mezoklíma stb. kérdés, meg, hogy mi számít reprezentatívnak. Vagy, hogy mibõl számolunk átlagot. Tényleg jó pár oldalt lehetne errõl írni.

ennyi......

Lassan bestsellert lehetne kiadni zalai állomások meleg mikroklímájáról no és persze a központi tárgya Floo vs. Usrin és a többiek vitája
ja, és hiába nem olvastam végig a vitát, de Zala megye nem melegebb, mint Baranya

Megyek dolgozni (eddig szüreteltem), holnap egész nap gombászok, nem lesz idõm reagálni, majd csak hétfõn tudok válaszolni!
Egyébként lényegében a kérdésedre a válasz igen lenne, ha a kérdésedben egy szó stimmelne!
Ha mégegyszer végigolvasod a hozzászólásokat (ha lesz rá idõd és türelmed, ha nem akkor hétfõn válaszolok), rájössz melyik az a szó

Na végigolvastam ezt a rengeteg beírást és megpróbáltam felfogni Floo álláspontját.
Tehát szerinted Zala és a délnyugati csücsök + Alpokalja valójában melegebb, mint Pécs térsége, csak ez az éghajlati atlaszban azért nincs így, mert ott a legtöbb mérõhely fagyzugban van, aminek az átlaga alacsonyabb?

Így tettem és már minden a helyén, köszönöm szépen!

Oldd fel, rögzítsd újra az adatott (nem kell új adatot beírni, csak kattints a rögzítésre), majd újra zárd le.

Lezártam a hónapot és valamiért duplázódott a csapadékom, valaki tudna segíteni?

Sajnálom, hogy elutazol (bár TE biztos nem sajnálod, ha nyaralni mész, és ebben az esetben jó nyaralást), mert (ezek szerint) a többiekkel szemben én élvez(t)em ezt a vitát (egy focis fórumban sem unalmas, ha Ronaldo cseleirõl folyik a vita), mert ez a szakma egyik legérdekesebb része, bár az idõjárás már önmagában is elég érdekes....

Egerszegrõl annyit, abban az idõszakban amibõl az adatokat vetted, az egerszegi(andráshidai) állomás is ugyanabban a fagyzugban volt mint az iklódi letenyei kanizsai lenti állomások, csak néhány (5-10) éve tették át az elõzõ hozzászólásaimban jól körülírt helyre....

Lenne még egy tuti példám, de ezt akkor privátban elküldöm

A Gépház.

nem tudjuk ki a bíró, a meccs még nincs lefújva

Abban te ne legyél olyan biztos! Az utolsó szó úgyis másé lesz, ahogy olvasgatom ezt a szakmai vitát

(Lennének bõven ellenérveim, többek közt az általad figyelmen kívül hagyott zalaegerszegi adat okán - de teljes joggal kérték többen, hogy ezt a témát ne itt folytassuk.)

És góóóóól! Végre ezt is megértük, le is fújták a meccset, hosszabítás nincs!

Köszi, erre gondoltam

....a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan meghatározó különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket, ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.....

Parancsolj!

Floo feldobta a labdát,amit Usrin elkapott és aztán visszaadta Floonak. Mi csak néztük a meccset a lelátóról

Az is tény, hogy egy-két dolgot tanultam Floo és Usrin hozzászólásiból, ez a lényeg.

egy mondatban ezt a világcsodát nem lehet megfogalmazni.

komolyan mondom nem tudom, hogy sírja e, vagy szanaszét röhögjem az agyam.......