Időjárási visszatekintő

Vasárnap délutántól ez idõpontig 15,5mm esett.
A hónap 24,0mm-nél tart.
Az év pedig 699,0mm.

Itt 14 mm,de megint csepereg.Alighanem ma még sokhelyütt esni fog.Szépen gyûlnek a mm-ek. [esõ] Pápán közel 800 mm esett,de Cseszneken az 1060 mm is meglehet(még nem mértem a mostanit).Ezzel az országos listánkon a 4-5. lennék,ha szerepelne...A Bakony(ZIRC),Baranya(Komló)és Somogy Felétek esõ része kapta a legtöbbet az éghajlati napló szerint,jóval 1000 mm felett.És még 73 napja van az idén,hogy gyarapodjon...

Itt 15mm hullott alá a mediterrán ciklonból.

A Mediterrán Ciklon tegnapi csapadéka 12,1mm lett, szép mennyiség, várakozáson felüli.

Nálunk reggel 8-ig 5,7 mm, azóta 4,5 mm hullott, így 10,2 mm-nél tartunk.

Reggel 8-ig 2mm esett, utána délelõtt még további 1,5mm.
Így a havi szumma 26,5mm. Valószínûleg ezt a hónapot sem ússzuk meg átlag alatti csapadékkal(33mm itt Budapesten a havi átlag).

Tanulságos volt, köszönet érte !

Ezt még begépelni sem volt egyszerû!
Gratula!
Ejjejj ezek a mérések!

A hazai csapadékadatok történetével foglalkozó sorozatom most következõ részébõl kiderül, hogy miként folytak a mérések a hõskorban, és melyek azok az okok, amelyek miatt az 1920-as, 30-as évek elõtti csapadékadatokat manapság erõs fenntartásokkal kell kezelni.

A jelenlegi Magyarország területén elsõként Budán, a XVIII. század végén kezdõdtek meg, de alig tíz év múltán már meg is szakadtak a rendszeres csapadékmérések, s csak 1841-ben folytatódtak az egyetemi csillagdában felállított meteorológiai obszervatóriumban. Pécsett, Debrecen-Pallagpusztán, Szegeden és Mosonmagyaróváron az 1850-es, Egerben és Nyíregyházában pedig az 1860-as években az osztrák központi intézet által szervezett meteorológiai állomásokon kezdõdtek csapadék-megfigyelések. 1870-ben 13 állomást számlált a mérõhálózat, majd miután ebben az évben létrejött az önálló magyar meteorológiai intézet, az állomások száma ugrásszerû növekedésnek indult hazánk területén is. 1900-ban 288 helyen folyt csapadékmérés, majd az I. világháború okozta átmeneti megtorpanás után az 1930-as évek második felében már 600 és 700 között, az 1950-es években - a megfigyelés aranykorában - pedig, amikor a vízügyi állomásokat is a meteorológiához csatolták, 900 és 1000 között volt a mérõállomások száma. Manapság az Országos Meteorológiai Szolgálat kb. 550 társadalmi csapadékmérõ állomással rendelkezik, ehhez hozzá kell még számítanunk a szinoptikus állomásokat, valamint a klímaállomásokat, ez utóbbiak száma kb. 120. Ezen felül léteznek még a Vízügyhöz tartozó mérõhelyek, ezekrõl sajnos pontos adattal nem rendelkezem.

A fenti számokból látható, hogy az idõk során rengeteg mérési adat halmozódott fel. Ezeknek a csapadékadatoknak a XIX. századból származó részét azonban a késõbbi idõkbõl származókkal egynemûnek semmiképpen nem minõsíthetjük. Értékük csupán viszonylagos, azaz az egyidejûekkel relatív összehasonlításra alkalmasak.
Értékelésükkor az alábbiakat kell szem elõtt tartanunk:

A XIX. század ötvenes éveiben létesített állomásokat az 1851-ben alapított osztrák központi intézet az akkoriban használatos, nálunk késõbb osztrák mintájúnak nevezett csapadékmérõkkel látta el. Ennek az eszköznek a felfogója bádogból készült, felsõ része körhenger-, alsó része tölcsér-alakú edény volt, amelyhez alul szuronyzárral volt illeszthetõ a szintén bádogból készült ún. gyûjtõpalack. Ebbe csorgott a csapadékvíz. Az edény körhengerének átmérõje 356,8 mm, a felfogófelület tehát 1/10 négyzetméter volt. Az esõmérõt kettõs - középen a gyûjtõpalack alátámasztására szolgáló kis polccal összekötött - faoszlopra állították úgy, hogy a felfogóedény pereme egy méterrel legyen a talaj felszíne fölött. Az elsõ három évtizedben az egyre nagyobb számban szervezett állomásain a magyar intézet is mindenütt ezt az osztrák mintájú csapadékmérõt használtatta.

Az idõk haladtával gyûlt tapasztalat szerint a csapadékmérõ felfogó részébõl a belehulló havat egy erõsebb szél kifújta. Ezt a hibát vélték kiküszöbölhetõnek az Anderkó-féle, ún. régi rendszerû magyar csapadékmérõ 1899-ben történt bevezetésével. Ez csupán abban különbözött osztrák elõdjétõl, hogy oldalfalának, a hengeres résznek a magasságát mintegy kétszeresére, tehát kb. 40 cm-re növelték. Ezzel az erõs szél okozta hócsapadék-veszteséget jelentõsen csökkent. A gyûjtõpalack mérete azonban nem változott, 50-60 mm-nyi csapadék esetén megtelt. Így aztán idõnként megesett, hogy erõsebb zápor, felhõszakadás esetén a gyûjtõpalack tele lett, s hogy a csapadék további része a mérésbõl ki ne maradjon, cserélni kellett. Ez pedig ritkán ment veszteség nélkül, különösen, ha az állomáson nem volt tartalék esõmérõ. Mérés alkalmával ugyanis elõször a polcról a gyûjtõpalack alátétjeként használt deszkalapot kellett eltávolítani, majd a palack szuronyzárát a felfogóról le kellett csavarni, tartalmát pedig a mérõhengerbe tölteni.

Hosszabb idõn át tartó használat során a szuronyzár annyira elkopott, hogy a tölcsércsõ és a gyûjtõedény között rés támadt, így a felfogó külsõ oldalfalára csapódott és onnan lefolydogáló esõvíz ezen át belecsoroghatott az edénybe is. Egy egészen új csapadékmérõ nyilván hibátlan adatokat szolgáltatott, aztán ahogyan az idõk során a tölcsér csöve a gyûjtõpalackban lazult, ez a becsorgás egyre számottevõbb többletet idézett elõ. A mûszer hibája tehát folytonosan növekedhetett – ráadásul ez a hiba nem szabályszerû volt, hanem egyedi, azaz minden egyes csapadékmérõnél más és más!

A ma is használatos ún. Hellmann-rendszerû csapadékmérõk szerkezetüknél fogva mentesek az efféle hibaforrástól, hiszen ezeknél a henger alakú felfogórész belsejében lévõ tölcsér alul közvetlenül illeszkedik a gyûjtõpalackba. A magyarországi megfigyelõ-hálózatban 1900 elején telepítettek néhány ilyen mûszert, sõt mintegy 10 állomást Hellmann-Fuess rendszerû csapadékregisztrálóval (ombrográffal) is fölszereltek. Nagyobb számban azonban ezeket a Hellmann-féle esõmérõket csak 2-3 évvel késõbb kezdték alkalmazni – sajnos éppen akkor, amikor nem sokkal ezt megelõzõen, 1899-1900 folyamán nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre a hálózatban. Így aztán az összes csapadékmérõt – tartalékmûszereikkel együtt – csak fokozatosan cserélhették ki.

A Hellmann-rendszerû csapadékmérõk alkalmazása során derült ki, hogy egy-egy régi mûszer hibája általában elérheti, sõt meg is haladhatja a 10-15 %-os többletet!!!

Az ilyen módon felfedezett hiba gyorsabb kiküszöbölése érdekében a régi rendszerû csapadékmérõk tölcsérének csövére, a szuronyzár fölé köröskörül kis pléhgallért forrasztottak, hogy az oldalfalakon lecsurgó víz a gyûjtõedénybe ne juthasson. Az ilyen esõmérõket nevezték régi, Anderkó-féle védõgalléros csapadékmérõnek. Használatba vételük napját az állomások észlelési naplójukban és havijelentésükben egyaránt feltüntették.

Az 1920-as évek közepéig nemcsak a védõgalléros, hanem a régi, osztrák rendszerû, 1/10 négyzetméter felfogófelületû csapadékmérõk is használatban voltak – azaz számos állomáson még 1913, a hibaszázalékok pontos megállapításának éve után is! Ekkor már azonban az állomások nagyobbik részén a Hellmann-rendszerû esõmérõk 1/20 négyzetméter felfogófelületû válfaját használták. Ez részben annak is volt köszönhetõ, hogy 1913-ban számos régi, hibás mûszerû állomást megszüntettek. Ott, ahol Hellmann-rendszerû csapadékmérõvel végzett párhuzamos mérésekkel az adatok összehasonlítására mód volt, a hiba mértéke, a többlet egészen pontosan meg is határozható.

Végül 1932-ben fejezõdött be a régi rendszerû esõmérõk kicserélése Hellmann-félékre. A hálózat ekkor megindult újabb fejlesztése során azonban az 1/20 négyzetméteres mûszerek is selejtezésre kerültek, és a nemzetközi trendnek megfelelõen 1/50 négyzetméter felfogófelületûek váltották fel õket. A csere a harmincas évek végére vált teljessé, ettõl kezdve a magyar hálózatban a mérések végre egységes mérõeszközzel folytak, az ún. 1/50 négyzetméteres Hellmann-rendszerû bronzgyûrûs csapadékmérõvel. A II. világháború alatt a réz hiánycikk lett, ezért ekkoriban kényszerûségbõl kezdték használni az 1/50 négyzetméteres Hellmann-rendszerû alumíniumgyûrûs csapadékmérõ bádogköpennyel elnevezésû mûszert. Azonban még ez sem bizonyult tökéletesnek, hiszen az esetlegesen kilazuló alumíniumgyûrû mérési hibához vezethetett. Ennek kiküszöbölésére elõbb megjelentek a teljesen alumíniumból készült, Hellmann-rendszerû csapadékmérõk, majd pedig Csomor Mihály és munkatársa kifejlesztették az ún. 1/50 négyzetméteres Hellmann-rendszerû kettõsfalú alumínium csapadékmérõt (közkeletû nevén Oláh-Csomor-féle kettõsfalú alumínium csapadékmérõ). Ennek az elõnye, hogy a tölcsér és a hengerpalást felfelé nyúló része egyetlen darabból készül, és ekörül köpenyszerûen helyezkedik el még egy henger. 1962 õszétõl kezdték el használni ezt a típust, és 1966-ra a teljes magyarországi hálózatban befejezõdött a mûszercsere. Napjainkban is ezt használjuk a hagyományos csapadékmérésre.

Az említett Hellmann-rendszerû csapadékmérõk a korábbihoz képest egyébként még egy másik okból is pontosabb mérést tesznek lehetõvé: a gyûjtõpalackban kb. 90 mm, a teljes felfogóedényben pedig még további kb. 110 mm csapadék fér el, azaz összesen kb. 200 mm. Ilyen sok esõ egyetlen nap alatt hazánkban egészen rendkívülinek számít, azaz a csapadékmérõ napi egy alkalommal történõ ürítésével is teljesen kielégítõ eredményhez juthatunk.

A következõ jelentõsebb változást az 1990-es évek második fele, 2000-es évek eleje hozta, amikor a korábbi szinoptikus fõállomásokat, valamint az újonnan telepített klímaállomásokat automata csapadékmérõ mûszerrel szerelték fel. Ez az ún. billenõedényes csapadékmérõ, amelynek mûködése a tömegmérés elvén alapul. Ha bizonyos mennyiségû csapadék összegyûlik az edénykében, akkor az átbillen, a csapadék alul távozik, a mûszer pedig a billenések számát regisztrálja. Az elmúlt években ezzel a csapadékmérõvel kapcsolatban két komolyabb problémát tapasztalhattunk. Az egyik a nagy intenzitású csapadékok esete: hirtelen nagy mennyiségû esõ (erõs zápor, felhõszakadás) idején a billenések száma nem képes megfelelõen követni a lehulló csapadékot, és annak egy része egyszerûen elfolyik az edénykék mellett. Ennek következtében kisebb-nagyobb hiány mutatkozik a hagyományos csapadékadathoz képest, de az eltérés általában néhány százalékon belül marad.
Megfigyelések szerint ennél sokkal nagyobb gondot okozhat a szilárd csapadékok esete. Téli körülmények között ugyanis egy, a mûszerbe szerelt fûtõberendezés hivatott segíteni a mérést azáltal, hogy a havat vagy egyéb csapadékot megolvasztja. Csakhogy ennek során elõfordulhat, hogy a folyamatos melegítés miatt a csapadékvíz még azelõtt elpárolog, hogy a mérésre sor került volna. Az ilyen módon fellépõ hiba mértékének szemléltetésére álljon itt egy példa: idén januárban Kékestetõn a hagyományos módon mért havi csapadékösszeg 103 mm volt, míg ugyanez az adat az automata csapadékmérõvel mindössze 70 mm-t tett ki. Ez 32 %-os hibának felel meg... Ezek a mûszerek tehát egyelõre még messze vannak a tökéletestõl, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetõen remélhetõleg a jövõben egyre jobb és jobb eredményeket fognak majd produkálni.

Forrás:
Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétõl 1970-ig (Az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtára)
www.met.hu

Bp-Lõ-n is szép kis negatív anomália van, ami a napi átlagot illeti. Tegnappal bezárólag 21 nap voltunk a sokévi átlag alatt, ez az idei év eddigi második leghosszabb folyamatos absz.(-/+ is tekintve) anomáliája. Az elsõ helyen a január végétõl február közepéig tartó 28 napos negatív ano. áll! Ha ez még bírja egy hétig meglehet az idei csúcs...

Nálam meg eddig alig 13 mm, szóval az 1000 mm-rõl már le is mondtam, de nem baj, inkább most ne essen és tartalékolja az energiáját a téli hónapokra.

Nem csak nálad, nálam is csak 20 mm eddig a hónap, de nem is bánom.

5 mm csapadék hullott tegnap, ezzel az október jelenleg 22 mm-nél tart itt. Egyelõre szokatlanul száraz a hónap az elõzõekhez képest. A jövõ héten kíváncsian várom mennyivel toldjuk meg az eddigi mennyiséget.

Az õsz eddigi leghidegebb reggelére sem hozta meg az elsõ fagyos napot, igaz kicentizõdött, 0,0°C mai tmin, ez már negyedik +1fok alatti érték, mind az utolsó öt nap alatt.
A havi közép már 2fokkal jár az átlag alatt!

Köszönöm a választ, kíváncsian várjuk az adatokat!

A leghosszabb csapadékmentes idõszak júliusban volt mindössze 10 nap, most 9 napnál járunk. Ha ma és holnap sem lesz esõ, még nyomnyi mennyiség sem, akkor döntés lesz:-) Elég durva ezt kimondani idén. A leghosszabb csapadékos periódus májusban volt 26 nap egyfolytában:-)

Floo: Az utóbbi napokban nem foglalkoztam vele (egyelõre a további évek hazai adatait szedegettem ki), de majd hamarosan utánanézek, ígérem. Dávid (Jaurinum) javasolt is egy konkrét állomást, de biztos lehet találni másokat is.

Rápillantottam a tavaly októberi adatokra.Nem piskóta egy hónap volt az is.Bár átlagot hozott a T Pápán,de úgy hogy kétszer volt hóelején 26,4 fok(3 nyári nap is lett,most nem volt aug. óta),de 19-én már -3-at mértem és 3,2 fokos napi közép lett.Most a mélypont tegnap volt 0,1 fokkal és 6,1-es napi középpel(remélem a hátralévõ napok nem hoznak hidegebbet).Ahogy akkor is hóközepén voltak kegyetlen hidegek,úgy most is ,és másoljuk a hóvégi enyhülést is. Reményhal...

Anti!
Hogy állsz a Kõszeg-Stájerházak témával?
Sikerült találni valahol a határ túloldalán állomást abból az évbõl?

Na még egy kis október !
Az OMSZ honlapról városi átlagok:
Budap. 11 fok
Misk. 9,4
Debr. 10,3
Szeg. 11
Pécs 11,3
Szomb.9,7
Átlag 10,45

Pápa 10,4 foka valóban reprezentálja a városok országos átlagát !

Egy hosszú adatsort és elemzést írtam a Tókert-Nyárád-Reptér 3 pápai hely méréssorozatáról, de lejárt a bejelentkezésem,és nem tudtam feltölteni. Az ideg szétvet,de annyit leírok(aztán nem nagyon szólogatok hozzá,legalábbis hosszan),hogy nálam a minimumok mostanában a legalacsonyabbak, Nyárádon 1-2 fokkal magasabbak.A maximumok a reptéren a legalacsonyabbak,Nyárádon a legmagasabbak.A hétvége óta a nyugodt idõben a napi közepek átlaga nálam 7,55,a reptéren(3 km ide) 7,75 fok,Nyárádon(10km ide)8,45 fok.Olyannal,hogy mindhárom azonos magasságú helyen ugyanaz a Tmin és max legyen egy napon sem fordult elõ,de 2 foknál nagyobb eltérés sem volt köztük.

Úgy van, elnéztem az értékközt !
Mindenesetre meglep,hogy hóvégén 7 fok,pedig közepén még 11,5 fok.A hónap második felében(legalábbis az adott idõszakban) gyorsabb a csökkenés.

Egyébként elsejét Pápán 14-nek,31-ét kb. 8-nak gondoltam és ebbõl jönne ki 15-re kb.11 fok. (2000-2008 közt 11,5 volt,kissé enyhén kezdett az évized Pápán).Semmiképp nem gondoltam hóközépre sem Pápán,sem országosan 13-at.Még utánanézek pár város októberi átlagának,kiváncsi lettem az országos eltérésekre.

Az elseje biztos nem 13.4! Vigyázz, egészfokos az értékköz és az Y tengely már elseje! A többihez: 1-2 tizedeken nem veszünk össze.

Erre a grafikonra nem is gondoltam, köszönöm !
Szerintem van egy kis pontatlanság.Én elsejét 13,4-nek nézem,15-ét 11,3-nak (egész közel a 11 fokos tippemhez),de gyors csökkenéssel 19-ét már csak 9,1-nek nézem. Persze a huplik egy 100 éves átlagnál szépen kisimulnának. Azt hiszem ebbõl is látszik, hogy október közepe helyett elején van 13 fokos átlag.

Így szokott ez lenni!

Akkor tehát az elmúlt napokban nagyjából 12 fok körül volt. Ez esetben az igazság Bakonyvár, valamint az én állításom között pont félúton van.

Az 1971-2000-es idõszak mérései alapján, a 30 éves, országos átlag kb. így alakul:

1. 13.8
8. 13.0 (-0.
15. 11.5 (-1.5)
22. 8.4 (-3.1)
29. 7.3 (-1.1)

Az értékeket innen olvastam le, a grafikonról: Link

Már 3 éven keresztül a kõris hegyen mérték a legtöbb csapadékot és szerintem az idei is hozzácsatlakozik akár ki is lehet jelenteni magyarország legcsapadékosabb helyévé.És nagyjából mi vagyunk a második helyen átlagban.

Egy napja már Pápán vagyok(5 napig távol -Mohács,Csesznek- voltam),most olvastam, hogy okt. közepe 13 fok átlagban. Itt a félreértés oka.Pápát fekvése,magassága és átlagai alapján eléggé országosan reprezentatívnak tartom. Itt 1901-50-ben 10,8, 1951-2008-ban 10,7, 1971-200-ben 10,4 fok volt az átlag tudtommal.Feltételezem,hogy a T átlag nagyjából egyenletesen csökken a hónap folyamán,ezért írtam,ogy 11 körül lehet a hó közepén.

A mai napra vonatkozó OMSZ napi jelentés végén figyelemre méltó kis érdekesség az évszámok közelsége (az adatok mellett).

"1871 óta ezen a napon Budapesten elõfordult

legmagasabb hõmérséklet: 26,8 Celsius fok (1993)
legalacsonyabb hõmérséklet: -2,3 Celsius fok (1992)"

Így igaz, mostanra igen jelentõs negatív anomáliát volt képes összekalapozni a térség, ha jól számolom akkor október 13 napja -3,26 foknál tart Lõrincen. Sõt augusztus 28 óta mindössze 7 nap volt átlag felett. Most már 19 napja van átlag alatt a hõmérséklet egyfolytában itt a környéken. És ahogy nézem egy darabig nem is leszünk efelett. Ha hónap utolsó napjai nem hoznak drasztikus melegedést akkor október is negatív anomáliával fog zárni és most már meg merem kockáztatni, hogy 95% esély van erre.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65151 - 2010-10-13 17:41:01)

"Október közepén 11 körül van az átlag..."

Ez tévedés: ilyentájt (országos átlagban) még 13 fok körül van az átlag.

A térképes dolgot illetõen: nem tudom sajnos, hogy itt a Metneten mi a viszonyítási alap. Arra emlékszem, hogy ezt már többen is jeleztétek több alkalommal, hogy esetleg nem egészen pontos. Nem tudom, utána kellene nézni...

"Mára például a déli országrészre 4-5 fokkal hidegebbet jeleztek a valóságnál. Ez minek tudható be?"

Ez költõi kérdés szerintem... Talán az elõrejelzõ, aki készítette, meg tudja mondani. De legkevésbé sem gondolom, hogy szándékosan jelzett elõre kevesebbet, azért, hogy az emberekben a hideg õsz érzetét keltse. (Amúgy valószínûleg több felhõt várt, valószínûleg ezért.)

Javaslom, folytassuk a megfelelõ topikban, már írtam a modiknak is, hogy legyenek szívesek áttenni az eddigieket is.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65150 - 2010-10-13 17:22:0

A számok tudnak hazudni sajnos,ha a tegnapi anomáliatérképet nézem.4-5 fokos anomáliát mutat (negatívban persze),holott 7-11 fokos T átlag volt.Október közepén 11 körül van az átlag,ha a hegyvidékeket fagyzugokat nem nézem,akkor tegnap csak 0-3 fok a negatív eltérés.Az õsz valóban hideggel indult és az október is hozott 15 fok alatti maximumú napokat.De az összességében alig 2 fokos õszi negatívum még nem olyan eget rengetõ és beindult a melegedés.Ennek ellenére a 10-15 foknál,meg a helyenként elõforduló gyenge fagyoknál leragadt mindenki úgy látom.Mára például a déli országrészre 4-5 fokkal hidegebbet jeleztek a valóságnál.Ez minek tudható be ?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65149 - 2010-10-13 17:09:50)

Persze, ebben egyetértünk, ez valóban így van.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65148 - 2010-10-13 17:07:59)

Igen, de olyan értelemben mégiscsak hazudnak egy kicsit, hogy nem mindegy, hogy a 10 fokos napi középhõmérséklet úgy jön ki, hogy egész nap borult az ég, reggel 9, nappal pedig 11 fok van, vagy úgy mint most, hogy éjszaka lehûl 2-3 fokig, napközben meg felmelegszik 17 fokig. Ez sokkal kellemesebb, és ha választhatok ezerszer inkább egy 3-4 fokos negatív anomáliát választok hûvös éjszakákkal és kellemes nappalokkal, mint egy szürke, borongós, kellemetlen, ugyanakkor hõmérsékletileg enyhe idõszakot. Szóval ennél rosszabb negatív anomáliájú õszünk soha ne legyen! Bocs az offért!

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65147 - 2010-10-13 16:49:33)

"Ennek ellenére mindenki úgy tesz, hogy micsoda hideg õsz van (valószínûleg az 1-2 % fagyzugos területbõl kiindulva)."

Némi cinizmust vélek felfedezni eme sorok között...

Nem tehetünk másképpen, ha egyszer valóban hûvösebb volt az õsz eddigi része az ilyenkor megszokottnál. A számok nem hazudnak... Már korábban kifejtettem, de ha gondolod, megteszem még egyszer: a szeptember az ország egészén negatív anomáliával, nem egy helyen jelentõs negatív anomáliával zárt. Az október utóbbi napjai valóban gyönyörû-szép, napos, kellemes idõt hoztak - igen ám, csakhogy a hideg éjszakák miatt a napi átlaghõmérséklet JÓVAL az ilyenkor megszokott alatt alakul. Mármint az ország nagy részén, nem csak a fagyzugokban. Példának okáért: magad is láthatod a napijelentésekbõl, hogy Bp-Lõrincen minden nap 3-4 fokos negatív anomáliát jegyeznek fel. Teszik mindezt úgy, hogy errefelé nincsenek ám -1, -2, de még csak 0 fokos éjszakák sem!!! Eddig minden nap 3-4 fok volt a minimum, és ez bizony országos összehasonlításban eléggé magasnak mondható.

Elismerem, az utóbbi 1-2 napban már voltak 17-19 fokok, a maximumokat tekintve ez már tényleg átlagosnak mondható, de összességében nem ez volt a jellemzõ. Ráadásul, pl. Lõrincen is megvolt tegnap a 18 fokos maximum, mégis -3,5 fok lett még ennek a látszatra igen meleg napnak az anomáliája is...
Még egyszer csak azt tudom mondani: az egy dolog, hogy kellemes, napos idõ van, de a számok nem hazudnak.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65146 - 2010-10-13 16:27:39)

Erre a hétre is volt ilyen hochnebeles,stratusos undormány verzió,de szerencsére káprázatos idõnk van,nem lett belõle szinte semmi.Ennek ellenére mindenki úgy tesz,hogy micsoda hideg õsz van(valószínûleg az 1-2 % fagyzugos területbõl kiindulva).Itt Mohácson szerintem fagynak nyoma sem volt vasárnap óta(akkor jöttem),ma az itteni észlelõ 18,5 fokot is mért,sõt már ma találkoztam 20 fokos adattal is.Soha rosszabb vénasszonyok nyarát(a fiatalabb öregasszonyok nyara 25 fok lett volna,de az szeptemberben elmaradt... ).

1 év alatt 1001 mm esett nálam. Igaz nem naptári (okt.8-al zárult) , de akkor is rendkívül különleges teljesítménynek számít ez errefelé.

A hónap elsõ dekádja után Bp-Lõrincen a havi középhõmérséklet (napi 4 adatból számítva, korrekcióval) 10,1 °C.
Az októberi teljes havi átlag a sokéves adatok alapján 10,7 °C lenne, vagyis - tekintve a hónap idõben elõrefelé haladva erõsen csökkenõ hõmérsékleti jellegét - eddig jókora negatív anomáliában vagyunk.

A külterületeken, ahol az elmúlt éjszakákon alacsonyabb hõmérsékletek is elõfordultak (pl. Ferihegy), a fentinél még nagyobb is az anomália minden bizonnyal.

Ez az év 1 kicsit hasonló a csapadék térbeli eloszlásával a 2005 évhez csak most ennél is több esett. Nem tudom hogy a bakony hány mm-nél tart de szerintem nem fog megdõlni a csapadékrekord mivel a ebben a hónapban nem várható nagy csapadék és szerintem a következõkben sem.

"Késõbb úgy nyilatkozott a Meteorológiai Intézet munkatársa a rádióban,hogy ilyen erõs hidegfront Magyarországon kb.50 évente szokott elõfordulni."

Aztan, majdnem pontosan 8 ev mulva, 1987 jan. 11-12-13-an.... ujra lecsapott az 50 evenkent megjeleno szorny

Most egy olyan szituációt idézek fel,ami igazi csemege.1978 utolsó,és 1979 elsõ napjairól van szó.Azon az õszön és télen -néhány hetes novemberi intermezzótól eltekintve- nem volt fölöttünk nyugati áramlás.Már december elején hideghullám fejlõdött ki -15,-20 fokos fagyokkal.Karácsony után megenyhült az idõ,a kontinens fölött roppant aktív ciklonrendszer jött létre.Ennek hátoldalán az Észak-Szibériában felhalmozódott szokatlanul hideg levegõ árasztotta el Nyugat és Észak-Európát.Még az atlantikus idõjárású Dániában is -20 fok volt,hótorlaszoktól járhatatlan utakkal.Az elõoldalon,többek között nálunk,erõs délnyugati áramlás volt,"isteni szelek" tomboltak.A hõmérséklet elérte a 8-9 fokot,a légnyomás 1000 hpa alá süllyedt.Január 1.-én délelõtt aztán betört a hideg a Kárpát-medencébe is.Már elõzõ éjszaka elszórt zivatarok jelezték a változást.A hideglevegõ helyenként hurrikán erejû bukószéllel lépett át az Északi-Kárpátokon.A reggeli 7 fokról késõ délutánra -16 fokra zuhant a hõmérséklet,a légnyomás 1000 hpa-ról 1030-ra emelkedett.Eközben csak gyenge hózáporok voltak itt-ott,azonban a porhó sivatagi homok gyanánt bekúszott valahonnan a városi utcákra.Olyan metszõ volt a fagyos szél,hogy szembefordulni alig lehetett vele.Késõbb úgy nyilatkozott a Meteorológiai Intézet munkatársa a rádióban,hogy ilyen erõs hidegfront Magyarországon kb.50 évente szokott elõfordulni.

Nálam ezek az értékek: 10,2 fok és 16,9 mm.

Az elsõ dekád közepe máris a havi átlag alatt kezdett, nálam 9,3°C lett.
Csapadéka 17,1mm, maradhatna itt.

Ha nem is hõszigeten, de legalábbis egy melegvízû forráson
Szeged-Makó nemtávolság, és Lucifer 1,5-2 fokkal a szegedi állomás középhõmérséklete felett mér. Térségileg biztosan nem melegebb Makó ennyivel, tehát vagy hõhatás, vagy mérõhiba, vagy csúcsfekvés.
Nem tudom, a szegedi városi állomás mennyivel mér magasabb közepet, mint a külterületi, de Lucifer adatai feltûnõen magasak.
Ha a szombathelyi állomást bevinnék a városba, a pápait valami jó kis dombra, meg a többit is átpakolnák hõszennyezett helyekre, máshogy nézne ki minden térkép.
Ezek az átlagok, eltérések, mérések, számolások ezek mind-mind nagyon ingoványos talajon mozognak.

Most éppen Mohácsról írok(remélem otthon szorgalmasan jegyzik a min-max-okat).Kertvárosban mérek,a digi hõmérõ a kertben van(a helye nem tökéletes a közeli fák idõnként árnyékolják,remélem az idén normálisabb helyre kerül).Szerintem reálisan mér,de tizedmm-ek azért lehetnek...Abból is gondolom,mert a 3 km-re ugyanilyen magasan fekvõ reptér is hasonló adatokat mér (1 fok eltérés idõnként simán belefér,mert onnan csak kerekített adatok vannak).Másrészt ha az OMSZ térkép mást is mutat,de a mi havi közép térképünkön a közeli észlelõk(Kisalföld,Alpokalja) nagyon hasonlóakat mérnek.Ha az éves körkép Tmax szerinti sorrrendjét nézzük,akkor igen csak hátul kullogok az idén a 12,5-el(ez 12,2-nek felel meg korrigálva)egy sor közeli hely (Gyõr,Rábatamási vagy Nagyalásony) ennél magasabb.Aztán pl. Makó 14,3,s mint tudjuk ott is átlag közelében kéne lenni ? Vajon Lucifer is hõszigeten van ?

"...de itt nyugaton még negatívba nem fordult az év."

Ott Pápán, a te mérõhelyeden. Nálad 9 hónapból 2 negatív.

A Dunántúl egészét nézve az OMSZ térképei arról árulkodnak, hogy az õ méréseik alapján 4 hónap volt negatív, valamint az augusztus nagyon közel az átlagoshoz. Ettõl még valószínûleg pozitív az év, mert a július nagyon meleg volt arrafelé.

Ha szabad megkérdeznem: te hol mérsz Pápán belül, mert ahogy látom a belvárosi hõsziget van egyben a legmagasabb helyen is, tehát a bel- és külterület között jelentõs különbségek adódhatnak.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65118 - 2010-10-09 17:01:30)

Valóban, nem mindenhol van átlag alatt az év, ez kétségtelen.
Én most nem tudok pontos és aktuális adatokat mondani, csak annyit, hogy augusztus 31-ig bezárólag az ország egésze -1 és +1 fok közötti anomáliában volt, az OMSZ-állomások adatai alapján.
Erre jött a szeptember, ami mindenhol a megszokottnál hûvösebb volt.
Azaz az én megítélésem szerint az ország egészét tekintve eddig egy jó átlagos évünk van.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65117 - 2010-10-09 15:06:26)

Itt valami éghajlatváltozás zajlik.Legalábbis Budapest és északon nógrádi-hevesi-borsodi részek a jégkorszak felé ballagnak.Ha a havi anomáliatérképeket visszatekeri valaki 2006-ig,ez a térség a korábbi átlaghoz képest mindig a legkevésbé meleg volt,negatív anomália esetén pedig mindig ott volt a leghidegebb néhány eset kivételével.
Nálam például az idei 9 hónap korrigált(0,1 és 0,5 fokkal csökkentett) havi átlagai és az 1971-2000 közti pápai havi átlagok így viszonyulnak:

Hó---Havi átl.-1971-2000-Anomália
Jan. -2,1 fok -0,3 fok -1,8 fok
Feb. +1,6 fok +1,3 fok +0,3 fok
Már. +6,8 fok +5,9 fok +0,9 fok
Ápr. +11,3fok +10,0fok +1,3 fok
Máj. +15,6fok +15,2fok +0,4 fok
Jún. +19,4fok +18,1fok +1,3 fok
Júl. +23,1fok +20,0fok +3,1 fok
Aug. +20,3fok +19,8fok +0,5 fok
Szep.+14,0fok +15,8fok -1,8 fok

Év +12,22 fok +11,75fok +0,47 fok

Október tegnapig 11,4 fok,ami ugyan 1 fokkal több a 30 éves átlagnál,de az október elejihez képest már kevesebb.Valójában ez a hónap még bármilyen lehet,de az év eddig itt nem mutat hidegebbet az átlagnál.Persze lehet a mérõeszközöket,átlagszámítást,engem és az OMSZ-ot hibáztatni a rossz átlagszámításért,de itt nyugaton még negatívba nem fordult az év.