Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Mediterrán városok szerintem csak a mediterrán térségben vannak jelenleg; hazai viszonylatban csak akkor lesznek mediterrán városok ,amikor hazánk is a mediterrán térség részéve válik.
Én nyugodtan mondhatnám, hogy Pécs mediterrán város, hiszen az év legtöbb napján 4-5 Celsius fokkal melegebb van ott, mint itt...de ettõl még nem az és valószínûleg még sokáig nem is lesz az.
Én nyugodtan mondhatnám, hogy Pécs mediterrán város, hiszen az év legtöbb napján 4-5 Celsius fokkal melegebb van ott, mint itt...de ettõl még nem az és valószínûleg még sokáig nem is lesz az.
Pontosabban kellene használni a klimatikus kifejezéseket. Az is elég nagy baj, hogy a klímaváltozás jellemzésénél is a sajtó gyakran beleesik ebbe a hibába, így sokan rosszul tanulják meg.
Így viszont Eger, Szentendre vagy éppen Veszprém is az lenne, ugyanis ezekre a városokra is mondják, hogy mediterrán hangulatuk van.
De lassan Stockholm is az lesz, ha már egyszer észak Velencéje... :-)
De lassan Stockholm is az lesz, ha már egyszer észak Velencéje... :-)
Egyébként Floo-nak van erre az évi középhõmérsékletre egy elmélete:
"a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "
"a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket!
Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... "
Van olyan mediterrán város ami csapadékosabb mint Nagykanizsa.Persze az eloszlás az más.
"Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek inge, az öltözzön már fel végre!" 
"Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet."
Én aztán nem! ;-)
Én aztán nem! ;-)
Egyébként kéne szerezni éves középhõmérsékleti adatsor Lendváról mert az közel van a Pécsi évi középhõmérséklethez az biztos.
Pécs nem mediterrán éghajlatú város,ez hülyeség!
Az viszont igaz hogy a mediterrán hangulatok városa,de az más :-)
Az viszont igaz hogy a mediterrán hangulatok városa,de az más :-)
Ha ezt a egy bulvárlap szerkesztõi olvasnák holnap így jelenne meg.
Szeged és Békéscsaba trópusi város
Szeged és Békéscsaba trópusi város
"Nagykanizsa egyforma meleg Péccsel eszerint, akkor Nagykanizsa is mediterrán város? "
Szeged és Békéscsaba pedig még melegebb, akkor ezek trópusi városok?
Egyébként a vita nem a maximumokról szólt, az volt a "baj", hogy Baranyában az évi középhõmérséklet érdemtelenül magasabb, és ebbõl szerintetek téves következtetéseket vontak le... Ám amint látható, ez így, ebben a formában nem igaz.
"Szeged és Békéscsaba pedig még melegebb, akkor ezek trópusi városok?
Egyébként a vita nem a maximumokról szólt, az volt a "baj", hogy Baranyában az évi középhõmérséklet érdemtelenül magasabb, és ebbõl szerintetek téves következtetéseket vontak le... Ám amint látható, ez így, ebben a formában nem igaz.
Milyen dolgokat, én csak a térképet látom amin gyakorlatilag megegyezik a középhõmérséklet két város között.
Úgy hogy ma is 5 fok volt Kanizsán míg Pécsen 12 a min.
És ezt az értéket Nagykanizsa csak Pécsnél átlagosabban magasabb Maximumokkal érheti el éves szinten.
Úgy hogy ma is 5 fok volt Kanizsán míg Pécsen 12 a min.
És ezt az értéket Nagykanizsa csak Pécsnél átlagosabban magasabb Maximumokkal érheti el éves szinten.
Vagy a napfénytartamé: Link
Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet. [persze lehet, hogy csak én nem olvastam, ez esetben várom a hivatkozást.![]()
Egyébként a "Pécs mediterrán város" kitételre továbbra is annak ellenére hivatkoztok, hogy éghajlattani munkában sehol, senki nem írt ilyet. [persze lehet, hogy csak én nem olvastam, ez esetben várom a hivatkozást.
András-Borka: Hagyjátok, Wetsom egyszerûen képtelen felfogni a dolgokat, he-he !
A viccet félre téve Wetsom, emlékezz már mit állítottunk!
A viccet félre téve Wetsom, emlékezz már mit állítottunk!
Egy-egy terület mediterrán mivoltát nemcsak a hõmérséklet, hanem a csapadék évi eloszlása is meghatározza ám. :-)
Egyébként ez a térkép azt is bizonyítja, hogy Nagykanizsán magasabb maximumok vannak mint Pécsen.
Nagykanizsa egyforma meleg Péccsel eszerint, akkor Nagykanizsa is mediterrán város?
Floo, Kertész, Wetsom: kíváncsi vagyok, hogy ezen a térképen mivel nem értetek egyet. Link
[ez magyarország évi középhõmérséklete egy 1996-os kiadású atlaszból, de mutathatnám akármelyik szakkönyvbõl, mindenütt ugyanígy néz ki.]
[ez magyarország évi középhõmérséklete egy 1996-os kiadású atlaszból, de mutathatnám akármelyik szakkönyvbõl, mindenütt ugyanígy néz ki.]
Köszönöm a részletes információkat! :-) Ez most nagyon jól jött, hogy leírtad, fõleg az esõvel/záporral kapcsolatban, mostanában viszonylag elõfordult eféle kis cseppméretû zápor, és ez rendszerint szépen zavarba hozott, hogy most ez mi. ;-)
Ám a csalóka helyzetet (kiragadott adatok....) jól mutatja a sok keleti példa !
Egyébként tévedsz, Szeged is porondon volt, ma 23°C, he-he !
Egyébként tévedsz, Szeged is porondon volt, ma 23°C, he-he !
Beleestél a csapdába, he-he !
Ezek szerint kelet-északkelet melegebb, mint Dny., he-he !
Ezek szerint kelet-északkelet melegebb, mint Dny., he-he !
Most már nem az ország, csak DNy-Dunántúl legmelegebb tájegysége akartok lenni?
Kecskemét 24°C, Debrecen: 23°C (legutóbbi "idézéseidnél" Miskolc is több volt) he-he !
Lendva-Pécs
22:22 fok :-)
Félidõben átmenetileg befelhõsödött Lendván ezért hátrányból indultunk.
22:22 fok :-)
Félidõben átmenetileg befelhõsödött Lendván ezért hátrányból indultunk.
1. A csapadékfajta meghatározásánál a legfontosabb MINDIG a felhõzettel való szoros összefüggés figyelembe vétele.
Ez az elsõdleges, minden más (intenzitás, cseppméret, kísérõjelenségek stb.) csak ezután jöhet. Hiszen elõfordul például kis cseppes, gyenge zápor (amit ugyebár ilyen módon inkább esõnek mondanánk), és hasonlóan, nagyobb cseppes, intenzív esõ is (amit pedig inkább zápornak gondolnánk).
A gond persze a beágyazódott Cu vagy Cb esetén van. Ilyenkor az a szabály, hogy ha Ns-bõl (vagy akár As-bõl) hulló csapadékot hirtelen, egyik pillanatról a másikra intenzív csapadék vált föl, akkor mindenképpen beágyazott záporral van dolgunk, még ha az alacsonyszintû felhõzet nem is látszik.
2. A párásságnak nem kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség bizonyos érték fölött legyen. A konvenció egyébként az, hogy ha a lt. 5 km alatti, akkor 75 % (és nem 80 %!) feletti RH esetén van párásság, ez alatt pedig valami más, általában a levegõben lévõ litometeorok okozzák a lt. csökkenését (ez lehet füst, száraz légköri homály vagy lebegõ por). Mellesleg ez utóbbi jelenségek 1 km alatti lt.-t is okozhatnak.
De ez nem kötelezõ érvényû, tehát ettõl még lehet párásság, csak nem túl gyakori. Pl. a távolban lévõ, feloszló köd maradványai esetén fordul elõ.
3. Itt ugyanez a helyzet: a párásságnak, ködnek NEM kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség ekkora vagy akkora legyen.
A lényeg, hogy a látástávolság 5 illetve 1 km alá csökkenjen, és hogy ezt a levegõben LEBEGÕ VÍZCSEPPEK/JÉGKRISTÁLYOK okozzák.
Ez az elsõdleges, minden más (intenzitás, cseppméret, kísérõjelenségek stb.) csak ezután jöhet. Hiszen elõfordul például kis cseppes, gyenge zápor (amit ugyebár ilyen módon inkább esõnek mondanánk), és hasonlóan, nagyobb cseppes, intenzív esõ is (amit pedig inkább zápornak gondolnánk).
A gond persze a beágyazódott Cu vagy Cb esetén van. Ilyenkor az a szabály, hogy ha Ns-bõl (vagy akár As-bõl) hulló csapadékot hirtelen, egyik pillanatról a másikra intenzív csapadék vált föl, akkor mindenképpen beágyazott záporral van dolgunk, még ha az alacsonyszintû felhõzet nem is látszik.
2. A párásságnak nem kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség bizonyos érték fölött legyen. A konvenció egyébként az, hogy ha a lt. 5 km alatti, akkor 75 % (és nem 80 %!) feletti RH esetén van párásság, ez alatt pedig valami más, általában a levegõben lévõ litometeorok okozzák a lt. csökkenését (ez lehet füst, száraz légköri homály vagy lebegõ por). Mellesleg ez utóbbi jelenségek 1 km alatti lt.-t is okozhatnak.
De ez nem kötelezõ érvényû, tehát ettõl még lehet párásság, csak nem túl gyakori. Pl. a távolban lévõ, feloszló köd maradványai esetén fordul elõ.
3. Itt ugyanez a helyzet: a párásságnak, ködnek NEM kötelezõ kritériuma az, hogy a relatív nedvesség ekkora vagy akkora legyen.
A lényeg, hogy a látástávolság 5 illetve 1 km alá csökkenjen, és hogy ezt a levegõben LEBEGÕ VÍZCSEPPEK/JÉGKRISTÁLYOK okozzák.
Persze, csak akkor tisztázni lehetne valahol, hogy nagyjából mikortól számít szélsõségesnek. Persze, egy átlagos zivatar, pár mili csapadékkal meg 1-2 dörgéssel egyértelmû, hogy nem az. De mondjuk ha jég van, akkor mi szélsõséges? Az, ha mondjuk a virágoskert lakóitnak leveleit megtépázza kicsit, vagy csak akkor, ha mindent elver? Vagy a vele járó szél: amikor a fûzfánkról 8-10 kisebb (max 2-3 cm átmérõjû) ágat leszab, valamint a diófánk tekintélyes méretû száraz ágát tõben letörte, az már vehetõ szélsõségesnek. De nézhetjük úgy is, hogy csak akkor szélsõséges, ha fákat csavar ki, meg lebontja a tetõt. Szóval ez - szerintem - nagyon tág fogalom.
Persze így utólag belegondolva, lehet az volt a gond, hogy utólag írtam be (a vihar alatt áramtalanítva volt), szóval nem abban a percben, amikor a vihar volt?...
Persze így utólag belegondolva, lehet az volt a gond, hogy utólag írtam be (a vihar alatt áramtalanítva volt), szóval nem abban a percben, amikor a vihar volt?...
Komolyan kérdem!
Még mindíg ott a piros "priv.üzenetek (1)", de nincs alatta olvasatlan üzenet!
Más valaki is tapasztalt ilyet??
Még mindíg ott a piros "priv.üzenetek (1)", de nincs alatta olvasatlan üzenet!
Más valaki is tapasztalt ilyet??
Szerintem egy 2-3 mm-t adó, 60 Km-es szelet produkáló zivatar, mégha volt is benne apró jég, egyáltalán nem szélsõséges jelenség. Ennyi símán elvárható egy valamire való zivatartól bármikor. Még jó hogy bedörrent :-)
Én csak akkor szoktam ha nagyon szélsõséges.
De azt nem értem mért törölték a bejelentésed.
De azt nem értem mért törölték a bejelentésed.
Csak egy apró kérdés: a szélsõséges idõjárási bejelentõbe mikor lehet szélsõséges eseményt bejelenteni? Úgy értem, mennyire kell, hogy szélsõséges legyen? Mert a tegnapi zivatar-bejelentésemben volt zivatar, jégesõ, faágakat tépõ szél, mégis kimoderálták... (Nem lenne rossz, ha valahová konkréten le lennének írva a szélsõséges bejelentõhöz eféle útmutató...)
Van rajta több érték, többek között az én nagycenki észlelésem is ;-) Csak nincs kiírva, de ha odavisszük az egeret, kiírja.
Link Ennek a térképnek a színezése mi alapján készült, mikor semmi hõmérsékleti érték nincs rajta? (kivéve Bp.-en egy)
Sziasztok! Az elmúlt napokban felmerült bennem néhány meteorológiai jellegû kérdés. ;-)
Elsõként egy csapadékfajta meghatározása okoz gondot. Ebben a pillanatban is ilyen esik nagycenken, és a hónapban már volt hasonló (lényegtelen, de 12.-én délelõtt ;-), szóval apró (kb. 1mm, vagy még kisebb) cseppméretû csapadékról van szó. Elsõre szitálásra gondolnék, de az inkább réteges felhõbõl esik, a cseppek mérete kisebb, és az intenzitása is alacsonyabb. Ennek, ami most van, viszonylag nagy az intenzitása, de egyúttal nagy intenzitásbeli változásokat is mutat. (Kissé olyan "záporos" jellegû.) Viszont zápornál meg - lehet, rosszul tudom - de egyik jellemzõ pont a nagy (>5mm) cseppméret. Akkor ez most egy különösen kis cseppméretû esõ? De akkor miért vannak az intenzitásban nagy változások? :-)
A másik kérdésem a köddel és párássággal kapcsolatban lenne. Ugye párásságról akkor beszélünk, ha a látótávolság 5km alatti, és a páratartalom 80% fölötti, és vízcseppek okozzák a látótávolság csökkenését. És olyankor mi van, ha csak 70% körüli a páratartalom, de a látótávolság alapján mégis párásnak tûnik a levegõ? Vagy olyankor az biztos, hogy nem vízcseppektõl látszik párásnak?
Illetve még valami a párássággal kapcsolatban: ha a levegõ páratartalma meghaladja a 80%-ot, de önmagában még nem lenne köd, csak ha ez a falu széle felé történik, és a falun kívül meg olyan sûrû a köd, hogy az észlelési ponttól az adott irányba 1000m alatti a látótávolság, akkor is ködnek minõsül? Függetlenül attól, hogy az észlelési hely közelében önmagában nincs akkora légnedvesség, hogy az 1km alá vigye a látótávolságot?
Hát ezek lennének, amikben kissé bizonytalan vagyok. :-) Elõre is köszi a válaszokat!
Elsõként egy csapadékfajta meghatározása okoz gondot. Ebben a pillanatban is ilyen esik nagycenken, és a hónapban már volt hasonló (lényegtelen, de 12.-én délelõtt ;-), szóval apró (kb. 1mm, vagy még kisebb) cseppméretû csapadékról van szó. Elsõre szitálásra gondolnék, de az inkább réteges felhõbõl esik, a cseppek mérete kisebb, és az intenzitása is alacsonyabb. Ennek, ami most van, viszonylag nagy az intenzitása, de egyúttal nagy intenzitásbeli változásokat is mutat. (Kissé olyan "záporos" jellegû.) Viszont zápornál meg - lehet, rosszul tudom - de egyik jellemzõ pont a nagy (>5mm) cseppméret. Akkor ez most egy különösen kis cseppméretû esõ? De akkor miért vannak az intenzitásban nagy változások? :-)
A másik kérdésem a köddel és párássággal kapcsolatban lenne. Ugye párásságról akkor beszélünk, ha a látótávolság 5km alatti, és a páratartalom 80% fölötti, és vízcseppek okozzák a látótávolság csökkenését. És olyankor mi van, ha csak 70% körüli a páratartalom, de a látótávolság alapján mégis párásnak tûnik a levegõ? Vagy olyankor az biztos, hogy nem vízcseppektõl látszik párásnak?
Illetve még valami a párássággal kapcsolatban: ha a levegõ páratartalma meghaladja a 80%-ot, de önmagában még nem lenne köd, csak ha ez a falu széle felé történik, és a falun kívül meg olyan sûrû a köd, hogy az észlelési ponttól az adott irányba 1000m alatti a látótávolság, akkor is ködnek minõsül? Függetlenül attól, hogy az észlelési hely közelében önmagában nincs akkora légnedvesség, hogy az 1km alá vigye a látótávolságot?
Hát ezek lennének, amikben kissé bizonytalan vagyok. :-) Elõre is köszi a válaszokat!
Elmúlt 24h átlagai:
Nappal(7-17h); 24h
Pécs: 15,3°C; 14,4°C
Nagykanizsa: 16,2°C; 12,5°C
Tudom, hogy ez csak egy nap meg miegymás, de azért érdekes...
Nappal(7-17h); 24h
Pécs: 15,3°C; 14,4°C
Nagykanizsa: 16,2°C; 12,5°C
Tudom, hogy ez csak egy nap meg miegymás, de azért érdekes...
Van 1 privát üzenetem, pirosan ki van írva ugye hogy "privát üzenet (1)", rákattintok és nem történik semmi, bejön az üzenetlista, de az olvasatlan beérkezett üzeneteknél nincs új üzenet, és ha kilépek akkor is újra visszalépésnél újra ott van!
Mi lehet az oka??
Mi lehet az oka??
A kérdés valóban egyszerûbb, de ettõl még lehet, hogy komolyabb.
Ez a "szakadás" mindig 180 óránál keletkezik; az oka az, hogy a Hauptlauf-ot idáig 0,5 fokos felbontású rácson futtatják le, utána már ugyanúgy 1 fok a felbontása, mint a többi (kontroll- ill. perturbált) futásnak. Igaz, ettõl még ott is összeköthetnék a két szomszédos pontot - hogy miért nem teszik, arra már csak a Wetterzentrale tudna válaszolni...
Ez a "szakadás" mindig 180 óránál keletkezik; az oka az, hogy a Hauptlauf-ot idáig 0,5 fokos felbontású rácson futtatják le, utána már ugyanúgy 1 fok a felbontása, mint a többi (kontroll- ill. perturbált) futásnak. Igaz, ettõl még ott is összeköthetnék a két szomszédos pontot - hogy miért nem teszik, arra már csak a Wetterzentrale tudna válaszolni...
A nagyon komoly dolgok közt lehet egy egyszerûbb kérdésem? 
Valaki magyarázza el legyenszíves, hogy a fáklya 850 hPa Temp - GFS hauptlauf zöld vonalában, miért keletkeznek idõrõl idõre szakadások? mint pl. most okt 5-nél?
köszi
Link
Valaki magyarázza el legyenszíves, hogy a fáklya 850 hPa Temp - GFS hauptlauf zöld vonalában, miért keletkeznek idõrõl idõre szakadások? mint pl. most okt 5-nél?
köszi
Link
Floo, akkor most mégsem a saját tapasztalat, hanem az íróasztalnál, számítógépnél megalkotott elmélet az igazi?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat