Időjárási visszatekintő

Tavaly november 1-én kezdtem adatokat feltölteni az éghajlati naplóba.
Ez alkalomból készítettem az elmúlt egy évrõl egy kis összefoglaló illetve táblázat félét.

Csapadék adatok 2009.11.01.-2010.10.31.
Összes csapadék 833 mm lett.
Legcsapadékosabb nap 2010.09.25.-én 47 mm-el.
Csapadékos napok száma 159 nap.
Jelentõs csapadék 54 napon volt.
Zivatart 18 napon jegyeztem fel.
Köd 33 nap fordult elõ.
Hótakarós napok száma 45 .
Legnagyobb hóvastagság 19 cm 2010.02.12.-én.

Hõmérséklet adatok:
Havi középhõmérséklet legalacsonyabb Januárban -1,4 °C
legmagasabb Júliusban +22,8 °C
Havi átlagos minimum -3,6 °C Januárban
maximum +16,4 °C Júliusban
Legalacsonyabb hõmérséklet 2009.12.21-én - -16,4 °C
Legmagasabb 2010.07.14-én - +35,3 °C
Legnagyobb hõingás Július 10-én - 19,9 fok
Forró napok 1
Hõségnapok 22
Nyári napok 66
Fagyos napok 99
Téli napok 21
Zord napok 5 nap lett.

Köszönöm, hogy végig olvastátok

Mint írtam már,azon a reggelen /2003.jan.13./ nyílt köd ereszkedett a városra. Ez,talán megmagyarázza a mindössze 1,5 fokos különbséget az aznapi bel-és külterületi adatok között.

Köszönjük!
Baján is két mérés volt, a tanítóképzõben "csak" -29,1 fok volt.

Joe!
"A mérések 1946. áprilisában indultak újra, de már az épület tetõteraszán, a talaj fölött 24 m magasságban."
Hát ez azért elég egyértelmû, nem részletezi. Valóban nem bizonyítja, de nem is cáfolja

Hú, tényleg!
Most néztem, ezek is megvannak, csak szegényeket kifelejtettem az alföldiek közül...

Így is maradt, pl. Tiszaörs, Szeghalom, he-he!
Egyébként szép kis összesítés, elismerésem és köszönjük!

Most csak az alföldieket írtam be, vannak még a Dunántúlon is, igaz, azért -31, -32 alatt nem nagyon. Majd ahogy ígértem, egyben is közlöm az összeset, aztán rendbe szedjük a toplistát!

Trento: köszi!

Szerk.: illetve természetesen az ÉK-i helyek is kimaradtak most.

Asszem,megvan (Mezõgazdasági Intézet) : Link
Alsó kikötõ sor (a Tisza-töltés újszegedi oldalán)...közel sem külterület...

Legközelebbi : Hmvhely.

Jó pár hiányzik, íme: Link

Ezt sajnos nem tudom most így itthonról, de majd utánanézek!

Minden bizonnyal igazad van. Melyik a Szegedhez legközelebbi település a felsoroltak közül? Ha jól sejtem, Hódmezõvásárhely (-32,0), illetve Csongrád (-31,6)? Ezek is a -30 alatti értékre utalnak Szegeden.

A mezõgazdasági intézet,vajon hol lehetett??? Egyébként,nagyon köszi az infót! Továbbra is gyanítom : ha lett volna külterületi mérés már akkor is ,jócskán -30 fok alatt lenne az abszolút min. T , Szegeden is...

Én még azt figyeltem,hogy amint nyílt köd ereszkedik a városra,hirtelen annyit zuhan a T a belterületen ,hogy gyakorlatilag kiegyenlítõdik a hõm.különbség a külterületi értékekkel.
Ez volt jellemzõ pl. 2003.jan.13-án is...

Oké, persze. Csak eddig arról volt szó, hogy "milyen durva, hogy a tetõn mérik a hõmérsékletet". Hát nem ott mérik.

Floo! A linked nem bizonyítja, hogy a hõmérséklet mérését is a tetõteraszon végezték. Ugyanúgy meglehetett az udvari hõmérõház már régen is. Na nem mintha az sokkal jobb lenne abban a környezetben, de a városi klímát lehet vele mérni.

Ezek vannak 1942. január 24-rõl, mint hellyel-közzel alföldiek:

- Baja, Kertészeti Tanintézet: -34,1
- Kunszentmiklós: -33,8
- Kecskemét, Miklóstelep: -33,0
- Kiskunfélegyháza: -32,2
- Hódmezõvásárhely: -32,0
- Kiskunhalas: -32,0
- Kecskemét, Csalános: -31,8
- Szerep: -31,8
- Csongrád: -31,6
- Püspökladány: -31,5
- Cegléd, Gazdasági Iskola: -31,0
- Nagykõrös: -31,0
- Kenderes: -30,3
- Debrecen, Pallag: -30,2
- Nagyhortobágy: -30,0
- Gyula: -29,5
- Szeged, Mezõgazdasági Intézet: -29,5 (Ez tehát az alacsonyabb szegedi érték, nem a 29,1, csak ez nem nagyon ismert!)
- Bugac: -29,4
- Mezõhegyes: -29,2
- Baja, Tanítóképzõ: -29,1
- Szeged, Egyetem: -29,1
- Szolnok: -28,3
- Tótkomlós: -28,2
- Túrkeve: -28,2
- Debrecen, Egyetem: -28,0
- Sarkad: -28,0
- Berettyóújfalu: -27,6
- Hajdúdorog: -27,2
- Orosháza: -27,1
- Szarvas, Gazdasági Technikum: -27,0
- Kalocsa, Csillagda: -26,1
- Mezõtúr: -25,0
- Békéscsaba: -24,6

Forrás: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek

Mindehhez hozzá kell tenni - mint ahogy minden régi hõmérsékleti adathoz -, hogy ezek csak amolyan csupasz értékek, és közben semmit nem mondtunk arról, hogy az egyes állomások, hogyan, milyen körülmények között helyezkedtek el (hõmérõház helyzete, magassága a felszín felett stb.)

Csak a hõmérõ (egyben rel. nedvességmérõ), és a felszínközeli fûhõmérõ van lent az udvaron a képen is látható hõmérõházban, ill. mellette. A többi érzékelõ (szél, csapadék, globálsugárzás) fent van a tetõn, mivel lent túlságosan beépített a környezet pl. a zavartalan csapadékméréshez. A szélmérõ kb. 28 m magasan van, mégis az átlagos szélsebességek alacsonyabbak, mint a külterületen 10 m-en. Ennyit számít a beépített, tagolt felszín érdességének fékezõ hatása! A másik különlegesség, hogy a külterületen rendszerint magasabbak a maximumok általában 0,5-1°C-al, de néha akár 1,5-2°C-al is! Szerintem ez amiatt van, hogy a belterületi hõmérõház alapvetõen egy árnyékos helyen (magas épület + nagy fa) van, és kb. csak 1-2 órán keresztül éri a direkt napsütés a hõmérõházat és közvetlen környezetét (ilyenkor egyébként jól megfigyelhetõ, ahogy hirtelen megugrik a talajszinti hõm.).

Szerintem az a különbség egy belvárosi és egy külterületi mérés között nem kimondottan nagy, viszont a másik 1,5 fokos különbség meglepõen kicsi.
Sokat gondolkodok a városok hõszennyezésén, illetve azon, hogy vajon derült, de szeles (tehát "szállított fagy effektus") éjszakákon, vagy amikor totál áll a légoszlop, akkor mér-e sokkal többet a városi mérõ, tehát hogy mikor érvényesül jobban a városhatás a városon belül?!
Ugyanis egy beépített udvarban vagy téren a környezõ házak leárnyékolják a szelet szeles idõben, tehát mintegy fagyzughatást okoznak, de közben ha leáll a házak miatt a szél, akkor még mindig ott van a hõszennyezés. Vagy ha fúj a szél egy hidegbetörésnél, akkor a mozgó levegõnél nem tud annyira érvényesülni a falak, az aszfalt és a fûtés hõje.
Elvileg az 1942 január 24-i mérésnél elég lenne egy békéscsabai vagy egy másik, a környéken lévõ állomás adata, nem muszáj Szeged külterületi adat, kíváncsi lennék bármelyikre.
Baján biztosan -34,1 fok volt, az volt a napi rekord, tehát annál hidegebbet biztos nem mértek akkor.
Bár véleményem szerint a mostani helyen lévõ szegedi állomás alföldi viszonylatban nem egy rossz fekvés, sejtéseim szerint a környéken lehetne hidegebb helyeket is találni, jó példa erre valamelyik orosházai betyár tapasztalata, amikor kijártak a városból egy külterületi részre hûsölni, ahol egy kis részen nagyon hûvös volt, illetve Kakucs a másik gyanút ébresztõ állomás.

Joe!
Nem mítosz az, legalábbis a múltat tekintve biztosan nem Link
De ezek szerint még most is mérnek ott.

Coontac!
Vesd be a csábos mosolyod és juss be

Akkor nem szóltam.

De online-ként a tetõtéri adatokat kuksizhatjuk.
Link
Tavasszal volt szerencsénk ott fent is járni, amikor Dr. Kevei Ferencné-vel is beszélgettünk a bükki méréseinkkel kapcsolatban és kaptunk tõle egy pár relikviát.

A karsztökológiáról itt olvashattok:
Link

Na, ezzel megdõlt a "tetõn lévõ szegedi állomás" mítosza is. Való igaz, ott is van egy hõmérõház, de amint látható, az udvaron is van egy.

Itt Link találsz képeket az egyetemi met.állomásról. Nem éppen ideális helyen van elhelyezve...

Az idei október itt is érdekes dolgokat produkált. A 4 éves méréstörténetem magasan leghidegebb átlagát produkálta, ami még különösebben nem meglepõ talán, viszont a 4,3 fokos Tmin átlag két tizeddel alacsonyabb a tavalyi novemberhez képest, ami már azért nem mindennapi. A legmeglepõbb pedig minden bizonnyal a 17,5 fokos havi abszolút maximum hõmérséklet. Az elmúlt három évben ez a következõképpen alakult:

2007: 25,1
2008: 24,2
2009: 28,2!

A napokban igyekszem lefotózni az állomást, de egy egyetemi épület közvetlen közelében helyezkedik el.

Mit szólsz a 12.-i 7,1 fokos különbséghez?
Vajon,mennyi lehetett külterületi részeken a T , 1942.jan.24-én,amikor a belvárosban -29,1 fokot mértek?? Sajnos,ezt sosem fogjuk megtudni!

Emlékszem arra a reggelre...nyílt köd volt,én a 2.emeleti panel-ablakon elhelyezett hõmérõrõl -25 fokot olvastam le. Nem tudtak reggel elindulni a buszok.

Köszönöm Neked is és Aszinak is!
Az a -23,6 fok bent a városban az kegyetlen.
Mennyire van hõszennyezett helyen a mérõ?
Azt tudom, hogy épületek között, de szinte alig volt különbség a külterület és a belterület között, legalábbis az a 1,5 fokos különbség az nudli.

Floo/és a magam / kedvéért,de talán mást is érdekel : aszi-tól származó infók alapján,ezúton is köszönöm neki :

Minimum hõmérsékletek Szegeden ...
-2003.jan.12 :

külterület : -21,7 fok
belterület : -14,6 fok.

-2003.jan.13 :

külterület : -25,2 fok
belterület : -23,6 fok.

12-én reggel mérsékelt É-i szél fújt,ekkor jól érvényesült a hõsziget.

13-án reggel nagyon gyenge(1-2 m/s) D-i szél volt.
Reggelre a belterület kicsit hidegebb volt(!)már,mint a külterület,ahol a minimum T éjfél körül állt be...

Fõleg Anarki figyelmébe ajánlom, hogy újból elkészítettem a 2004. február 8-ai zivataros helyzet összefoglalóját, amit múltkor kérdezett. Link
Nem tudom, hogy te erre gondoltál-e, de az utóbbi idõben mindenképp ez volt a legjelentõsebb téli zivataros nap (na meg talán a tavaly karácsonyi).

Most nézem,hogy az ég. napló adatai szerint a legmelegebb októberben 20,1 fok volt,míg tegnap 20,3 vagyis már elsején lepipáltuk absz. max-ban az októbert. Érdekes,hogy mindkettõt Gyõr megyében mérték.

November elsején Pápán elmaradt a Tmax 0,4 fokkal az októberitõl, de a 18,1 fok így is szép.A Tmin 11,2 fokkal éppen egyezik az októberi csúcsmeleg éjjellel.A napi közép viszont 0,2 fokkal több lett(14,7) mint az októberi legmelegebb napé(31-én állt be).Fennáll a hónap helycsere veszélye,hisz lehetnek olyan helyek,ahol a 7-10 fokos októberi középnél melegebb lesz a november,egy ilyen kezdésnek köszönhetõen.Persze még messze a vége.Az október akár a szeptember itt kb. 2 fokkal hidegebb lett a 30 éves átlagnál (8,5 fok),ami országosan is igaz,hisz 9,4-11,3 közt mozog az országos átlag és a 8,5 ennél éppen 2(1-3) fokkal kevesebb.(sajnos a saját anomália térképünk ennél egy fokkal többre teszi)
Pápán 39,3 mm, Cseszneken 46,4 mm lett az októberi csapadék(ott az év már 1073,9 mm).Országosan 15-65 mm közt volt zömében a csapadék,ami a sokévi 33-48 mm-hez képest(persze hegyek nélkül)éppen átlag körüli,de az ÉK-i részek nagy területen elmaradtak ettõl akár 50 %-al is. Pápán és Cseszneken 4-5 mm hiány volt az átlagtól,ami a 3. ill. 2. átlag alatti hónapot jelenti az idén.

Mindenszentek napja 17,9 fokos Tmax-ot hozott és ezzel sikerült felülmúlnunk 0,7 fokkal az elõzõ hónap (október) legmagasabb hõmérsékletét.
Ez az idei november kezdet nagyon hasonlít a 2008-ashoz, hiszen a hónap elején akkor is 15 és 20 fok közé melegedett a levegõ.
Enyhe novemberek tekintetében pedig ne feledjük el a 2002-est megemlíteni, ugyanis akkor a Dunántúlon 22-23 fokok is elõfordultak, sõt egy-egy helyen kerekített 24 fok is november közepén! Azokon a napokon én 21 fokos Tmax-ot jegyezhettem fel és azóta sem mértem annyit a 11. hónapban.

Budapest 11.kerület Szent Imre város (4 adatból)

Középhõmérséklet: 9,6 fok (tavaly az utolsó 2 hét átlaga 9.9 fok!)
Csapadék:39,3 mm (tavaly 65,4 mm volt)
Tmin átl.:6,3 fok (tavalyi novemberé 5,8 fok volt!)
Absz. Tmin: 0,3 fok nem volt fagy csak kerekített 0 fok (tavaly 1,7 fok lett)

Tavaly 4,6 volt a középhõmérséklet.

Nincs mit.

Absz. hõingás javítva, valamit elszámolhattam ott.

Nem semmi adatsor, köszönet érte!

Egy megjegyzésem lenne: az abszolút hõingás nem az abszolút Tmin és az abszolút Tmax közötti különbség? Az elvileg 28,2 °C-nak kellene lennie. Ha rosszul tudom, akkor elnézést a belevauért

Októberi csapadék:19,3mm

Éves:912,7 mm

2010. októbere a Bükk-fennsíki töbörben.

Napi 2 adatból számolva (Tmin-Tmax): +1,59. °C.
Napi 4 (UTC 18; 0; 6; 12) adattal számolva: -0.108 °C.
T min. átlag: -6,31 °C.
T max. átlag: +9,5 °C.
Absz. T min.: -14,7 °C. (28.)
Absz. T max.: +13,5 °C. (11; és 12-én)
Absz. hõingás: 28,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -7,47 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 6,5 °C. (25.)
T átlag hõingása: 15,835 °C.
Legalacsonyabb T max.: +4,6 °C. (27.)
Legmagasabb T min.: +2,7 °C. (20.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,7 °C. (12.)
Napi legkisebb hõingás: 5,2 °C. (20.)

Fagyos nap: 29 nap.
Hideg nap: 19 nap.
Zord nap: 12 nap.

Téli nap nem volt, de 26-án itt is váltott a csapadék a szilárd halmazállapotra a hideg levegõ beáramlásának köszönhetõen.
Hó itt már nem maradt meg.

Az októberi átlaghõmérséklet messze "verte" a tavaly ilyenkor mért értékeket szinte minden téren. (Tavaly ilyenkori hozzászólásom 16077. 2009-11-01 21:36:16)
A 4 értékbõl számolt havi középérték már most negatívan zárt (-0,1 °C) ami az éves amúgy sem magas átlagot is igencsak lefelé húzza majd.
Októberben csak 2 napot nem volt fagy a töbörben, bár ebben más fagyzugos helyek is szépen teljesítettek.
A hõmérsékleti minimum abszolútja végül is megállt -14,7 °C-nál.
A jelzõszámok is önmagukért beszélnek, fõleg a zord napok (12 nap) számát nézve lett vastag, és számomra is meglepõ a havi összegzés.

Az elmúlt hónapokhoz képest csapadékban szerencsére szegény volt a Fennsík, mint ahogy a Bükk környezete is.
Az északi irányba nézõ lejtõkön vastag deret, hóharmatot sikerült észlelnem, és dokumentálnom, amikor kint voltam leolvasni ma reggel.


Középhõmérséklet tekintetében a Bükkben már megérkezett Téltábornok elõfuvallata, hogy a következõ hónapokra elõkészítse a hónak, jégnek, és a remélhetõleg nagy mínuszoknak a terepet.
No de a kezem most ép a bilibe lógott, és ez már nem a visszatekintõbe való.

Talán itt is helye lehet:
Kicsit megkésve elhoztam a nyári válogatásomat. Mivel a nyár fotózás szempontjából elég gyengére sikeredett, ezért a válogatást némi mozgóképpel és zenével fûszereztem. Nézzétek HD-ben, ha elbírja a net:
Link

Október kissé szárazabb és jóval hûvösebb idõvel telt el.
2 értékbõl 9,3 fok, 4 mérésbõl 8,6 fokos a középhõmérsékleti érték jött ki.
Fagypont alá 3 nap hûlt a levegõ, mélypontja -1,2 fok volt 22-én. A abszolút havi maximum 17,2 fok volt 7-én.
A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége 27,8mm volt.

Október hónap átlaghõmérséklete a következõ képpen alakult:
Napi 2 adatból számolva (Tmin-Tmax): 9.2 °C.
Napi 8 adattal számolva: 8.4 °C.
Csapadék mennyisége mindösszesen 20.8 mm lett.
5 db fagyos nap volt a hónap folyamán.
Zivatar és hó nem volt, mint ahogy nyári nap sem.
A hónap folyamán egyszer sem érte el a hõmérséklet a +20°C-ot!

2010. október nálam.

T átlag: 9,11 °C.
T min. átlag: 5,08 °C.
T max. átlag: 14,35 °C.
Absz. T min.: -2,2 °C. (28.)
Absz. T max.: 19,5 °C. (31.)
Absz. hõingás: 21,7 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,0 °C. (28.)
Legmagasabb napi átlag: 13,1 °C. (07.)
T átlag hõingása: 10,1 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,2 °C. (26.)
Legmagasabb T min.: 10,2 °C. (04., 06.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,6 °C. (22.)
Napi legkisebb hõingás: 2,4 °C. (05.)

Fagyos nap: 4 db.

Havi csapadék: 37,6 mm.
Csapadékos nap: 10 db.
Legnagyobb napi csapadék: 18,7 mm. (05.)
Éves csapadék: 799,6 mm.

A hónap átlaghõmérséklete 2,1 °C-kal volt alacsonyabb az átlagnál, a csapadék megfelelt az átlagnak. Feltûnõ, hogy a hónapban nem volt ködös nap.

Októberi csapadék 54,5 mm, ezzel az éves 800 mm eddig.

Szeptember után október is jelentõs negatív (-3°C) anomáliával zárt. Csapadék és napsütés tekintetében valamelyest az átlag alatt maradtunk. Részletesen Link és Link

Sziasztok!
Az októberi visszatekintõ cikket Flurries írta meg nekünk és a friss hírek közt már láthatjátok is. Köszönjük szépen!

Október hó: 22,7 mm, éves: 674,8 mm. Az 1999-es rekordtól 118,7 mm-re vagyunk. Egyre kisebb az esélye, hogy megdõl.
Tmax átlag: 13,7°C, ez 2003-mal holtversenyben a legalacsonyabb '92 óta. Valamint 7 fagyos nap volt a hónapban. Link

Októberi csapadék 18 mm, évi 625 mm.

Az októberi csapadék 34 mm lett, az éves 905 mm.

37,8mm lett az OKTÓBER havi szumma.

37 mm csapadék hullott mindössze októberben itt.
Nem is tudom mikor volt utoljára ennyire száraz hónapunk.

Bp-Lõrinc októberben, röviden:

- havi középhõmérséklet: 8,5 °C (az átlagosnál 2,2 °C-kal alacsonyabb!)
- fagyos napok száma: 4
- talajmenti fagyos napok száma: 15

- havi csapadékösszeg: 30,5 mm

Bõvebben késõbb.

2010 Október, Mályi:
Havi középhõmérséklet: 7,0°C
Havi csapadék: 20,8mm

Az elmúlt évek (sõt!) leghidegebb októbere, hála Isten, száraz jelleggel, így a hó elején még súlyos belvízhelyzet jelentõsen enyhült.

Továbbiak:
Link
Link