Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
davidi: a lifted index (LI) a troposzféra alsó felének viszonyait jellemzi, de használatához a CAPE-et is figyelembe kell venni.
Köszi a válaszokat. Ha már itt tartunk valaki tud földközelbõl induló feláramlásra indexet?
Az "air mass thunderstorm" a hõzivatar. A K-indexnél fontos tényezõ ugyan, hogy valóban a talaj közelébõl kapja az energiát (a "fütést"), viszont a lényegesebb jellemzõ 700 hPa-on a légtömeg telítettségi foka (nedvesség!), ez minál magasabb, annál nagyobb a K-index és elvileg annál nagyobb esély van a zivatarra. (Ehhez jön még nyáron pl. a fokozott hõmérsékleti és nedvességi advekció, melynek esetén gyorsan és jelentõsen változhat rövid idõn belül is a K-index.)
A hõzivatarok a nedvesedõ, labilizálódó légkörben kialakuló, helyi keletkezésü zivatarok, ellentétben a frontzivatarokkal. A hõzivatarhoz is kell a nedvesség, maga a beindulás viszont hõfüggõ (és persze sok más is kell hozzá).
A "soaring index" az emelési indexek összefoglaló megjelölése, ezek közé tartozik többek között a K-index, a LI, a Showalter-index, Amerikában még a TI (thermal index) stb.
A K-index számítási módja valóban az, amit TKeve leírt; maga a K-index a konvektív események kialakulási esélyét és ezen belül, értéktõl függõen, azok fajtáját adja meg. A K-index igazából nem egy stabilitási index, a környezeti hõmérsékletbõl és a nedvességi profilból azonban jó következtetést lehet levonni a stabilitást illetõen is.
A soaring indexet ezen kívül (az emelésre utalván) a termik meglétének és erõsségének megadására is használják a vitorlázórepülésben, TKeve biztos tudja
A "soaring index" az emelési indexek összefoglaló megjelölése, ezek közé tartozik többek között a K-index, a LI, a Showalter-index, Amerikában még a TI (thermal index) stb.
A K-index számítási módja valóban az, amit TKeve leírt; maga a K-index a konvektív események kialakulási esélyét és ezen belül, értéktõl függõen, azok fajtáját adja meg. A K-index igazából nem egy stabilitási index, a környezeti hõmérsékletbõl és a nedvességi profilból azonban jó következtetést lehet levonni a stabilitást illetõen is.
A soaring indexet ezen kívül (az emelésre utalván) a termik meglétének és erõsségének megadására is használják a vitorlázórepülésben, TKeve biztos tudja

A legmagasabb, harmadfokú hõségriasztás, azaz hõsériadó lépett életbe Magyarországon az egyre nagyobb kánikula miatt. Erre eddig még soha nem volt példa. :o Komolyan? És 2003?
Na én most utánnanéztem az interneten és én is ezt a T keve által beírt adatokat találtam és én is valahogy igy gondolom, hogy ez lehet a K index, emelt konvekciós éjszakai zivatarok kialakulásában játszik szerepet a K index, 25 felett már elfogadható a zivatar kialakulásához, 35 felett már igen jó, 40 felett már extrém. Ilyen, hogy konkrétan hõzivatar elõrejelésére való, ez így ebben a formában nem hallottam, maga a hõzivatar is elég reprezentatív és relatív fogalam, attól is függ, honnan közelítjük meg ezt a témát. A K indexben benne van a nedvesség, de a hõzivatarokat nem nedvesség táplálja hanem a hõ. Azt hiszem..
K = / t850- t500/ + td850- /t700- td700
ahol t850 és td850 a 850-os szintben mért hõmérséklet, illetve harmatpont, t700 és td700 a 700hpa-os szintekben mért hõmérséklet illetve harmatpont, t500 pedig az 500hpa-os szintekben mért hõmérsékletet jelenti
Különben USA eastern air line légitársaság meteorológusai dolgostak ki
ahol t850 és td850 a 850-os szintben mért hõmérséklet, illetve harmatpont, t700 és td700 a 700hpa-os szintekben mért hõmérséklet illetve harmatpont, t500 pedig az 500hpa-os szintekben mért hõmérsékletet jelenti
Különben USA eastern air line légitársaság meteorológusai dolgostak ki
Metfickó: ha nem így van, akkor helyesbítenél? (Eddig én is úgy tudtam, hogy az van a térképen, amit Gbond írt, a K-indexrõl pedig nem tudok a metnetesnél jobb leírást...)
davidi: A K-indexet, amit a hõzivatarok elõrejelzésére használnak, valamint a magasszintet elérõ konvektív felhõzet az égbolt hány százalékát borítja.
K indexrõl:
Link
K indexrõl:
Link
Ezt valaki nemtudja hogy teljesen pnotosan mit ábrázol? Link
(Soaring Index, Deep Convective Clouds)
(Soaring Index, Deep Convective Clouds)
...csak mert megismertem azt a hófoltot. tõle 10 m-re délre van egy másik is
ja, balra meg egy szikla is.
bár amikor legutóbb fent voltam (egyik augusztus elején) szakadt az esõ...

bár amikor legutóbb fent voltam (egyik augusztus elején) szakadt az esõ...
Boldog Szülinapot Nyuli!
Más: nem tudjátok mikor fog mûködni a metnet féle GFS elõrejelzési térképek?
Más: nem tudjátok mikor fog mûködni a metnet féle GFS elõrejelzési térképek?
Ma a forróság elöl menekülve - szülinapomat ünnepelvén - a hegyekben kötöttem ki, 2000 m magasan ezt találtam
Link
majdnem belehemperegtem

majdnem belehemperegtem

Lécci aki csak tehet a kép.tár.hu-s címét ide linkelje be, szükségem lenne rá! Minél több url érkezik, annál jobb! Köszi!
örgög: Az egy bazinagy (szerintem egyáltalán nem) ufószerü sötét valami. :-)
Egyébként vasárnap jártam ott, ahol ez az érdekes felhõ keletkezett, és "nagy sajnálatomra" nem láttam szanaszét kidõlt fákat. Ellenben a szokásosnál lényegesen több legyet.
Lehet, hogy a legyek voltak! :-)
Egyébként vasárnap jártam ott, ahol ez az érdekes felhõ keletkezett, és "nagy sajnálatomra" nem láttam szanaszét kidõlt fákat. Ellenben a szokásosnál lényegesen több legyet.
Lehet, hogy a legyek voltak! :-)