Agrometeorológia
Nem ismeri valaki a fagyal fagytûrõ képességét? Eddigi Tmin Szarvason -22 oC volt. A -26-os Tmin-nél hóborítási szintig fagyott el.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96674 - 2012-02-11 17:49:17)
Õk túl fogják élni,a többség akik érzékenyebbek meleg helyen telelnek...
Õk túl fogják élni,a többség akik érzékenyebbek meleg helyen telelnek...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96672 - 2012-02-11 17:46:00)
Ez a legjobb!
Link
Kess! Ilyen földes hókupacokat még életemben nem láttam. Köszi a képeket.
Ez a legjobb!
LinkKess! Ilyen földes hókupacokat még életemben nem láttam. Köszi a képeket.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96656 - 2012-02-11 16:59:17)
Hello Bubu!
A télálló kaktuszok április közepénél sose "indulnak be" hamarabb. Amúgy lágyszárú növények lévén, bámulatos milyen hidegeket képesek elviselni. Szemben néhány fásszárúval.
Bár hozzá kell tenni, hogy nagyrészüket beszigetelte a hó, ami sokat dob a téltûrésükön/túlélésükön. De pl. a cylindropuntia imbricata-t sosem bírja befedi a hó teljesen, így neki bármilyen hideggel meg kell küzdenie. Ide jöhet -35°C is, nem fog kárt okozni.
Hello Bubu!
A télálló kaktuszok április közepénél sose "indulnak be" hamarabb. Amúgy lágyszárú növények lévén, bámulatos milyen hidegeket képesek elviselni. Szemben néhány fásszárúval.
Bár hozzá kell tenni, hogy nagyrészüket beszigetelte a hó, ami sokat dob a téltûrésükön/túlélésükön. De pl. a cylindropuntia imbricata-t sosem bírja befedi a hó teljesen, így neki bármilyen hideggel meg kell küzdenie. Ide jöhet -35°C is, nem fog kárt okozni. 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96652 - 2012-02-11 16:28:31)
Igen, itt délen most mi kiböjtöljük a nyári T.maxokat.
De azért mégis hiszek a mediterrán éghajlatban, a rügyek, kaktuszok életre kelésének!
Még egypár nagy fagy- hó centi max. és túl leszünk rajta.
Igen, itt délen most mi kiböjtöljük a nyári T.maxokat.
De azért mégis hiszek a mediterrán éghajlatban, a rügyek, kaktuszok életre kelésének!
Még egypár nagy fagy- hó centi max. és túl leszünk rajta.
Senkit sem akarok elkeseríteni, de azért itt pár blökit találok Elõször is, ezen növények a telet minden további gond nélkül kibírják, akár -30is, mivel állnak. A meleg önmagában nem elegendõ ahhoz, hogy a xilém és floém edényei szállítani kezdjenek, ahhoz a napsütés, a nap állása, annak ereje is kell, valamint hogy a talaj ne legyen fagyott, mert a radix felszívó zónája nem tudja felszívni a vizet, s ezzel a citokinint is eljuttatni a csúcsmerisztémákba. A március utáni idõszak lesz majd kritikus, amikor a napnak is már van ereje, már olvadozik is, jön rá 1 kis meleg, majd jön az a hideg ami a növény minimuma alá megy, esetleg karcolja az abszolút minimumot, ami tartós károsodáshoz vezet. Virágzás, terméskötõdés idején már a 4-10 fok lesz a károsabb, nem most a -25. Ne felejtsük el, ezek a gyökerek jó mélyre mennek, nem fog kifagyni az alsóbb rétege, szóval károsodás nélkül átvészelik, viszont ha hirtelen meleg jön, félõ a fulladás veszélye, vagy nagy hõingás esetén a felfagyás, bár az inkább csemetéket és lágyszárú növénykultúrákat veszélyeztet. Viszont nálunk már a mogyoró és vmi nemtommi már barkát hozott nagyon szívderítõ látvány látni az elsõ virágokat már
Elõször is, ezen növények a telet minden további gond nélkül kibírják, akár -30is, mivel állnak. A meleg önmagában nem elegendõ ahhoz, hogy a xilém és floém edényei szállítani kezdjenek, ahhoz a napsütés, a nap állása, annak ereje is kell, valamint hogy a talaj ne legyen fagyott, mert a radix felszívó zónája nem tudja felszívni a vizet, s ezzel a citokinint is eljuttatni a csúcsmerisztémákba. A március utáni idõszak lesz majd kritikus, amikor a napnak is már van ereje, már olvadozik is, jön rá 1 kis meleg, majd jön az a hideg ami a növény minimuma alá megy, esetleg karcolja az abszolút minimumot, ami tartós károsodáshoz vezet. Virágzás, terméskötõdés idején már a 4-10 fok lesz a károsabb, nem most a -25. Ne felejtsük el, ezek a gyökerek jó mélyre mennek, nem fog kifagyni az alsóbb rétege, szóval károsodás nélkül átvészelik, viszont ha hirtelen meleg jön, félõ a fulladás veszélye, vagy nagy hõingás esetén a felfagyás, bár az inkább csemetéket és lágyszárú növénykultúrákat veszélyeztet. Viszont nálunk már a mogyoró és vmi nemtommi már barkát hozott nagyon szívderítõ látvány látni az elsõ virágokat már 
Persze, rajta van télen-nyáron, de nem mindegy, hogy mikor, mekkora és mennyi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96021 - 2012-02-09 13:19:01)
Igen! Teljes félrevezetés és tudatlanság azt állítani, hogy átlagos január után nem lennének komoly veszteségek a napokon át tartó -15 foknál hidegebb idõszakban!
Igen! Teljes félrevezetés és tudatlanság azt állítani, hogy átlagos január után nem lennének komoly veszteségek a napokon át tartó -15 foknál hidegebb idõszakban!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96020 - 2012-02-09 13:03:47)
Nem tagadom nem tartozok a jó megfigyelõk közé, de aki életében nem lakott még kertesházban és esetleg a papához, mamához sem tud kimenni a hobbijukra, mert nincs, az nagyobb valószínûséggel az ilyen mezõgazdasági témákban elveszettebb lesz.
Közben az ilyen napsütéses idõben valóban elkezdõdött az alálõtt Tmax-ok ideje, bár gondolom most a felhõzet is ludas ebben. Hamarabbra volt várva ÉNY-ra.
Nem tagadom nem tartozok a jó megfigyelõk közé, de aki életében nem lakott még kertesházban és esetleg a papához, mamához sem tud kimenni a hobbijukra, mert nincs, az nagyobb valószínûséggel az ilyen mezõgazdasági témákban elveszettebb lesz.
Közben az ilyen napsütéses idõben valóban elkezdõdött az alálõtt Tmax-ok ideje, bár gondolom most a felhõzet is ludas ebben. Hamarabbra volt várva ÉNY-ra.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96012 - 2012-02-09 12:34:37)
Ez nem városiasság vagy falusiasság kérdése, városi is lehet jobb megfigyelõ, mint egy falusi.
Schneechaos!
Más kérdés az, ezerszer le lett írva, hogy nem lehet ellene tenni, hogy idõrõl idõre elárasztja a hideg a Kárpát-medencét.
Persze hogy nem mediterrán éghajlaton vagyunk (báááár...errõl majd írok este, ha lesz idõm), semmi baj nincs Magyarország éghajlatával, nagyon is jó éghajlatunk van, bõséges a csapadék, meleg a nyár, minden rendben van vele.
De ettõl függetlenül a -22-27 fokok már komoly károkat okoznak, pláne, ha adott térséget több napon át sújtanak.
A szeszélyességrõl meg annyit, hogy ami az elmúlt 2-3 évben van, azért az már sok egy kicsit, ha visszanézed.
Írtam is róla pár sort múltkor Bizony nagyon komoly hóhelyzet állhat elõ hófúvással, majd nagyon durva hidegekkel.
2000-ben megdõlt a csapadék minimumrekord Szegeden, 2007 hõmérsékleti maximumrekord Kiskunhalason (bár ez kérdõjeles ugye), 2010-ben megdõlt a csapadék aboszlút és országos maxiumrekord, 2011-ben megdõlt a csapadék országos minimumrekord, majd 2012-ben esélye van megdõlni a hõmérsékleti minimumrekordnak.
Elgondolkodtató!
Kicsivel több mint 10 év alatt a legfontosabb rekordok döntõ része átíródott.
Egyébként ami rendkívüli volt ebben a helyzetben, az az, hogy 4-5 napon át nappal -10 fokban havazott, sõt, volt ahol -13-15 fokban esett a hó.
Ez nem gyakori jelenség.
Ez jelzi, mennyire hideg levegõ volt a rendszerben.
Ez nem városiasság vagy falusiasság kérdése, városi is lehet jobb megfigyelõ, mint egy falusi.
Schneechaos!
Más kérdés az, ezerszer le lett írva, hogy nem lehet ellene tenni, hogy idõrõl idõre elárasztja a hideg a Kárpát-medencét.
Persze hogy nem mediterrán éghajlaton vagyunk (báááár...errõl majd írok este, ha lesz idõm), semmi baj nincs Magyarország éghajlatával, nagyon is jó éghajlatunk van, bõséges a csapadék, meleg a nyár, minden rendben van vele.
De ettõl függetlenül a -22-27 fokok már komoly károkat okoznak, pláne, ha adott térséget több napon át sújtanak.
A szeszélyességrõl meg annyit, hogy ami az elmúlt 2-3 évben van, azért az már sok egy kicsit, ha visszanézed.
Írtam is róla pár sort múltkor Bizony nagyon komoly hóhelyzet állhat elõ hófúvással, majd nagyon durva hidegekkel.
2000-ben megdõlt a csapadék minimumrekord Szegeden, 2007 hõmérsékleti maximumrekord Kiskunhalason (bár ez kérdõjeles ugye), 2010-ben megdõlt a csapadék aboszlút és országos maxiumrekord, 2011-ben megdõlt a csapadék országos minimumrekord, majd 2012-ben esélye van megdõlni a hõmérsékleti minimumrekordnak.
Elgondolkodtató!
Kicsivel több mint 10 év alatt a legfontosabb rekordok döntõ része átíródott.
Egyébként ami rendkívüli volt ebben a helyzetben, az az, hogy 4-5 napon át nappal -10 fokban havazott, sõt, volt ahol -13-15 fokban esett a hó.
Ez nem gyakori jelenség.
Ez jelzi, mennyire hideg levegõ volt a rendszerben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96003 - 2012-02-09 12:14:40)
Úgy gondolom, hogy egy kicsit túl aggódja néhány ember a telet. Tudomásul kellene már venni hogy mi nem a mediterrán éghajlati övben vagyunk. Ha valaki néhány száz évre visszatekint és elolvassa az idõjárás szeszélyességérõl szóló leírásokat, Link akkor nem fog meglepõdni a jelenlegi idõjárási eseményeken. Derûs napokat mindenkinek!
Úgy gondolom, hogy egy kicsit túl aggódja néhány ember a telet. Tudomásul kellene már venni hogy mi nem a mediterrán éghajlati övben vagyunk. Ha valaki néhány száz évre visszatekint és elolvassa az idõjárás szeszélyességérõl szóló leírásokat, Link akkor nem fog meglepõdni a jelenlegi idõjárási eseményeken. Derûs napokat mindenkinek!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#96000 - 2012-02-09 12:11:27)
Nem tagadom én városi kölyök vagyok és ezt nem tudtam .
Nem tagadom én városi kölyök vagyok és ezt nem tudtam
. 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95990 - 2012-02-09 11:43:2
Nem lett volna ez egy átlagos tél folyamán. Itt kb. 2hete virágzott a százszorszép és a gyermekláncfû, a cseresznyefák rendesen beindultak és szép nagy rügyek voltak. Ne mond Floo hogy nem indít el semmit, mert nem akkorák voltak a rügyek mint decemberben, hanem sokkal nagyobbak. Látszott a fákon, hogy kezdenek elindulni. Ha átlagos a tél nem indul el a természet és egy tél végi zord idõszak sem okoz károkat.
Nem lett volna ez egy átlagos tél folyamán. Itt kb. 2hete virágzott a százszorszép és a gyermekláncfû, a cseresznyefák rendesen beindultak és szép nagy rügyek voltak. Ne mond Floo hogy nem indít el semmit, mert nem akkorák voltak a rügyek mint decemberben, hanem sokkal nagyobbak. Látszott a fákon, hogy kezdenek elindulni. Ha átlagos a tél nem indul el a természet és egy tél végi zord idõszak sem okoz károkat.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95989 - 2012-02-09 11:43:09)
Váááááááá!
Kérlek fényképezz már le egy rügybe borult cseresznyefát!
Mi az hogy rügybe borult a cseresznye?
A rügy az rajta van a szerencsétlen fán télies tél és tavaszias tél esetén is!!!!!
Virágba borulhat egy fa, de rügybe nem!
A cseresznye, az orgona, a magnolia, vadgesztenye rügyét minden télen felfedezik, ezek az egész telet duzzadt állapotban töltik el, és minden egyes évben cikkeznek róla az újságok.
A téli +8+10 nem fog elindítani semmit a növényekben, pláne ha van közbe egy -2 fok -3 fok, nappal +2+3, megint 7 megint 8 10, nem indított el semmit az az enyhe idõ.
Sem a nappalok hossza, sem a besugárzás mértéke sem a +10 fok nem elég januárban ahhoz, hogy bármi is beinduljon.
Eddig itt nálunk volt a legenyhébb a tél, és nincs megindulva semmi.
Itt a fórumon is egy csomóan írják, hogy rügyeznek a fák, hát persze hogy rügyeznek, -20 fokban is rügyeznek, mivel a rügy rajta van szerencsétleneken.
Váááááááá!
Kérlek fényképezz már le egy rügybe borult cseresznyefát!
Mi az hogy rügybe borult a cseresznye?
A rügy az rajta van a szerencsétlen fán télies tél és tavaszias tél esetén is!!!!!
Virágba borulhat egy fa, de rügybe nem!
A cseresznye, az orgona, a magnolia, vadgesztenye rügyét minden télen felfedezik, ezek az egész telet duzzadt állapotban töltik el, és minden egyes évben cikkeznek róla az újságok.
A téli +8+10 nem fog elindítani semmit a növényekben, pláne ha van közbe egy -2 fok -3 fok, nappal +2+3, megint 7 megint 8 10, nem indított el semmit az az enyhe idõ.
Sem a nappalok hossza, sem a besugárzás mértéke sem a +10 fok nem elég januárban ahhoz, hogy bármi is beinduljon.
Eddig itt nálunk volt a legenyhébb a tél, és nincs megindulva semmi.
Itt a fórumon is egy csomóan írják, hogy rügyeznek a fák, hát persze hogy rügyeznek, -20 fokban is rügyeznek, mivel a rügy rajta van szerencsétleneken.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95978 - 2012-02-09 11:16:14)
Ez sajnos így van, az utcánkban is elég jelentõs mértékben rügybe borult a cseresznyés, a korábbi enyhe, már-már tavaszias jellegû idõjárás miatt. Az elmúlt két hétben ezek a mínusz tizen-huszon fokok biztos, hogy meg is ették a rügyeket.
Akármilyen fákról is legyen szó, amik ennyire elõrehaladott állapotban voltak rügyfakadásban, azok nagyon meg fogják viselni ezt az idõszakot, errõl volt szó már a tévében is.
Ami a hó alatt van annak jól jön ez az idõ, fölötte viszont hurkabõr lesz mindennek...
Ez sajnos így van, az utcánkban is elég jelentõs mértékben rügybe borult a cseresznyés, a korábbi enyhe, már-már tavaszias jellegû idõjárás miatt. Az elmúlt két hétben ezek a mínusz tizen-huszon fokok biztos, hogy meg is ették a rügyeket.
Akármilyen fákról is legyen szó, amik ennyire elõrehaladott állapotban voltak rügyfakadásban, azok nagyon meg fogják viselni ezt az idõszakot, errõl volt szó már a tévében is.
Ami a hó alatt van annak jól jön ez az idõ, fölötte viszont hurkabõr lesz mindennek...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95976 - 2012-02-09 11:08:4
Kérdezd meg azt Bácskában, akinek gyümölcsöse van, kérdezd meg majd tavasszal, az õszibarackokon lesz-e virágrügy?!
Nemnagyon.
A Szeged melletti, szatymazi õszibarackos 2003 telén és 2005 telén óriási, 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedett, sõt, ágak is fagytak le, növények is mentek ki, biztos nem örülnek neki, ha most is bekaptak egy -23-24 fokot és megint lesz terméskiesés.
A szárazságot egy olyan mediterrán ciklon is mérsékelni tudja 70 mm csapadékkal, ami alatt +3 fokban esik az esõ.
A vetésnek jó a hó az biztos, de ami a hó felett van, annak ilyen rendkívül hideg levegõben már nem jó.
Sajnos a magyar mezõgazdaság említésekor mindenki a szántóföldi növénykultúrákra gondol, a gyümölcsösökre nem nagyon.
A hónak lehet örülni, meg lehet kívánni, csak a hozzá tartozó -25 fokokat nem, mert azok már nagy károkat okoznak.
Az ismételt nagy hóvárás közepette ne felejtsük el, hogy a bajai, sellyei állomás -26 fokot mért, a sátorhelyi nincs benne a napijelentésben, de az is akörül lehetett.
Kár, hogy nincs mérés ott egy völgyben, kíváncsi lettem volna egy völgyi értékre is!
Durva éjszaka volt arrafelé.
Kérdezd meg azt Bácskában, akinek gyümölcsöse van, kérdezd meg majd tavasszal, az õszibarackokon lesz-e virágrügy?!
Nemnagyon.
A Szeged melletti, szatymazi õszibarackos 2003 telén és 2005 telén óriási, 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedett, sõt, ágak is fagytak le, növények is mentek ki, biztos nem örülnek neki, ha most is bekaptak egy -23-24 fokot és megint lesz terméskiesés.
A szárazságot egy olyan mediterrán ciklon is mérsékelni tudja 70 mm csapadékkal, ami alatt +3 fokban esik az esõ.
A vetésnek jó a hó az biztos, de ami a hó felett van, annak ilyen rendkívül hideg levegõben már nem jó.
Sajnos a magyar mezõgazdaság említésekor mindenki a szántóföldi növénykultúrákra gondol, a gyümölcsösökre nem nagyon.
A hónak lehet örülni, meg lehet kívánni, csak a hozzá tartozó -25 fokokat nem, mert azok már nagy károkat okoznak.
Az ismételt nagy hóvárás közepette ne felejtsük el, hogy a bajai, sellyei állomás -26 fokot mért, a sátorhelyi nincs benne a napijelentésben, de az is akörül lehetett.
Kár, hogy nincs mérés ott egy völgyben, kíváncsi lettem volna egy völgyi értékre is!
Durva éjszaka volt arrafelé.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#95949 - 2012-02-09 10:04:52)
Teljesen másképpen látom a dolgokat mind te. Lent Bácskában a vastag hótakaró ami már van és még ami esetleg jön hozzá, könnyedén megvédi a növényeket a hidegtõl, nyilvánvaló hogy ahol a havat lefújta a földekrõl a szél, az kevésbé jó helyzet. Édesapámnak Baja környékén vannak erdõi és azok már a kiszáradás szélén voltak. Nagyon jól jön majd tavasszal az a csapadékmennyiség, ami most akkumulálódik. Az egész õsz a fórumon a rendkívüli szárazságról szólt, kéretik ezt nem elfelejteni!! Esetleg bácskai hótulajdonosoknak mi a véleményük a kérdéskörrõl? Továbbra is azt mondom bízzunk az idõjárásban 
és tartsuk szárazon a tûzifánkat!
Teljesen másképpen látom a dolgokat mind te. Lent Bácskában a vastag hótakaró ami már van és még ami esetleg jön hozzá, könnyedén megvédi a növényeket a hidegtõl, nyilvánvaló hogy ahol a havat lefújta a földekrõl a szél, az kevésbé jó helyzet. Édesapámnak Baja környékén vannak erdõi és azok már a kiszáradás szélén voltak. Nagyon jól jön majd tavasszal az a csapadékmennyiség, ami most akkumulálódik. Az egész õsz a fórumon a rendkívüli szárazságról szólt, kéretik ezt nem elfelejteni!! Esetleg bácskai hótulajdonosoknak mi a véleményük a kérdéskörrõl? Továbbra is azt mondom bízzunk az idõjárásban
és tartsuk szárazon a tûzifánkat!
Sajnálom, hogy nem sikerül, de valóban sík vidéken egy-két enyhe telet leszámítva 3-4 évente halálra van ítélve, van, amikor egymás után 2-3 évben is visszafagy.
Én azért a helyedben az emeletesházatok elé megpróbálnám, tudom mondtad, hogy nem egyszerû, de ott nagyobb esélye lenne.
Ezért nem értem azokat a leírásokat, ahol azt írják, hogy :"A füge a déli országrészben kétszer is beérik.", stb stb, nincs idõm idézeteket keresni, de mindenhol azt hangoztatják, hogy délen-délen-délen, akár kivi akár káki vagy bármi, délen-délen-délen.
Pláne ha még a mediterrán hatást is beleszövik.
Ma reggeli minimumtérkép, meg lehet nézni a mediterrán hatást meg a "délet" Link
Meg holnap reggel is meg lehet nézni Link
Meg a Mecsektõl délre, azt is meg lehet nézni Link
Se nem délre, se nem északra, domb vagy nem domb, hõszennyezés vagy nem hõszennyezés.
Ennyi a titok.
Én azért a helyedben az emeletesházatok elé megpróbálnám, tudom mondtad, hogy nem egyszerû, de ott nagyobb esélye lenne.
Ezért nem értem azokat a leírásokat, ahol azt írják, hogy :"A füge a déli országrészben kétszer is beérik.", stb stb, nincs idõm idézeteket keresni, de mindenhol azt hangoztatják, hogy délen-délen-délen, akár kivi akár káki vagy bármi, délen-délen-délen.
Pláne ha még a mediterrán hatást is beleszövik.
Ma reggeli minimumtérkép, meg lehet nézni a mediterrán hatást meg a "délet" Link
Meg holnap reggel is meg lehet nézni Link
Meg a Mecsektõl délre, azt is meg lehet nézni Link
Se nem délre, se nem északra, domb vagy nem domb, hõszennyezés vagy nem hõszennyezés.
Ennyi a titok.
Sziasztok!
Én még a havazás elõtt egy nappal a két fügémet körbetakartam száraz gazzal, amit szerintem jócskán beszigetelt/befedett a hó. Legközelebb kb. 2 hét múlva tekerek ki a város hátárában lévõ kertemhez. Ha így is kifagyna, akkor a fügével mint növénnyel, többet már nem is foglalkozok.
Én még a havazás elõtt egy nappal a két fügémet körbetakartam száraz gazzal, amit szerintem jócskán beszigetelt/befedett a hó. Legközelebb kb. 2 hét múlva tekerek ki a város hátárában lévõ kertemhez. Ha így is kifagyna, akkor a fügével mint növénnyel, többet már nem is foglalkozok.
Szõlõlugasok felkészítve a hidegre: Anyukámnál az alsó kordonkarok a földre lehajlítva, fél méter hóval betakarva. Túl sok pluszmunkába nem került, a járdákról, kocsibejáróról úgyis el kellett takarítani 30 centit. Kíváncsi vagyok, bejön-e a -22 oC OMSZ elõrejelzés ma éjszakára. Ha igen, a kordonok második, harmadik szintjének és a pergolának nyekk, 4-5 év alatt nevelhetõk újra.
A hosszú meleg õsz jót tett az auxintermelõdés leállításának és az abszcizinsav terjedésének, ami fásszárúaknál nagyon jó. Januári meleg erre még rátett 1 lapáttal, szerintem ki kell bírni a vastagabb ágaknak, száraz idõ, meg a komolyabb fagyok is dehidratációt eredményeztek, bár lehet õk nem olvasták a növényélettan könyvet, meg pl a füge abszolút minimumát sem nagyon tudom. Február eleje van még, hormonális gátlás hideg, meg alacsony napállás mellett kitart még 1 ideig. Legrosszabb esetben a múltévi hajtások, meg még 1-2 lefagy és erõteljesebb lesz a tavaszi lombosodása.. ?-|
Hát, rezeghet a léc.
Napok óta nézegetem az elmúlt 20-25 év azon teleit, amik ilyen hidegeket hoztak, mint amik most kinéznek.
Mostani állapot szerint biztosan nem lenne bajuk, mert nincs hótakaró (Csörnyeföld és Tormafölde térségében egy vékonyka lepel lehet, ami nem is összefüggõ), anélkül pedig a dombon nem tud -15 alá menni.
Már csak azért sem, mert a keddi mediterrán ciklon már annyira átkeveri azt a hideget, ami felettünk volt illetve van, hogy a magasban a -18 fokos 850-bõl -10 körülire enyhül vissza.
Hótakaró mellett az is éppen elég ahhoz, hogy -20-25 fokok legyenek sík és völgyi fekvésekben, de hó nélkül a dombon biztosan nem lépi át a kritikus hõmérsékletet.
Amennyiben a keddi mediterrán ciklonból lezuttyan 10 centi hó, neadjisten 15-20, akkor már rosszabb a helyzet.
A dombon én -15 környékére várom a minimumokat, legrosszabb esetben -17 fokot várok a fügékhez, ami a nagy fákat már vissza-vissza fagyasztaná.
-15-16 között még nem lenne bajuk, mert az elmúlt vegetációs idõszakban nagyon jól beértek, befásodtak a vesszõk, szárazság elõzte meg ezt a hideget, a növények szinte dehidratálva vannak.
Illetve az, hogy szépen fokozatosan hûlt le az enyheségbõl az idõ, január 25-tõl fokozatosan -2, majd -5, -7, -9, -10, -12 fokok lettek, és még 3-4 napig -10 fok körüli értékek lesznek, ez teljesen felkészíti a növényt a hidegre.
Ilyen helyzetben talán többet elvisel.
No nem arra gondolok, hogy -15-16 helyett -20-ig, hanem -15,4 helyett -16,2-ig.
Nüansznyi különbség, de dombi viszonylatban élet és halál kérdése.
Sík vagy völgyi fekvésben ekkora különbség nem jelent semmit, mert amennyiben lesz hó, majd kiderül, minden sík illetve völgyi fekvésben -18 alatt lesz.
Olaszországban, illetve a horvát tengerparton már ezek a mostani -5-7 fokos értékek is tönkretesznek néhány növényfajt, például a bougainvillea Link Link Link Link (Zadar-Sibenik között fényképeztem õket) fajtái közül a szakirodalom szerint sok már -4-5 fokon fagykárt szenved. Aztán hogy valójában meddig bírják, azt nem tudom.
Az olajfák sem nagyon szeretik a hosszú idõn át tartó hideget.
Egyenlõre azért nincs gond, mert még az olasz vidék felett nem derült ki.
Igaz, Parmában már volt -15, Piacenzában -13-14 fok, azok már a kényesebb fügéket megtizedelték, de az igazán nagy bajok akkor lesznek, ha a 30-40, sõt, helyenként fél méter feletti havakkal borított területeke felett kiderül az ég.
Akkor sajnos megismétlõdhet 1985, ami ott borzalmas pusztítást végzett, sokfelé voltak -18-24 fokok.
Egy szerencse van azért Olaszországnak is, hogy amire elkotródik onnan a mediterrán ciklon, addigra annyira felemésztõdik a hideg, annyira keveredik a hideg kontinentális levegõ az enyhe és nedves tengerivel, hogy kiderülés esetén -10-15 között beállhat a köd.
Én úgy gondolom, hogy ahol kevesebb hó van, ezek az északabbi területek, és már nem ér fel a felhõzet délrõl, ott lehetnek gondok.
Ahol nagy hó van, ott még 4-5 napig elvacakol a felhõzet.
Olaszország nagyon érdekes ebbõl a szempontból, mert az egész egy félsziget a tengerben, középsõ részén egy a félszigeten végighaladó hegyvonulattal, egyik oldalon torlasztás, másikon leáramlás, ott a tenger temperáló hõje, szóval kitalálhatatlan, hogy mikor melyik térségben esik egybe a hó, kiderülés, szél leállás.
Az egyik gyümölcstermesztõ ismerõsünk azért imádkozik, hogy ha már esett fél méter hó, akkor inkább essen még 3 hétig, csak ki ne derüljön.
Napok óta nézegetem az elmúlt 20-25 év azon teleit, amik ilyen hidegeket hoztak, mint amik most kinéznek.
Mostani állapot szerint biztosan nem lenne bajuk, mert nincs hótakaró (Csörnyeföld és Tormafölde térségében egy vékonyka lepel lehet, ami nem is összefüggõ), anélkül pedig a dombon nem tud -15 alá menni.
Már csak azért sem, mert a keddi mediterrán ciklon már annyira átkeveri azt a hideget, ami felettünk volt illetve van, hogy a magasban a -18 fokos 850-bõl -10 körülire enyhül vissza.
Hótakaró mellett az is éppen elég ahhoz, hogy -20-25 fokok legyenek sík és völgyi fekvésekben, de hó nélkül a dombon biztosan nem lépi át a kritikus hõmérsékletet.
Amennyiben a keddi mediterrán ciklonból lezuttyan 10 centi hó, neadjisten 15-20, akkor már rosszabb a helyzet.
A dombon én -15 környékére várom a minimumokat, legrosszabb esetben -17 fokot várok a fügékhez, ami a nagy fákat már vissza-vissza fagyasztaná.
-15-16 között még nem lenne bajuk, mert az elmúlt vegetációs idõszakban nagyon jól beértek, befásodtak a vesszõk, szárazság elõzte meg ezt a hideget, a növények szinte dehidratálva vannak.
Illetve az, hogy szépen fokozatosan hûlt le az enyheségbõl az idõ, január 25-tõl fokozatosan -2, majd -5, -7, -9, -10, -12 fokok lettek, és még 3-4 napig -10 fok körüli értékek lesznek, ez teljesen felkészíti a növényt a hidegre.
Ilyen helyzetben talán többet elvisel.
No nem arra gondolok, hogy -15-16 helyett -20-ig, hanem -15,4 helyett -16,2-ig.
Nüansznyi különbség, de dombi viszonylatban élet és halál kérdése.
Sík vagy völgyi fekvésben ekkora különbség nem jelent semmit, mert amennyiben lesz hó, majd kiderül, minden sík illetve völgyi fekvésben -18 alatt lesz.
Olaszországban, illetve a horvát tengerparton már ezek a mostani -5-7 fokos értékek is tönkretesznek néhány növényfajt, például a bougainvillea Link Link Link Link (Zadar-Sibenik között fényképeztem õket) fajtái közül a szakirodalom szerint sok már -4-5 fokon fagykárt szenved. Aztán hogy valójában meddig bírják, azt nem tudom.
Az olajfák sem nagyon szeretik a hosszú idõn át tartó hideget.
Egyenlõre azért nincs gond, mert még az olasz vidék felett nem derült ki.
Igaz, Parmában már volt -15, Piacenzában -13-14 fok, azok már a kényesebb fügéket megtizedelték, de az igazán nagy bajok akkor lesznek, ha a 30-40, sõt, helyenként fél méter feletti havakkal borított területeke felett kiderül az ég.
Akkor sajnos megismétlõdhet 1985, ami ott borzalmas pusztítást végzett, sokfelé voltak -18-24 fokok.
Egy szerencse van azért Olaszországnak is, hogy amire elkotródik onnan a mediterrán ciklon, addigra annyira felemésztõdik a hideg, annyira keveredik a hideg kontinentális levegõ az enyhe és nedves tengerivel, hogy kiderülés esetén -10-15 között beállhat a köd.
Én úgy gondolom, hogy ahol kevesebb hó van, ezek az északabbi területek, és már nem ér fel a felhõzet délrõl, ott lehetnek gondok.
Ahol nagy hó van, ott még 4-5 napig elvacakol a felhõzet.
Olaszország nagyon érdekes ebbõl a szempontból, mert az egész egy félsziget a tengerben, középsõ részén egy a félszigeten végighaladó hegyvonulattal, egyik oldalon torlasztás, másikon leáramlás, ott a tenger temperáló hõje, szóval kitalálhatatlan, hogy mikor melyik térségben esik egybe a hó, kiderülés, szél leállás.
Az egyik gyümölcstermesztõ ismerõsünk azért imádkozik, hogy ha már esett fél méter hó, akkor inkább essen még 3 hétig, csak ki ne derüljön.
A facebookon ezt a bejegyzést találtam az aktuális adatokról:
Délutáni adatok:
Dátum idõ: 2012/2/4 16:25:51
Rendszer víz hõmérséklet: 6,25 C
Üvegház belsõ hõmérséklet: 5,00 C
Hátfal hõmérséklet: 6,75 C
Külsõ hõmérséklet: -11,75 C
Hm. Egyelõre jól vizsgázik. Kíváncsi leszek meddig bírja.
Délutáni adatok:
Dátum idõ: 2012/2/4 16:25:51
Rendszer víz hõmérséklet: 6,25 C
Üvegház belsõ hõmérséklet: 5,00 C
Hátfal hõmérséklet: 6,75 C
Külsõ hõmérséklet: -11,75 C
Hm. Egyelõre jól vizsgázik. Kíváncsi leszek meddig bírja.
Floo, a fügéitek mekkora esélyjel ússzák meg ezt az elkövetkezõ zord hetet. Az enyém valószínû megint tõrõl hajt. Gondolom az olasz vidék növényzetét is megtizedeli ez a hideghullám.
Én is kíváncsi vagyok! Éppen emiatt nézelõdtem a napokban, hogy valami konkrétumot találok-e. Az ifjú kísérletezõ honlapján van egy video, ami a (akkor még csak várt) hideg és a passzív szolár üvegház esélyeit latolgatja. Az egész honlapot linkelem érdekességként, a legutóbbi bejegyzés az idevágó: Link
Néhány dolog lehet borzolja kicsit amatõr met. rajongóként az idegeinket (árnyékolatlan ablakhõmérõ, "pucér szenzorok", amikkel napos idõben "nem tudja mérni" a hõmérsékleteket, stb.), de azért érdemes végignézni.
Néhány dolog lehet borzolja kicsit amatõr met. rajongóként az idegeinket (árnyékolatlan ablakhõmérõ, "pucér szenzorok", amikkel napos idõben "nem tudja mérni" a hõmérsékleteket, stb.), de azért érdemes végignézni.
Kiváncsi volnék a debreceni bio-üvegház mostani helyzetére.
Most aztán ki lehet értékelni, az újítást emme -15-20 fokok környékén.
Én drukkolok, hogy sikerüljön!
Most aztán ki lehet értékelni, az újítást emme -15-20 fokok környékén.
Én drukkolok, hogy sikerüljön!
Sziasztok!
Gyakorlatilag az utolsó pillanatra hagytam az erkélyen lévõ kivicsemeték védelmének elkészítését. A cserepes növényeket egy félig földdel megtöltött vödörbe raktam, majd körbeszórtam száraz virágfölddel. Remélem ér majd valamennyit. Eközben a datolyaszilvák még sehogysem állnak, hiszen kifogytam a földbõl és a homokból.
Link
Link
Link
Gyakorlatilag az utolsó pillanatra hagytam az erkélyen lévõ kivicsemeték védelmének elkészítését. A cserepes növényeket egy félig földdel megtöltött vödörbe raktam, majd körbeszórtam száraz virágfölddel. Remélem ér majd valamennyit. Eközben a datolyaszilvák még sehogysem állnak, hiszen kifogytam a földbõl és a homokból.
Link
Link
Link
Bizony, a szõlõ viszonylag hamar elmegy.
Sokan úgy vélik, az elmúlt hetekben a fórumokban is sokszor olvashattuk, hogy a nagy hideg nagyon elõnyös dolog, ugyanis kipusztítja a kártevõket!
Nos, én rájöttem, miért is van ez így, és be kell valljam, igazat kell adnom ennek a tévhitnek!
Ugyanis arról van szó, hogy amennyiben bejönne egy olyan hideg, mint 2003 januárjában:
Szolnok (94 m) -25°
Szeged (83 m) -25°
Békéscsaba (90 m) -23°
Debrecen (109 m) -22°
Kecskemét (123 m) -22°
Paks (98 m) -23°
Poroszló (92 m) -22°
, abban az esetben az Alföldön lévõ szõlõk tövig kifagynának.
Így a szõlõ kártevõi táplálék nélkül maradnának a következõ vegetációs szezonban, aminek következtében a kártevõk között ádáz harcok lennének a megmaradt, illetve tõrõl kihajtó szõlõkért, és egyrészt a kártevõháborúk rengeteg áldozatot követelnének, másrészt akiknek nem jutna szõlõ, azok éhenhalnának.
Tehát a vége az lenne, hogy alig maradna kártevõ
A viccet félretéve ami a kártevõket kinyírja, az szerintem már a gyümölcsfákat is elkezdi károsítani.
Vegyük például a 2003-as január után következõ 2005-ös február leghidegebb három napját Link Link Link
Ekkor a Szeged környéki õszibarackosokban biztosan nem kellett a termést óvni a kártevõktõl, ugyanis 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedtek, sõt, fák is fagytak ki.
Hogy a szõlõkrõl ne is beszéljünk.
A nagy havazások és a hidegek amennyiben kipusztítják a kártevõket, velük együtt hullanak a kártevõk kártevõi, tehát például a madarak.
Nem hiszem, hogy a 2003-as és 2005-ös tél után a szatymazi õszibarackosokban a kártevõk elpusztulása miatt örömködtek.
Sokkal inkább a fagykárok miatt szomorkodtak.
Ezzel összefüggésben megkaptam már párszor, hogy az enyhe téli idõ, a januári 10 fok korán kivirágoztatja a növényeket, ezért jobb a hidegebb idõ, mint az enyhébb, bla-bla-bla-bla.
Nos felénk a legenyhébb a tél, gyakran már március elején elkezd mocorogni a kajszi.
De a januári 10 fokok egészen biztosan nem indítanak be semmit, hiszen ha ez így lenne, akkor most is meg lenne indulva minden, s közben minden nyugalmi állapotban van.
Nappal ha januárban 8-10 fok van, éjjel meg -3,+3 között, az még nem indít el semmit.
Fõleg akkor nem, ha jön utána néhány olyan nap, hogy 2-3 fok van nappal, éjjel meg -5.
Ha február második felében van enyheség, az már más tészta.
De a hideg akkor sem jó, mert 2003 januárjában vagy 2005 februárjában eldõlt, hogy ahol nagyon hideg volt, ott egészen biztosan nem lesz semmiféle termés sem, és akár tavaszi fagy is lehet, mert nincs mit elfagyasszon.
A januári enyheség után még van remény arra, hogy megússzuk tavaszi fagy nélkül és nem lesznek károk, de ha bejön az, ami a modellek alapján bejöhet, hogy -20-25, sõt, -30 fokot közelítõ hõmérsékletek lesznek, akkor azután már nincs pardon.
Sokan úgy vélik, az elmúlt hetekben a fórumokban is sokszor olvashattuk, hogy a nagy hideg nagyon elõnyös dolog, ugyanis kipusztítja a kártevõket!
Nos, én rájöttem, miért is van ez így, és be kell valljam, igazat kell adnom ennek a tévhitnek!
Ugyanis arról van szó, hogy amennyiben bejönne egy olyan hideg, mint 2003 januárjában:
Szolnok (94 m) -25°
Szeged (83 m) -25°
Békéscsaba (90 m) -23°
Debrecen (109 m) -22°
Kecskemét (123 m) -22°
Paks (98 m) -23°
Poroszló (92 m) -22°
, abban az esetben az Alföldön lévõ szõlõk tövig kifagynának.
Így a szõlõ kártevõi táplálék nélkül maradnának a következõ vegetációs szezonban, aminek következtében a kártevõk között ádáz harcok lennének a megmaradt, illetve tõrõl kihajtó szõlõkért, és egyrészt a kártevõháborúk rengeteg áldozatot követelnének, másrészt akiknek nem jutna szõlõ, azok éhenhalnának.
Tehát a vége az lenne, hogy alig maradna kártevõ
A viccet félretéve ami a kártevõket kinyírja, az szerintem már a gyümölcsfákat is elkezdi károsítani.
Vegyük például a 2003-as január után következõ 2005-ös február leghidegebb három napját Link Link Link
Ekkor a Szeged környéki õszibarackosokban biztosan nem kellett a termést óvni a kártevõktõl, ugyanis 80-100 %-os rügyfagykárt szenvedtek, sõt, fák is fagytak ki.
Hogy a szõlõkrõl ne is beszéljünk.
A nagy havazások és a hidegek amennyiben kipusztítják a kártevõket, velük együtt hullanak a kártevõk kártevõi, tehát például a madarak.
Nem hiszem, hogy a 2003-as és 2005-ös tél után a szatymazi õszibarackosokban a kártevõk elpusztulása miatt örömködtek.
Sokkal inkább a fagykárok miatt szomorkodtak.
Ezzel összefüggésben megkaptam már párszor, hogy az enyhe téli idõ, a januári 10 fok korán kivirágoztatja a növényeket, ezért jobb a hidegebb idõ, mint az enyhébb, bla-bla-bla-bla.
Nos felénk a legenyhébb a tél, gyakran már március elején elkezd mocorogni a kajszi.
De a januári 10 fokok egészen biztosan nem indítanak be semmit, hiszen ha ez így lenne, akkor most is meg lenne indulva minden, s közben minden nyugalmi állapotban van.
Nappal ha januárban 8-10 fok van, éjjel meg -3,+3 között, az még nem indít el semmit.
Fõleg akkor nem, ha jön utána néhány olyan nap, hogy 2-3 fok van nappal, éjjel meg -5.
Ha február második felében van enyheség, az már más tészta.
De a hideg akkor sem jó, mert 2003 januárjában vagy 2005 februárjában eldõlt, hogy ahol nagyon hideg volt, ott egészen biztosan nem lesz semmiféle termés sem, és akár tavaszi fagy is lehet, mert nincs mit elfagyasszon.
A januári enyheség után még van remény arra, hogy megússzuk tavaszi fagy nélkül és nem lesznek károk, de ha bejön az, ami a modellek alapján bejöhet, hogy -20-25, sõt, -30 fokot közelítõ hõmérsékletek lesznek, akkor azután már nincs pardon.
Ajaj, akkor megint tõrõl fog a fügém hajtani. . Szeretem a telet de nem a szibériai zimankót.
. Szeretem a telet de nem a szibériai zimankót. 
Én a hortenziáimat féltem. Cserépben telelnek a kertben, azt hiszem éjszakára beviszem õket a garázsba. Már most -8,7 fok van.
A katasztrofális fagykár benne van a pakliban. A búza felénk nagyon gyenge, decemberre kelt ki, hó, ami megvédené, csak foltokban van.
Néhány szõlõfajta rügyeinek a -15 is elég (pl. Pannonia kincse), -20-nál általános a szõlõ elfagyása, -25 után a karvastagságú lugaságak is csak láncfûrésszel kezelhetõk. Én arra számítok, hogy nálam csak az a szõlõ fog teremni, amit lehajlítok és vagy fél méter vastagon hóval betakarok, ha lesz mivel és nem lesz túl késõ. Az már biztos, hogy a fajták metszési igényétõl függetlenül idén minden szõlõt rövid csapra metszek.
Néhány szõlõfajta rügyeinek a -15 is elég (pl. Pannonia kincse), -20-nál általános a szõlõ elfagyása, -25 után a karvastagságú lugaságak is csak láncfûrésszel kezelhetõk. Én arra számítok, hogy nálam csak az a szõlõ fog teremni, amit lehajlítok és vagy fél méter vastagon hóval betakarok, ha lesz mivel és nem lesz túl késõ. Az már biztos, hogy a fajták metszési igényétõl függetlenül idén minden szõlõt rövid csapra metszek.
Nálunk a legkisebb gond a mediterrán növények sorsa, ugyanis amilyen kemény hidegmagot vázolnak a modellek, már egy 10-15 centis hótakaró mellett is gyümölcsültetvények és szõlõk fognak kifagyni.
A legborzalmasabb az lenne, ha elõbb száraz hideggel, -10-15-20 fokkal szántóföldi kultúrák, utána pedig barackosok és szõlõk semmisülnének meg.
A legborzalmasabb az lenne, ha elõbb száraz hideggel, -10-15-20 fokkal szántóföldi kultúrák, utána pedig barackosok és szõlõk semmisülnének meg.
Én nem tudom ezt a hideget hogy fogják átvészelni majd a mediterrán növények.
Link
Ezek délre elõrejelzett hõmérsékletek. Még az Adria középsõ parti részein is fagy várható délben.
Reggelente pedig:
Link
Hosszan a mediterrán térség legnagyobb részében bizony fagyni fog, a tengertõl távolabb ez csak hatványozottabban erõs lehet.
Link
Ezek délre elõrejelzett hõmérsékletek. Még az Adria középsõ parti részein is fagy várható délben.
Reggelente pedig:
Link
Hosszan a mediterrán térség legnagyobb részében bizony fagyni fog, a tengertõl távolabb ez csak hatványozottabban erõs lehet.
Töretlen Floo menetelése a celebvilág felé, az ember már a ott is "belebotlik", ahol nem igazán számít rá... A videón látszik egy pillanatra, ha nem tévedek õ az! Link
A videón látszik egy pillanatra, ha nem tévedek õ az! Link
Ok. Az a talaj a csabaihoz képest tényleg ég és föld, az Maros hordalékkúp, homokos, vízáteresztõ. Ott nem is alakulhat ki szikesedés, a Na sókat a talajvízáramlás elszállítja.
A fórumhelyszín, mint láthatod is, Elek, és itt nálunk nem tapasztaltam szikesedõ talajt
Én az elmaradt ásást pótoltam. Nálunk is elég kötött a talaj, ha õsszel nem sikerül felásni akkor tavasszal az apró magvaknak nem lehet megfelelõ magágyat készíteni.
A talaj kb. 2-3cm-es rétege fagyott volt, így nem kellett sarat "dagasztani". Meglepõen sok gilisztát és cserebogár pajort találtam ásás közben.
A talaj kb. 2-3cm-es rétege fagyott volt, így nem kellett sarat "dagasztani". Meglepõen sok gilisztát és cserebogár pajort találtam ásás közben.
Nem tudom, felétek mennyire szikes a talaj, mert Békéscsabának vannak elég szikes részei, pl. a Kétegyházi út melletti terület, Fényes, stb. Ott csak csínján szabad bánni a hamuval. Egy munkatársam többszöri kénsav permetezéssel javította fel úgy-ahogy a telkét (nyilván nem cc sav volt). Szarvason a hamu inkább kukába való, a módjával öntözött paradicsomok töve körül kivirágzik a só.
Én is gondolkodok tavasszal némi pH mérésen. Remélem az "ezer éves" lakmuszpapír még megfelelõ lesz.
Áfonyád nincs? Annak pont ez az alacsony pH az ideális. Én fürtös áfonyát és amerikai tõzegáfonyát szereztem. Az antioxidánsokon és vitaminokon kívül a cseranyagai is jelentõsek.
Áfonyád nincs? Annak pont ez az alacsony pH az ideális. Én fürtös áfonyát és amerikai tõzegáfonyát szereztem. Az antioxidánsokon és vitaminokon kívül a cseranyagai is jelentõsek.
Édesapám helyett én is épp ezt csináltam a héten, bár pH-t nem mértem, de a hamu szétszórása nálunk is bevett szokás
Rég jártam itt.
Ma kora délután, az egyébként hétvégére tervezett kazántisztítás (betegen nem volt élmény, ám a hányós vírusban szenvedõ fiam okán tüzet kellett rakni, fával sokkal olcsóbb a nagyobb meleg mint gázzal) közben vettem mintát a kerti termõföldbõl, a termõtalaj pH mérése céljából, elõjött belõlem rég kihunyt vegyész.
Az oldattal az általam várt pH jött ki, 4,5 körüli.
A kazántéma nem véletlen volt az elején, az eltüzelt keményfa hamujával (pH=12) próbálom lúgosítani a termõföldet, vékony, 1-2 cm-es rétegben szórom a tetejét egy ideje.
A tavaszi talajmozgatás után néhány héttel veszek mintát, megnézem a várt 6,5-7 körüli PH áll-e be, a burgonya kivételével (oda nem szórok hamut, ahová az megy) a semleges felé hajazó pH jobb lenne, fahamuban található tápanyagok, kivéltképp a káliumra pályázok.
Nesze neked mûtrágyázás.
Ma kora délután, az egyébként hétvégére tervezett kazántisztítás (betegen nem volt élmény, ám a hányós vírusban szenvedõ fiam okán tüzet kellett rakni, fával sokkal olcsóbb a nagyobb meleg mint gázzal) közben vettem mintát a kerti termõföldbõl, a termõtalaj pH mérése céljából, elõjött belõlem rég kihunyt vegyész.
Az oldattal az általam várt pH jött ki, 4,5 körüli.
A kazántéma nem véletlen volt az elején, az eltüzelt keményfa hamujával (pH=12) próbálom lúgosítani a termõföldet, vékony, 1-2 cm-es rétegben szórom a tetejét egy ideje.
A tavaszi talajmozgatás után néhány héttel veszek mintát, megnézem a várt 6,5-7 körüli PH áll-e be, a burgonya kivételével (oda nem szórok hamut, ahová az megy) a semleges felé hajazó pH jobb lenne, fahamuban található tápanyagok, kivéltképp a káliumra pályázok.
Nesze neked mûtrágyázás.
Épp ma került a kezembe egy könyv: Szõlõsgazdáknak régi és új mûvelésmódok (Kriszten-Marcinkó-Mikóczy-Szkocsovszky) Találtam benne egy kis agrometes visszatekintõt 87-es tél következményeire vonatkozólag: Link Egyébként említi a 1929-es Keleti gyökérfagykárokat is, és boncolgatja az Alföldi- Dombvidéki szõlõtermesztés és téli fagykárok problémáját.
Nálam decemberben az aranyesõ nyílott ki átmenetileg. Nincs ebben semmi rendkívüli, hogy a növényeknek néhány tagja megérzi az enyhébb idõt és elkezdi átmeneti életciklusát. Azóta nálam ismét csend van ezen a fronton. Elõfordul, hogy sokk éri a növényeket erõsebb vihar eltört ágak, de nedvesebb talaj a szárazabb után amit gyorsan hasznosítani akar, ezáltal télen is képes virágozni. Tény, az enyhébb idõ is kell hozzá.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat