Agrometeorológia

Az összes jukkám túlélte a telet. Mai képek a kertbõl:

Yucca recurvifolia Link
Yucca gloriosa Link
Yucca gloriosa 'variegata' Link
Yucca filamentosa 'bright edge' Link
Yucca filamentosa 'golden sword' Link
Yucca glauca-k Link

Sziasztok. Meg lett életem legelsõ kifagyásos télálló kaktusza.
Nézzük nagyrészt a mesa garden-es kaktuszokat:

Echinocereus coccineus (191.211) TÚLÉLTE
Echinocereus coccineus (191.21) TÚLÉLTE
Echinocereus coccineus (191.214) TÚLÉLTE
Echinocereus coccineus (191.204 TÚLÉLTE
Echinocereus fendleri (206. TÚLÉLTE
Echinocereus fendleri (206.96) TÚLÉLTE
Echinocereus engelmannii (197) TÚLÉLTE
Echinocereus triglochidiatus (206.9) NEM ÉLTE TÚL
Echinocereus triglochidiatus var mojavensis f inermis (277.682) TÚLÉLTE
Echinocereus triglochidiatus var mojavensis f inermis (277.69) TÚLÉLTE
Echinocereus triglochidiatus var mojavensis f inermis (gyûjtõszám nélküli) TÚLÉLTE
Echinocereus viridiflorus (283.63) TÚLÉLTE
Escobaria vivipara (410.391) TÚLÉLTE
Escobaria vivipara (410.6) TÚLÉLTE
Escobaria organensis (388.5) TÚLÉLTE

Összefoglalva: 15/14
Nem olyan rossz arány ez.

Végül arról a kaktuszról egy kép, amelyik nem élte túl.
Echinocereus triglochidiatus (206.9) A képen a legelsõ.
Link

Az õszibarackot illetõen elég komoly fagykárokról olvasni országszerte.
Ezt Link egy fórumba tette be egy Pécs környéki baracktermelõ, abból a térségbõl, ahol a legnagyobb hidegek voltak, és ahol az õszibarackjai fagykárokat szenvedtek.
Láthatóan a nagy hideg valóban fenemód kipusztítja a kártevõket
Amilyen kövérek ezek az egyébként farontólepke hernyók, az ember azt gondolná, hogy a hideg még használt is nekik

Sokat hallunk arról, hogy a vetésnek kell a hó télire, meg nem jó a száraz fagy, mert kifagynak, hát ezek mai képek Link Link Link , nem úgy tûnik, hogy baja lenne a vetésnek.
Azon túl, hogy szárazság volt és van, emiatt nem néz ki túl jól, de azzal együtt, hogy itt a két hetes hideg periódusban szinte végig hómentes volt a vetés, elég jól néz ki.
Azért volt hómentes, mert nem is esett túl sok, ami meg esett, azt a szántóföldekrõl a szél egy az egyben levitte.
Persze nem tudjuk, milyen lett volna ha hó alatt lett volna, de ha kapott volna esõt, akkor még jobban nézne ki, az meg már azt jelentené, hogy a két hetes -6-12 fokos száraz fagy nem nagyon tett benne kárt.
A repce rosszabbul néz ki, mert õsszel le kellett állítani a vegetációját, az már a hideg idõ elõtt elrondult, illetve mivel sokhelyen tényleg nagyon fejlettek voltak õsszel, és a növekedésgátlót volt ahol késõn kapták, így elég nagy méretû növények mentek bele a télbe.
Sokkal nagyobb kár néz ki a repcében is a szárazság miatt, mint a kéthetes száraz fagy miatt.
Persze a jövõ hét eleji mediterrán ciklon csapadéka sokat segíthet.
Néhány évvel ezelõtt is ment a jajveszékelés, hogy kell a hó a vetésnek, 2009 januárja volt, akkor egy 2,5 hetes folyamatosan fagyos, hómentes idõszak után ilyen Link Link volt a vetés március közepén.
Összefoglalva: szerintem nem hoz annyi hasznot a hótakaró a vetésnek, mint amennyi kárt okoz a hó miatt kialakuló -20-25 fok.

Itt az északi oldalon még igen sok hó van a Mátrában, de azért a paradicsom palántának valót már elszórom.

Hétvégén már lehet rotázni, mûtrágyázni.

Spanyolországban Valencia mellett Link narancs és citromültetvények semmisültek meg februárban, amikor -10 fokokat mértek arrafelé.
Albacete város állomása -11 fokot mért leghidegebbet.

Elég gyenge víztartalékokkal indul a tavasz, tavaly október 1 óta 108 mm esett. 5 hónap alatt ennyi nem túl sok. Jó lenne egy csapadékos tavasz.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99646 - 2012-02-23 12:28:23)

Ja, ezt a majdnem 1 virágot kinyitós képet láttam, de én virágba borultra/borultakra gondoltam. Ez még messze van attól, h. aranyvesszõ virágzásról beszéljünk, fõleg általánosról, ha már térségi enyheségrõl volt szó.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99642 - 2012-02-23 11:55:1

Gyermekláncfüvet most kimegyek és fényképezek a réten, miközben fagyott a talaj.
Na ez azért kicsit túlzás volt, de virágzó gyermekláncfû felénk egész télen szokott lenni.
Egy normál téli hónap zonális idejében lehet ilyen képeket készíteni.
Múlt éven a genovai 40 centis hava után fényképeztem olyan képeket, amire azt hitték sokan, hogy májusban készült.
Erre az aranyvesszõs képre gondolsz Link ?
Igen, kibújt egy virág, sõt, sajna emellett a bokor mellett volt egy még korábbi, sajna kivágták, azon szerintem mégtöbb lett volna.
Január 2-án követtem el.
Az aranyesõ képes rá, hogy 2-3 hét jóidõ után elkezd mocorogni, mint a mandula, de a gyümölcsfák más tészta.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99639 - 2012-02-23 11:47:57)

"Másrészt,a Dél-Alföldön országos átlagban is igen magas a napsütéses órák száma ,a tenyészidõszak hõmérséklete. "

Nem magasabb a napsütéses órák száma a Dél-Alföldön, mint másfelé a országban.
Legalábbis annyival biztosan nem, ami egy gyümölcsfa életében számottevõ lenne.
Pl. 1996-2005 közötti 10 évben Muraszombatban (szlovén-magyar határ, Iklódbördõcétõl 30 km-re) ugyanannyit sütött a nap, mint a szegedi állomáson.
Pedig a szlovén-magyar határ az ország legnapfényszegényebb területe, Szeged meg a legnapfényesebb...az omsz mérései alapján!!!!!
De jól írod, nagyon jól, hogy ez becsapta a telepítõket, mert az Alföld klímájáról szinte csak jókat lehet olvasni, biztos vagyok benne, hogy amennyiben megkérdezték volna a meteorológus szakmát arról, hogy telepítsenek-e többhektáros barackot Szeged mellé, a válasz igen lett volna.
Közben egy Somogy megyében vagy Vas megyében lévõ dombon soha nem lett volna baja a barackosnak, ami sokkal a Dél-Alföld alá van sorolva klimatológiailag.
Most már ez nem történik meg, például 1 évvel ezelõtt Kecskemét mellé akartak kajszibarackost telepíteni, és nem adták meg az engedélyt rá, az indok az volt, hogy fagyveszélyes terület.
Úgyhogy azért tanultak valamit az illetékes szervek!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99634 - 2012-02-23 11:42:32)

Nem a mezõgazdasági részére gondolok, meg hogy mi mikor fagy el meg hasonlók, ez teljesen rendben van, de ez sem ebbe a topikba való! Arra a baromságra gondolok , hogy a csúf panellakók havat akartak és most miattuk elfagyott jó néhány ember termése.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99633 - 2012-02-23 11:40:19)

Tudnál nekem képet mutatni januárban virágba borult aranyvesszõkrõl?
(Lehetõleg többrõl, h. nehogy vmi elszigetelt jelenség legyen és term. hõszennyezésmentes területekrõl)
Tegnap kaptam le: Link
Nem általános jelenség..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99631 - 2012-02-23 11:33:09)

Magadra kellene mérgesnek lenni, amikor januárban virágzó aranyesõs, virító gyermekláncfûves képeket lõttél, é örömködve adtad le a fórumban! Nem csak te vagy vele tisztában, hogy a -20 fok alatti fagy totális károkat okozhat egyes gyümölcsöknél, a szõlõnél. Nem állítottam, hogy az egész déli térségben beindulhatott a nedvkeringés a fáknál, de ahol a virágzó aranyesõrõl készült kép ott igen! Át tudom érezni a fagykárok okozta tragédiát, ugyan nincsenek hektárszámra gyümölcsfáim, de azért van néhány tucat.
neooen! Nem baromságokról beszélünk, szerintem az a baromság amikor egy héttel a várható hómennyiségrõl polemizálnak pl.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99630 - 2012-02-23 11:32:55)

A Dél-Alföldön ,statisztikailag is 5-6 évente elõfordulhatnak olyan téli éjszakák,amikor a hõmérséklet -20 fok alá süllyed. Az országos átlagnál is sûrûbben. Másrészt,a Dél-Alföldön országos átlagban is igen magas a napsütéses órák száma ,a tenyészidõszak hõmérséklete. Félek ,amikor anno betelepítették ide az õszibarack fákat ,az elsõ mondatomban szereplõ tényeket nem vették figyelembe... Ahogy Torontál is írta ,akinek újra és újra fagykárt szenved az õszibarackosa ,talán el kellene gondolkoznia kevésbé kényes ,a szélsõséges idõjárási viszonyokat jobban tûrõ növényekkel foglalkoznia. Az idõjárást nem befolyásolhatjuk ,viszont csodálhatjuk . El kell fogadni olyannak ,amilyen. Panellakónak ,õstermelõnek ,kisgazdálkodónak ,hobbikertésznek egyaránt. Megj.: én nem panelban lakom,hanem kertes házban...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99625 - 2012-02-23 11:28:30)

Egy szó mint száz a kajszibarack fagytûrõ képessége januárban, mélynyugalomban -17 és -24 között mozog , persze fajtától függõen. Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99621 - 2012-02-23 11:02:12)

Ez vajon kinek a hibája? Ilyenkor kire vagy mérges?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99620 - 2012-02-23 10:59:47)

Aki gyümölcsöst telepít annak számítani kell rá, hogy bizonyos idõközönként fagykárt szenvedhet. Ennek mi köze ahhoz, hogy havazás szép látvány és sokan szeretik a havas táj látványát? Az idõjárásban nincs olyan, hogy megérte vagy nem érte. Az események "jönnek és mennek", hála az égnek az embernek ebbe még nem sikerült belenyúlni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99617 - 2012-02-23 10:56:45)

Váááá
-23-25 fokban az õszibarack téli mélynyugalmi állapotban is szinte teljes rügyfagykárt szenved.
Nem volt beindulva semmi a déli részeken, hányszor mondjam már!
Januárban a bajai és a szegedi állomáson az éjszakák 90 %-án fagy volt, a maxátlag meg 5 fok körül volt.
alacsony napállás mellett és folyamatos éjszakai fagyok mellett nem indul be semmi.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99615 - 2012-02-23 10:48:27)

A szilva ezen a hidegen csak röhög, de a kajszival sincs baj, ha nem indul be a tél folyamán, és úgy jön rá még hideg. A Vilmoskörte viszont szenvedhetett komoly károkat. Az õszibarack nem az alföld gyümölcse...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99614 - 2012-02-23 10:47:4

Errõl beszéltem Link Link Link
Szörnyû egyébként, 2003, 2005 után 2012-ben is szinte megsemmisült a termés, 10 év alatt 3. alkalommal.
Remélem azért a fák nem mentek ki.
Az biztos, hogy panelból nézve szép február volt, csak akik kertes házban laknak, azok az idén kevés kivételtõl eltekintve nem nagyon esznek szõlõt meg barackot az Alföldön.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99613 - 2012-02-23 10:42:59)

Lesz helyette más! Én 20 éve kitakarítottam az õszibarackot túlságosan kényes, nem idevaló. 10-féle szilva, alma, körte, cseresznyék stb nem csapott be még.
A panelos havazásos blõdlikre és a többi hangulatkeltésre inkább nem írok semmit...
Szerk. Rossmann, még elférne a csapadék, március végéig nekem mindegy hogy 25 cm hó vagy 20 mm esõ!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99610 - 2012-02-23 10:38:23)

Délkelet mindig szív!
..............
Ugyan nem tudok még pontos adatokat, de én -17 fokot mértem leghidegebbet, nálunk a barackosok az én mérési helyemnél kedvezõbb fekvésûek, ott biztosan nem volt még ennyire sem hideg. Délen az is gond lehet, hogy a tél egy - egy enyhébb idõszaka beindíthatta kissé a fákat, ez fokozta az elfagyás veszélyét. Ha megtudok valamit leírom. Nálam a kertben a be nem ért vesszõkön látni kárt, de még nem mustráltam alaposabban. Túl sok minden történhet még....

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99609 - 2012-02-23 10:28:52)

Úgy hallottam majdnem 100% a kár. Pár extra hidegtûrésûn lehet csekély termés.Ezért nem érte meg a havazás látványa. Viszont aki panelból nézi a világot......

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99608 - 2012-02-23 10:24:04)

De legalább a kártevõk is mentek a barackkal együtt...
Komoly károk vannak egyébként?
A szatymazi barackültetvényekrõl nincs hír?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#99606 - 2012-02-23 10:14:59)

Nem is lesz idén õszibarack... annyi a fagyott vesszõ..., rûgy...

Sem a tavaszi fagynál, sem most a nagy hidegek derült éjszakáin sem volt ezek szerint fagylefolyás?
Akkor mikor van egyáltalán?
Hát lehet, hogy Te nem hiszed, de attól még lehet 35 km-re lévõ helyeket összehasonlítani.
A kakucsi érték arra jó, hogy tudjuk, megfelelõ fekvésben azon a környéken lehetett -26 fok.
Egészen biztos, hogy nem csak Kakucson lehetett -26 fokot mérni, hanem 10-15-20-25 km-re onnan is.
Miért is ne lehetett volna?
Vannak Tõled északnyugatra állomások, Aszód, Püspökszilágy, Penc, ezek -20-22 fokokat mértek, és ebbõl a 3 mérõbõl 2-rõl tudom, hogy dombon vannak.
Nem nagy dombon, nem 60-80-10, hanem 20-30-40 méteres fagylefolyással, tehát nem magas kiemelkedésen, de elegendõn ahhoz, hogy a -20-22 fokhoz még több fokot le lehet vonni, ha mély fekvésbe megyünk.
A tavaszi fagyhoz nem tudok hozzászólni, mert nem szállított fagy volt, úgyhogy nem tudom, miért lett volna hidegebb a magasabb fekvésben, mint a mélyebben fekvõ helyen.
Lehet, hogy lent beállt a köd.
Mondjuk.
A májusi fagy során mindenhol a mélyebben fekvõ részek mérték a hidegebbet, nem tudom Nálad miért lehetett fordítva?!
Pedig biztosan jól mérsz, hisz ha jól emlékszem, egész komoly mûszered van, árnyékolóval stb.

Ha lenne észlelõ, vagy olyan személy, aki ezt mérné és közzé tenné, akkor meg tudnám mondani, hogy volt-e alacsonyabb hõmérséklet a falunkban. Kakucs tõlünk kb. olyan távolságra van mint Becsehelytõl a Kis-Balaton. Nem hiszem, hogy a légvonalban 35 km-re lévõ helyeket össze lehet hasonlítani. Ha figyelmesen megnézed a korábbi hõmérsékleti adatokat, akkor megállapíthatod, hogy a Szentmártonkátán a közvetlen környezetéhez képest is a minimum hõmérsékletek általában 2-3 fokkal alacsonyabb.
A tavalyi májusi fagy során viszont megfigyelhetõ volt, hogy azon a részen ahol lakom (legmagasabb pontja a falunak) 2 m magasan mért -2,2 fok miatt elfagyott minden, ugyanakkor a mélyebben fekvõ területeken nem volt fagykár. Ez arra utal, hogy ebben a konkrét esetben nem volt fagylefolyás.

A csörnyeföldi Bussay-pincészetrõl van egy rövid rész a Gasztroangyal február 18-i részében, 40:55-tõl Link

Elsõsorban a tavaszi kisugárzási fagyokra gondolok, egy magasabb, jó fagylefolyású hely ilyenkor megúszhatja az alacsonyabb területekkel szemben. Erre számtalan példa volt már, néha egészen látványos tud lenni milyen magasságig (mélységben) tarolt a fagy.

Mennyi volt a falu legalacsonyabb pontján?
Mert ha -25 vagy -26 fok, akkor bizony hatással van a szintkülönbség a hõmérsékletre.
Ugyanis a kakucsi állomás -26 fokot mért minimumként, ami abban a térségben van, és egyáltalán nem biztos, hogy Szentmártonkáta környékén nem volt valahol -27 fok.
A sátorhelyi állomás Dél-Baranyában jó példa, alföldi jellegû, sík területen van, de 8-10 méterrel magasabban, mint a környezõ sík, egy lassan emelkedõ kis halom tetején.
-26 fokos minimum volt ott.
El lehet képzelni, mennyi lehetett ott egy kisebb mélyedésben, gödörben.
Alföldi területeken mindig nagy kérdés, hogy a néhány méteres szintkülönbségek mit tudnak produkálni derült, szélcsendes éjszakákon, mennyire tud elterülni a hideglevegõ!?
A bajai állomás is a közvetlen környék legmagasabb pontján van, szintén egy kis bucka tetején, -26,1 fokot mért.
Mellette közvetlenül vannak kis gödrök, amik olyanok, mint a Bükk-fennsíkon lévõ töbörök.
Ez a két kép az állomás magasságából készült nyugat felé, érzékelhetõ, hogy mélyedés van lejjebb Link Link
Ez meg a lejjebb lévõ területrõl visszafelé, az egyik kis gödör látszik is, a kerítésoszlopok jól mutatják a terület süllyedését Link
Azokban a kis gödrökben olyan -28-29 volt, mint a pinty.

Azért abban nem lennék olyan biztos, hogy egy 10 m-es szintkülönbség hatással lenne a hõmérsékletre síkvidéken. Nálunk (Szentmártonkáta, Alföld) 5 km sugarú körön belül is van 15 szintkülönbség. Én a falu legmagasabb pontján lakom (126 m). A Tmin. -23,9°C volt. Februárban ezen kívül még kétszer volt -20°C alatt és hatszor -15°C - -20°C között. Ez nem arra utal, hogy a magasság különbség miatt a magasabb ponton enyhébb lett volna a hõmérséklet. Még nem tudom mekkora a fagykár,de a tavalyi májusi fagykár után ez biztos még nagyobb lesz. Pedig akkor is elfagyott az összes termés. A közel 100 gyümölcsfámon mutatóban volt csak gyümölcs. A szõlõ (tõke mûvelésû) szintén elfagyott akkor.

Nem, jó 10 méteres szintkülönbség van legalább a város egyes területei között. Ez döntõ jelentõségû lehet a tavaszi fagyoknál. A szõlõk, gyümölcsösök egy még tagoltabb területen vannak....Gyermekláncfû, aranyesõ..stb (képeiden januárban) , ha ezek virítanak akkor már megindul a rügyfakadás,ebbõl gondoltam , hogy nálad is hasonló dolgok zajlottak.

-12,5 fok körül volt a leghidegebb az ültetvény területén.

Rossmann!
Mezõkövesd nem egy síksági település?
Egyébként nálam nem volt elõrehaladva semmi a tavaszias tél miatt, majd most fognak elindulni a növények a várható 10-15 fokok hatására.

Nálad a tavaszias tél elõrehaladott vegetációt eredményezett, nálam megmaradt a téli nyugalmi állapot. -17 fokot mértem leghidegebbet, gyümölcseink, szõlõink nálunk zömében ennél jobb fekvésû helyeken vannak (ahol lakom az is jó fekvésûnek számít, elõfordult már a város alacsonyabb területein tavaszi fagykár, nálam ugyanakkor nem volt...). A szõlõkben lesz kár, az õszibarack érzékenyebb fajtáiban is , de más honos gyümölcsfélékben nem vészes. Persze az igazán szerencsés területekhez tartozik térségem. A D - DNY-i területeken jelentõs károk lehetnek a - 20 fok körüli fagyok, és a januári beindult vegetáció miatt .

A fügeültetvényen mennyi volt idén a leghidegebb hõmérséklet?

Az elmúlt idõszak kemény hidegei után elkezdõdtek a fagykárfelmérések.
Egyenlõre még nagy az összevisszaság, ugyanarról a vidékrõl más és más hírek látnak napvilágot.
Az alföldi szõlõk kifagytak, a törzsek szétrepedtek, termés egy-két évig nem lesz, újra ki kell majd alakítani a lugasokat.
A pécsi szõlészeti kutatólabor környéki szõlõk 30-70 %-os rügyfagykárt szenvedtek, tehát átlagban a rügyek fele elment, de ezt még metszéssel lehet korrigálni, viszont viszonyítási alapnak jók, jelzésértékûek.
Villány és Siklós környékén az alsóbb részeken lévõ szõlõkön rügy és vesszõfagyásról jönnek hírek, nyilván a magasabban fekvõ területeken nem lett bajuk a szõlõknek, de károk vannak.
Biztos hallunk még fagykárokról, fõleg az Alföldrõl, ahol ugye nincs domb, ott komoly károk keletkeztek.

Palántázhatnékom támadt, úgyhogy a jövõ héten el is nyomok 100 paprikát, 80 erõspaprikát, 200 paradicsomot, 70 uborkát, meg jó 70-80 karalábét kísérletképpen, hátha márciusra eredmény lesz már az ültetõtálcákban =)

Hasonlókra számítok én is, 2009-es decemberi egyszeri néhány órás -23 fok után csak az otelló termett, a többi fajta gyakorlatilag a földfelszíntõl hajtott újra, ezeket azóta már fokozatosan cseréltem fagytûrõbbekre. Idén több napon is -19 alá (kétszer -21 alá is)süllyedt a T és nem csak néhány órára. Valamint most a kényszernyugalomban érhette õket a sokk, nem a mélynyugalomban. A mostani elsõ havazás elõtt ugyan a még meglévõ érzékenyebb fajtákat lehajtottam a talajra, (könnyen ment hisz csak 2 éves tõketörzsek, mivel újra lettek nevelve) de sajnos a hótakaró nem biztos, hogy kellõ vastagságú volt, hogy megvédje õket, csak a kisugárzást segítette. A 2009/2010 télen tett rügyvizsgálatok: Link Link

Még egy-két hét (éjszakai fagyok, nappali + hõmérséklet után) és ellenõrizhetõ lesz a szõlõnél az elfagyás mértéke. Valószínûleg közel 100 %-os. A rügyet körömmel lecsípve, késsel levágva látható lesz, hogy a vágási felület barna, elfagyott, halott, vagy zöld, élõ. Semmi jóra nem lehet számítani: -15 alatt a nem túl fagyérzékeny európai fajták is súlyosan károsodnak, -20 alatt teljes lehet az elfagyás. Nagyon fontos a lugas-kordon mûvelésnél, hogy ilyenkor semmiképpen sem próbáljuk termésre erõltetni a szõlõt: mindenképpen rövid csapra kell metszeni az adott fajta metszési igényét teljesen figyelmen kívül hagyva. Csak imádkozni lehet, hogy az esetleg nem fagysérült fás részeken van elég alacsony vízellátottságú alvó rügy, ami esetleg nem fagyott el és a következõ évek termõalapjait ki lehet nevelni belõlük. Május körül fog látszani, hogy a lugasokon a kordonkarokon van-e érdemi erõteljes kihajtás. Ha csak a tõ környéki alvó rügyekbõl hajtó vesszõk az erõteljesek, a tõke rendbehozatalára egyetlen módszer a teljes tõbõl történõ újranevelés (láncfûrész). Felénk -15 körül volt a hóborítottság nélküli Tmin. Azokból a lugaskarokból, amit földre fektettem és betakartam hóval, max 20 % átlagtermést lehet optimális esetben kihozni.

Ez például a siklósi szõlõhegy (ott a déli domboldalban volt régen az omsz állomás) Link , az alsóbb részeken biztosan kiment a szõlõ.

Kutyám az imént majdnem elkapott egy szürke gémet.. Link

Nem véletlen, hogy a kordonos mûvelési módot nem õseink találták fel itt a szõlõ termeszthetõségének északi határán. A fejmûvelésû tõkék fedésssel-talajtrakarással szinte soha nem fagynak el katasztrofálisan, a bakmûvelés a felmagasodott termõalapok miatt kockázatosabb, de hegyvidéken-dombvidéken jóval kisebb a kockázat. A nagyüzemi magasmûvelésû ültetvényeken az Alföldön a 100 %-os fagykár kivédhetetlen, ráadásul a következõ két-három év termése is drasztikusan kisebb: a kordonkarokat nem lehet két év alatt újranevelni. Az elmúlt 40 évben anyukámnál -hiába a városi hõsziget- legalább ötször kellett a három szintes kordonokat tõbõl újranevelni. A fagyérzékeny fajtákkal (Afus Ali, Pannonia kincse, Narancsízû) nem fogok többet kínlódni, idén csákánnyal kezelem õket.

Itt az õsi tapasztalat, hogy a legjobb bor a domb tetején (DNY oldal)lévõ tõkékbõl van. Az alján csak "sínylõdik" no meg elfagyhat. Mióta Egerben lakom nem emlékszem, hogy -19 fok alá ment volna a hõmérséklet.

Sziasztok!

Hoztam egy télálló kaktuszos képet. Õ az echinocereus triglochidiatus v mojavensis f inermis. (Ráadásul egy tüske nélküli forma). Az erkélyem párkányán várja a tavaszt. Ilyenkor télire minél több víztõl meg kell szabadulnia, mert így zordabb hidegeket is el tud viselni. Hogyha szétfagy, akkor ne legyen túlságosan kiszolgáltatva az idõjárás viszontagságainak. Ekkor a többszörösére is képes összezsugorodni, illetve próbál valamelyest a föld alá is behúzódni. Bámulatosak ezek a növények, miként alkalmazkodnak a télhez. Április közepétõl viszont minden kezdõdik elõrõl. Újra megszívja magát nedvességgel. Link

2003 januárjában és februárjában, illetve 2005 februárjában is lehetett a -26 fok feléd.

Leganyi!
Viszont az alföldi szõlõk biztosan tövig elfagytak, illetve a Dél-Dunántúlon lévõ dombvidéki szõlõk közül az alsóbb szinteken lévõk is szenvedtek valamennyi fagykárt.

Az egri szõlõk is megúszták a cudar hideget eddig (-18.1 fok volt a leghidegebb, az is csak pár órára). A víz viszont nagyon hiányzik még mindig. Várjuk a havat-esõt csak essen. Bizakodom, hogy a füge, rozmaring se fagyott tövig vissza.

A gyümölcsös és szõlõ nem bánja, hogy nálam a kontinentális hideg-idõszak alatt két hétig szinte folyamatosan fújt az északkeleti szél és nem engedte az igazi mélyrepülést (-18-19 fok alatt érzékelhetõ fagyáskár kezdõdik).
Így -16,7°C volt a leghidegebb minimumom.

A szomszéd gátõr minimax hõmérõje a veranda oszlopán szemmagasságban az épület felé fordítva mért pár napja annyit a hõszgetelés nélküli épületület falától kb. másfél m-re. A jópár évvel korábbi -26 nyomát a környékbeli sövények elfagyás utáni tõbõl kihajtás utáni helytelen sövényalakításból látom. Ezek szerint a szomszédom hirtelen magasított felkopaszodott sövényét az idén módomban lesz rendszabályozni. A -26 oC pontos évszámára nem emlékszem, csak arra, hogy abban indultam Szarvasról Bp-re autóval és kb. 50 km után melegedett üzemi hõmérsékletre a hûtõvíz. Kutya hideg volt és amiatt néztem utána az értéknek.

-20-21 fokon elfagyal
De most akkor -22 vagy -26 volt a T min?
Vagy a -26 máskor volt?