Hydroinfo
Nyelvhelyesség ügyében valóban van szigorúbb és rugalmasabb irányzat. A pökhendi, a más véleményen lévõket csípõbõl lehülyézõ vagy összeesküvéssel vádoló stílus viszont egész biztos, hogy nem bizalomgerjesztõ. Fõleg akkor, ha nem fórumtársakról van szó, hanem történelmi személyekrõl vagy a témával hivatásként foglalkozókról. Bármilyen szakmai vitában minimális elvárás, hogy az ember konkrét állításokra konkrét ellenérvekkel válaszoljon.
Nekem a gyümölcsösök rész jót be legjobban. Sok újdonságot olvastam, pedig most végzem a szakmában. 
Kiváló munka, gratulálok! A legtöbb ember még ma is azt hiszi, hogy a XVIII. század elõtt csak szúnyogok éltek a Kárpát-medencében. A torz honismeret sajnos ma is szedi áldozatait. Ezt a torz képet oszlatja a te szakdolgozatod is, további jó munkát!
Márkó, ez nem helytelen. A nyelvészeten belül is többféle irányzat létezik. Lehet, hogy a preskriptív nyelvészet szerint kerülendõ a szóalakok "felesleges" halmozása, de a leíró nyelvészet elfogadja az ilyen szóalakokat, már csak azért is, mert valóban használja az átlag nyelvhasználó. Formális logikai szempontból pedig helytálló a felsõfok használata, hiszen több optimális választási lehetõség között bizony lehet "legoptimálisabb" is. A kötekedõket figyelembe se vedd!
Köszi a kiegészítést, ezentúl helyesen fogom használni a szót.
A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni talán, a nyelv nem állandó.
A tanszéken viszont senkinek nem tûnt fel, sõt rengetegszer hallottam, láttam elõadásokon is így használni. Majd 10-20 év múlva már helyesnek fog minõsülni talán, a nyelv nem állandó.
Amikor egy szakdolgozat 12.(!) szavában otromba nyelvhelyességi hibát találok (optimum-nak felesleges és nincs magyar felsõfoka, tekintve, hogy önmagában már felsõfok....) egyszerûen nem tudom komolyan venni az egészet. 
Ettõl még lehet igazsága, csak az "entrée" nem bizalomgerjesztõ....
Ettõl még lehet igazsága, csak az "entrée" nem bizalomgerjesztõ....
Természetesen nem azt mondtam, hogy akkor ugrottak le a fáról és lövésük sem volt, de a mai lehetõségekkel összehasonlítva igencsak gyerekcipõben jártak sok tekintetben akkoriban.
Viszont a múlt a múlt, megtörtént.
Egy adott személy hibáját kiemelni a mérleg másik nyelvének bemutatása nélkül szerintem nem ildomos. Kivéve, ha mi magunk sosem szoktunk hibázni. Ilyenbõl persze rengeteg van.
Viszont a múlt a múlt, megtörtént.
Egy adott személy hibáját kiemelni a mérleg másik nyelvének bemutatása nélkül szerintem nem ildomos. Kivéve, ha mi magunk sosem szoktunk hibázni. Ilyenbõl persze rengeteg van.
Szerinted miért lett öngyilkos? Mert [elrontották], nem kicsit nagyon és rá is jöttek! De volt tanulmány és volt mellékelhatás vizsgálat is, sõt volt aki ellenezte az egészet, de át lett nyomva, úgy mint most is át van a huncutság!
Nem kell megvédeni az akkor emberek nem voltak buták, nagyot akartak csinálni így sült el a dolog. 1840-es évektõl van csapadékmérés hazánk területén. Nagyon is tisztába voltak a viszonyokkal. Több nagy árhullám volt a Dunán és Tiszán is mindig is ez volt a gond, másrészt hajózni akartak. Így szabályozni, csapolni kellett. Ezáltal ökológiai katasztrófát idéztek elõ. Az elsõ aszályos periódus után már azt gondolták, hogy valami nem stimmel. Miért is? Mert lecsapoltuk, legalábbis ez volt a kérdés? Mivel 1860-ban halt meg és az 1850-es években hatalmas aszályok sújtották hazánkat, pl 1957 Budapest 276 mm hullott, volt ahol 180 mm körül mennyiség volt feljegyezve. Ekkor azt gondolták, hogy bizony a csapolások eredménye, és ez is vezethetett az öngyilkosságához. Hidd el mikor a klimatológiai viszonyokat vizsgálom csinálok történelmi áttekintést is ráadásul a történelem nagyon is érdekel.
Ma már tudjuk, hogy nem volt köze hozzá, de mivel éhínség következett be elmaradt termések stb ezért bizony bûnhõdni kellett, megérdemelte!
Majd következett az 1880-as évek egyik legcsapadékosabb évtized, de ezt már nem élte meg, de valószínû nem is élhette volna mivel 70 év körül volt már akkor is. Szóval érdemes körbe járni volt ok és okozat, de számomra nem volt más mint politikus és azt tudjuk manapság is mit jelent.
Nem kell megvédeni az akkor emberek nem voltak buták, nagyot akartak csinálni így sült el a dolog. 1840-es évektõl van csapadékmérés hazánk területén. Nagyon is tisztába voltak a viszonyokkal. Több nagy árhullám volt a Dunán és Tiszán is mindig is ez volt a gond, másrészt hajózni akartak. Így szabályozni, csapolni kellett. Ezáltal ökológiai katasztrófát idéztek elõ. Az elsõ aszályos periódus után már azt gondolták, hogy valami nem stimmel. Miért is? Mert lecsapoltuk, legalábbis ez volt a kérdés? Mivel 1860-ban halt meg és az 1850-es években hatalmas aszályok sújtották hazánkat, pl 1957 Budapest 276 mm hullott, volt ahol 180 mm körül mennyiség volt feljegyezve. Ekkor azt gondolták, hogy bizony a csapolások eredménye, és ez is vezethetett az öngyilkosságához. Hidd el mikor a klimatológiai viszonyokat vizsgálom csinálok történelmi áttekintést is ráadásul a történelem nagyon is érdekel.
Ma már tudjuk, hogy nem volt köze hozzá, de mivel éhínség következett be elmaradt termések stb ezért bizony bûnhõdni kellett, megérdemelte!
Majd következett az 1880-as évek egyik legcsapadékosabb évtized, de ezt már nem élte meg, de valószínû nem is élhette volna mivel 70 év körül volt már akkor is. Szóval érdemes körbe járni volt ok és okozat, de számomra nem volt más mint politikus és azt tudjuk manapság is mit jelent.
Azért annyiban megvédeném õket (bár nem hiszem, hogy az én védelmemre szorulnának), hogy nem valószínû, hogy lett volna akár csak elképzelésük is azokról a "mellékhatásokról", amelyektõl ma szenvedünk. És ez nem feltétlenül azért volt, mert csak a burzsoá zsebeket kellett tömködni. Gondolom nem kértek hatástanulmányokat, futtattak szimulációkat - nem voltak képben a lehetséges következményekkel.
Mi ma viszont már vagyunk annyival okosabbak, hogy megpróbálhatnánk orvosolni ezeket a hibákat. Ahelyett, hogy megint a múlton rágódunk (általánosan, nem csak spec erre értve).
Mi ma viszont már vagyunk annyival okosabbak, hogy megpróbálhatnánk orvosolni ezeket a hibákat. Ahelyett, hogy megint a múlton rágódunk (általánosan, nem csak spec erre értve).
Mint írtam a legnagyobb környezet kárósítás volt a programjuk, a legnagyobb amit valaha el lehet képzelni!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221395 - 2014-02-14 14:06:44)
Maximálisan egyet tudok érteni a véleményeddel.. a Kárpát-medence egykori paradicsomi vízivilágának, pazar ökológiai rendszerének gyakorlatilag nyom nélküli eltûntetése egy ékes példája az ember materiallista, kapzsi gondolkodása következtében elkövetett természetpusztításának..
De isszuk is a levét bõven, és fogjuk is inni még nagyon-nagyon sokáig, valószínûleg fokozódó jelleggel
Maximálisan egyet tudok érteni a véleményeddel.. a Kárpát-medence egykori paradicsomi vízivilágának, pazar ökológiai rendszerének gyakorlatilag nyom nélküli eltûntetése egy ékes példája az ember materiallista, kapzsi gondolkodása következtében elkövetett természetpusztításának..
De isszuk is a levét bõven, és fogjuk is inni még nagyon-nagyon sokáig, valószínûleg fokozódó jelleggel
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221391 - 2014-02-14 13:41:45)
Én azon gondolkodok el, hogy ha ez valóban a legcsapadékosabb periódus az utóbbi 170 évben, akkor ugyan mennyire szúrták el a Kárpát-medence vízgazdálkodását, hogy még most is vannak vízhiányos területek? Nem kicsit. Nagyon.
Én azon gondolkodok el, hogy ha ez valóban a legcsapadékosabb periódus az utóbbi 170 évben, akkor ugyan mennyire szúrták el a Kárpát-medence vízgazdálkodását, hogy még most is vannak vízhiányos területek? Nem kicsit. Nagyon.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221379 - 2014-02-14 12:25:02)
Nagyon szépen leírtad a nevét, gratulálok:-) De igazad van a legnagyobb országos károkozó õ volt hasonlóan a mostani kormányokhoz! De ne politizáljunk, nagyon sok kárt tettek, nem véletlenül lett öngyilkos?!?!
Viszont errõl az idõjárás nem tehet õ megy a mag útján és vitathatatlan tény, hogy a legcsapadékosabb periódusban vagyunk az elmúlt 170 évben. Ha tetszik ha nem a globális aszály nyávogóknak ezek számok, mérések és tények! Most a nagyon száraz és aszályosnak tényleg mondható 1980-as évek húzzák le az átlagot, de ( ez most pici táv prognózis, erõs feltételekkel )! Tehát 2015-2020 körül bizony a kedvencük a 30 éves csúszó baromság a legcsapadékosabb korszakot fogja mutatni, no erre kíváncsi leszek, hogy fogják kommunikálni:-) Ez azért valószínû, mert 1995 óta eltelt közel 20 év legcsapadékosabb idõszakok egyike lesz, ez szinte borítékolható. A maradék 4-5 évnek nagyon száraznak kell lenni, hogy ne a legcsapadékosabb 30 év legyen de biztosan dobogós lesz így is. Így állunk most azért ezen picit el lehet gondolkodni azt hiszem:-)
Nagyon szépen leírtad a nevét, gratulálok:-) De igazad van a legnagyobb országos károkozó õ volt hasonlóan a mostani kormányokhoz! De ne politizáljunk, nagyon sok kárt tettek, nem véletlenül lett öngyilkos?!?!
Viszont errõl az idõjárás nem tehet õ megy a mag útján és vitathatatlan tény, hogy a legcsapadékosabb periódusban vagyunk az elmúlt 170 évben. Ha tetszik ha nem a globális aszály nyávogóknak ezek számok, mérések és tények! Most a nagyon száraz és aszályosnak tényleg mondható 1980-as évek húzzák le az átlagot, de ( ez most pici táv prognózis, erõs feltételekkel )! Tehát 2015-2020 körül bizony a kedvencük a 30 éves csúszó baromság a legcsapadékosabb korszakot fogja mutatni, no erre kíváncsi leszek, hogy fogják kommunikálni:-) Ez azért valószínû, mert 1995 óta eltelt közel 20 év legcsapadékosabb idõszakok egyike lesz, ez szinte borítékolható. A maradék 4-5 évnek nagyon száraznak kell lenni, hogy ne a legcsapadékosabb 30 év legyen de biztosan dobogós lesz így is. Így állunk most azért ezen picit el lehet gondolkodni azt hiszem:-)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221368 - 2014-02-14 10:52:1
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket...
- Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem igaz. Mindenki tisztában van azzal, hogy a régebben mocsaras területek ugyanúgy mélyen vannak ma is, mint 200 évvel ezelõtt, hiába szorították hatalmas gátak közé a folyókat. Ergo nem, vagy csak idõszakosan mûvelhetõek ezek a mélyebb részek.
- Árvíz: a legostobább napszámos is tudta régen, hogy mely területek azok, amelyek mélyen vannak, melyek azok, amelyek magasabban, ahol csak néha érheti víz és mely területek azok, ahol szinte soha nincs víz. A rohadt árvíz még meg is trágyázta a földet. Istenem, mi lenne a mûtrágyagyártókkal, ha a folyó trágyázná a földeket? Tönkremennének!
- A mûvelésre alkalmatlan területek legelõk voltak. Volt állattartás és nem a német húst zabálták az emberek ebben az országban, mint manapság. De ostobák is voltak...
Amit Csészényiék szétbarmoltak, az egy több száz, sõt több ezer éves gazdálkodási kultúra volt, amely nem megerõszakolta az ökológiai rendszert, hanem beleilleszkedett. És miért történ mindez? Mert kellett a péz a nagybirtokosoknak. Brávó, megtapsolom az öreget...
- A szúnyog kérdés nem oldódott meg a folyók "szabályozásával". Ahhoz föld alá kellett volna süllyeszteni õket...
- Attól, hogy azt hazudják sok tankönyvben a mai napig is, hogy mûvelhetõvé tették a földeket, ez nem igaz. Mindenki tisztában van azzal, hogy a régebben mocsaras területek ugyanúgy mélyen vannak ma is, mint 200 évvel ezelõtt, hiába szorították hatalmas gátak közé a folyókat. Ergo nem, vagy csak idõszakosan mûvelhetõek ezek a mélyebb részek.
- Árvíz: a legostobább napszámos is tudta régen, hogy mely területek azok, amelyek mélyen vannak, melyek azok, amelyek magasabban, ahol csak néha érheti víz és mely területek azok, ahol szinte soha nincs víz. A rohadt árvíz még meg is trágyázta a földet. Istenem, mi lenne a mûtrágyagyártókkal, ha a folyó trágyázná a földeket? Tönkremennének!
- A mûvelésre alkalmatlan területek legelõk voltak. Volt állattartás és nem a német húst zabálták az emberek ebben az országban, mint manapság. De ostobák is voltak...
Amit Csészényiék szétbarmoltak, az egy több száz, sõt több ezer éves gazdálkodási kultúra volt, amely nem megerõszakolta az ökológiai rendszert, hanem beleilleszkedett. És miért történ mindez? Mert kellett a péz a nagybirtokosoknak. Brávó, megtapsolom az öreget...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221367 - 2014-02-14 10:47:19)
Neked is, a "falum" mellõl
Link
Még az öreg Széchenyiék sem tudtak mindenhol "gyõzni"
Neked is, a "falum" mellõl
Link
Még az öreg Széchenyiék sem tudtak mindenhol "gyõzni"
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221365 - 2014-02-14 10:43:31)
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek
Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is!
Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni, és pl. gyerekkori lakhelyem is a Duna szabályzásának egyik (kereskedelmileg az egyik legnagyobb) vesztese... de azért bõven származott ebbõl elõny is!
Ha csak egyedül a szúnyogokra gondolok...
Árvízveszély meg nem volt tényleg, hanem konkrétan árvíz volt, minden évben
Mondjuk nem is építettek oda házat/bevásárlóközpontot akkor, eszükbe sem jutott...
Gyerekkorom jelentõs részét (volt) ártereken csatangolva töltöttem, tudom mirõl beszélek
Persze, voltak jó részei is. Meg rosszak is!
Abban egyetértek, hogy *mindenhol* nem kellett volna mindenbõl szántót csinálni, és pl. gyerekkori lakhelyem is a Duna szabályzásának egyik (kereskedelmileg az egyik legnagyobb) vesztese... de azért bõven származott ebbõl elõny is!
Ha csak egyedül a szúnyogokra gondolok...
Árvízveszély meg nem volt tényleg, hanem konkrétan árvíz volt, minden évben
Mondjuk nem is építettek oda házat/bevásárlóközpontot akkor, eszükbe sem jutott...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221364 - 2014-02-14 10:28:33)
Góg és Demagóg fia vagy te,
Hiába döngetel kaput, falat!
Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
Góg és Demagóg fia vagy te,
Hiába döngetel kaput, falat!
Volt mocsár is, de nemcsak az. Fokok, halastavak, ártéri gyümölcsösök stb. Nem volt az olyan szar, hidd el...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221363 - 2014-02-14 10:21:44)
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt
A jó kis mocsár az ország majd felén, az de jó vót! Régen minden jobb volt
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#221362 - 2014-02-14 10:18:53)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha. (a talajerózióról, a kiégésrõl, a talaj kimerülésérõl, az égig érõ gátakról, az árvízveszélyrõl, az árterek feltöltõdésérõl, az árvizek elleni védekezés költségeirõl nem is beszélve)
Hozzászólás elõzménye: Link
Nyilván nem nyavalyognánk ennyit, ha Szécsenyi Pestáék nem barmolják szét a Kárpát-medence folyóit és az egész vízháztartását... De sajnos szétbarmolták... Így, ha jön a víz, akkor el is megy rögvest, ha nem jön, akkor meg eleve nincs. Az ország területe tehát sokkal érzékenyebben reagál a száraz, csapadék nélüli periódusokra, mint pl a 18. században, vagy azelõtt bármikor. Ezért nyavalygunk néha.
(a talajerózióról, a kiégésrõl, a talaj kimerülésérõl, az égig érõ gátakról, az árvízveszélyrõl, az árterek feltöltõdésérõl, az árvizek elleni védekezés költségeirõl nem is beszélve) 
Elsején megkezdõdött az új hidrológiai év, kis késéssel kezdenek növekedni a vízkészletek. A minimum körüli folyóvízszintektõl búcsút vehetünk, lásd: Link
Szerintem semmi vízgépészet nincs benne. Ha elolvasod, szerintem te leszel a huszonegyedik, akit érdekel.
Engem érdekelne, de a munkahelyemet nem igazán.
Engem érdekelne, de a munkahelyemet nem igazán.
Valaki olvasta/beleolvasott már ebbe? Link Most hozzá tudnék jutni 4 számjegyû összegért. Mindig is érdekelt a téma, de nem tudom, mennyire megy el inkább a gépészeti irányba (vízmûvek)
Nemrég adták át a békésszentandrási duzzasztónál az erõmûvet. Úgy látszik, megpróbálják stikában, vagy engedéllyel csúcsra járatni.
Felvíz :Link
Alvíz : Link
Nagyon jót fog tenni az ívási idõszakban a napi 60 cm szintingadozás a duzzasztó alatt. A felvízen is van, vagy 30 cm. Hurrá. Éljen a megújuló energia.
Felvíz :Link
Alvíz : Link
Nagyon jót fog tenni az ívási idõszakban a napi 60 cm szintingadozás a duzzasztó alatt. A felvízen is van, vagy 30 cm. Hurrá. Éljen a megújuló energia.
Úgy látszik, az OVSZ-nél is olvassák a MetNet-et és javították a hibát (köszönöm, kolléga ). Utólag belegondolva a Kisköre alsó vízállás volt ábrázolva a tiszabõi helyett és viszont. Sajnos elfelejtettem elmenteni az adott grafikonokat, így már azok nem elérhetõk .
). Utólag belegondolva a Kisköre alsó vízállás volt ábrázolva a tiszabõi helyett és viszont. Sajnos elfelejtettem elmenteni az adott grafikonokat, így már azok nem elérhetõk .
Egy kis érdekesség:
Link
A tiszabõi vízmérce adataiból jól követhetõ a Kiskörei erõmû csúcsra járatása. A napi ciklikus vízszintingadozás legalább. 30 cm. Ami érdekes, hogy a felette levõ tiszaroffi vízmércén ebbõl semmi sem látszik:
Link
Lefelé minél távolabb megyünk egy folyón egy csúcsra járatott erõmûvû duzzasztótól, a napi ciklikus árhullámok annál inkább ellapulnak: idõtartamban megnyúlnak, amplitúdójuk csökkennek, míg bizonyos távolságra már észlelhetetlenné válnak.
Olyan, mint ha össze lenne cserélve a két mérce adatsora.
Link
A tiszabõi vízmérce adataiból jól követhetõ a Kiskörei erõmû csúcsra járatása. A napi ciklikus vízszintingadozás legalább. 30 cm. Ami érdekes, hogy a felette levõ tiszaroffi vízmércén ebbõl semmi sem látszik:
Link
Lefelé minél távolabb megyünk egy folyón egy csúcsra járatott erõmûvû duzzasztótól, a napi ciklikus árhullámok annál inkább ellapulnak: idõtartamban megnyúlnak, amplitúdójuk csökkennek, míg bizonyos távolságra már észlelhetetlenné válnak.
Olyan, mint ha össze lenne cserélve a két mérce adatsora.
Bizony!
Elég érdekes volt mindezt átélni. Horány, a nyugalom fõ helye mennyire felfordult. Az is bebizonyosodott, hogy nem csak a TV-ben látok kitelepített embereket, hanem engem is kitelepíthetnek. Érdekes pszichológiai vonzata is volt az egésznek. Az ember minden ilyen dologhoz úgy áll hozzá, vagy akar, hogy ilyenek csak mással történhetnek meg, hiába logikusan tudja, hogy bárkivel elõfordulhat.
Elég érdekes volt mindezt átélni. Horány, a nyugalom fõ helye mennyire felfordult. Az is bebizonyosodott, hogy nem csak a TV-ben látok kitelepített embereket, hanem engem is kitelepíthetnek. Érdekes pszichológiai vonzata is volt az egésznek. Az ember minden ilyen dologhoz úgy áll hozzá, vagy akar, hogy ilyenek csak mással történhetnek meg, hiába logikusan tudja, hogy bárkivel elõfordulhat.
Úgy néz ki, vasárnap már vissza lehet települni. Holnap fertõtlenítik az utcákat, bontják el az utolsó homokzsák-védmûveket. Vasárnap pedig vissza lehet költözni...
Nem sok embert érint, kb. 10-15 fõ legfeljebb. Volt róla szó 1 hete a TV-ben.
Azt nem értem, hogy ez nyilván elég sok embert érint, mégsem beszélnek róla...
Kitelepítés még mindig érvényben, éjjel-nappal szivattyúzás 14 helyen, erdõbõl és telkeknél ásott gödrökbõl, lassú talajvíz csökkenés. A 3. telkünkön még mindig 1 m mély belvíz volt, kiölve a mogyorófát, bodzát, zöldségeket...
Szombaton megyünk ki megint, megnézni, mi a helyzet.
Szombaton megyünk ki megint, megnézni, mi a helyzet.
Voltunk kint Horányban, az utcánkban egy nagy gödröt ástak és elkezdték szívattyúzni a vizet, így 20 cm-t csökkent a maximális vízálláshoz képest a víz szintje. Szerencsére a legmagasabb vízálláskor sem érte el a lakás szintjét, így az szárazon maradt. Az erdõben egyébként sok helyen ástak gödröket és abból szivattyúznak, így ki lehet kerülni a talajban az áramlási csatornák kialakítását. Talán jövõ hét végére már vissza lehet települni a Tücsök utca és a Csalogány utca lakóinak is.
Megint kitelepítettek, az utcánkban áll a belvíz, kutak, emésztõk kiöntöttek... Legalább a házba még nem jött be a víz
Ez új 
...de a lényeg, hogy jóval nagyobb a vízszint és nagyobb is lehet még, mint ami elõre volt jelezve 48 órája.
...de a lényeg, hogy jóval nagyobb a vízszint és nagyobb is lehet még, mint ami elõre volt jelezve 48 órája.
Link
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
2 napja még úgy volt, az I. fokot sem érjük el, de már most 490 cm, és még bõ fél méter várható, azaz ismét II. fokú készültség lép életbe..
Ismét állami kézbe kerülhetnek a dunai védvonalak:
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Link
Amikor önkormányzati kézbe kerültek, a hajamat téptem. Kell még egy tiszai, aztán egy kõrösi, meg minden más helyen egy-egy komoly árvíz, utána visszakerülhet minden a helyére. Nem értem, hogy miért kellett a feje tetejére fordítani a dolgokat?
Azért jellemzõ az idei év csapadékosságára, hogy idén most elõször értük el az Ipolyon (Gyarmat) a -50 centi körüli vizet (5 m^3/sec), ami kb. megfelel a nyári kisvíznek.
Bár az ár már levonult, a gátszakadás miatti elöntésbõl származó víz még mindig ott pang az erdõben, Horánynál. Ez a víztömeg olyan szinten megemelte a talajvízszintet, hogy 1965 óta nem látott mértékben feljött, Van olyan rész a kertben, ahol már fél méteres, a pincénk pedig már lassan teljesen meg van telve... Napi 3-5 cm-es emelkedés figyelhetõ meg, ma be kellett jöjjek, mert elérte a szivattyú szintjét a víz és le kellett, hogy szereljem. Az élet kicsit ott ellehetetlenült most, nem is beszélve a szúnyogok milliárdjairól, amik ellen a gyérítés semmit nem ér.
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
Annyi a szerencse, hogy csak nyaralók vannak nekünk ott és nem a fõ élettér, de még így is elég elkeserítõ a helyzet...
A hétvégét Horányban töltöttük. A föld alóli vízfeltörés és a magaspart átszakadás 50 éve nem látott mértékû vízelöntést eredményezett. A csalogány utcában TEK által felépített homokzsákokból álló gát mögött még mindig áll a víz az erdõben, nagy fák dõlnek ki a felázott talaj miatt.
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
A talajvíz pedig igen magas szinten jár, felszíntõl 30-40 cm-re már.
Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat