Agrometeorológia

Miso bácsi, drága, tessék már nekem kicsit segíteni ))

Van 1 szûz terület megközelítõleg 15méter széles, 50 méter(talán több) hosszúságú dombterületem az alja és teteje közt a szintkülönbség elég komoly, vagy 15-18 méter kb. Az alján 1 kis lapos rész, olyan 150m2nyi terület oda idén burgonyát szeretnék vetni, enyhén fatakarásban van, a többire viszont még ötletem sincs :/ Lehetõségem van málna, ribizli, szeder, dió ültetésére, de bogarászni akarok cseresznyét, meggyet, valami barackfélét(kajszi), esetleg almát, vagy körtét, de gõzöm sincs hogy kezdjek hozzá. Déli fekvésû terület, a tetejére teraszosan szõlõt akarok a késõbbiekben, de olyan viszonylag igénytelen fajtákat keresek minden gyümölcsben, ami a sok napsütést(némi szárazság persze ezzel együtt is jár), õszi- tavaszi párásságot jól bírja, mivel 1 völgy oldalát képzi a hely. Azt sem tudom melyik növény igényli inkább a fényt, melyik a félárnyákot, mert eszerint próbálok eljárni késõbb, bár még elég kezdõ vagyok

Szakmai fórumokon célszerû a szakmaiság szem elõtt tartása, és ezalatt értendõ a szakma szeretete és ismerete is. Más 1 laikus véleménye és más 1 szakemberé, néhol tiszteletben kell tartani 1 vonalat, persze némileg átléphetõ (oviban sem harapják le a fejed ha fû zöld és kicsit rámégy a földre, csak ne az ég és a nap is zöld legyen, mert azért már az ovónéni is szokott szólni). Katasztrófák, utána meg csodálatos megmenekülések maradjanak a bulvárnak, gondolom ezzel egyetértünk

Köszönöm a leírást.

A szõlõk két és háromszintes kordonok, 0,5 m, 1,4 m, 2,3 m-es termõszintekkel, 30 - 45 évesek. Kb. 35 éve kezelem õket. A háromszintes 10 m hosszú (nem egyetlen tõke, bár volt olyan pergolánk is, amin egy tõke akkora területet befutott), a d-dny-i házfaltól kb. 1,2 m-re, teljes magassága 3 m fölötti (kettõs funkció, elsõdleges az árnyék - de sokat veszekedett anyukám, hogy csak létráról tudom kezelni). A legfelsõ szint csak egyszer fagyott el, a -26,8-as hivatalos békéscsabai Tmin-nél. Eddig a lehajlított alsó kordonszint hóval takarása bármilyen Tmin-nél 100 %-ban hatásos volt, de a 10-15 cm átmérõjû függõleges vezérágnak (hivatalos név nem jut eszembe) és emiatt a második szint kordonkarjainak lehajlítása lehetetlen.

Az idei fagykárok: eddig nincs semmilyen észlelhetõ fagykár a szõlõben a -20 körüli Tmin ellenére, a komolyabb vizsgálatokra nincs idõm, erõm. A detektálásig lehet, hogy meg kell várni a 15 oC körüli Tmaxokat.

A kertvárosi-falusi szõlõállomány megfogyatkozása szerintem egész más okra vezethetõ vissza: a gazdáik kiöregednek, a fiatalok már olyan helyen élnek, ahol híre sincs a kertészkedésnek, vagy egyszerûen nem veszõdnek a szõlõvel - gyümölccsel. Megveszik a bótban - úgy gazdaságosabb, és az unokáknak esetleg már fogalmuk sincs, hogy mi a különbség a Hamburgi muskotály, Matthiasz Jánosné muskotály (lehet vitatkozni azon, hogy melyik a kettõ közül a világ legfinomabb csemegeszõlõje, de egyik sem piacképes, mert nem színezõdik, vagy nem érik egyenletesen) és az üthetõ - verhetõ - tárolható, de se íze, se bûze szupermarket fajták között. Aki szupermarketben vásárol gyümölcsöt, nem ismeri, elfelejti, hogy mi a különbség a piac-éretten szedett és az érett gyümölcs között. Ha pedig nem ismerem a különbséget, igényem sem lesz rá. Lassan a Jonathan alma is már beszerezhetetlenné válik.

Rezisztens szõlõfajták: mind amerikai fajtákkal való keresztezés, emiatt fagytûrõek is. Nekem még nem ízlett igazán egyik sem.

Nem tudom, milyen szõlõmûvelési módot alkalmazol (fej, bak, kordon)?
Az Afus Ali-t szerintem felejtsd el, több ok miatt:
A legfagyérzékenyebb, szálvesszõs metszést igényel, mert az alsó három rügye terméketlen, -15 oC Tmin-nél már kopaszra kell metszeni, mert máshogy nem tudod megõrizni a mûvelési módot, termõalapokat, azon kívül jellegtelen, se íze, se bûze, mint a .

Pannonia kincse: Elég fagyérzékeny, de nem annyira, mint az Afus Ali. Íze elfogadható, de semmi különleges, szerintem tucatszõlõ, de lényegesen jobb a szupermarket fajtáknál. Elõnye a rövidcsapos metszésigény, nagy bogyók, látványos fürtök, viszonylag korai érés. 3-4 évente kordonmûvelésnél teljes kordonkar felújítást igényel, különben a fürtök mérete negyedére csökken.
Narancsízû: Íze elfogadható, muskotályos, de be ne engedd a kertbe. Afus Ali-val azonos fagyérzékenység, max. 3 évente újra kell nevelni a lugast, emiatt kézben-tarthatatlan növekedés, kisméretû fürtök. Semmilyen metszési móddal nem tudtam elfogadható fürtméretet kivarázsolni belõle.

Legújabb fajták: mielõtt bármit telepítenél, kóstold meg és keress valakit, akinek van a fajtáról valami tapasztalata.

Echinopsis eyriesii hibrid. Szaporítani vagy gyökeres tõosztással, vagy sarjak levágásával. A dugványokat minimum 2 hétig szárítani kell. Másik megoldás, hogy az egész telepet egy nagyobb cserépbe "emeled" át.

Floo: "Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben."

Sajnos így lehet, a síkvidéki mostani fagy még azzal is csinált rosszat, hogy nem egy-két napig volt -20 körül, hanem tartósan. A hó megvédte a vastagabb törzset, de a felsõ, pont 1-2 méteres termõ szintmagasságban tarolt a fagy.
Majd a fakadáskor látszik ez meg. Lehet hogy tekintélyes vázágakat kell vissza metszeni, fûrészelni, és esetleg az alvó rügyek kihajtanak a baracknál, de az nem fog termõ vesszõt hozni most, majd jövõre. (vannak fajták, netán a kajszik esetében, hogy akár a vastag ágakból is fakad termõnyárs, de az csak csenevész gyümölcsöt hoz az idén.

Jaj dehogyis, jól tetted, hogy takartad, amit tudunk védjünk meg, csak akkor ebben az esetben teljesen közömbös, hogy hány fok volt a takarás felett, és hony mennyit bír a szõlõ.
Gyere nyugodtan, bárkit szívesen látok!

Lujó!
Ez nem világos:

"A szõlõ elfagyása amióta az eszemet tudom, pontosan a kerítés felsõ szintjéig tartott (ugyanazon tõke több szintû kordon)."
Az elfagyás alulról a kerítés felsõ széléig tartott, vagy felülrõl?
Csak mert a kerítés "felsõ szintjéig"-et így is úgy is lehet értelmezni.

"Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a kerítés felsõ éle fölött még nem fagyott el a szõlõlugas az elmúlt öt totálfagyási helyzetben sem."
Itt meg azt írod, hogy a kerítés felsõ éle felett nem fagyott még el a szõlõlugas.
Tehát alatta viszont igen.
Vagyis ebben a kerítésekkel és fallal körülvett részben megült a hideg, és a kerítés szintjéig elfagyasztotta a szõlõt, a kerítés szinte fölött nem?
De ha az alsó fele, a törzs és a többi elfagy, hogy marad életben a teteje?
Olyan, mintha valakit derékmagasságban kettévágnál, és a test alsó fele meghalna, a felsõ része meg élne
Ebben az esetben viszont az egész lugas végül is tönkrement, csak az alja fagyott ki, a teteje meg késõbb halt el?

Fejezzétek be a személyeskedést, a fórumot tessék a rendeltetésének megfelelõen használni, ellenkezõ esetben pihenõre fogtok vonulni! A nézeteltéréseket tessék privát csatornán keresztül megbeszélni. Köszönöm.

Jó vicc. Inkább hagytam volna, hogy a -20 fokban tövig elfagyjanak az elsõ éves szõlõk. A takarás köztudott segít átvészelni a telet! Ha a palatinámon gúnyolódsz, ott az volt a baj, hogy gyenge volt és sokáig locsoltam, így tovább hajtott és nem ért be teljesen a vesszõ. Mellesleg a néróm tavaly az ültetést követõ öt hónap alatt a rendszeres tápoldatos locsolást 1.5m magassággal hálálta meg, én még ilyet nemigen tapasztaltam, pláne elsõ éves szõlõknél. A többi négyet igen erõsen lekörözte. Áprilisban tervezem, hogy ismét elmegyek Gödöllõre, ugyanis rávettek arra, hogy egy Hamburgi Muskotállyal gazdagítsam a tárházamat. De gondolkodok rajta, hogy egyszer lemegyek feléd kiviért és garantálom, hogy Becsehely eme kertésztudományokban igen elismert lakóját megtiszteljem jelenlétemmel!

Siheone! A konyhai részen van egy barkácsolt asztal, a nap besüt ide. Minden délelõtt napfürdõznek egy jót. Fény van bõven.
Good bye!

"Egyedül csak a Palatina (aug. musk.) felsõ harmadán tapasztaltam a rügyek barnulását belül, ugyanis arra nem szórtam olyan vastagon havat és nem érett be a vesszõ teljesen, ugyanis még szeptemberben is hajtott. A többi szõlõ problémamentesen átvészelte a telet a 60-70cm-re felboltozott hó alatt."

Tehát akkor takartad az összes szõlõdet, és a takarás alatt vészelte át a telet?

Hello Miso. Te hogyan biztosítod a panelban az elegendõ napfényt? Én most bársonyvirágot (krémszínû) vetettem, de szerintem egy kicsit hamar. Ma már ki is pikíroztam õket egyenként tejfölös pohárba. 1 hónap múlva már ültetésre megfelelõek lesznek. Remélem akkor már tartósan 20 fok felett leszünk.

Nálam a 2001 márciusában (épületektõl távol északi fekvésben Link ) telepített szõlõkbõl az év karácsonyán 1 m magasan mért -29 fok után a következõket tapasztaltam. Palatina (augusztusi muskotály) mind megmaradt, azóta is szépen terem. Viktória és Favorit szintén. Mathiász Jánosné, Boglárka, Néró (édes kék gyógyszõlõ keresik nagyon) elsõ évben 1/3-a kiment, többi bõven adja minden évben. Cardinál és Téli Muskotály nem bírta, ördög vigye.

*** Szõlõk ***
Én is szétnéztem a kertben, ugyanis tavalyi (2011-es) telepítésû fák és szõlõk vannak (az elsõ tél különösen veszélyes a friss telepítésekre). Meglepõdve tapasztaltam, hogy a Lujó kolléga által részletezett, legjobban a délkeleti országrészt sújtó fagykárt nem véltem felfedezni, holott Pod szarvasi észlelõnk automatája két alkalommal regisztrált -19°C-ot és egy alkalommal -20°C-ot a város délkeleti határában 30cm-es hóvastagság mellett.

Tavaly áprlisban öt szõlõt (Augusztusi muskotály, Pölöskei musk., Néró, Teréz, Moldova: ebbõl 4 rezisztens), decemberben pedig 3 szõlõt (pannónia kincse, Itália, Afuz Ali: ez utóbbiak mind fagyérzékeny fajták) telepítettem. Egyedül csak a Palatina (aug. musk.) felsõ harmadán tapasztaltam a rügyek barnulását belül, ugyanis arra nem szórtam olyan vastagon havat és nem érett be a vesszõ teljesen, ugyanis még szeptemberben is hajtott. A többi szõlõ problémamentesen átvészelte a telet a 60-70cm-re felboltozott hó alatt.

Lujó! Pont az ilyen hozzászólások és hozzáállások miatt a háztartások szõlõállománya az utóbbi évtizedekben rettenetesen megfogyatkozott, különösen itt Békésben. Ha van módod készíts egy képet a szõlõidrõl és belinkelhetnéd vagy elküldhetnéd nekem e-mail-ben, mivel vizuálisan is érdekelne az elhelyezkedése. Kritikus években a rossz helyekre telepített szõlõket még nagyobb gondossággal kell takarni! A talaj felmagasítása szükséges, de nem elégséges feltétel. Egy mezõgazdasági technikumot végzett szakember (ma már nyugdíjas) javasolta, hogy a legjobb kukoricacsuhéval takarni. Ezt a módszert a fagyérzékeny fajtáknál majd alkalmazni fogom.
*** Fák ***
November második felében Idared és Golden almák, valamint dixired és Champion õszibarackok ill. a kék ringló rossz termékenyülésének kompenzálására zöld ringló került elültetésre. Decemberben a hosszan tartó jó idõ hatására még két berecki birset hoztam Nagyszénásról. Ez utóbbi két kiöregedett rosszul termõ körtefa helyére került. A hét végén olyan rémhírek terjengtek itthon, hogy az õszibarackfák elfagytak. A fák különösen jó állapotban vannak (a rügyek kb. akkorák mint decemberben - az ún. kényszernyugalmi állapot még mindig tart), a kambrium szövetek zöldek, ám a Dixired éretlen fõhajtása valóban szenvedett kisebb fagykárt, de a késõbbi metszés és a fa formájának kialakításának szempontjából ez sem okozott maradandó kárt. A hét elejére terveztem az olajos rézkenes permetezést, de ez a szél és a +3°C-os Tmax miatt meghiusúlt. Remélem hétvégén sikerrel járok.
*** Paprkák ***
Russs! A paprikákat és a paradicsomokat szabad földbe május közepétõl júniusig szokás kipalántálni. Melegebb években már május elején is lehet, de ehhez nem árt néhány távolabbi modellfutást megnézni, nehogy pórul járj! Jó idõben ültettél, ugyanis a február közepétõl egészen március végéig szokás a magokat lakásban, vagy fûtött fólia alatt elvetni. Én Budapesten egy gazdagréti panel 9. emeletén - amely egy oktatási stúdiónak ad helyet - nevelem a paprikákat speciálisan erre a célra kialakított edényszerû nagy mûanyag virágcserepekben (1-1 edénybe kb. 100-150 mag fért el), a február közepén vetettek már kikeltek (fehérözön, kalocsai csípõs, édes almapapika (részben), cseresznyepaprika), a március 2.-ai ültetés (édes fûszerp., pritamin, kaliforniai) ill. a paradicsom (fürtös, kecskeméti 5??) még nem. Május elején szoktam hazaszállítani, reméljük idén is így lesz.

Mindenkinek kellemes és eredményes kertészkedést kívánok, remélem idén a tavalyinál is jobb évünk lesz.

"Te sem reagálni az enyéimre.
Köszönöm!"
"Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is."
Ez nem ilyen egyszerû öcsém. Ha sületlenségekkel bombázod a fórumokat, akkor meg fogod kapni a beosztást továbbra is. (az elmúlt napokban nem tõlem)

Jaj, így már értem. Én meg azt hittem, hogy kintre palántáztad már õket a kertbe.
Szép termést kívánok és szélsõségektõl mentes idõjárást!

Az ilyen teleken azért síkságon a kertvárosi övezetben a városi hõsziget északi-északkeleti peremén érdekes dolgog is történhetnek: Anyukám családi háza legalább 2 m magasságban házfalakkal, vagy tömör kerítéssel van körbe kerítve. Kicsit poénosan májkro-töbör májkroklímának lehet nevezni. A szõlõ elfagyása amióta az eszemet tudom, pontosan a kerítés felsõ szintjéig tartott (ugyanazon tõke több szintû kordon). Lábas hidegnél, amíg van este-éjszaka egy kis É-Ék-i légáramlás, a helyi torlódások miatt néhol a hideg légréteg megemelkedhet, átbukhat a kerítésen, ott felgyülemlik és onnan sehova. Ott csak a másnap reggeli besugárzás emelheti a hõmérsékletet, de a kisugárzás azért dolgozik. A hideg tartós, a nyílt területi esetleg rövid idejû hidegelárasztásokhoz képest több órás is lehet. Nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a kerítés felsõ éle fölött még nem fagyott el a szõlõlugas az elmúlt öt totálfagyási helyzetben sem. Most azt várom, hogy a mirelite rügyek hány felolvadási-fagyási ciklus után mutatják meg, mennyi élet maradt bennük, de valószínûnek tartom, hogy csak akkor látom meg, amikor a Tmax érdemileg megemelkedik.

A szõlõ rügyeinél a fagyérzékenység : Fõrügyek- mellékrügyek- alvó rügyek. esetleg bármelyik pótolhatja részben a terméskiesést. A végsõ megoldás meg a láncfûrész.

Az egész kert átrotálva, 30 sor hagyma, 2-2 sor répa és zöldség elvetve, a borsót csak a hétvége felé, ilyen hideg talajban nem mindig sikerül volt olyan év hogy tönkre ment.

A szõlõknél -17 körül már elkezd fagyni a rügy, de nyilván 30-40 %-os rügyfagykár az szinte észre sem vevõdik.
Aztán innen 1-2 fokonként jönnek a teljes rügyfagykár, a vesszõfagyás és a teljes megsemmisülés.
Persze fajtája válogatja.
Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is. Az alföldi városok településszerkezete elõnyös ebbõl a szempontból.
Valóban sokszor csalóka a dolog, ugyanis a fagyás után nem mindig látszik a kár mértéke, el kell indulnia a nedvkeringésnek a növényben ahhoz, hogy egyértelmûvé váljon. Vagy ha nem indul el, akkor az egyértelmû, viszont az elinduláshoz és a fagykár esetén nem elindulás megállapításához is kell egy melegebb idõszak.
Érdemes ilyenkor levágni egy-egy darabot a veszõbõl, amit például metszésnél egyébként is eltávolítanál, és bevinni pár napra a lakásba, vízbe tenni, úgy hamar kiderül, van-e bibi, és ha van, mekkora.
Figyelni kell, hogy lehetõleg ne 0 fok alatti hõmérsékletbõl vigyük egybõl be a 20 fokos lakásba és tegyük vízbe, hanem egy bõven pozitív napot válasszunk.

Szõlõvel mi a tapasztalatod? Anyukámnál a rügyek még nem barnultak meg, bár volt már néhány +/- váltás, de +15 oC Tmax még nem volt. Kötve hiszem, hogy a -15-nél súlyosan károsodó Pannonia kincse a -20-at simán átvészelte volna. A talaj felénk még fagyos.

Ha valami kondicionálás történt is, az nem a gazdák részérõl, hanem a természet részérõl történt, ugyanis a múltévi szárazság, illetve a hosszú meleg õsz miatt a vesszõk jobban beértek, a szárazság miatt a növény is szárazabb volt, így tovább bírhatta a kritikus hõmérsékletet.
Amin még töröm az agyam, hogy vajon van-e különbség az alföldi -24 fok és egy dombvidéki fagyzugi -24 fok között?!
Arra gondolok, hogy a sík területeken jobban elterül a hideg, lévén nincs domb, ami az elterülést meggátolná, ezáltal kisebb kiemelkedések is nagyobb különbséget tudnak okozni. De ez azzal is jár, hogy sokkal meredekebb a hõmérsékleti gradiens, magyarul hogy a 2 méteres hõmérséklethez sokkal alacsonyabb 1,5 méteres, 1 méteres (és így tovább) hõmérséklet tartozik, mint egy dombvidéki mély fekvésben.
Ez csak egy sejtés, de vannak erre utaló jelek.
Nem tudom, Bács-Kiskunban, Tolnában és Baranyában vannak-e sík, vagy legalábbis fagylefolyás szempontjából gyenge fekvésekben barackosok, amennyiben igen, ott is keletkezhettek károk.
A szatmári almásoknak nem tudom, lett-e bajuk, az alma sokkal jobban bírja a fagyot, mint a barack, szerintem -20 foknál még nincs baja, meg még lehet hogy -22-23 fok után is lesz termés.

El olvastam a hsz.-edet, egyetértek a leírással,- részben.
A kondicionálás sztem. nem vegyszer függõ, elég volt november felé egy kis belocsolás, a fel talaj makró elemeit levinni a gyökérzónába.
Ez viszont válasz reakciót okozhatott a lenyugvó be éredõ vesszõkben, de ez december végig lezajlott, nyugovóra tért a rügy.
Na összegzésként; várjunk a jelenéssel. Visszanézve tényleg a tél most Csongrád-Békés megyét sújtotta, remélem a szatmári almásokat most nem bántotta. De várjuk meg a virágzást!

Sóhaj!
Mi sántít ebben?
Hidd el, Õk ott tudják nagyon jól már most, hogy milyen károk keletkeztek.
Mi az hogy jó kondícióba hagyta az ültetvényét?
Lepermetezte C-vitaminnal vagy mi, esetleg kiszórt egy kis MagneB6-ot is a földre?
Az õszibarack -23-25 fokban súlyos fagykárokat szenved, márpedig ott annyik voltak.
2005-ben, amikor a szegedi állomás -20,7 fokos minimumot mért, akkor 80-100 %-os rügyfagykár volt Szatymazon, illetve vesszõfagyás.
Most volt egy -21,7 fokos, egy -22,2 és egy -22,5 fokos minimum a szegedi állomáson, tehát gyanítom, Szatymazon is 2 fokkal hidegebb volt, mint 2005-ben.
A szegedi állomáson egy szeptemberben mért +3 fokos minimum mellett onnan 5-10 km-re egy paprikatermesztõ családnak lefagytak a paprikái.
Tehát a szegedi állomási minimumnál a térségben 2-3, vagy akár 4 fokkal hidegebbek is vannak.
Így a szatymazi barackosoknál a -25 biztosan megvolt most.
Az pedig már egyes fajtáknál a teljes lombkorona megsemmisüléséhez vezet.
A gyökérnyak betakarása hogyan véd a tõbõl kifagyás ellen?
Van egy 5 méteres barackfa, betakarja a törzsét 30-40 centi magasan, szerinted akkor nem mindegy már, hogy 30-40 centivel magasabbról fagy ki?
A tõbõl kifagyás azt jelenti, hogy a föld feletti részek elmennek, és törzsrõl, ameddig a hó védte, onnan hajt ki.
Hidd el, az a fél méteres különbség nem igazán vigasztal senkit.
Persze biztosan fajtafüggõ is a dolog, lesznek fajták, amik teljes terméskieséssel és vesszõfagyással megúszták, de lesznek, amiknél a lombkorona nagy része megsemmisült.
Ez csak annyira katasztrofális helyzet, amennyire egy barackültetvény ilyen fokú fagykára katasztrofális lehet.

Floo; amit írtál, kicsit sántít szerintem. Várjuk meg a ki tavaszodást, kb.márc.25-28 felé már többet tudunk a szatymazi-szegedi környéki barackosokról.
Az írásod hasonlít a "Még drágán add az életed" c.film betétjére, amikor a riporter csávó a repülõ wc-bõl telefonálja le a katasztrofális helyzetet.

Máskülönben meg nálatok repes a kánaán... ( ne részletezzük)Arra nem volt most gyilkos fagy.


Na jó ez van, majd meglássuk a jövõ heteket, mi lesz. A barackosokról; lehet, aki jó kondícióba hagyta az ültetvényét, az nem panaszkodna, pláne ha fel kupacolta a gyökérnyakot, annak nem hiszem hogy tõbõl fagyna ki a fája.
Meg azért itt esett vagy 25 centis hó, és akkori kisugárzások adták a -20-25 ös fagyot.A törzs alja pedig védve volt. Más kérdés, ahol lefújta a szél a havat, ott el fagyhatott a törzs.
Azért is írtam elõbb a fel kupacolást, 10-25 cm. föld megvédi a fákat.

Meg fog maradni a selyemakác sztem;
Link
A kép kicsit torzít, de kb.25 cm. a hajtás, de 4-6 mm. a vesszõ, és zöldes a vége.

Más: kérdezném a következõ képen egy kaktusz-koloniát kaptam a szomszéd nénitõl, egy cserépben.
Szegények kitúrták már a helyüket,(2év) hogyan lehetne szétültetni, és egyébként milyen fajta ez? Érdemes szaporítani?
Link

Bent csicsikálnak a kandalló mellett a tálcák még ha kibújnak és alakul az idõjárás majd mennek kifele szoktatásra, mostmár a napfény van olyan, vagyis lesz 2-3 hét múlva, hogy csak legyenek napon, nálam sokat süt a nap, nem fog megdõlni

Nem, a tölgyre
Persze, hogy az õszibarackra.
Vannak fajták, amiknél attól tartanak, hogy a fák is kimentek.

Lujó!
És ez minden egyes tavasszal így történik.
Persze itt sem minden fajta ilyen pirosbimbós, nálam 3 fajta van, ez a legelõrehaladottabb.

Floo.
Te most az õszibarackra írtad a tõbõl kifagyást?
Én is megnéztem a kajszikat, de még nem bimbósak.
Bubu. Köszi a választ. Reméljük megmarad.

Fel van még kupacolva, szerintem megmarad. Dél-Dk.-i járdabeton mellett nyaralt, és most is ott telelt ki a ceruzától is vékonyabb csemete. Meglássuk... kép majd lesz.

Sokkal elõbbre tart nálatok a vegetáció, mint felénk. Békés megyében még alig észlelhetõ a kajszi rügyek duzzadása. Az õszibarack károkról még nem tudok nyilatkozni.

Biztos, a lehetõ legközelebbi forrásból tudom, hogy sajnos a Szeged melletti híres szatymazi barackosokban óriási károk keletkeztek a februári hidegekben.
A termelõk nem is a terméskieséstõl tartanak, mert a termésrõl már teljesen lemondtak, attól félnek, hogy sok fa kifagyott tõbõl, vagy legalábbis a fák koronájának jó része megsemmisült.
Sajnos bekövetkezett amit még a hidegbetörés és a nagy hidegek elõtt írtam Link Link Link Link

Kajszik az udvaron ma délután Link Link Link Link

Nem túl korai még a szabadkerti palántázás?? Még bõven vannak fagyok éjjel.
Mi még csak a fólia sátorba hétvégén rakjuk el a magokat és majd jó egy hónap múlva kerülnek ki a palánták a kertbe mikor nagy valószínûséggel nem lesznek már fagyok.

51 Bácskai, 51 paradicsom, 103 karalábé,12 kígyóuborka elpalántolva, fák metszegetve, most vár még rám 73 erõspaprikapalánta, 50 szép zömök paradicsom, 40görögdinnye, meg 40 káposztapalánta ezen a héten. Jövõ hétre marad az almapaprika az is 1 jó tálcával és elkezdem a retkekkel és salátával a kertben

Hello Kaszabubu.
Még a nyáron tettél fel egy képet, amin látszódott egy kicsike selyemakácfácska. Hogyan teleltetted? Túlélte?

Szervusztok!
Háztáji jelenidõben írok pár sort. Tavaly tavasszal volt tán, vagy Szeke, vagy Siheone írt a lila akácokról.
Most van az ideje a hüvelyes magok gyûjtésének. Azért is írom, mert nagyon vicces egy jelenés történik most. A kitelelt csüngõ babhüvely szerû bársonyos tapintású "tokok" most kezdenek felpattanni, olyan formán, hogy több méterre szórja szét a 3-5 korong formájú magját a növény.
Hihetetlen ez a túlélõ viselkedés, ha nincs szél, amúgy is szárnyatlan magokról van szó, elég a babhüvely robbanás szerû szétválása, és repül a mag több méterre.
Itt hívom fel a figyelmet, akinek sövény, sorban van ültetve a bokor, akkor jobb most leszedni a hüvelyeket, mert szanaszét dobja magát, és ott is kikel, ahol nem kellene.
Érdekes ez a viselkedés, talán a 10-15 fokos napsütés (gyors hõtágolás) okozza ezt a csattanást. Apropó; a "csattanó maszlag" jutott eszembe, de ez nem az. Link
Saját képeim a magokról:
Link
A kertben csüngõ csattanók :
Link

( lehet hogy a bioszférába illene a beírásom, akkor tegyétek át.Köszi)

Ó akkor nagyon szerencsések vagytok. Itt még a szántás sem volt meg az tavalyi szárazság miatt. A jövõ héten jön a traktoros megnézni mi legyen.. A fóliasátrat már áthúztuk mert a téli jeles hó egy-egy helyen beszakította. Aztán jön a magok ottani elültetése, hogy legyen idén is palánta bõven.(paprika, paradicsom, karalábé stb..)


Bebe, ez volt az elsõ tél ahol érte õket -20fok alatti hideg. Remélhetõleg megúszták épségben, takarással próbáltuk óvni õket. Nagyobb károkat ránézésre nem láttam..

Hogy teleltek a magnóliák?

Háztáji. Mamám vetette. Nem hittem volna, hogy megmarad...A fokhagyma is gyönyörû. Egyedül a gyökér fagyhatott ki.

Nagyüzemi vetésû borsó vagy háztáji nálad?

Sziasztok.
Itt az õsszel vetett borsó szépen keleget. Januári enyhe idõben még 1-2 cm-esek voltak, most már 3-4 cm-esek. Jót tett neki a vastag hótakaró.

Hello Kertész. Köszi.
És folyamatosan jönnek az újabb és újabb jukka nemesítések, de már egyre nehezebben tudnak "egyedi" változatokat létrehozni.
Most ezekre fáj a fogam, de nagyon. (Magyarországon ezek beszerezhetetlenek. Ha valamilyen "közvetítés" nem jön létre, akkor sajnos azok is maradnak):

Yucca recurvifolia margaritaville Link
Yucca recurvifolia banana split Link
Yucca gloriosa bright star Link
Yucca gloriosa tiny star Link
Yucca filamentosa color guard Link

Viszont ezeknél a fajtáknál, csak a vegetatív szaporítás jöhet szóba.

A múltkori "akciód" után megkértelek rá, hogy hanyagoljál.
Amint feltûnt, nem reagálok az írásaidra, ezután sem fogok, úgyhogy legyél szíves Te sem reagálni az enyéimre.
Köszönöm!

De szép kis Yucca gyûjteményed van. Nekem sajnos csak az alapfaj van a kertemben. Egyébként a Yucca filamentosa még a legrosszabb városi körülmények (szennyezett levegõ, szárazság, rossz talaj, stb.) között is megél, ezért utak közötti zöldszigetekbe is telepítik.

2009 januárjában nem volt ott olyan borzasztó hideg: Link (persze a nagykanizsai fagyzug hidegebbet mért de ugye ott nem az a jellemzõ)
Utána viszont szárazság nem volt nyugaton, zöldülhetett szépen a gabona.
OMSZ összefoglaló az elsõ 3 hónap csapadékáról(2009):
Január
A csapadék jelentõs része a hónap második felében hullott. 21-én, 27-én és 28-án a napi országos csapadékösszeg 10 mm felettinek adódott. 27-én a napi maximális csapadékösszeg rekordja is megdõlt, Vasváron 63,4 mm csapadékot mértünk. Az idõszak végén a csapadék fõként a Dunántúlon, havazásból származott. A hónapban elõfordult komolyabb ónos esõ, amely az utakon keletkezõ jégpáncél révén a közlekedést hátráltatta, míg a tapadó hó Zala és Vas megye áramszolgáltatásában okozott jelentõs károkat.

Február
A legnagyobb országos napi csapadékösszeg 8-án volt jellemzõ. Ezen és az ezt követõ napon Zirc térségében 32-36 mm csapadék hullott hó formájában, amibõl 15-19 cm hóréteg alakult ki. A lehullott hó áramellátási zavarokat okozott a térségben.

Március
Országos átlagban 10 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg két napon jelentkezett, 5-én és 29-én. Ekkor elsõsorban az ország nyugati részén regisztráltak helyenként a 30 mm-t is meghaladó értékeket. Kiugró csapadékmennyiség volt jellemzõ 9-én is, ekkor Mátraszentlászlón megdõlt a napi csapadékmennyiség rekordja, 36,5 mm csapadék hullott, emellett tekintélyes havazás volt a Kékestetõn: míg 9-én csak hófoltot figyeltek meg, 10-én már 30 cm-es hóvastagságot mértek.

Az õszi hónapokban ott esett a legtöbb esõ Link , jobban bírta. A helyi specialitásokat nem érdemes kivetíteni, és ebbõl téves következtetéseket levonni.
A hideggel kapcsolatban csak annyi, senki nem írta hogy kipusztít minden fajta kártevõt az utolsó szálig! Bár tudom te képes vagy "bebizonyítani", hogy az invazív déli fajoknak még használ is a kemény február..

Békés megyében még nem látni zöld színt a búzaföldeken. Decemberben keltek ki, majd januárban kaptak -15-ös száraz fagyot, utána 25-40 cm hótakarót.

Én is köszi. Nem én szkenneltem be, a profila.hu oldalon találtam.
Ez a tolcsvai fotó -lehet, mellélövök- szerintem az 1920-as évek környékén készülhetett.

Hello. Ezt te szkennelted be?
Igen ez az. A yucca gloriosa is ugyanígy néz ki, de annak jóval rövidebbek a levelei.
Kiváncsi lennék, ha még meglenne ez a példány, most hogy nézne ki... A yucca recurvifolia 2 méternél magasabbra nem igen tud megnõni, hanem elkezd bedõlni a föld felé és a törzsön hozni egy csomó hajtást. Baromi szép egy több évtizedes (10-20) yucca recurvifolia "dzsumbuj".
Köszi a képet.

Az alábbi kép bal alsó sarkában egy y.recurvifolia van, igaz? Link

Egy kis összehasonlítósdi. Bársonyvirágok. Felül az általam szedett(sárga), alul pedig a boltban vásárolt(krémszínû) magok. Mindkét tálba 100/100 darabos vetéssel. Nem kell ecsetelnem, hogy végülis megéri egyszer kiadni azt 200 forintot.
Link