Hó- és zivatarlesen

És Jóska adataihoz még annyit, hogy az augusztus viszont kifejezetten hûvösre sikeredett. (18,9 °C, legalább is az utóbbi 10 év augusztusaihoz viszonyítva).

A Kalifoniai ismerõsöm George, (néha szokott írni az észlelési naplóba), a Kaliforniai-félsziget legdélibb csücskén lakik, írja sms-ben hogy "300mm esõ esett az elmúlt 24órában, tegnap este 120km/h feletti széllökések voltak, árvíz van, a bejárati ajtó elõtt deszkák, homokzsákok hogy ne menjen be a víz, ítéletidõ van"
Egy mûhold onnan: Link

Pont teliba kapja õket a John hurrikán..

Floo: kéne Neked egy ilyen Link masina, hogy ne unatkozz :-)

Nálam csak fél fokkal volt melegebb a nyári középhõmérséklet az átlagnál, ám az elmúlt négy nyár közül a leghûvösebb lett (2003:22,3°C, 2004:20°C, 2005:20,2°C, 2006:19,9°C, éghajlati átlag 19,4°C).
Az elsõ nyolc hónap összeségében csak egy tizeddel magasabb az elsõ nyolc havi éghajlati átlagnál, ami valószínûsíti az elmúlt három év 9,8-9,9°C-os évi középhõmérsékleteinél alacsonyabb értéket, közelítheti a 9,5°C-os éghajlati átlagomat.
Az adataim megtalálhatóak a honlapomon.

PL szerint 25 nap az átlagnál sokkal melegebb volt a nyáron,
21 nap sokkal hidegebb,az ezévi nyári átlag viszont csak fél fokkal volt kevesebb mint az átlag...

Meg hát szó mi szó,nem lesz túl mozgalmas az idõjárásunk.Iskolaidõ is van,meg õsz is,eléggé kihalt lesz a fórum.

A lesenrõl :-)

Nanovich, miért? Lehet még beszélni a kötõjelrõl, az és szócskáról, meg a lesésrõl is. :-)

Na most lesz jó "forgalmas" a fórum. Hó még, zivatar már...

Jól emlékszel Dávid. Jahòaci-stít, 2229.6 m.
A legtartósabb "átnyaraló" hófoltok és kiterjedtebb firnek a Jávor-völgy Suchy hreben- Jég-csúcs-Siroki-torony-Jávor-csúcs által alkotott katlanában, és a Svitova-völgy zárlatában találhatóak.

Gratulálok Leifur. Kíváncsian várom a képeket.
Nekem sajnos még nem volt szerencsém nyári havazást átélni a Tátrában. 2003 júliusában "álltam" hozzá a legközelebb: akkor Zsgyárból szakadó esõben indulva a Zöld-tóhoz indultunk, s útközben gyorsan csökkent a hõmérséklet. A Zöld-tavi menedékház elõtti morénás fennsíkon 4-5 fokot mért az esõkabátomból résnyire kilógatott digi hõmérõm érzékelõje. Izgalmas volt, hogy átmegyünk-e hóba (meg hogy hazajutunk-e aznap.. ), de azért az Elülsõ-Rézaknák-völgye és a Kopa-hágó "csak" 1600-1700m-en fekszenek.. Felettünk, a Fehér-Tavi-csúcson (2200m körül azt hiszem) ellenben fehér sipka volt reggelre..

Szabóka, volt pl. Koprova-nyereg; Csorba-t.-Oszterva-Batizfalvi-t.-Tarajka; Rovátka környéke, a galériában majd igyekszem feliratozni.

Usrin, igen több helyen láttunk "nyarat túlélõ havat" is az augusztusi "újhó" érkezte elõtt, de ezek csak a szokásos fehér foltok voltak pl. a Rovátka és a Rabló-ház közötti katlanban, a Lomnic fala alatt, a Sátán falában, stb. Augusztus utolsó hetét megelõzõen lehetett egy rövidebb melegebb periódus, amely elégséges volt a kiterjedtebb túlélõ hó felszámolásához. Az északi völgyekben persze lehetett más a helyzet, mi elsõsorban a déli részre koncentráltunk. Tendenciáról azért nem könnyû beszélni, 2004 és 2005 során talán tényleg több túlélõ hó maradt meg augusztus végére, 2003-ban viszont alig, idén talán átlagosan.

Végre már nem konvertálódnak a márc 31.-i viharképek. ( az augusztus 22-i vihar kapcsán írtam róluk ):

Link

Szia Ogmet! Kaptál tõlem egy meghívót a youtube-ra! Ott vannak a legjobb viharfelvételek! Nem bánod meg ha beregisztrálsz! Néhány saját idei felvételem is rajta van a youtube-on!

Leifur: a nyarat "túlélõ" havat láttatok-e valahol? Kíváncsi vagyok, hogy a meleg július után is folytatódik-e a tendencia, amirõl többen írtak már itt (miszerint az utóbbi években a szokásosnál több hó maradt meg nyáron)...

Áá, Leifur, szenzációs, kicsit irigykedem is :-) Milyen túrákat tettetek meg?

Üdv. mindenkinek, most értünk vissza a Tátrából, klassz volt, mint mindig, volt augusztusi hóesés ill. hózáporok, fehér csúcsok, 2000 m felett megmaradó hóval, majd lesz sok kép, de itt van rögtön kettõ havas
Link
Link

Snowhunter: Sajnos pont ezek az adatok nem szerepelnek az Ursin által belinkelt táblázatban (ott mm-ben van megadva). Pedig szívesen összehasonlítanám õket. Azért köszi!

Pont errõl van szó Szabóka, mert a kilengések nélkül honnan tudnánk, hogy mi az átlag, mely értékek képviselik, ha önkényes kihúzgálások vannak, pláne egy ilyen szeszélyes elem vizsgálatakor, mint a hóviszonyok alakulása minálunk.

Hadd mentegessem kicsit a statisztikákat, mert elég az átlag mellé szórást is számolni, és akkor mindjárt kiütközik, mennyire térnek el az adatok az átlagostól.

Póni: A dny-i országrész, konkrétan a Zalai-dombság statisztikák ide vagy oda, a hegvidékeket leszámítva az egyik leghavasabb területe országunknak, alant jól bemutatott okokból (téli med.ciklonok).
Az más kérdés, hogy éghajlati okokból ott máshogy alakulnak a hóviszonyok, az átlagban kevesebb leesett hó ugye tovább marad meg itt ÉK-en.

Egyébként íme egy másik északkeleti, igaz sajna csak 14 éves adatsor (1992-2006) átlaga, a nálam telente leesett hó átlaga és a maximális hóréteg: 61 ill. 60cm.
Az éghajalti idõsorok szerepe egyébként pont az, hogy az adott éghajlat kilengéseit magába foglalja, pl. a Kárpát-medence igen szeszélyes hóviszonyait, kár lenne a maximális , avagy a minimáélis értékeket kivenni belõlük, pl. Mályi 14 telének 61cm-es átlagának alakulása (1992-1993-tól 2005-2006-ig):

34/51/24/111/39/18/119/100/30/34/116/56/52/82 cm.

Ha kiveszem a két legjobban kilógó maximális értéket, akkor 52cm, ha a két minimálisat, akkor 68cm az átlag, van értelme ezeknek ?

Kicsit elszámoltam magam :-)
(122+5×10)/6= 29 cm; ami nem bõven több 30-nál, de a mondandóm lényegén nem változtat.

Na irtam egy kb. 200 soros esszét,de kitörlödött mert nem küldte el,viszamenõleg meg elveszett,a lényeg hogy nincs eröm ujrairni...

Usrin: Az összehasonlítást én is elsõsorban ide, ÉK-re értette, ahonnan az egyetlen reprezentatív adat amit belinkeltél (hótakarós napok száma / átlagos max. hóvastagság / maximális hóvastagság):

Rudabánya: 55 nap/21 cm/64cm
Nagykanizsa: 42 nap/ 32 cm/ 122cm

De szerintem ez köztudott. Nem is ez a lényeg, hanem hogy az általános emberi emlékezet mit vesz figyelembe.
Lehet, hogy jobban számít, hogy hány napig látunk fehérséget, mint hogy adott idõben épp mennyi hó esett. Mert hába mértek Nagykanizsán már 122cm havat, de azt a helyiek egy rendívüli helyzetnek fogják fel, mely alapján nem mondhatják, hogy itt mindig ilyen nagy hó van.

És persze a statisztikák ott is csalnak, hogy egy ilyen 122cm-es hó pl. igencsak fel tudja húzni az átlagot! Egy évben leesik ilyen nagy hó, utána 5 éven keresztül mindössze 10cm a maximális hóvastagság, az átlag még mindig bõven 30cm felett maradt.

Na, csak még 1 megjegyzés az "alacsonyabb tengerszint feletti magasságról": a budapest-lõrinci állomás 139 méteren, a kanizsai 141 méteren van. Kétlem, hogy ez a 2 méter különbség komoly éghajlati eltérést okozna.

András: Sok sikert, he-he !
Bizony-bizony, a mai írás a tegnapihoz képest Makó kontra Jeruzsálem.

Amúgy, ha olyan gyakran vetnek hullámot a nyugatról jövõ frontok, akkor mi is van azokkal az "egész Európán megtorpanás nélkül átrobogó" frontokkal? Csak nem felfedezted, hogy régen sem robogtak itt át azok olyan simán?

Floo: a mostani meglátásaid már közel állnak a valósághoz, csak tegnap még egész mást írtál: nevezetesen, hogy nálatok csak 8-10 évente esett nagy hó. Most meg elkezdted emlegetni a mediterrán ciklonokat és visszakanyarodó frontokat, amikbõl nálatok sokkal több hó esik, mint máshol az országban. Ez mindig is így volt, erre próbáltalak rávezetni már tegnap is... A térképeket egyébként pont azért tettem be, hogy lásd: ez a DNy-i hótöbblet NEM a kanizsai állomás sajátossága, Zalaegerszegen (vagy a táblázatban Barcson) ugyanúgy megvan.

"A statisztikákat nagyon nem szeretem,mert pl. tegnap itt 21-22 fok volt,mig Budapesten 17,tegnapra virradóan itt volt 7-8 fok,Budapesten 13... Az átlag ugyanannyi,mégis itt jóval melegebb volt..."
Már megbocsáss, de ezek szerint csak napközben volt melegebb... Lehet, hogy ez neked személy szerint fontosabb, mint az éjszakai T, de ha az éghajlatot jellemezni akarjuk, abba minden napszak egyformán beletartozik!

Usrin!

Mikor a nyugati irányitás volt a fö ciklontevékenység,itt nagyon gyakori volt és ez okozta a cspadéktöbbletet,hogy a nyugatról érkezö front kialakitott itt egy másodlagos ciklont,ami ugy alakult ki hogy a front hullámot vetett,északon a hideg elõresietett és az Alpok keleti oldalán lejött,mig DNY felõl az Alpok védelmében felkanyarodó ága itt ütközött egy másodlagos ciklont generálva,ami sokkal több csapadékot adott,mint pl. Budapesten a direkt ága a frontnak...
Itt esett 20 centi,mig Budapesten 5 centi...
Ez a csapadéktöbblet gyakran itt hóban esett le...
Nagykanizsán 32 centi,Budapesten 20 centi az átlagos hóvastagság...
Nagykanizsán 42 ,Budapesten 38 a hótakarós napok száma, vagyis közel 1,5-szer annyi hó csak 4 nappal birta tovább,mint Budapesten...
Ahol ráadásul nem tudom hol mérték,de be van épitve házakkal,alacsonyabb tengerszint feleti magasságban van ,a mediterrán ciklonok kevesebb csapadékot szállitanak,nyugati irányitáskor végig bömböl a szél(mint tegnap),és ezek ellenére csak 4 nappal tér el a hótakarós napok száma...
Föleg hogy a nagykanizsai álomás meg elég durva fagyzugban van,és a téli éjszakai lehülés nagyon hátrányosan érinti ezt a dolgot,hisz mire felengedne az éjszakai kemény fagy,már megint este van és sokat nem tud olvadni...
Hiába nem reprezentativ helyen van...
Ráadásul ha volt néhány mediterrán ciklon egy-egy télen, amiböl ebben a térségben esett 20 centi hó,mig máshol semmi,rájött egy szibériai anticiklon 2 hétig,és a hó nem birt elolvadni,mig máshol hó sem nagyon volt...
A statisztikákat nagyon nem szeretem,mert pl. tegnap itt 21-22 fok volt,mig Budapesten 17,tegnapra virradóan itt volt 7-8 fok,Budapesten 13...
Az átlag ugyanannyi,mégis itt jóval melegebb volt...

Na akkor ezt most szépen mindenki olvassa el:
Link

Annyiban pontosítok András, hogy eme kijelölt terület legyen sík, amit hegyes területen nehéz találni, Póninak pl. meg kell találni a napos domboldal és a védett oldal köztes területét, pl. a ház körüli napsütötte sík (és hõbefolyástól mentes) körzetet.

Pontosítok: délnyugaton a legtöbb a hótakarós nap, leszámítva persze a középhegységeket ill. az ország legészakkeletibb csücskét (Sz-Sz-B. megye határ menti része)...

Rudolfking: a hótakarót lehetõleg sík, és mindenképpen nyílt, napsütésnek kitett helyen kell nézni. (A met. állomások mûszerkertje eleve ilyen, másként a csapimérõ helye sem lenne szabályos.)

Póni: ha a belinkelt adatsoraimat ill. térképeimet megnézed, láthatod, hogy a hótakarós napok száma is délnyugaton a legtöbb. Igaz, hogy átlagban kb. 1°C-kal enyhébbek ott a telek, mint az ország közepén - de a csapadékmennyiségben jóval nagyobb a különbség, így még a kissé gyorsabb olvadással együtt is ott van a leghosszabban tartó és legvastagabb hótakaró.

Én abszolót nem vagyok szakértõ, de szerintem elvileg nem lehetne semmerre sem nézni, hanem az észlelési hely rögzített pontjában kéne megnézni (mittomén mondjuk a kertet , de ez határeset-helyszínen, vagy épp nagyon beépített területen eléggé nehézkes. Meg ha süt a nap, és a napos részeken elkezd a hó olvadni-foltosodni, de árnyékban könnyedén megvan a 8-10 cm februárban, akkor is hótakarós? Én meg szoktam adni, lehet hogy helytelenül.

Még egy kérdésem lenn:
Mi számít hótakarós napnak?
Mert a hótakaró erõsen függ a domborzattól. Most a déli vagy az északi domboldalt nézzem? A mi házunk rendszerint pont a határon áll. Sokszor ha délre nézek, ahol a hegy még beárnyékol, minden fehér, míg észak felé allig látni hófoltot.

Lehet, hogy azon is van a félreértés, hogy DNy-on több hó esik, viszont az enyhébb éghajlat miatt a hótakarós napok száma kevesebb, mint mondjuk i ÉK-en, de még mindig több, mint Budapesten vagy az Alföld nagy részén.

Meg is szoktam jegyezni, hogy minek esik ott annyi hó, mikor úgyis gyorsan elolvad, mi meg sokszor február közepén is a decemberi havat nézhetjük.

Usrin: Utóbbi írásodba említetteket már számtalanszor leírtam én is, ám idõrõl-idõre újra elõjön Floo a szakmai megítélését rontó hibás dolgaival, még jó, hogy szeretjük és elnézzük neki, he-he !

Egyébként nagyon nem értem, hogy nem jutott eszedbe soha utánanézni, milyen volt az éghajlat azokban az évtizedekben, amikre te nem emlékezhetsz, mibõl gondoltad, hogy egy néhány éves idõszak (a gyerekkorod) ezt tökéletesen leképezi. Ha egy kicsit elmélyednél régebbi adatokban, egész más eredményre jutnál, mint eddig a két kiragadott, 10 évnél is rövidebb szakasz összevetésével...

Floo: valószínûleg 1901-1960-as átlagok lehetnek, Magyarország éghajlati atlaszának I. kiadása alapján. Hozzáteszem, hogy a pár éve megjelent II. kiadásban az 1961-1990 közötti adatokból egészen hasonló a kép. Ha pedig belenézel bármelyik Mo. éghajlatáról szóló könyvbe (ha ennyire érdekel a téma, már rég ideje lett volna...), mindenütt azt olvashatod, hogy a legtöbb hó délnyugaton esik a páradús földközi-tengeri eredetû légtömegeknek (azaz a mediciklonoknak) köszönhetõen... Hadd mutassak még be néhány 1930-1966 közötti sokéves átlagot, érdemes megnézned: Link