Bioszféra

Jelentem alássan, megérkezett a faluba az elsõ fecske

Az állatok nem ismerik a klikkeres kondicionálást, ez a modern ember elmélete
És ez így van jól

Mivel én tartom a háziállatot, nekem kell felelnem azért, hogy ne tegyen kárt a tõle védtelen vadállatokban. Ennek a legjobb módja, ha nem engedem ki a lakásból, de sokaknak nem ez a felfogásuk a macskatartásról... Ha már kiengedem, akkor megteszek mindent azért, hogy ne jusson hozzá a madarakhoz, pl. a kertben sok sûrû, tüskés bozótot ültetek azokra a helyekre, ahol a madarak fészkelni szeretnek. Ha nincs erre elég nagy kertem, akkor csengõt teszek a macs nyakába. Pár nap alatt megszokja, nyilvánvalóan addig nem engedem ki, s egy kis idõ után õ maga észre se fogja venni*, hogy csilingel, de a kiszemelt zsákmányok igen.

*Ez pont olyan dolog, mint minden állandó zaj, aki panelban él, nem ébred fel a lift hangjára, a szomszéd WC hangjára, stb., de aki sose aludt panelban, az nem fog tudni pár napig. Ha valaki toronyóra mellett lakik, ami negyedóránként kongat, pár nap után meg se fogja hallani. Ha valaki befújja magát parfümmel, pár perc után úgy fogja érezni, hogy nincs is rajta illat.
Egyszerûen az állandó zajoktól, szagoktól, érzésektõl az érzékszervek "elfásulnak" és nem adnak ingert az agynak. Hanem mondjuk akkor adnak, ha nincs meg a megszokott hatás - pl. ha nem üt negyedóránként a toronyóra, akkor felébred, aki elõtte éveken át hallotta álmában.
Nemcsak emberekkel, hanem állatokkal is így van, bármire lehet õket kondicionálni, talán olvastál, hallottál pl. a klikkeres kondicionálásról.

Köszönet a válaszért De!
- A cica léte születése óta a csendes, óvatos ragadozóé.
- De igen, természetes ellensége õ is a madaraknak, és ez a tény.
- Új-Zélandon a természetes állapotot az ember (mint mindig) ostobasága zavarta meg.
- Igen, a mókus, a nyest, a görény és még oly sokan fenyegetik a fészkelést, de bízzuk rájuk, ki az ügyesebb.

Nem szalad sehova. Persze nem egy hat éves cicát kell meglepni vele, hanem kiskorától hozzászoktatni. Semmi baja nem lesz tõle... Én mondom, mint állatvédõ és macskatartó.
Azért a macska háziállatként nem TERMÉSZETES ellensége a közelünkben fészkelõ madaraknak, azok nem tudtak évszázerzedek-milliók alatt kifejleszteni evolúciós stratégiákat a macska ellen.
Új-Zélandon a macskáknak és a patkányoknak sikerült néhány endemikus madárfajt a kipusztulásba sodorniuk.
Az édes kis mókuska a természetes ellensége a fészkelõ madaraknak, meg a nyest, görény és társai.

Bocsánat, hogy közbeszólok, de a cica a nyakába akasztott csengõtõl világgá szalad.A madarak békében lesznek ideig-óráig, de õ soha nem talál nyugalomra és otthonra.
Én, mint aktív állatvédõ azt mondom, hogy néhány dolgot bízzunk a természetre

A házunk elõtti gesztenyefán 2 nap alatt a zárt rügybõl látványosan növekvõ bimbós rügy lett. :-)

Virágzó héricset találtál?

Ezt a videót Lordunknak ajánlom szeretettel:
Link
avagy, minként legyünk öngyilkosok, ha madárnak születünk.
(A lényeg: egy madárka csípkedve támad egy macskát, aki egy darabig le se tojja, de a sokadik támadás után persze elkapja a madarat. Félreértés ne essék, nem a macskának drukkoltam, és ez a madár valszeg a gyerekei közelébõl akarta elzavarni a macsekot, s ez lett a veszte, de ez benne volt a pakliban. A feleõs macskatartás része, hogy már ha egyáltalán kiengedem, akkor minimum csengõt teszek a nyakába a madarak érdekében.)

Csúcsképeket hoztatok ma, kegyetlen jók, le a kalappal!

Köszönöm, srácok! Ha nem lett volna nyakig érõ sár, mentem volna tovább...

Szia, köszi!
Igen, tudom, hogy darvak, azért is különítettem el az utolsó képet a többitõl.

Noli! Remek sorozat!

Óóó, de szépek!

Persze a többieké is.

Nagyon szép képeket fotóztál!
/Õsi szokás szerint/
Az én kedvencem a rozsdás, nálunk már a lány rendezgeti fészkét. - a terasz felett.

Fiúk-lányok, csodásak a képeitek, a kedvencem Kimi levelije :-))

Tihanyban voltam ma délelõtt, a félsziget felét jártam be, igen nagy sár volt. Amúgy is iszonyúan vizes minden, a Külsõ-tóban rengeteg a víz, meg se tudtam kerülni, amerre szoktam, kénytelen voltam hosszabb úton körbemenni, mert a tó vize ellepte mélyen az egész utat a nyugati oldalon (tavaly májusban olyan 7-8 méterre volt a széle a tótól, most olyan 15 méterrel túlment a tó az út túléfelére a szántóföldre...). Hihetetlen mennyiségû kócsag volt benn a nádasban, pár szürke gémet is láttam, meg vetési ludakat legelni, meg hallottam a tücsökmadarakat is énekelgetni (még csak kicsit, de már kezdi - tavaly április közepén voltam, akkor már nagyon erõsen fújta), persze rengeteg cinke, pintyfélék, seregélyek, varjak, ölyvek, stb. A rovarvilág ébredésérõl a méhfélék tájékoztattak, találkoztam mandulán legelõ szépséges kék fadongóval is, de már a kis Andrena-k is egyre többen vannak, sok posz, meg persze háziméhek. Más rovarral ne futottam össze, de hát lomb, virág még alig. A gejzírmezõ felé már nem mentem el, mert iszonyat sár volt, nem vagyok benne biztos, hogy fel tudtam volna mászni a meredeken visszacsúszás nélkül. Ja igen, és az ürgék nagyon nyüzsögtek, vedlenek ezerrel, csúnya foltos a kabátkájuk, de volt egy, aki egészen a villanypásztor (a szürkemarhákkal társbérlõk) mellett lesett s kb 1 méterrõl hagyta magát fényképezni.
Képek: Link

Hihetetlen, de a környéken egyetlen megjelölt lelõhelyen nem találtam leánykökörcsint.
Ma elmentem a csákvári Haraszt-hegyre, ahol bejártam, több száz négyzetmétert és össz-vissz kettõ, elnyílt lyánykát talátam.
Helyette volt tavaszi hérics: Link

Link Elõmerészkedett.

Köszi, akkor nem talált részemrõl.

Szia! Az utolsó képeden darvak vannak... lehet tudod, nem azé mondom, csak ha valaki nem tudná...azok nem gólyák ám...! Jó képek!
Üdv.

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), hím, viszonylag öreg madár...

Rozsdafarkú (fiú).

Lesben...

Õ kicsoda?
Link
Zöldike valószínûleg, de fiú vagy lány?

Egy Csukesz: Link

Messzirõ, telével, kézbõl.
Vétel...: Link

:-)))

Haláli képeket hoztok, jó látni, ahogy ébred a természet, illetve hogy profi módon meg is örökítitek azt

Elég volt észrevenni a zöldben a zöldet...
Link

Link

Sziaszok,
Én is dokumentáltam, hogy (nálam) a kertben hogyan teszi a dolgát a tavasz:
Link tulipánfa
Link babarózsa és õrzõje
Link az aranyesõ teljes pompájában a háttérben

Kedvenc madaram!

Link Link Link Link
+:Link

Link Rendes kucsma még nincs.

Ide is ideértek:Link
Leskelõdõ:Link
Nózi:Link

Link
:-(((

"Apa kezdõdik!" - Link
Link
Floonak: Link Kisvárosi-belvárosi cseresznye Nógrádból.
Zümi: Link Link Távozó zümi: Link
Link

Az egyik anya fellazult a tetején. Tessék meghúzni!

Márciusvégi virágdömping: Link - gyönyörûek!

Hát ez az. Napról-napra változik a természet, szinte óráról-órára. Tegnap az ablak elõtti barackfán figyeltem Oroszlányon. Reggel még semmi, délután már egy tucat kinyílott virág volt rajta.

Egy holyvácska még tegnapról:Link
Link
Bimbózó gesztenye ma (tegnap még nem lógtak ki a rügybõl): Link

Elnézést, de ez nagy marhaság...
A tünékenysége az, amibõl a neve ered. Az, hogy képes volt "varázslat útján" ide-oda menni, hol itt, hol ott feltûnni, változni, akár saját alakját is változtatni, másokat átváltoztatni. Semmi köze a tavaszhoz.

Gyálaréten már láttam egy gólyapárt, rendezgették a fészket

Ezt nem tudtam, de akkor tudatlanul is eltaláltam a képek címét: "Tavaszhozóország"

Link Link Link Tavaszi kerti tintagombák.

Tündér = Tûn-Dér szavunk jelentése tavaszt hozó. Hátha valaki nem ismeri. Itt 2-3 nap és a kajszi kivirul.

Elképesztõen gyönyörûek, gratula!

Igazad van, ezek lesznek a problémák. Általában auto-módban fényképezek, néha be is sül a kép.
De gyakran se türelmem, se idõm nincs kísérletezgetni rajta. A régi canonomat (nyugodjék békében) jól kiismertem, ott manuálisan állítottam be az egész közeli képeknél, itt viszont nincs lehetõség erre..

Azt "tanultam" (kicsit "késõn", nem vált rutinná), hogy a mélységélességet (az élesség tartományát) növeli a kisebb blende (rekesznyílás mérete), amit a fénybejutás érdekében a nagyobb záridõ kompenzál, ehhez viszont mozdulatlannak kell maradni. Közeli felvételnél ennek nagyobb a jelentõsége. És valóban, sokszor láttam botanászokat állványról fényképezni. Persze, ezekhez a beállításokhoz manuális módra kell állítani a gépet. A blende számértékeivel vigyázz, mert a reciprok miatt fordítottan arányos a valódi értékével. Pl a 2,8-es blende értéke 1/(2, ; a 4-esé 1/4.
Ami engem illet, mióta megvan a digitális 3 Mpixeles Fujifilm , ezeket ritkán használom, állványom meg sose volt. Manuális módban az én gépemen csak az egyik adatot lehet beállítani, a másikat a gép az érzékelt fényerõ "ismeretében" hozzáigazítja.
Nálam akkor életlen a kép, ha
-túl közelrõl fényképezek
-sötét van a fókuszáláshoz,
-nincs olyan sötét, de rázoomoltam a célra, ezért kevesli a fényt,
-erõs zoomnál csökken a mélységélesség,
-sok kicsi, sûrûn elhelyezkedõ objektum között bújik meg a téma (gyep, dzsumbuj, lombok, távoli csoportkép).

Hari nekem is csinál ilyet az "öreg" F828, autofókusznál olykor halkan kerreg és homályos lesz a kép. Nem javaslom egy drágább géppel ilyet megtenni, de én bizony jó parasztosan az asztalra puhintottam kb. tíz centirõl csak úgy csattant (egyszer már végleg lemondtam róla 2008-ban, mérgemben szétszedtem és akkor "táltosodott" meg) láss csudát - helyrezökkent. Természetesen ettõl tönkre is mehetett volna, de elég strapabíró, említettem hogy a masina két korábbi, méteres magasságból (az egyik tetragnatha fotónál nyakatekert helyzetbõl) betonra ejtést (szerencsémre mindkétszer a fémvázra zuttyant és átfordulva a rugalmas napellenzõ tört el ami sokat tompított, ezzel megvédte az optikát) átvészelt látszólag sértetlenül, meglehet hogy akkor keletkezett valami kis repedés amitõl néha beszorul. Nem lehet hasonló ok Nálad?