Időjárási visszatekintő

Szintén az 3. hõségnapját jegyezhettem fel tegnap az évnek, és végre volt ereje is 32,8 fokig emelkedett a hõmérséklet. Ma már esélytelen, élénk északnyugati szél fúj, így itt a hûvösebb léghullám talajon. Egy darabig ismét vége a nyárnak, remélem nem sokáig.
Igaz délután lesz egy behullámzása a frontnak, azért kis eséllyel még megközelíthetjük a 30 fokot.

Magyarországon könnyen lehet, hogy épp 1815/16 jött ki hidegebbre (bár az adatok szerint korántsem extrémre), európai és világviszonylatban viszont tudtommal 1816/17-rõl sorakoznak a szélsõségekre utaló feljegyzések, bár persze jó lenne alaposabban utánanézni.

Igaz, úgy tûnik, ilyen távon semmi sem biztos... pl. Snowhunternél Buda, 1816-01: +0,9°C.

Fordítva: az 1815/16-os volt hideg, az 1816/17-es pedig enyhébb.

Buda:
1815-12: -3,2°C
1816-01: 0,0°C
1816-02: -1,5°C
TÉL: -1,6°C

1816-12: -2,8°C
1817-01: +0,2°C
1817-02: +3,8°C
TÉL: +0,4°C

Az 1816-os nyár a 11. leghidegebb volt 1780 óta -2,0°C-os anomáliával az 1981-2010-es átlaghoz képest: Link

Pont ez fordult meg az én fejemben is. Pl. egy ilyen nyomási mezõben: Link nem kell különösebben kimélyülnie a mediterrán ciklonnak a 975-980 hPa eléréséhez. Persze az Európa-szerte ennyire alacsony nyomás eleve ritkaság, és még az is kell, hogy épp ilyen helyzetben érkezzen megfelelõ szögben egy hidegleszakadás a Földközi-tengerre... ez már önmagában megmagyarázhatja, miért csak egy ilyen eset volt 200 év alatt. Az extrém erõs hidegleszakadást azért sem tartom valószínûnek, mert a hátoldali hideg térhódításáról nem szólnak a krónikák. Ha a hidegleszakadás ereje tette volna brutálissá a ciklont, akkor legalább pár napig itt, vagy a közelünkben vendégeskedtek volna a -20, -30 fokok... de ilyesmit nem jegyeztek fel, inkább 1999 februárjára emlékeztettek az események (akkor is a rengeteg hó és a szél okozta a gondokat, miközben igazán komoly hideg nem volt).

Szeke: nem véletlen, hogy 1816-ban nem télen, hanem tavasszal kezdett érzõdni a vulkánkitörés hatása, sokat számít az a pár hónap! Télen ugyanis a magasabb szélességeket érõ besugárzás eleve jelentéktelen tiszta légkör esetén is, a vulkáni aeroszolok ezt már nem tudják jobban lecsökkenteni. Tavasszal, a hosszabbodó nappalok és magasabb napállás érkeztével kezd csak számítani, hogy a Nap "le van árnyékolva".

A vasárnap délután eseményei:
Esõs délelõtt után délutánra átmenetileg felszakadozott a felhõzet, sütött egy keveset a Nap, majd hirtelen konvekció indult Ény-i irányban, de nem vettem komolyan, így kiindultunk horgászni.Kiérve már komoly zápor tevékenykedett a távolban, ez kb. 15 perc után megérkezve pár perces erõs záport adott.Ezután nem sokkal bedörrent, és elért a 2. zápor is, amibõl már 10-15 percig keményen szakadt, sõt inkább ömlött, sacc. 15 mm lejöhetett.Ezután körül-belül 20 perc pihi, majd Ény felé ismét durva felhõalapok jelentek meg, hamar lógni kezdtek a csapadéksávok és megállás nélkül dörgött.Hazaérve még széraz volt minden, ezután ért el egy közepes zivatar, viharos lökések, 10 perces erõs zápor, 9 mm esett, percenkénti dörgések mellett.
Nagy meglepetés volt.

Kis érdekesség: mindössze 0,5°C kellett volna a tavalyi rekordmaximumhoz, amit július 23-án mértem. Azt hiszem esélyes a nyár a megdöntésére.

Mezõtárkányban is a mai volt a legmelegebb eddig az idén, kerek 34°C-kal, 2,5°C-ot vert a június 4-i 31,5°C-ra. Nálam már 13 hõségnap volt, 5 májusban, 8 júniusban, zömmel 30-31 fok közötti értékekkel.

Ma született meg az elsõ igazán kánikulai hõságnap, 31,1°C-on tetõzött a hõfok.
Eddig három hõségnap volt a nyáron, ám azok épp 30°C körül sorjáztak (30,1°C 2X és egy 30,0°C).

Az 1816-os ciklon idején Budán mért légnyomás mértékegysége még párizsi láb és alegységei volt, a mérés bizonytalansága és a konvertálási (ami több hétig tartott nekem) "veszteség" miatt 980hPa körüli légnyomással számolj általánosságban.

Egyébként az európai nyomási elrendezõdés ismeretének hiányában csalóka tud lenni a kimélyülés szubjektív besorolása, hiszen egy nagy kiterjedésû erõs (akár 1000hPa alatti) alacsony-nyomású elrendezõdés közepette, vagy annak peremén összejöhet 980hPa körüli középponti légnyomás, a kimályülés brutális jellege nélkül is.
Példa erre csak a 2009/10-es télen kialakult erõs alacsony-nyomású mezõkben és azok peremén képzõdõ földközi-ciklonokban létrejött 980hPa körüli középponti nyomás (ami nem a kimélyülés extra jellege miatt jött létre).

De 1816 tavasza és a gigaciklon között idõben mindössze csupán 1 hónap van! Szerintem egy ilyen kimélyült mediterrán ciklon nem alakulhatott volna ki "normális" esetben. Egyértelmû összefüggést látok a kettõ között. Ugyanis ennyire kimélyült mediterrán ciklon az azóta eltelt 195 évben sem fordult elõ tudomásom szerint.

A kitörés idõpontját tekintve tényleg meglepõnek tûnik, de az anomália 1816 tavaszán kezdett kialakulni, és a telek közül az 1816/17-es lett igen kemény. Ahogy Snowhunter is írja az összefoglalójában, 1815/16 összeségében enyhe tél volt, amiben csak rövid epizód volt a "gigaciklon". Talán a hidegmagok extrém megerõsödéséhez az is kellett, hogy elõtte hûvös legyen a nyár, így õsszel eleve alacsonyabb értékrõl indulva hûlhettek a megfelelõ régiók.

Igen, nem találtam téli anomália térképet, jobb híján raktam be ezt, de ez is érzékelteti az anomáliat, amely a téli félévben valószínûleg a nyári értékek akár duplája is lehetett. (Ekkor a Tambora vulkáni pora már majdnem 10 hónapja a légkörben volt.)

A második linkeden 1816 nyarának(!) középhõmérsékleti anomáliája látható, ami a Tambora vulkán elõzõ évi kitörésének köszönhetõen lett ennyire negatív (ez volt a "nyár nélküli év", Észak-Amerika keleti partvidékén még a nyugat-európainál is nagyobb szélsõségekkel).

Az 1816-os januári mediterrán(?) ciklon Link kapcsán merült föl bennem, hogy vajon mi elõzhetett meg egy ilyen kimélyült ciklont. Feltételezésem szerint egy ma ismeretlen mértékû hidegbetörés a Földközi tenger nyugati(!) medencéje fölött. Link Ez a hidegbetörés feltehetõen már ciklont generálhatott valahol a Tirrén tengeren, Szardínia és az Olasz csizma között. Az sem zárható ki, hogy az 1816-os ciklon még délebbre, valahol Tunézia partjainál, esetleg keletebbre, Görögország és Szicília között alakult ki.

A ciklon feltehetõen már töltõdött, mire elérte hazánkat. Snowhunter szerint a ciklon közepe 975hPa-s értéknél is alacsonyabb légnyomással vonult el Erdély fölött. Figyelembe véve, hogy a ciklon minden bizonnyal töltõdött, miután belépett a Balkán félsziget fölé, az sem zárható ki, hogy a ciklon akár egy 960hPa-s ciklonközepi légnyomást is elérhetett, még a Földközi tenger fölött.

A tegnapi csapadék 6,7 mm lett, a június még csak 29,0 mm-nél jár.

Az éjjeli zápor még 0,6 mm-t.

Kicsit több volt a csapadék a tegnap este általam becsültnél, a Hellmann kerek 3 mm-t mért. Egy locsolást kiváltott.

A tegnap esti gyenge elektromos tevékenységgel járó csapadék hullás Komlóstetõn 4 mm csapadékot adott. Aranyat ér, jól jött.

Így érkezett az esti gyenge zápor-zivatartömb Mezõtárkány fölé:
Link
1-2 villám, halk moraj, 1-2 mm csapadék, de látványos volt. A növények hálásak ezért a mennyiségért is...

A ma esti gyenge zivatar 4 mm csapadékot hozott.

Aki még nem olvasta, finom összefoglaló a tavalyi évrõl, hmm de durva is volt:-)
Link

Szép, szép! Szerintem még sem a napi hidegrekordról, sem a fennsíki hideg napról nem kell lemondanunk júniusra, hátha egy hét múlva több szerencsénk lesz a jövõ-menõ felhõkkel.

Jut eszembe: a HF elõtt végül is megdõlt az eddigi szezoncsúcs? A hõtérképeken nem láttam 33 foknál melegebbet, pedig pár nappal elõtte még szinte biztosra vettük.

Köszi, szép jó öreg fagyos idõ, nyáron:-) Két évvel ezelõtt én is élvezhettem, igaz akkor "csak" 0,0 fok volt talajon:-) De tavaly augusztus végén is megvolt a -2,2 fok szóval izgalmas, a sok sivatag mellé:-)
Igen, az én esélylatolgatásom sem jött össze, miszerint nem volt rekord, de ez sem rossz. Több felhõ volt mint kellett volna, majd legközelebb. Most irány a rekord meleg, no ami nem lesz meg a héten:-) Igen messze leszünk tõle. Hisz csütörtökön 37,7 fokot kéne elérni ami lehetetlen vállalkozás most.

Jó reggelt!
Nekem jégkaparós volt.
Hoztam pár üdítõ, vagy ép kinek fogcsikorgató képet a Bükk-fennsíkról, a tevék, a fügék mellé.
Kizárólag azért mentem fel, hogy lássátok, ez is elõfordulhat, kialakulhat kishazánban.
Én is így szeretem.
A loggerrel is mértem -3,5 °C alatti értéket, nem csak a bemutató kedvérét kiragasztott hõmérõvel.
Sekélyköd most hajnalra nem alakult ki, szél abszolut nem volt, felhõk jöttek-mentek.
Link
Link
Link

Sajnos, vagy sem, a tegnap elõtti hozzászólásom csak részben jött be.
Link
A hideg nap még itt fent sem jött össze, és valószínûleg az OMSZ 1910-ben, Soporonban mért +4 °C-os minimum legje sem dõlt meg.

Odafent a leolvasást követõen azért leszûrhetjük, hogy 2011 júniusában eddig 4 fagyos nap volt.
A tavalyi általam mért -3 °C-os Tmin viszont ma reggelre megdõlt.
Logger adatok feltöltése a netre sajna csak ma este odlható meg, és a szokásos helyen elemezhetittek majd ti is a hõmérséklet menetét.
Link Töbör alja;
Link Töbör teteje;

De ha már ezt így mondod, javasolnám, hogy a Balatont széleit kellene gyepszõnyeggel beteríteni... Ott lesz egész évben elég nedvesség

Egyébként pedig végtelenül örülök, hogy ilyen változatos éghajlatú országban élek Van itt minden: a füge megterem, ugyanott még a gyep is zöld egész nyáron; ezzel szemben a keleti végeken a Maros-Körös közének egyes részein az egykori feketeföldeket az elsivatagosodás réme fenyegeti, s a teveexport pedig megindult a Dunántúl irányába A végtelenül kis tajgákról - aminek szép magyar neve is van: töbör - pedig még nem is beszéltem Magyarország, illetve idõjárási visszatekintõ, én így szeretlek!

"mert Magyarország klimatikus viszonyai mellett zöld gyep öntözés nélkül csak igen ritkán és kevés helyen lehetséges."

Az egyik ilyen hely Zala-Vas nyugati határa biztosan, az Õrség, ott gyakran egész nyáron zöld a fû a bõséges csapadék és az agyagtalaj miatt, ami jól tartja a nedvességet.
Meglepõ arrafelé járni július-augusztusban ban mondjuk egy Balaton északi parti kirándulás után.
Meteorosnak oda kellett volna születnie

Attól, hogy leírod még nem lesz zöld a gyep! Inkább öntözd meg, az általában hatásosabb szokott lenni!

A hétvégi hidegfront ide Mezõtárkányba 0,4 mm csapadékot hozott, június még nem éri el a 28 mm-t, rendesen porzik itt is minden, úgyhogy 1 db tevére én is igényt tartanék...

Köszi!

Már elindult

Csongrádban megyén belül is elég nagy különbségek vannak ebben a hónapban, északabbi részeken 80 mm fölötti területek is akadnak. Szeged mellett Sándorfalva bizonyos pontján még alig 7 mm esett, ennek is a java tegnap Link . Ugyanitt májusban 107 mm-nek örvendhettek Link

Követelem a dk-nek megszavazott tevék Közép-Dunántúlra telepítését. Havi csapadék eddig 17,1 mm, éves 93,1 mm. Csont száraz minden, a hétvégi hidegfront termése 0,5 mm.

Mélységes elnézéseteket szeretném kérni, amiért le mertem írni, hogy kiégett a fû. Elfelejtettem, hogy én ilyet nem írhatok. Még egyszer bocsánat, hibáztam!

Közben a rend kedvéért, mielõtt ez is a bûnlajstromomra kerül leírom, hogy a tegnapi 5 mm esõvel a havi csapadék 16 mm-re ugrott itt.

A hétvégi csapadék három nap alatt összesen 4,1mm lett, ezzel a hónap már 62,5mm-en áll.
Az éves csapadék 206,1mm.

Nem követtem az eseményeket péntek dél óta, de nagyon meglepõdtem, hogy nemhogy zivatar, de a csapadék sem volt. Száraz hf-re álmomban sem gondoltam volna.

Ez így van.
Jó, hogy mondod, jut eszembe: na aztán -ha valahol- akkor nálunk végzetesen kiégett a fû.

A fû, helyesebben gyep a nyári félévben ahhoz, hogy mindig szép zöld színû legyen - a tápanyag és egyéb igénye mellet - napi 3-5 mm csapadékot igényelne, de legalább heti két alkalommal 10 mm körüli csapadékösszeget. Ez a magyarországi klíma mellett nem reális, ezért öntözni kell. De ez a kultúrnövények túlnyomó részére is igaz, mármint hogy öntözés nélkül Magyarországon kultúrnövények túlnyomó többsége - a maximális terméshozamok eléréséhez - nem termeszthetõ. Aki zöld gyepet szeretne öntözés nélkül, annak máshol kell letelepednie, mert Magyarország klimatikus viszonyai mellett zöld gyep öntözés nélkül csak igen ritkán és kevés helyen lehetséges. Mióta az eszemet tudom és a szakmában vagyok, minden évben legalább egyszer hetekre "kisül" a gyep (kivétel a tavalyi év volt), ami aztán az idõjárás esõsebbre fordulásával újra kizöldül, pedig a Kisalföld csapadék átlaga kicsivel magasabb mint a Tiétek! Ezért is van, hogy ahol nem biztosított a gyep folyamatos -szükség szerinti- öntözése, ott a vetett gyepben lévõ fûfajok fokozatosan kipusztulnak és helyüket fokozatosan egy helyi viszonyoktól függõ gyeptársulás veszi át amiben már a helyi növénytársulások játsszák a fõ szerepet egyre inkább.

Május 1-je óta a konvektív csapadék dominanciája miatt igencsak nagy szórást mutatnak a csapadékadatok... Van olyan hely, ahol azóta közel 200 mm esett (pl. Helvécia környéke, vagy éppen Sajó-völgy egyes részei, ahol napi csapadékösszegben volt hely, ahol esett 80-100 mm),ugyanakkor vannak helyek, ahol ennek tizede. Nos, nem csalás, nem ámítás, Orosháza környéke nem tartozik ide, még akkor sem, ha lassan tevéket importálnak a környékre. A legszárazabb rész a Balaton környéke volt ezenidõszak alatt, illetve a déli part, ott bizony alig több, mint tizede esett az ország legcsapadékosabb részeihez képest, s pl. Siófokon fele annyi csapadék hullott ez idõtájt, mint Orosházán! S hiába, Magyarország keleti fele minden klímaosztályozás szerint a szárazabb változatú kontinentális klímához tartozik, amibe bõven belefér a nyarankénti aszály, hiszen a potenciális párolgás a nyári felévben gyakran meghaladja a lehulló csapadékmennyiséget, következésképp teljesen normális az, hogy Magyarországon aszály jelentkezik a nyári félévben... Tehát lehet sírni, nyafogni, az Alföldön igenis vannak olyan helyek, ahol az aszály rendre megjelenik, amelyet alkalmasint enyhítenek nyári ok.

A mai adag csapadék, ami nagyjából délelõtt 11-tõl délután kb. 6-ig jött össze csepergésbõl, kisebb záporokból: 5 mm. Egy fél leheletnyi locsolással felért, azonban az aszályt nem mérsékelte, de ez nem is meglepõ. Ahhoz kb. 10-szer ennyi sem lett volna elég, itt nálunk legalábbis akkora a szárazság. Talán a kiégett fûnek lesz egy kis zöld árnyalata 1-2 napig, amíg nem jön a 33 fok és égetõ napsütés.

Nálam a hidegfront csapadéka 3,5 mm lett.

Gratulálok, ügyes munka!
De!
Mivel a pécsi állomás tudomásom szerint csak az 1950-es évek környékétõl van a Pécs-pogányi dombtetõn, elõtte pedig azt hiszem a belvárosban volt talán, így 100 évre eleve összehasonlíthatatlan az adatsor.
Ami viszont nagyon érdekes, hogy ha összekötjük az oszlopok csúcsait Link , egy olyasmi görbe jön ki, ami igazolni látszik részben az én elméletemet is, hogy az 1920-1950 között volt egy szélsõségesebb idõszak, utána jött az 1990-es évek elejéig az az idõszak, amikor a nyugati áramlás uralma alatt volt Európa idõjárása, majd az elmúlt 20 év ismét erõsebb kiugrást mutat.
Node!
Amennyiben ez valóban így van, honnan tudjuk, hogy az 1950-es évektõl kezdve azért esett vissza a hõségnapok száma, mert kivitték a Pécs-pogányi dombtetõre a mérõt (ahol a magasság és a környezeti feltételek miatt nappal hûvösebb van, mint a belvárosban volt), vagy azért, mert abban az idõszakban a nyugati áramlás volt domináns, ami kiegyenlítettebb idõjárást hozott.
Ez utóbbi lehet azért is valószínû, mert minden hónapban ugyanaz az eloszlás, lehet látni a jellegzetességet hónapról hónapra.
Vagy mivel az állomás átkerülése miatt biztosan kevesebb lett a hõségnapok száma, honnan lehet tudni, vajon az idõjárásban bekövetkezett változás mennyivel befolyásolta a hõségnapok számát?!

Általában csökkenõ tendencia az utóbbi években?

Pótoltam a hiányosságomat és feltettem a 2010. év összes napi adatát.

Hatalmas köszönet a szerzõnek!!!

A kisalfold.hu oldalon egy nagyon érdekes cikk jelent meg, amely Gyõr-Moson-Sopron megye 1926-1944 közötti idõjárási szélsõségeivel foglalkozik.
Íme a cikk: Link

Éjszaka ill. hajnalban (kb. 9:00-ig) "kellemesen" szeles volt az idõjárás nálam Gyõrújbarát-hegyen, ezért (is) a mai minimum hõmérséklet (T.min.) nagyon magas lett.
T.min.: 21,0°C (04:19)
Többször erõs lökések kísérték a mérsékelt illetve élénk alapszelet.
Max.Gust: 43,9 (04:49)

Tegnap délután M.tárkányt is súrolta egy tömb, csapadéknyomot hagyva maga után, június itt eddig szerény 27,5 mm-nél jár.

Most Komlóstetõ is kimaradt a sorból. Betonmosó, porelverõ nagycseppes esõ volt csak.
Csapadék 4 mm.

A szokásos forgatókönyv. Nálam a Szentpéteri-kapuban 2,8 mm