Időjárási visszatekintő

A város keleti szélét nem érintette a tegnapelõtti rövid ideig tartó felhõszakadás. A város felett piros volt a radar egy pillanatig. A kertembe nem jutott semmi, ismét szárazon megúsztam. Havi szumma továbbra is 5-6mm között! Elszomorító.

Édesanyád a falu keleti részét súrolva, egy multicellát megszégyenítõ intenzitással másodpercek alatt 20 mm csapadékot zúdított mérõhelyedre. Ez aztán a szignifikáns jelenség...

Jégesõ Sopronban 2011.07.14.-én

Link
Link

A felvételek a Deák téren készûltek

Brrr, édesanyám vicce volt, régen nevettem ekkorát..., he-he!
Így sztornó, a havi szumma 49,0mm.

Ennyi erõvel egy nem létezõ állomást is kreálhatnánk.
Sokat gondolkodtam már rajta, hogy mivel két egymáshoz közeli mérõállomás adata a fekvésekbõl adódó különbségek miatt nagyon együtt fut, így ha kitennék a környékemre egy állomást, néhány hétig minden nap hasonlítanám az adatait a környék hivatalos mérõihez, majd miután "belõttem", egy évig nem nézném meg, mit mér, csak itthonról tippelgetném, hogy ha nálam 12 fok van akkor ott mennyi lehet, ha a kanizsai állomás -3-at mér, akkor az mit mérhet.
Megfelelõ gyakorlattal szerintem éves középhõmérsékletben fél fokon belül lehetne lenni.
Így lehetne kreálni egy nem létezõ állomást, illetve tudnánk állomás nélkül is egy adott fekvés éves adatait.
A fél fokos (vagy csak néhány tizedes) pontosság meg bõven kielégítõ, látva a mérések pontosságát és megbízhatóságát.

Szerintem elég egyszerû, néhány évig az adott helyen kell mérni 1,4 és 2,0 méteren is, majd utána meg kell nézni, hogy az egyes hõmérsékleteken mennyi az eltérés. Úgy gondolom ebben az esetben, az lenne, hogy a magasabb értékeknél kevesebb lenne az alacsonyaknál (hidegben) enyhébb érték lenne a valóság. Én ugyanezt alkalmaznám az árnyékolók esetében is. Szerintem ez célravezetõ lenne.

Az egyik inkább legyen dinnye
A mérõmûszerek, a mérési körülmények, az állomások fekvésének különbözõségébõl adódó problémák, illetve az így nyert adatok feldolgozásának gépies volta mind-mind oda vezet, hogy a meteorológiai adatok csak tájékoztató (leginkább félretájékoztató) jellegûek, tudományos kutatásra, tudományos munkára, klimatológiai elemzésekre szinte felhasználhatatlanok.
Legalábbis úgy, ahogy felhasználják õket.
Lehet õket használni, csak ahhoz teljesen más rendszer kell(ene).
Hogy milyen?
Nem linkelek példát, mert önreklámnak minõsülne

Nagyon köszönöm a választ! Ezeket jó tudni, de egyben szkeptikussá is tesz az efféle tudás egy kicsit még a hivatalos adatokkal szemben is. Meg amit Floo is ír: lefelé homogenizálják az adatokat plusz közben körbeveszi a város a mérõt a hõszigetével, és már kész is a globális felmelegedés...

Kb. ugyanúgy, mint ahogyan összefésülik az egyes korokból a házfal északi oldalára kilógatott hõmérõ, a bádogernyõs árnyékoló, a Stevenson-féle hõmérõház és a tányéros árnyékolós automata adatait...

Persze távol álljon tõlem, hogy a statisztikus klimatológia nagyjait és munkásságukat, pl. éppen a homogenizációs módszereket kritizáljam, legfõképpen azért, mert én nem vagyok otthon ezen a területen, de... õszintén szólva, én sem látok túl sok értelmet a különbözõ korok különbözõ módszereinek egy kalap alá vételében. Ez egy kicsit olyan, mint a rad. min. hõmérõ és az árnyékolt felszínhõmérõ esete, hogy testhez álló példát említsek.

De ugyanez a helyzet a csapadékmérés terén is, a szuronyzáras csapadékmérõ és a kettõsfalú Hellmann tekintetében.

Az egyik alma, a másik körte, szerintem legalábbis.

Az adatokkal, mérésekkel való bánásmód gyanítom mindenhol a világon ilyen, és akkor tudósok kiszámolják, hogy 100 év alatt ennyit meg annyit emelkedett vagy csökkent a hõmérséklet, meg homogenizálják az adatokat.
Tényleg, egy 100 éves adatsorban az 1,40-en és 2,00 méteren mért adatokat hogyan homogenizálják?

Szerep a 20-as években mindvégig kiemelkedõen meleg volt.
Az abszolút rekordja 1921. 08. 12-én 42,2 fok.

A dilemma ott van, hogy mindvégig 1,4 m-en volt a hõmérõje.
Mielõtt azonban valaki rögtön legyintene: ez egyáltalán nem volt egyedülálló abban a korban. Talán hihetetlen, de még az 50-es években is a hõmérõházak nagy része nem 2 m-en, hanem össze-vissza helyezkedett el. A régi méréseknek ez az egyik legnagyobb rákfenéje.

Mindenesetre a szolgálat az adatfeldolgozásban még messze van ettõl az 1921-es 42,2 foktól (is), úgyhogy hivatalos állásfoglalás egyelõre nincs a dologban, és még jó darabig nem is lesz várhatóan...

1952, Debrecen: ez cseles, vigyázni kell vele. Ugyanis a met. hu debreceni adatsora a repülõtéri méréseket tartalmazza abból a korból, de párhuzamosan mértek ám az Egyetemnél is, az pedig nincs fönt! Ez utóbbi pedig valóban 40,2 volt, ugyanúgy, mint ahogyan Nyíregyháza, repülõtér is. Ez a kettõ tartja tehát együtt a 08. 16-i rekordot, úgyhogy mindkettõtöknek igaza van.
De ugyanaznap Püspökladány is 40,0 volt ám...

forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, évkönyvek

Na, megtaláltam az említett könyvet, az egyik rekordot megtaláltam:

1928. július 17. Szerep (Hajdú-Bihar megye): 41,1 C fok. Ez azért elég kiemelkedõ hõmérséklet...

Az augusztusi rekordot nem találtam a könyvben, de odafirkáltam, hogy "Debrecen aug. 16. 40,2 C fok" Hogy honnan szedtem, hogy ez Debrecen, azt nem tudom. Valószínûleg akkor ez Nyíregyháza lesz, és vagy valaki valahol elírta és azt vettem át, vagy én írtam el.

Megnéztem, amit belinkeltél, Debrecen rekordjai:

min max

ev ev ad_txx ad_txxd

---- ---- ------ ----------

1901 2000 39.2 1946-08-19

1901 2000 39.0 1952-08-16

1901 2000 38.5 1950-07-01

1901 2000 38.3 1928-07-17

1901 2000 38.2 1992-08-30

1901 2000 38.2 1905-08-04

1901 2000 38.1 1921-08-12

1901 2000 37.8 1948-08-10

1901 2000 37.6 1921-07-30

1901 2000 37.5 2000-08-21

1901 2000 37.5 1904-07-18

1901 2000 37.5 1947-07-08

Az 1928-as szerepi rekord akár valós is lehet, mert Debrecenben is nagyon magas volt akkor a hõmérséklet.

Nálam hasonló a helyzet, utoljára június 26-án volt mérhetõ csapadék.

Havi csapadék itt 0 mm, 2 hete nem volt csapadék, viszont 8 nap után az éjjel újra 20 fok alá esett a hõmérséklet és végre kicsit felfrissült a levegõ.

Nálam ugyanez az esemény 0,9 mm-t eredményezett. A havi összeg nálam mindössze 28,4 mm.

Éjjel épp még érintett egy, a tiszántúli eseményláncolat nyugati peremén képzõdõ kisebb zivatartömb, 1,6mm csapadékot adva.
A havi összeg 68,9mm.

A nyaralásomból hazaérve meglepõdve tapasztaltam a 19,9mm mért csapadékot.
Ami kizárólag a 11-én este ténykedõ zivatar termése lehetett, ami épp falum keleti részét súrolta.

Örülök, hogy tetszik. Eredetileg havonta frissült és hamarosan újra úgy is fog, de az elmúlt fél év nagyon szûkösen alakult az idõt tekintve és nem sok idõm jutott az oldalra.

----------

Megdõlt a pécsi napi maximumhõmérséklet rekordja. A mai max 35,8°C volt, az eddigi rekord 35,6°C volt 1952-bõl.

T tök jó az oldalad ,de nem értem ,hogy miért nem frissíted?

Pécs éghajlati adatsora: Link
Több éven át vártam, hogy az OMSZ adatsoroknál megjelenik a pécsi, dehát nem, így tavaly az ECA&D-nek köszönhetõen elkészítettem a pécsi adatsort.

A debreceni abszoltút rekord 39,2°C tudtommal. 1952. augusztus 16-án 39,0°C-ot mértek Debrecenben. Lehet, hogy erre gondoltál?

Az OMSZ ezeket az adatokat nem akarja közzé tenni, nincs rajta a honlapjukon. Én különbözõ hírportálokon kerestem vissza a régebbi hírekre, és ott találtam meg sok rekordot.
A debreceni rekord biztos, hogy valós, mert az OMSZ honlapján rajta van a város éghajlati adatsora (1901-2000), és ebben ez szerepel. 2000 után pedig ebben a városban ennél melegebbet még nem mértek.

Éghajlati adatsorok (Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely): Link

Ma két abszolút váraljai rekord is megdõlt, a legmagasabb minimum- és legmagasabb napi középhõmérséklet rekordja is. A mai minimum 25,2° volt. Az eddigi rekord 24,5°C 2007. július 21-ei volt. A napi középhõmérséklet ma 30,1°C lett, amivel megdõlt a 2007. július 20-ai 29,5°C-os rekord.

Eszembe jutott egy dolog hirtelen a térképedrõl! Volt régen a szüleimnek egy könyve, amit úgy 10-15 éve olvasgattam (Szuroczki Zoltán: Meteorológiáról kertészkedõknek, 1975). Volt benne egy idõjárási napló, növények virágzási idejével, jeles napokkal, és egy-egy nevezetes hõmérsékleti rekorddal, kimagasló csapadékadattal.
Világosan emlékszem, hogy volt benne két kiemelt nyári melegrekord (a pécsin kívül):
41,1 C fok a Hajdú-Bihar megyei Szerep községben, talán július 18., de az évre nem emlékszem;
40,5 C fok a debreceni repülõtéren, augusztus 16., de az évszámra már itt sem emlékszem.
Most megnéztem a met.hu rekordok között, de nincs ott. Hamarosan meg fogom keresni ezt a kiadványt. Szerintetek lehetséges, hogy ezek a rekordok valósak, de valami miatt nincsenek benne a met.hu adatsoraiban?!

Elkészítettem a "Magyarországon mért abszolút maximum hõmérsékletek (1901-2010)" térképemet. Ha valaki esetleg találna benne hibát, akkor kérem jelezze azt. Köszönöm.
Link

2011. július 10-ei maximumok (Tmax) és az aznapi rekordok 19 környékbeli állomásnál, ahonnan napi adatok is vannak nekem.

Külön topik híján ide írom, végül is már visszatekintés.
2011. július 11. Újabb emlékezetes nap a kis magán-meteorológiai történelemkönyvem halhatatlanjai között. Abban is követte elõdei példáját, hogy igazi katasztrófahelyzetet nem okozott. De kezdem az elején.
Az a szerencse ért, hogy hajnali 5 körül egy közeli lecsapó durranására ébredhettem - még a Mátra szívében. Ennyire futotta gyorsan a kisablakból, kimenni már nem volt érkezésem, jött a csapadék: Link Lévén napok óta nem láttam a modelleket, de még a netet sem, nekem az egész nap majdnem teljesen meglepetés volt, így délután mit sem sejtve indultam haza Debrecenbe. Út közben is volt némi látvány, észak és északnyugat felé is volt egy-egy cella, aminek figyelhettem a fejlõdését. A Tisza-tónál ÉNY felé: Link A Hortobágyról, egy észak felé kialakuló életerõs cella: Link Link Link Link
Valamivel 8 elõtt értem haza, akkor már dörgött dél és délnyugat felõl. Gyors cuccolás, egy pillantás a radarra, egy ki az ablakon és indulhattam is terepre mégpedig szívdobogva. Akkor már nem mindennapi fényekben gyorsan úszó fraktuszokkal robogott felfelé a rendszer, majd besötétedett és feltámadt a szél, így a következõ képek már erõsen a gépbe kapaszkodva készültek. Képzaj, alulexpó, bemozdulás...az összes jelentõsebb hibát sikerült felvonultatnom a következõ képek készítésekor, nyilván szándékosan, csakis a mûvészi hatás kedvéért.
ÉNY-felé. A halovány világos folt a Nap, ahogy áttûnik a por és csapadékfüggönyön: Link Alacsonyan robogó fraktuszok - széllel és homokkal szemben: Link Link
Itt már voltak problémáim a két lábon állással és a fejembõl való kinézéssel is: Link Link Link (a legutolsón a város felé nézve).
Ekkor föl kellett adnom az állásaimat, úgyhogy visszavonultam fedezékbe: Link Link És az utolsó kép, rá pár percre lecsapott a vihar immár csapadékkal, így tetõ alá kellett vonulni: Link
A továbbiakhoz nem kell sok képzelõerõ, odakint ködszerû átláthatatlan csapadék, elemi erejû széllökések, mindez gyakori villanások között de egyébként majdnem sötétben és az ablakokon folyó vízfüggöny mögött. A jég érkeztével a hátborzongató süvítés és robaj mellé még ezek csattogását kell elképzelni hogy tökéletes legyen az érzésvilág. Az ideges fel-alá járkálás, az aggodalmas kitenkintgetések és a szél által a csukott ablakokon bepréselt víz szorgalmas felitatgatása közben sokminden végigfut az ember agyában. Volt pár pillanat, amikor az volt a benyomásom, a szél egyszerûen képtelen gyengülni, csakis erõsödni, mintha sosem akarna már véget érni. No nem a halálfélelem munkált bennem (2005 május 18-a óta ehhez azért több kell), de elég kétségbeejtõ dolog, amint a kertben az ember azévi munkájának sorsa megpecsételõdni látszik, miközben õ maga tehetetlen...
Aztán mégis megúsztuk megint. Pár ma reggeli fotó a kertbõl: Link Link Link Link
A városból igazán komoly károkról nem hallottam, sok a letört ág, gally, van jónéhány kidõlt fa - meg leszakadt vezeték - és pár nagyobb tócsa.
Mi elég sokáig - hajnali négyig - áram nélkül voltunk, de ezzel együtt mondom, hogy olcsón megúsztuk. Még belefért egy kis viharlámpás "romantikázás", aztán ha már zivatarra ébredtem, villámok fénye mellett alhattam is el.

Csapadék:
A hivatalos reptéri 25 mm mellé egy köpésre onnan én 25,6-ot mértem, Debrecen-Kismacs 51,1-et, az Agrártudományi Centrum 43 mm-t, Nyírtelek és Ófehértó 13,8-at, Tépe 10,5-öt (az utóbbi öt automata).

Heves zivatar vonult át a városon, mely az utóbbi évek egyik legerõsebbje volt.
Most értem haza a belvárosból (Kresz tanfolyamon voltam épp a vihar alatt), így tájékozódás nélkül írom csak, hogy a belvárosban (ahol voltam a vihar idején) "szemre (!), sokévi tapasztalat" alapján 50-60 mm (több lehet, kevesebb minimális eséllyel) csapadék hullhatott.
A heves zivatart felhõszakadás, jég és viharos (lehet, hogy orkán-) erejû széllökések kísérték. A legerõsebb intenzitáskor a látástávolság néhány méter volt 10-15 percig, de lényegében olyan 1 órahosszáig nagyon kicsi volt, így a közúti forgalom ahol voltam leállt. Jég legnagyobb átmérõ (amit láttam) kb. 1 cm volt.
Káresemények sajnos történtek. Amiket láttam hazafelé: az árkok több helyen kiöntöttek az utakra, sár- és hordalékfelhordás, néhol kidõlt kisebb fák, letört gallyak pár méterenként. A vihar után a jelzõlámpák nem mûködtek, ilyenre nem emlékszem a 22 évem alatt. Biztos, hogy jégkár is történt sajnos. Hazafelé 3 tûzoltóautóval, 2 elakadt busszal, 1 félpályás útlezárással találkoztam a járhatatlan út miatt.
A zivatar több hullámban jött. Már 14:30 körül volt egy gyenge zivatar, majd rövid szünet után több hullámban tartott 19:00-ig, így olyan 3-4 órás zivatartevékenység volt. A legerõsebb része 18:00-19:15 tartott, ezen idõszak alatt több hullámban felhõszakadásszerû intenzitás volt, illetve felhõszakadás.
A hõmérséklet a kora délutáni ~37 fokról a vihar végéig ~19 fokra csökkent.

A vihar idején a belvárosban voltam, gondolom voltak különbségek városszerte a kísérõjelenségekben, de ami biztos: a csapadékhiány letudva van egy ideig.

Mezõhegyes anno: Link
Jó video.

Az elmúlt 25 nap csapadékmérlege kemény 8 mm, már 15 napja nem hullott mérhetõ mennyiségû esõ és az utolsó nem száraz zivatar is még június 7-én volt. Tragikus a helyzet, a kukoricák kezdenek elszáradni és a horgászegyesületi tó vízszintje az elmúlt két hétben több mint fél métert csökkent, a kikötõben a csónakom alól is elment a víz...

Otthon kereken 23 fokos minimumot rögzített a mérõm, igazi, bitangmeleg éjszaka...

Tegnap esti képek a Pesttõl keletre lévõ zivatarfelhõrõl: Link Link Link Érdekes volt, ahogy ez forgó mozgást végzett: Link

Békéscsaba, Siófok 22,8fok, Agárd 23,9 fok, eddig. Ezek biztsoan rekordok. Pécs-Árpádtetõ még ennél is magasabb értéket hozhatott.

Nálam júliusban mérhetõ csapadék még nem volt, utoljára pont 2 hete esett mérhetõ mennyiség.

Szentléleket, és Baskót, nem tudod véletlenül?
A tegnapi, és ma reggeli minimumjai is érdekelnének.

Tegnapi maximumhõmérsékletek listája, növekvõ sorrendben:

Július 29-én az ország legmagasabban fekvõ területeitõl eltekintve mindenütt hõségnapot regisztráltak. Egész fokokra kerekítve forrónap összesen 21 mérõhelyen fordult elõ, területi átlagban a Dél-Alföld bizonyult legforróbbnak 36 fokot meghaladó területi átlaggal, ezt a fõváros környéke és a Kisalföld követte 35.5 fokkal.

Kékestetõ 25.0
Jósvafõ, Kutatóház 29.6
Mátraalmás 31.3
Eger 31.8
Miskolc-Avas 31.9
Záhony 32.0
Nyíregyháza-Napkor 32.4
Szécsény 32.8
Szentgotthárd 32.9
Debrecen 33.5
Poroszló 33.7
Siófok 34.3
Sopron-Fertõrákos 34.5
Zalaegerszeg (Nagykutas) 34.6
Pápa Katonai repülõtér 35.0
Veszprém-Szentkir. 35.1
Szombathely 35.3
Mosonmagyaróvár 35.4
Agárd 35.5
Tát 35.5
Szolnok-Szandaszõlõs 35.5
Kaposvár 35.5
Budapest-Pestszentlõrinc 35.6
Sármellék 35.8
Nagykanizsa 35.8
Budapest-Liszt 36.0
Pécs-Pogány 36.0
Gyõr 36.1
Paks 36.2
Kecskemét-repülõtér 36.2
Békéscsaba 36.3
Tata 36.5
Szeged 36.5
Baja-Csávoly 36.9

Csak 21,1°C volt ma a hõingás.
Tmin: 16,1°C
Tmax: 37,2°C

Nálam a július még csak 4,4 mm-nél tart.

A tegnapi tömb 2,5mm csapadékkal szolgált.
A hónap így már 47,3mm-nél jár.

A tegnapi Tmax 31,1 fok ma 19,6 fokról indulunk 33 fok köré várom a csúcsot.

Tmax: 33,3 °C >> kíváncsi leszek a következõ néhány nap Tmax-ára.

Meleg csapadékosat akartál mondani...

Az kemény. Itt pont a tiednek a tizede(5mm) a havi mennyiség. Szóval ide meg a hideg csapadékos idõ kellene, de nagyon.

érdekességek
Link
a keszthelyi 75 mm-es I. féléves érték rendkívülinek mondható

közben a Bükkben Bánkút 430 mm körül van 2011-ben

Még tegnapra is jutott 1,3mm csapadék, ezzel a havi szumma már 44,9mm.
Az éves csapadék jelenleg 270,2mm.

Most már jöhet a meleg, a rendkívül ritka hideg július eleje közepette (az elsõ hat nap középhõmérséklete 16,1°C!) még fûteni is kellett a szobákat.

A júniusi csapadék 63,2 mm, a július 16,0 mm-nél jár. Éves csapadék eddig: 237,7 mm.