Agrometeorológia

Kaszabubu, az ecetes víz szimpatikusnak tûnik, milyen arányt javasolsz?

Én a párolgás visszafogására elkezdtem talajt takarni. A sekély gyökérzetû növények, pl a paradicsom tövek alá 4-5 cm vastagon raktam nyerskomposzt anyagot. Illetve csak a tövek közvetlen közelében gyomlálok, a közbensõ részeken nem, hogy az is visszafogja a kipárolgást.

A gyomtalan, fûtlen, növénytelen részeken ugyanis már hüvelykujj vastagságú repedések futnak.

Csongrádban több mint 1 éve tart a szárazság Link , tavaly a szokásos 26 hõségnap duplája lett, a magasabb maximumok miatt is hatalmas a párolgás, már ha volt minek. Mindkét évben elmaradt Medárd, múlt nyáron is alig 70 mm-t mértek Szegeden. Ilyen elõzmények után a 4 tonna közeli búzatermést hamis összefüggésben pellengérre állítani oktalanság.

Az elmúlóban lévõ hét képei ömlesztve: fügék és fügeevõk Link , jobb felsõ sarokban lévõ következõ gombbal majdnem végig.

Most kérdeztem meg a becsehelyi major fõnökét, itt nem használják ezt a módszert, úgyhogy nem az "innováció" miatt nem fagyott ki a gabona a 1,5 hétig tartó, hó nélküli -10-16 fokokban.
Meg ha direkt vetnek ha nem, attól nem lesz fagyállóbb a növény gyökere, és ugyanúgy átfagy a talaj ilyen hosszan tartó, hó nélküli rendkívüli hideg idõben.
Õ is azt mondja, semmi köze a téli fagytûréshez annak, hogyan vetjük.
De tévedjen Õ is meg én is, és segítsen 20 %-ot, sõt, 30-at!
De itt nem ilyen arányokról van szó, ha igaz lenne, hogy a hótakaró kell a vetésnek, mert különben kifagy száraz hideg esetén, akkor itt még az emlékének is ki kellett volna fagynia.

Talán bioszos szerrel próbálkozz. Fahamu vizes oldata, esetleg ecetes víz.Vagy agrol+ olajos szuszpenzió. Lényeg, hogy megváltozzon a semleges kémhatás, de a gazdanövényt ne bántsa.

Ebben a rettenetes szárazságban minden csepp víz kell a növényeknek! ez meg elszívogatja...

Jójó, persze, szívogatja, de sok más ilyen is szívogatja, mégsincs baja a növénynek.
Bennünket is szívogatnak a szúnyogok, mégsincs bajunk tõle.
Amiken láttam, sehol nem volt látható jele, hogy a növénynek baja lenne tõle, csak az a fehér vacak az ágakon.

De bántja!
A cikkben olvasom:
"Az amerikai lepkekabóca a leveleket, a hajtásokat, lágyszárú növények szárát szívogatja."

Még nem.
Borzalmas egy dög, nem bántja a növényt, csak össze sz..ja az ágakat.
Múlt éven láttam Pesten sokfelé, tiszta fehér tõle minden.
Sajnos ezzel a nagy növényhurcolással, amit a kertészetek csinálnak, össze-vissza hordják a kártevõket is.
Ez a globalizáció átka, vannak elõnyei is, de kellemetlenségei is.
Csak azt furcsállom, hogy a kiindulási pontját Észak-Olaszországra teszik, én többször jártam ott, nyomát sem láttam semmin.
Reménykedem, hogy fogta magát, és eltûnt.
Õsszel és tavasszal a petéit, évközben pedig rovarölõvel magát a dögöt lehet irtani.

Ez az: amerikai lepkekabóca. Vis Major egy ronggyal végigtörölgettem a levelek fonákját, de gondolom, nem ez a megnyugtató megoldás. Eszembe jutott egyszerû sóoldatos permetezés, de a szakik mit mondanak? Amatõr vagyok növényvédelmi szempontból.

A kertben gyakorlatilag mindent megtámadott, a cseresznyét, a szõlõt, sõt, még a szeder leveleit is.

Floo, nálad már volt ilyen?

Õ lesz az Link

Ahol õsszel 100-130 mm esett, ott jobb kondícióban vágtak neki a télnek a búzák Link , ennyi. Ha nincs itt a vastag hótakaró a maga áldásos csapadékával, akkor egy csontszáraz március után ennyi sem nagyon termett volna errefelé.
Jó lenne ha a félrevezetés és csúsztatások helyett több dolgot is figyelembe venne az, aki a témával kapcsolatban okoskodik nonstop.

Nem vagyok agrárszakember, bocs ha nem helytálló, de szerintem (valahol hallottam) -amit írtál Te is- a hõingás a lényeg. Vagyis mindegy, hogy tartósan és keményen fagy, vagy -5 és + 5 váltakozik, azt kibírja talán a gabona. De ha hó nélkül lemegy pozitívból -15 alá, aztán felenged a fagy aztán újra -20 az már szaggatja a gyökereket rendesen. Míg a gyümölcsfákat a -20 alatti T károsítja (elfagyás) a gabonának önmagában a nappal -10 éjjel -20 körüli idõ talán nem veszélyes (persze gondolom a fajtától is függ).

SOS. Egy hófehér bolyhos bevonatot képezõ kártevõ kezdte el szívogatni a fügéim nedvét. A nagypéldányok kb egy centisek és elugranak, ha feléjük nyúlok. A kisebb példányok feleekkorák és hófehérek. Szárszakaszokon és levélfonákon látható a hófehér bolyhuk. A málnán,sõt a szõlõn is megtalálhatóak. Mik ezek? Mivel kell lefújni õket?

Sokban segít, mondom, a defláció hatása sokat csökken. A több száz hektáron gazdálkodó nagybátyám a rideg csereháti dombokon áldja is ezt a vetési módot.

Erre tényleg nem tudok mit mondani!

Ksasi!
Én is hallottam több helyrõl, hogy sok fagykárt láttak a horvát tengerparton, a helyiek szerint rendkívüli hó volt, pálmák, sõt fügék fagytak meg.

A hótakaró nélküli búza "felfagyhat", amikor is a nedvesebb talaj felsõ réteg keményen megfagy, és fölszaggatja a búza gyökerét. A hótakaró megvéd az ilyen jelenségtõl.

Tehát a direktvetés miatt nem fagy ki a búza 1,5 hétig tartó, száraz -10-16 fokos fagyban, amikor a talaj csonttá van fagyva?

21-es!

"Az õszi búza, a jellemzõ 4,5-5 tonna körüli terméssel elmarad a várakozásoktól. Ez az említett õszi, téli és tavaszi csapadékhiány, továbbá a húsvét utáni fagyok miatt alakult így. A búza minõsége a mennyiséggel ellentétben nagyon jó. Magas, 14-17 százalék közötti a fehérjetartalom, amit az esõ sem vitt le. Kissé csökkentek a hektolitersúlyok, viszont a búzák 30 százalék fölötti, esetenként 32-35 százalékos sikértartalma jónak számít. A sütõipari szempontból fontos, jó terülékenyégû lisztet adó búzából viszonylag korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Az õszi búza sütõipari értéke a laborunk eddigi vizsgálati eredményei alapján kétharmadban B, azaz étkezési minõségû, a harmadik harmada pedig fele-fele arányban osztozik az extra jó A minõségû malmi búza, illetve a C, takarmány minõség között. - közölte többek között a kamara elnöke."

A búza minõsége nem csak attól függ, hogyan vészelte át a telet, hanem a hozzáértéstõl, illetve egy dologtól még nagyon, hogy a környékbeli gazdák például hagyták, hogy megázzon és elverje a jég, miután már érett volt, és csak vártak és csak vártak.
Hogy mire nem tudom, de a minõség romlása sajnos sok esetben a lassú aratás miatt is van.

Az múlt héten Horvátországban voltam a Rab szigeten.
Feltûnt, hogy a pálmafák elég rossz állapotban vannak, gondolom a téli fagyokat sínylették meg
Link
Link
Link
Még az oleánderek is megszenvették a telet:
Link
Link

50 liter kaprosnál járok (3 - 7 cm méret, 2 naponta szedés, 3 db 5 méteres hálós termesztés,csepegtetõ öntözés, 2 naponta szedés után.) és be is fejeztem a csemege uborka elrakást. A paprika idén hihetetlenül sokat, szépeket terem, a fejtõbab sikeres volt, a zöldbab azonban igen kevés, azzal nem bírtunk... A paradicsommal elég pechünk van, sajnos a korai fajták is nagyon megkéstek, alig érnek még. Gyakorlatilag mindent csepegtetõvel öntözök, némileg munkaigényes, de nyugodtan tudok öntözni napközben is.

A minõségrõl lehet tudni valamit? A csongrádiét láttam.

Egy tényezõt hagytál ki, az újfajta gabonavetés elterjedését és lassan általánossá válását, ez az ún. direktvetés.
Ennek alkalmazásakor a talajfelszínen a szármaradványok fedettséget biztosítanak, ráadásul a régebbi, hagyományos vetéstípusok laza talajával ellentétben a tömörített talaj jelentõsen csökkenti a párolgási veszteségeket és az erózió/defláció kettõsének károsító hatását.

Így az új módszerek jobb lehetõségeket biztosítanak, azaz nem megdõlõ távhitekrõl és elméletekrõl van szó, inkább innovációról.

Zalában az õszi búza megyei termésátlaga 4,8 Tonna/ha lett Link
Csongrád megyében 3,8 Link

Ezzel szépen meg is dõl az a tévhit, hogy az õsszel vetett gabonának árt a hosszan tartó, száraz téli fagy, mivel itt kopaszon, hó nélkül, viharos széllel volt 1,5 héten át -10-17 fok, Csongrádban pedig 40 centi hó alatt vészelhették át a durva hideget a vetések.
Amennyiben igaz, hogy a hó kell a vetésnek, felénk a búza hektáronkénti termésátlaga 4,8 tonna helyett 0,0 tonnának is csak alig kellene lennie, míg Csongrád megyében a 10-et kellene verdesnie....csak a telelési különbséget próbálom érzékeltetni!
Ráadásul a cikk szerint Zalában a többi gabonanövény rosszabbul teljesített az idén, mint múlt éven, tehát ez bizonyítja, hogy a tavaszi idõszak környezeti feltételei nem voltak kedvezõek, ez még inkább ráerõsít arra, hogy az õszi búzának "meg sem kottyant a Vojejkov-tengely".
Mindez mégegyszer megismétlem, szinte kopasz talajjal volt, mivel a kevés havat a szántóföldekrõl a szél teljesen letisztította.
Megkérdeztem, a becsehelyi Tuskós-major területein 5,7 t/ha lett az õszi búza átlaga.
A zalai 4,8-as átlag csak úgy önmagában, más térségek összehasonlítása nélkül is figyelemre méltó egy ilyen, a tévhitek szerint gabonagyilkos tél után.
Szóval így meg is dõl az az elmélet, hogy kell télen a hó a vetésnek.

A paprika-paradicsom-uborka-tökfélék megkapták utolsó lobtrágyájukat (Wuxal Super).
Elõtte a negyedik uborkaszedés eredménye másfél 10 literes vödör, eddig kb. ötvödörnyi uborka jött le.

Dél-Nyírségben pl. kalaprózsa a neve.

Nálunk más virágra használják a vasrózsa nevet, majd hozok róla képet..
Ezért jó tényleg ez az egész, ha végigkérdeznél 100embert az ország különbözõ tájegységeirõl tuti mind mást mondana..

Nálunk is, és évente rengeted új "magot" kitermel, amelybõl jövõre lehet ültetni.

Tök jó, hogy ennyi neve van. Nálunk egyébként vasrózsa a neve

Érdekes elnevezés ez is.

Szép nagy paprikaföldetek van! Itt már van mit szedni. Link

Felénk meg úgy hívják, hogy csutora.

Hmm kosárvirág is, ez lassan olyan lesz mint a burgonyafánk..tócsni, lepcsának, lapcsának..

A rézvirág a hivatalos neve.
Én nagyanyámtól "kosárvirágnak" ismerem.

Felénk a rézvirágot, legényvirágnak nevezik. Én eddig csak ennek ismertem, sose hallottam a rézvirág kifejezést rá. Ahány táj...

Klassz, szemléltetõ képek.
------
Nálunk ilyen most a helyzet:
Takarmánynak szánt kukorica szép, jó részük 2 méter feletti: Link Link Link Link Link Link
A csemege kukoricát viszont komolyan megviselte a hõség: Link (nem sok termés várható)
Ezek öntözés nélkül ilyenek.
Uborka, paprika (naponta kannával öntöztük a forró napokon): Link Link (nem a legszebb, de magunknak elég termést ad)
A rézvirág és dália szépen kezdi kiheverni a hõgutát az elmúlt napok záporai, zivatarai után: Link Link Link Link rézvirág makró: Link
Fóliás paradicsom(fa) elég szép: Link Link Link Link
Elrettentõ példa a bab (öntözés nélkül): Link KO

Az is benne van.
A borsómagokkal is befürödtünk, a tavalyi fele jött le belõle.

Mondjuk évek óta mondjuk, ám most végre kijelentõ módba tesszük: Jövõre káposztafélékkel (karfiol-káposzta-kel) érdemben nem foglalkozunk.

Lehet hogy a mag sem lehet jó,2 éve egy áruházból vettünk próbára 100 db magot összehasonlításképpen az eredeti maggal, a bolti mag kb. ugyanúgy nézett ki mint ami a képen van, míg a "jó magból" 2-5kg-os karfiolok voltak.

A hõségidõszak bánt el velük, ahogy zöldbabbal is.
Hiába locsoltuk.
A többi láthatóan átvészelte.

A burgonya szokás szerint kolosszális nálatok.

Kár a káposztáért karfiolért,a hõség bánt így el vele? mert ha volt locsolva legalább 2-3 naponta akkor sem szabadna így kinéznie.

Paradicsom: Link és Link
Paprika: Link
Burgonya, már felszedés elõtt: Link
Uborka: Link
Szárazbabnak való: Link
Káposztafélék, felejtõs: Link

Itthon, Gyöngyösön.

Mondjuk erre gondolhattam volna, én buta.. És itthoni piacon értékesítitek a burgonyát?


Meteo, ma is tanultam valami újat, jövõre ezt a módszert fogjuk alkalmazni a jobb terméshozam érdekében. Köszönöm!

Nézd meg a Vikarel paprikáját, úgy kellene kinézni a tiéteknek is, gondolom nem szedtétek le az elsõ elágazás alatt kinövõ hajtásokat sem. Itt van róla egy írás.
A fõszárat meghagyjuk, alul 3-4 mellékhajtással, a többit lecsipkedjük, majd folyamatosan, ahogy erõsödik, fent is egyre többet engedünk el 3-4 nóduszig, ott azt is visszacsípjük, legvégül fenn a fõszárat is. Így a paprika lenn terem elõször, ahol még erõs. Itt a termés 30-60 t/Ha lehet. Kordonnál felfuttatjuk, majd a kívánt helyen lévõ mellékhajtásokat a tartósodronyhoz kötözzük, a többit lecsípjük. A fattyazás folyamatos, mert alul mindig ki akar törni. A fõágat nem sokkal a felsõ huzal fölött egy nóduszon túl visszacsípjük. Ezzel csak az kísérletezzen, akinek sok ideje van. Kordonnál elérhetõ a 50-120 t/ha termés. Metszésnél oda kell figyelni arra is, hogy a nagy ritkítókedvben elég levél legyen a fotoszintézishez, mert a termés kiérleléséhez megfelelõ zöldtömeg-termés arány kell minden növénynek. Lehet támasztók nélkül is nevelni paprikát. Ilyenkor a növény kisebb bokrot nevel, így a termés is kisebb lesz. A támasz nélkülieket kettesével kell ültetni, egymásnak adva némi támogatást.

El kell kezdeni, még pár száz mázsa vár kiszedésre szeptemberig végéig, meg ez korai fajta.

Mert megsülne a héja, öregedne.

Nagyon szép termés!
Egyébként miért szeditek ki ilyen korán?
Mi nem szoktuk csak augusztus végén..

2 hét alatt sikerült kiszedni a cleopatrát, kb 150 mázsa lett ebbõl a fajtából, 50m-en 280kg ami elég jó ráadásul nem is fémzárolt (14 éve 320kg/50m) 7-szer lett öntözve 1 öntözés alatt 20-30 mm kapott.
Link
Link
Link
Link

Az egyik kedvencem! Nem, a paprika metszésével még nem próbálkoztunk, most újat mondtál megint.

Szerintem ez cacansca lepotica szilva Link ..Nekem is most érik, a küllem is kísértetiesen hasonló.