Bioszféra

Áki, nem unalmas! Gyönyörû!!!:-)

Nálam kisebb jószágok voltak: Link

Mai nap is kipipálva.fûnyírás,kert rendbe rakás,permetezés. Minden szépen fejlõdik,a gyümölcsfák nagyja elvirágzott részben/egészben. Egyedül a birsalma maradt le,ma nyíltak ki az elsõ virágok. Látványos volt néhány óra leforgása alatt. A fránya õszibarackkal viszont nem tudok mit kezdeni..összes levél fodros. Az egyik fán mondjuk már vannak friss levél hajtások..de gondolom a termés idén is esélytelen. Ötlete esetleg valakinek következõ évre barackkal?

Nem akarom, hogy unalmas legyen, de nem tudok betelni: Link Mégsem minden nap lát az ember fülesbagolytot. :-))
Illetve mostanában de.

Egy tízpettyes katica, a kedvenc színváltozatomban:
Link
Alatta gyantacsepp, így azt is tudjuk, miért nem szõrösek a katicák. :-)

Lakonikusan, a lényegre törve írtál Thermometer kollega. Ebbõl a "szellemi zsinórmérték" kifejezésed kifejezetten találónak találom. Az ideológiák, szellemi áramlatok, a minden korban létezõ próféták józan megérzései és az önjelölt álpróféták sok esetben öncélúan formált hamisan csillogó próféciái között nehéz eligazodni. Nemegyszer téveszmékbe csapó képzelgések keverednek a józan elõrelátásokkal vagy éppenséggel helyettesíteni akarnak emberi közösségek évezredes összecsiszolódása során kialakult és korokhoz koronként illeszkedve változó szokásokat, kompromisszumokat, emberi tapasztalatokból felhalmozott alapvetõ és célszerûség diktálta közösségi szabályokat nemkülönben a belõlük alakított továbbhaladást megszabó iránymutatókat. "Mondhatta volna szebben kis lovag" ez nem éppen spártai volt
Igen, szellemi zsinórmérték szükséges, egységes és mindenki által követhetõ szellemi zsinórmérték mely Ariadné fonala módján segíthetne eligazodni a megkövült eszmékbõl és téveszmékbõl felépült labirintusban, segíthetne kijutni a napfényre és friss levegõre. Addig-addig civakodnak a célravezetõ és jól követhetõ "egységes zsinórmértéken" míg végül képletesen mondva "Minotaurosz felfal mindenkit"...

Piszokul jó képek ismét!!! Az álkaszás áttetszõségét annyira jól meg tudod fogni, hogy az hihetetlen! :-) Kimennék kicsit én is bogarászni, csak épp beraktam egy tepsi pogácsát és egyelõre nincs önmagát a megfelelõ sültség idején lekapcsoló sütõm...

Én meg moderáltam magam, így korrekt. További szép napot, megyek a "kerbe", vakondtúrás- szétgereblyézés, fûnyírás, egyebek.

Nemcsak a korai gyerekvállalás az alapvetõ gond. Alapvetõ gond az illemtudás hiánya is. Illem alatt persze nem etikett-szabályok formális betartását értem elsõsorban. Valahol olvastam, hogy e három hasonló hangzású szó: illem, szellem, jellem -tartalmilag is összefügg. Hát igen. A szellem, ami nem csupán tudomány, szaktudás. Azt mondjuk, valaki valaminek a szellemében cselekszik. Ez annyit jelent, az illetõnek belsõ, intellektuális-morális "iránytûje" van, bizonyos elvek szerint él. Orientált: van válasza az élet nagy kérdéseire -hogy honnan jött, hova megy és ki õ valójában, mi a célja az életének. Határozott alapelvek szerint viseli magát, bánik embertársaival. Ezen életelvekben gyökerezik az igazi, nem formális jó modor.
Úgy látom, éppen ezekkel a dolgokkal van nagy, s évrõl-évre növekvõ probléma manapság. Elvek terén deficiensek vagyunk. Pedig nem lehet teljesen rábízni az átlagemberre, hogy gondoljon azt a világról, az életrõl, amit akar -ha nem akar, ne gondoljon semmit.
A hedonizmus, a fogyasztás vég nélküli növelése nem életelv. Illetve tulajdonképp annak tekinthetjük, de nemkívánatos. A tömegeknek igenis szükségük van valamiféle szellemi vezetésre -halkan merem csak mondani: ideológiára?
A mi országunkban, sok-sok évnyi demokráciahiány után ez valószínûleg nem rokonszenves gondolat. Még a vicc is úgy szólt: a szocializmus az elvek gyõzelme a józan ész fölött!
De abból, hogy torz ideológiára nincs szükség, nem következik, hogy szükségtelen bármifajta szellemi zsinórmérték az embernek.
A másik nagyon veszélyes jelenség, mely szervesen összefügg a fentiekkel, a szolidaritás és együttérzés hiánya. Jelenleg inkább a mások "kikönyöklése", kisemmizése a divat nálunk, nem pedig a kölcsönös segítségnyújtás. Ebbõl következik a társadalom tökéletes rezisztencia- hiánya vezetõinek hülyeségével, piszokságaival szemben. A szolidaritás nélküli embercsoport nem társadalom, hanem -elnézést a kifejezésért- csorda.
Ezen a ponton kell visszakapcsolódnunk az illem kérdéséhez, mely az együttérzés alapján magában foglalja a tapintatot, a másik ember bántatlanságát. Például, hogy ne ordibáljanak ostobán a fülébe, mikor pihenni szeretne. S ezt az attitûdöt bizony meg kell követelnünk a csemetéinktõl is.
Lehet, kissé messze kalandoztak a gondolataim, de rövidebben nem tudtam kifejezni azokat.

Taki amit a gyerekekrõl mondtál teljesen igaz csak az nem tudja aki még nem próbálta Pontosan ezért kell odafigyelni a szülõnek gyermekére és idejében meginteni hogy nemcsak õ létezik a világon, mindenkire nézve vannak betartandó kötelességek kötelezettségek morális etikai erkölcsi elvárások és együttélési kompromisszumok, amit jó ha idejében megtanul különben konfliktusok sorozatából áll majd egész élete.
Amúgy Télemberrel nem volt sosem bajom, a fórumon jókat beszélgettünk olykor régebben ezért nagyjából sejteni véltem mûveltségi szintjét, csak éppen nem tudom mely okból akkoriban diplomás meteorológusnak véltem
Azt fenntartom, hogy miként az egyetemen csak kellõ ismeretekkel rendelkezõ tapasztalt ember alkalmas diákok okítására vagy épp egy gyermekgyógyító osztály vezetésére, az "Életben" is csak érett, kellõ tapasztalattal rendelkezõ felelõsségteljes ember vállaljon gyereket. Akik korán vállalnak gyermeket még nem tudnak megfelelõen gondoskodni róluk és személyes példát sem tudnak mutatni nekik amiben kell.
A Nolira vonatkozó rész a Modival egyetértésben törlésre került

Jupíí, megláttam az idei elsõ "fecskéimet", sõt ma reggelre a disznóól belsõ gerendájára elkezdtek építkezni.
Örömmel várom a fecskeszaporulatot!

Véleményem szerint,a legutolsó putriban, nagyapától fogant, de egészséges gyermek is olyan, mint az összes többi. Neveletlen, káromkodó és hadd ne soroljam még, a családi háttér, vagy éppen annak hiánya hatására lesz egy gyerek. Soha, de soha nem a gyerek a hibás! Nekem két fiam van, 14 és 6 évesek. Szégyenkeznem sosem kellett miattuk sehol, ha az oviban hallott káromkodást,melyrõl fogalma nem lehet, mit jelent, elõadta itthon, szóltam egyszer, kétszer, harmadszorra szájon vágtam. Soha, sehol nem kellett egyikre sem rászólni, ha bementünk valahová, hogy köszönjön, mert tõlem hallották a leghangosabban a köszönést és ez természetes dolog lett, nem "cirkuszi mutatványként, kisfiam miért nem köszönsz".Szóval, összetett dolog ez.....

Már megint álkaszás Talán nem etikus egy lény haláltusáját fotózni akkor is ha az a lény egy légy. Íme egy gondtalan csapongó repkedés következménye:

Nagyobb: Link
A figyelmetlen légy álkaszás közelébe keveredve, röpke pillanatra leragadt az egyik szálon. Az álkaszás "rámozdult" de a légy azonnal el is penderedett onnan, majd lehullott és vergõdni kezdett. Késõbb a háló gazdája gondoskodott "végtisztességérõl".

Egyébként úgy vélem, a játszótéri ordítozás csak a "jéghegy csúcsa". Szerintem alapvetõ gond hogy sok éretlen személyiségû ivarérett, testileg felnõtt de példamutatásra és megfelelõ gondoskodásra képtelen ember idõ elõtt vállal gyereket de mindazokat a kötelezettségeket melyek a gyerek testi és szellemi neveléssel járnak már nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni, személyes példamutatása nemegyszer káros irányba vezeti gyereke fejlõdését.
Egyéni vélemény: szerintem egy férfi csak 26-28 éves korától kezdve alkalmas apának, egy nõ pedig 23-24 éves korától anyának. Fiatalabb korban még csak "gyerek nevel gyereket".

Elnézést, én is hozzáfûzök még pár szót, azt vélem négy fiam felnevelése során szerzett gyereknevelési tapasztalataim alapján megtehetem. Szerencsére engem nemigen zaklat fel a gyerekek zajongása, hiszen egyszer gyerekek, hát tomboljanak DE... a szülõkön múlik mit engednek meg a gyereknek. Természetes hogy hagyják õket tombolni, mozogjanak, levegõn vannak és nem mellesleg kifáradva otthon majd nyugodtabbak lesznek és nem lármáznak apu-anyu fülébe. Ez sajnos azzal jár hogy a gyerekek a játszótér környékén lakók fülébe lármáznak. Itt lép be a szülõk közönye, az empátia és felelõsségérzet hiánya mások nyugalma iránt. Magatartásukban párhuzamot lehet vonni bizonyos népcsoportok nemtörõdöm hangoskodó lármás természetével. Sokat megengedtem fiaimnak és amit lehetett megkaptak. Játszótérre mégis ritkán mentünk, inkább pólyás koruktól kezdve jártuk a természetet velük kenguruban vagy karon-nyakban cipelve õket párommal. Érdekes, bár termetük és testi erejük "feljogosíthatta" volna erre a manapság elterjedt szokásra fiaimat, mégse hangoskodtak se erdõben se játszótéren. Jobban tenné más szülõ is ha inkább kiránduláson/terepen vezettetné le gyermeke fölös energiáit. Ha nem tudja megtenni hogy a természetbe menjen (ami még ma is inkább csak akarat kérdése) vagy legalább nyíltabb területre ahol nem zavar senkit a hangoskodás. Egy házak közé zárt visszhangzó téren a szülõnek gondolnia kellene már az elsõ visításnál arra hogy lakhatnak a környéken éjszakai mûszakosak, öregek és fekvõbetegek. Nekik ugyanúgy megvan a joguk a pihenéshez mint a gyereknek a mozgáshoz. Egy "egészséges" gyerekhangerõt mindenki elvisel - bizonyos mértékig. Az élénk testmozgáshoz nem szükséges okvetlen ordibálni ÉS mivel aki ágyban fekszik az nem ordibál ezért jogosan várhatja el hogy más se ordibáljon a szülõ pedig szóljon rá vásott kölkére ha az "túllépi a decibelt". Pontosítom: egy szülõ annyit engedjen meg közösségi területen gyerekének amennyit õ maga elviselne más kölkétõl vagy saját otthona falai között. Nem feltételen velejárója a felszabadult testmozgásnak a felszabadult üvöltözés se erdõben játszótéren, különösen sorházak közé ékelt visszhangos téren. A gyerek ficánkoló kiscsikó, nagyon sok esetben nem is tudja hogy rosszat tesz amíg meg nem magyarázzák neki. A szülõ felelõssége elmagyarázni. A szülõ kötelessége lenne hogy átérezze mit érezhet más, mit érezne õ más kölkének visongását hallva. Errefelé nagy a csend. Egy alkalommal már messzirõl hangos és kõkemény trágár szavakkal tarkított ordítozó lárma közeledett. Felugrottam és kinéztem mert komolyan azt hittem legalább féltucat "lomtalanító" közeleg. Tévedtem. Csupán három, jólétet sejtetõ módon öltözött normálisnak látszó kamasz kerékpározott erre, de olyan hangerõvel és trágársággal társalkodva hogy meglepett pedig hosszan tudok dühöngve káromkodni de ezek bõven túltettek rajtam. Ha nem káromkodtak volna bádogpultos kocsmai szinten, már a hihetetlen hangerejû ordítozás önmagában kimerítette volna a közbotrányokozás fogalmát. Elsõ gondolatom az volt, na ezeknek is gondos szüleik lehetnek. Gyerekek? Hagyjuk? Szerintem a szabadjára engedett játszótéri gyerektombolás is kelthet hasonló megbotránkozást akár egy részeg felnõtt hangoskodása mely megzavarja a nyugalmat. A szülõk felelõssége hogy felismerjék ezt és tegyenek ellene, mert ezzel a szabados magatartású zabolátlan népcsoportok szintjére süllyednek gyermekeik.

Tegnap de. ahogy illik, fûnyírás volt az utca fronton. Ahogy befejeztem, nemsoká éktelen káromkodás közepette mozgott a tuja és a szúrós cserje ága. Nemsoká meg is lett a felevickélõ fazon, lehet hogy felzavartam az avarból, álmából.
Tuti hunyó, a terepszínre váltva.
Link
Kellemes húsvétot!

Biztos emlékeztek rá, jópár hete már volt, hogy írtam az Alvég (a Felvégen ritkán járok) elsõ és mostanáig egyetlen fecskéjérõl, amelyik valszeg még megvan, mert a héten láttam repkedni. Tegnap templomba menet még egyedül árválkodott a dróton szegény füsti, de hála Istennek, mára többen lettek és már két molnárfecskét is láttam
Más: Láttatok-e már barázdabillegetõt udvarolni?

Hát bizony, olyan ez a -nem elhülyült, csak a szellemi iránytût nélkülözõ- világ, hogy könnyû benne mizantróppá válni. Nemegyszer engem is elfog a Noliéhoz hasonló keserûség.
Persze nem szabad általánosítani, és mindig szem elõtt kell tartani, hogy az ember formálható. Az ember lehet ördög is, meg angyal is kulturális közegétõl és a korszellemtõl függõen -s ez így volt minden idõben.

Fecskét az idén még nem láttam. Ezeknek a madaraknak az érkezése, elköltözése nem egyszerre történik. Elõször feltûnik néhány, aztán egy ideig semmi -pont, ahogy írod. Késõbb megjön a következõ "adag".
Az elköltözésük még érdekesebb. Egy-egy hûvösebb szeptemberi idõszakban látszólag teljesen eltakarodnak, egyetlen fecske se szántja a hideg-kék eget. Aztán, ha megjön a vénasszonyok nyara, újra megjönnek a fecskék is. Szerintem ilyenkor kissé visszakanyarodnak észak felé. Ez a mutatványuk õsz elején nem is egyszer látható.

Én úgy gondolom, hogy ha engedjük magunkat bármire vagy bárkire irányuló gyûlöletbe "belemerülni", azzal csak magunkat és környezetünket is mérgezzük. Attól nem lesz jobb a világ, ez biztos.

Csak az, ahol párban vannak.

Köszi Noli!

Félreértés ne essék: nem vitát akartam-akarok provokálni.

Ettõl függetlenül szeretnék reagálni néhány gondolatodra.

Én is lakótelepen nõttem fel, pontosan tudom, milyen az, ha nem tudsz pihenni. (Miként azt is tudom, hogy a szomszédok kutyáinak egész éjszakás ugatásától se....) Ugyanakkor -mivel alkalmazkodni kénytelen vagyok- próbálom elfogadni ezt a helyzetet is. Nagy különbséget érzek viszont abban, hogy nem mondom és nem is gondolom azt, hogy 1000 kutyából 1 ha normális, mert nem így van. Miként az is hamis, hogy a gyerekeknél ez lenne az arány.

A szülõk gyermeknevelését most hagyjuk, e téren bizony nagy hiányosságok vannak, mindamellett nem hiszem, hogy ez korábban annyival jobb lett volna, legfeljebb a múlt -mint annyi mást- ezt is megszépíti.
Azért mert Te másmilyen gyerek voltál, miért kellene minden gyereknek olyanná válni, mint amilyen Te voltál? Tudomásul kell venni, hogy minden gyerek egy kis saját individuum. Természetesen formálni, alakítani kell, de beskatulyázni, fölösleges korlátok közé szorítani nem szabad, mi több óriási hiba! Nem tudhatod, lehet, hogy az általad "lehülyegyerekezettek" közt kiabál éppen az a tudós, aki megteremti számodra a tudásával, hogy hosszan tartó, békés, akár aktív természetjárással teli öregkort élhessél. A "hülyegyerekek" közt vannak a leendõ pékek, sofõrök, tanárok, orvosok, szak-és segédmunkások, stb., stb., akik nélkül egy lépést nem tudnál megtenni. Belõlük lesz például az a mérnök, aki még jobb lencséket fog tervezni, és az az optikus, aki ezeket meg is csiszolja, hogy éppen Te fotózhass, vagy csodálkozhass az égi csodákra.... Folytathatnám a sort a végtelenségig....

Egészen egyszerûen nem értem, hogy egy ilyen értelmes, olvasott ember ennyi -bocsáss meg- butaságot miként képes összehordani. Te, aki a természettel, a környezettel való harmóniát hirdeted, írsz ilyeneket? Tetszik, nem tetszik: ez is a környezet, miként a kutyák-macskák-pókok és minden más körülöttünk. Ne haragudj meg, de nekem nagyon disszonáns az, hogy rászólsz arra -mi több kioktatod- azt, aki nem szereti a pókot, a patkányt, akinek nem tetszik, hogy vakond túrja fel a földjét, ugyanakkor leírsz olyanokat, amiket az elõzõekben írtál. Nekem az az érzésem, hogy Te azt gondolod, hogy mindenkinek el kell fogadnia a Természetben elõforduló -számunkra idõnként bizony nagyon bosszantó!- dolgokat, jelenségeket, miközben Te nem vagy képes tolerálni ami Téged bosszant, jelesül az adott esetben saját embertársaidat.

Azt írod, lehet utálni azért, mert ki nem állhatod a gyerekeket. Azért utáljon Téged valaki, mert Te utálsz valamit? Nem utállak, szó nincs róla. Más érzéseim vannak. Egyrészt meglepõdök és megdöbbenek -mint már írtam-, hogy az Általad hirdetett fene nagy tolerancia miként csaphat át egyik pillanatról a másikra végtelen tagadásba, és válik ezáltal az egész totálisan hiteltelenné szintúgy egy pillantás alatt.

Másrészt pedig sajnállak. Igen, sajnállak, mert olyan dolgokat "nem állhatsz ki", melyek a világ legcsodásabb dolgai közé tartoznak.

Még csak egyetlen megjegyzés -és ez legyen egy idézet- az Általad eszetlenül, üvöltve játszó véglényekrõl.

"Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!"

Tényleg nem vitát akartam kezdeni, ezzel részemrõl be is fejezném, ha lehet. Meggyõzni -olvasván soraidat- vélhetõen nem tudlak, sõt nem is akarlak. Egész egyszerûen, mint gyereket nevelõ apát, mint embereket (is) szeretõ XXI-ik századi embert, mélyen sértenek a gondolataid, ezért bátorkodtam szót kérni.

(Akit nem érdekelnek soraim, ugorja át, a hosszért ismételten kérnék elnézést!)

Egyrészt nem itt laksz, így nem tudod, mit vagyok kénytelen hallgatni állandóan, másrészt minden hülyegyereknek kéne legyen anyja vagy valakije, akivel lenn van, és aki foglalkozik vele, nem csak kicsapja az utcára, míg õ megvitatja az aktuális körömlakkdivatot a padon a többiekkel...
Igen, voltam gyerek, de nem üvöltöttem teli torokból, ahogy az én korosztályomban senki sem. Maximum akkor, 2 percig, ha pofára estem egy kõben. Az esetek nagy részében totál kussban voltam, mert már akkor sem szerettem beszélni, inkább rajzoltam, olvastam, nézegettem a fa tetejérõl a madarakat, vagy kertészkedtem. Sose vágtak ki a játszótérre, ha elmentünk, akkor aki elvitt, azért vitt, hogy játsszon velem és nem azért, hogy megvitassa a többi szülõvel a világ folyását.
Ezek a véglények nagyon távol vannak mindentõl, ami emberi, mert egyáltalán nem igyekszik senki fegyelmezni õket, tépik a fák ágait, rugdossák, ami az útjukba kerül, nekimennek egymásnak, mintha benarkózott katonák lennének, ész nélkül. Ezekbõl sose lesz a világ hasznos tagja! Tisztelet a kivétel anyukának, aki nem ezt csinálja (de az nem is rakja be a kiskölykeket a játszótérre, hanem sétál vele meg magyaráz, mutogat neki).
Azon kívül azt mondd meg, mire jó a villanymotoros gyerekautó / gyerekmotor? Biciklizni maximum a 10-12 éveseket látni, kiskölyöknek csak lábbal hajtós motor meg villanymotoros motor, autó dukál, ugye ettõl fejlõdnek az izmaik......
Amikor nem esik az esõ, nem lehet kinyitni az ablakot, mert olyan iszonyú zaj van, hogy a saját szavát nem érti az ember a lakásban. Arról nem beszélve, hogy este 9-kor még bõven ez megy... Tavalyelõtt este fél 11-kor üvöltözött lenn négy kölyök, a legnagyobb se volt több 10 évesnél... Szülõ sehol. Olyan is van, hogy gyerek lenn bõg, odamegy az erkélyhez, ahol muter kinn ácsorog, majd a muter rákiabál, hogy menjen vissza a játszótérre, mert neki most szabadnapja van... Na az ilyeneknek abortuszra kellett volna menni...
Az egész világ efelé megy, ész nélküli birka bevásárlóautomatákat növesztenek. Ezer gyerekbõl egy ha normális.
9 mûszakba járok dolgozni, meglehetõsen összevissza, így néha nappal is kell aludnom, de itt nem lehet, csak esõs idõben...
Igen, tudom, el lehet költözni, ha lesz mibõl, meg is fogom tenni. De addig is élni akarok, emberi módon, emberi viszonyok közt.
Az is hozzátartozik az egyéniségemhez, hogy ki nem állhatom a gyerekeket. Ez van, lehet érte utálni.

Noli!
Szándékosan nem privát üzenetet írtam, mert -gondolom- az ilyen megjegyzéseket tartalmazó beírások másokat is zavarnak. Engem mindenképpen.

Noli, nagyra becsülöm a munkásságodat, örömmel olvasom (általában) a hozzászólásaidat. Ugyanakkor az ilyen megnyilvánulásokat nem tudom hova tenni, ezért is szólalok most meg ebben a fórumban, melyet -nagyrészt- néma hallgatóként napi rendszerességgel és áhítattal olvasok/nézem a képeit.

Gondolom, Te is voltál gyerek, mi több talán nem némán élted le a gyerekkorodat. Nem hiszem, hogy bármelyik gyerekre ilyen jelzõt kellene ragasztani, különösen nem ismeretlenül. Bármennyire is fáj, õk ugyanolyan lények, mint az Általad oly gyakran (jogosan!) védett-óvott más teremtmények. Hogy miként vannak nevelve, az más kérdés, de ez megint csak szokás vagy elfogadás kérdése. Például engem éjszaka nem a madarak, nem is a "teli torokból vonyító hülyegyerekek", hanem a feleslegesen egész éjszakákat átugató utcabeli kutyák tartanak bosszantó módon ébren.
Annyi biztos, hogy ha a játszótéren játszó és esetleg hangoskodó gyermekemet valaki ilyen jelzõvel illetné, nagyon nem tetszene....

Évekkel korábban -ugyan más témában- volt már vitánk, akkor is egy ilyen jellegû megnyilvánulásod miatt. Idõnként más is szóvá tesz néhány dolgot, még ha nem is ennyire nyíltan, mint most én.

Noli! Tisztelünk Téged, és pont ezen tisztelet miatt kérlek, hogy ne lépj a homofóbiának olyan fokára, ami -hidd el, azért mert csak én írom le, vélhetõen mást is zavar!- esetleg visszatetszést kelt. Elveszíti hitelességét a más élõlények védelmében tett kitartó és megsüvegelendõ munkád, ha ilyeneket olvas Tõled valaki.

Elnézést a hosszért, de kikívánkozott belõlem. Lehet, hogy valaki legyint, hogy túllihegtem a dolgot. Ez is elképzelhetõ, de engem nagyon zavart a dolog.

Sajna a számok is ezt mutatják, de tény, hogy a tapasztalt mennyiség szemre is kevesebb. :-(( Egyébként ma alkonyat elõtt pont láttam kettõt. :-)

Édesek lehettek a tusoló rigók! Muteréknál van 3-4 nagy itató, amiben rendszeresen fürdenek (inni ritkábban), nagyon imádják a pancsolást a meleg idõben. :-)
Hallod, ide kéne költöznöd hozzánk, hogy értékeld a pinty hangerejét. Örülnék, ha madártól nem tudnék aludni, s nem a hülyegyerekektõl, akik teli torokból vonyítanak a játszótéren...

Nálunk is évrõl évre kevesebb a fecske, már régen megjöttek, de messze nincs annyi, mint mondjuk 10 évvel ezelõtt.

Az elsõ képen lévõ füstirõl nincs még képed véletlenül? (Aminek vöröses a hasa.)

Hát, a mi fecskéink jócskán lemaradtak a jelek szerint. A lakóhelyem közelében viszonylag sok fészek van, de fecskét az idén még nem láttam.

Visszajött viszont a rozsdafarkúnk, fûnyírás után rögtön végigpásztázza a gyepet, és a kis "kedvencem", az erdei pinty is itt "kiabál" már kora reggeltõl a nyírfán. Ez az a madár, aki miatt képtelen vagyok nyitott ablaknál aludni, akkora hangerõvel énekel. Ma kora reggel locsoltam a veteményest, s a rigók azzal szórakoztak, hogy a vízpermet alá álltak. Még ilyet sem láttam eddig.

Jó, hogy kitavaszodott, van már mozgás a kertben, a természetben!

Mióta megjött a jó idõ, Tápiószecsõ vasútállomás Szentmártonkáta felõli végén rendszeresen látok egy mókust a pályán keresztbe szaladgálni, amikor arra járok vonattal. Ma késõ délután vittem vissza a szerelvényt a Keletibe, és már ott "várt" a pálya mellett, valamit fogott a mancsaival. Megnézte a mozdonyt, aztán beszaladt a fák közé. Ez számomra azért meglepõ, mert errefelé mókust még sosem láttam (sõt, gyakorlatilag a Dunától keletre csak a Mátrában volt hozzájuk szerencsém a röpke 36 év alatt), erre most itt van egy, aki ráadásul egy ilyen zajos környezetben él.

Vasútbarát mókus?

Ischnura pumilio azaz apró légivadász. Csinoska!!!

Reggeli képek Becsehelyrõl Link
Hullámzó repcetenger Link

Jajj de jó, hogy küldtél képeket a Haraszt hegyrõl, sajna idén lehet, nem tudok oda kimenni, de látom, minden a legnagyobb rendben van ott

Link Mai kép, tudtok segíteni milyen szitakötõ lehet? Köszi !

Barack: Link
Alma: Link
Van némi virág rajta: Link
Orgona: Link

Link

A gépben lehet, h van kézremegés-kiegyensúlyozó, a hátlapon szokott lenni, általában alul, kis pöcökszerû gomb, amit oldalra lehet tolni.

Ülök itt a gép elõtt, így tolódik a napi bicajedzés , hallom ám a nagy csivitelést.
Gyors obicsre a telére, ablakon kilógás...):
Kár, hogy stabilizátor nincs az obikban, de ennyi pénzért ugye nem várhatok csodát.Bár így is lényegesen jobbak a képek, mint a kis digitálissal.

Neked érdemes volt beruházni a masinára, szuper képek! :-)

Füstikék!
Link Link Link

Azon gondolkodom, hogy majd felnézek a padlásra és megpróbálok kiszedni egy cserepet, hátha rálátni onnan, csak nemsokára teljesen kizöldül a fa és akkor már esélytelen a belátás..

Köszi az infókat srácok! Azért ez megnyugtat.
Áki, be kéne tenned egy webkamerát a fába, hogy lássuk a terenyei rézfa..ú bagót.

Én a minap láttam csak az elsõ fecskéket, kakukk már régóta jelez :-) és úgytûnik a fülesek beköltöztek egy varjúfészekbe elõttünk.
_____________
Tegnap volt egy kis séta az erdõben. Néhány kép:
Kis patakocska medre árulkodik dühösebb mivoltáról: Link Link
És szén: Link Link Link Link Link

Nálunk tegnap és ma is egy-egy csapat már megérkezett a település fölé, legalábbis jó sokan köröztek és most is van néhány belõle a környéken. Szépen csivitelnek.-) Sajnos egyelõre a két családunk még nem tért vissza, de az egyik banda lusta kissé õk május elején szoktak betoppanni. Ekkor már a másik család már javában dolgozik a télen megrongálódott fészken:-) Egyébként még õk sincsenek elkésve olyan 25. körülre szoktak jönni. Várjuk õket már mi is:-)

Az elsõ fecskéket már vagy 2 hete láttuk, de hol vannak azóta?? Én azóta se láttam. Máshol esetleg van rendes mennyiségû fecske már???
Ja igen, kakukkot már hallottam.

Szép kis vitorláspók! Nagyon szeretnek bokrokon, sûrû levelû fákon "fészkelni".

Ma reggel megzavartam õt étkezés közben ahogy gyors áthaladásommal véletlen eltéptem hálóját a mocsári cipruson. Csak a bokor alá menekült, ahol némi objektívijesztgetõ "csápolás" (jellegzetes, felágaskodó ló kapálódzására emlékeztetõ, zsákmányt maga felé rántani igyekvõ mozgássor mellsõ lábaival) után nyugodtan evett tovább. Hátán is hasonló vonalas mintázat látható de nem fértem jobban hozzá, elkergetni pedig nem akartam.
Testmérete 6~7 mm, lábkörmérete kb. a kétszerese, még fiatalnak tûnik.

Nagyobbak:
Link
Link
Link

Így van,köszi a pontosítást.Legalább ezt is megjegyeztük egy életre.
Acer saccharinum L. - ezüst juhar(silver maple)
Link
Acer saccharum Marsh. - cukor juhar(sugar maple)
Link
Az õshazája viszont ua. mindkét fajnak.

... Link