Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Ok ezen nem veszünk össze:-) No ez jó kérdés átnézem, igazad van 2000-ben 41,7 fok 21-én õ volt az egyik extrém példa. Meglátjuk lesz-é még ilyen.
Szépen összefoglaltad az elmúlt napokat!
Amit én kérdeztem az nem is az, h volt-e ilyen kemény vagy ehhez hasonló hõhullám aug végén, vagy szept elején, hisz a válasz erre egyértelmû:igen!
Ehhez elég megnézni a napi rekordokat. A kérdésem az, h volt-e már olyan és mikor, h az éves csúcs ilyen késõn (csak aug. 25-én) állt be? Erre volt az a tippem, h ez elég ritka lehet...
Az anomáliát sztem az OMSZ-ban még nem a legutóbbi 30 évhez viszonyítják, hanem a 71-00-shoz.
Amit én kérdeztem az nem is az, h volt-e ilyen kemény vagy ehhez hasonló hõhullám aug végén, vagy szept elején, hisz a válasz erre egyértelmû:igen!

Az anomáliát sztem az OMSZ-ban még nem a legutóbbi 30 évhez viszonyítják, hanem a 71-00-shoz.
Azt hiszem talán az 1980-2010-es csúszóátlaghoz számítjuk már, így lett Budapesten a július alacsonyabb középhõmérsékletû.
Nálam is megérkezett a front éjjel tombolt a szél és reggelre 14,6 fokig hûlt le a levegõ, most is mindössze 25 fok van, így itt erõteljes lehûlés következett be. Néhány csepp zápor volt mutatóban, így augusztus kissé nagyon száraz 4,8 mm eddig:-)
Ez hõhullám megérdemli, hogy picit foglalkozzunk vele. Mivel az elmúlt napokban nagyon nem voltam képben, így mostanra szedtem össze az információkat több-kevesebb sikerrel:-)
Ami nagyon komoly, hogy az ország déli-délkeleti vidékein augusztus 13. óta gyakorlatilag mind egyes nap hõségnap volt. Némi felfrissülés mindig északon-észnyugaton érkezett egy-egy front átvonulása alkalmával.
Azonban az igazi hõhullám, az elmúlt napokban, kedd és péntek között alakult ki. Ekkor gyakorlatilag 3-5 nap volt forró nap az országban ez alól a hegyvidékek és az északkeleti országrész jelent kivételt, ahol 0-2 napot regisztráltak. 850hPa-on 6 nap voltunk 20 fok, vagy efeletti tartományban. A bécsi felszállás 23 fokot a budapesti 22 fokot is mért.
Az igazán meleg idõszak szerdán, csütörtökön és pénetken következett be.
Országos átlagban a pénteki nap volt a legmelegebb annak ellenére, hogy 37,5 fok volt a csúcshõmérséklet Pakson, így rekord nem dõlt meg, de a maximumok átlaga 34 fok körül szóródott. A második szerda volt ekkor Bugacon 39,1 fokot mértek, ez volt az országos csúcsbeállítás elsõ felvonása, azonban csütörtökön mérték a legmagasabb hõmérsékletet ekkor 39,2 fok volt Csávolyon Baja mellett. Csütörtökön volt olyan szempontból érdekes, hogy ezen a napon tartózkodott felettünk a legkevésbé meleg hõmérsékletû légtömeg, és pénteken a viszont legmelegebb. A 40 fok nem lett meg, de a pénteki nap jó eséllyel pályázott erre, de a délkeleti szél az alsó 10 méteres szinten erõs volt ahhoz, hogy ez kitudjon alakulni. A forró pontok nem jól tudtak szerepelni ez matt. Némi inverzió is ellene dolgozott, de a feltételek ezen a napon voltak a legjobban adottak, sajnos némi hiba és az extrém adat máris megbotlik:-) Nem hiába ezen a napon több mint 40 állomás érte el a forró napot, a másik két napon ennél kevesebb volt ez a szám 30-35 nap körül.
Ha jól tudom ezek a rekordok alakultak ki:
24-én: 39,1 fok Bugac, Budapest-Újpest: 36,9 fok
25-én: 39,2 fok Baja-Csávoly, Budapest-Lõrinc: 38,0 fok
Az éjszakai minimum maximuma 23,8 fok lett Pécs-Árpád tetõn, ez beállítás volt.
26-án 24,2 fok Szeged-belterület? Budapest-Újpest 37,0 fok
Ennyit ezekrõl napokról, tudom, hogy mindenki a pokolba kívánt engem, de ezek is izgalmas elemezni való idõszakok voltak:-) Nagy valószínûséggel iylen idén már nem lesz, de szerencsére marad a kellemes nyári idõjárás a következõ napokban is.
Nálam egyébként 37,1 fok volt a csúcshõmérséklet idei éveb a legmagasabb érték és 2007 óta is ez elmondható, akkor azonabn 37,8 mértem.
Nagy gratula az ECMWF-nek nagyon jól szerepelt ebben a hõhullámban, gyakorlatilag pontosan, több nappal elõtte pontosan megfogta ezt, a GFS bukása óriási volt, ez csak az utolsó idõszakban tudta, kisebb sikerrel ezeket a értékeket megfogni, így elég rosszul szerepelt.
Majd átnézem a régmúlt adatokat, hogy augusztus 20. után iylen extrém hõhullám mennyire volt gyakori. Azt tudjuk, hogy 1992 még ezt is felülmúlta, de volt ehhez hasonló több is avagy ez ritka? Valószínû, hogy ritka dolog lesz majd kiderül. Itt majd legalább 3 forrónapot fogom alapul venni.
Nálam is megérkezett a front éjjel tombolt a szél és reggelre 14,6 fokig hûlt le a levegõ, most is mindössze 25 fok van, így itt erõteljes lehûlés következett be. Néhány csepp zápor volt mutatóban, így augusztus kissé nagyon száraz 4,8 mm eddig:-)
Ez hõhullám megérdemli, hogy picit foglalkozzunk vele. Mivel az elmúlt napokban nagyon nem voltam képben, így mostanra szedtem össze az információkat több-kevesebb sikerrel:-)
Ami nagyon komoly, hogy az ország déli-délkeleti vidékein augusztus 13. óta gyakorlatilag mind egyes nap hõségnap volt. Némi felfrissülés mindig északon-észnyugaton érkezett egy-egy front átvonulása alkalmával.
Azonban az igazi hõhullám, az elmúlt napokban, kedd és péntek között alakult ki. Ekkor gyakorlatilag 3-5 nap volt forró nap az országban ez alól a hegyvidékek és az északkeleti országrész jelent kivételt, ahol 0-2 napot regisztráltak. 850hPa-on 6 nap voltunk 20 fok, vagy efeletti tartományban. A bécsi felszállás 23 fokot a budapesti 22 fokot is mért.
Az igazán meleg idõszak szerdán, csütörtökön és pénetken következett be.
Országos átlagban a pénteki nap volt a legmelegebb annak ellenére, hogy 37,5 fok volt a csúcshõmérséklet Pakson, így rekord nem dõlt meg, de a maximumok átlaga 34 fok körül szóródott. A második szerda volt ekkor Bugacon 39,1 fokot mértek, ez volt az országos csúcsbeállítás elsõ felvonása, azonban csütörtökön mérték a legmagasabb hõmérsékletet ekkor 39,2 fok volt Csávolyon Baja mellett. Csütörtökön volt olyan szempontból érdekes, hogy ezen a napon tartózkodott felettünk a legkevésbé meleg hõmérsékletû légtömeg, és pénteken a viszont legmelegebb. A 40 fok nem lett meg, de a pénteki nap jó eséllyel pályázott erre, de a délkeleti szél az alsó 10 méteres szinten erõs volt ahhoz, hogy ez kitudjon alakulni. A forró pontok nem jól tudtak szerepelni ez matt. Némi inverzió is ellene dolgozott, de a feltételek ezen a napon voltak a legjobban adottak, sajnos némi hiba és az extrém adat máris megbotlik:-) Nem hiába ezen a napon több mint 40 állomás érte el a forró napot, a másik két napon ennél kevesebb volt ez a szám 30-35 nap körül.
Ha jól tudom ezek a rekordok alakultak ki:
24-én: 39,1 fok Bugac, Budapest-Újpest: 36,9 fok
25-én: 39,2 fok Baja-Csávoly, Budapest-Lõrinc: 38,0 fok
Az éjszakai minimum maximuma 23,8 fok lett Pécs-Árpád tetõn, ez beállítás volt.
26-án 24,2 fok Szeged-belterület? Budapest-Újpest 37,0 fok
Ennyit ezekrõl napokról, tudom, hogy mindenki a pokolba kívánt engem, de ezek is izgalmas elemezni való idõszakok voltak:-) Nagy valószínûséggel iylen idén már nem lesz, de szerencsére marad a kellemes nyári idõjárás a következõ napokban is.
Nálam egyébként 37,1 fok volt a csúcshõmérséklet idei éveb a legmagasabb érték és 2007 óta is ez elmondható, akkor azonabn 37,8 mértem.
Nagy gratula az ECMWF-nek nagyon jól szerepelt ebben a hõhullámban, gyakorlatilag pontosan, több nappal elõtte pontosan megfogta ezt, a GFS bukása óriási volt, ez csak az utolsó idõszakban tudta, kisebb sikerrel ezeket a értékeket megfogni, így elég rosszul szerepelt.
Majd átnézem a régmúlt adatokat, hogy augusztus 20. után iylen extrém hõhullám mennyire volt gyakori. Azt tudjuk, hogy 1992 még ezt is felülmúlta, de volt ehhez hasonló több is avagy ez ritka? Valószínû, hogy ritka dolog lesz majd kiderül. Itt majd legalább 3 forrónapot fogom alapul venni.
Kérdés, melyik bázisidõszakhoz képest lesz meg a +1-es anomália.
Az 1961-90-es normált szinte biztosan sikerült legalább 1 fokkal felülmúlni. Az 1971-2000-est már kevésbé, itt nem tudom meglesz-e az a bizonyos nyári +1.0.
1951 és 2000 közötti évek átlagához viszonyított, 33 állomás adataiból számított országos anomália júniusban +0.8, júliusban -0.1 fok volt. Az augusztust +1.2 és +1.7 fok közé várom. Hõmérséklet alapján 1755 óta az idei nyár kb. a 90. helyen végezne több mint 250 "versenytársa" közül. A legforróbb nyarak az alábbiak voltak, legjobb becslés szerinti sorrendben:
Év orsz.Tközép
1811 23.6
1834 23.2
1807 22.9
2003 22.6
1794 22.3
...
2011 20.4 (?)
Az 1961-90-es normált szinte biztosan sikerült legalább 1 fokkal felülmúlni. Az 1971-2000-est már kevésbé, itt nem tudom meglesz-e az a bizonyos nyári +1.0.
1951 és 2000 közötti évek átlagához viszonyított, 33 állomás adataiból számított országos anomália júniusban +0.8, júliusban -0.1 fok volt. Az augusztust +1.2 és +1.7 fok közé várom. Hõmérséklet alapján 1755 óta az idei nyár kb. a 90. helyen végezne több mint 250 "versenytársa" közül. A legforróbb nyarak az alábbiak voltak, legjobb becslés szerinti sorrendben:
Év orsz.Tközép
1811 23.6
1834 23.2
1807 22.9
2003 22.6
1794 22.3
...
2011 20.4 (?)
Érdemes lenne megnézni, h mikor és hányszor esett aug.25. környékére az év legmagasabb hivatalos maxija. Én csak a 2000-es 41.7-es békéscsabai maxra emlékszem, az aug. 21-én volt ha minden igaz. Érzésre ez a mostani érték, sztem benne lehet az elsõ 5-ben, sõt netán 3-ban is. 2004 óta egyébként ez az év a 2. legmagasabb topmaxot produkálta, és csak a 2007-es 40+-ok elõzik meg, igaz, h csak 1 tizeddel elõzi meg 2008-at, amikor 39.1 volt. Ami a nyarat illeti úgy néz ki, h meglesz a szignifikáns pozitív anomália, kérdés, h a +1 összejön-e. A csapadék elsõ blikkre 85-90% körül lehet a 30 éves átlaghoz képest...A végleges eredményekkel még várni kell.
Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1526 - 2011-08-27 11:59:36)
Ha jól emlékszem, akkor a tavaly ÉVF napra pontosan egy évvel ezelõtt jött meg, csak közel sem sikerült olyan zajosra, mint az aug. 16-i HF. Viszont jó 10-15 fokkal hûvösebb levegõt hozott, és másnap már kellemetlen, õszies idõ volt. (Megj.: ez lehet, hogy bekerül a Visszatekintõbe)
Ha jól emlékszem, akkor a tavaly ÉVF napra pontosan egy évvel ezelõtt jött meg, csak közel sem sikerült olyan zajosra, mint az aug. 16-i HF. Viszont jó 10-15 fokkal hûvösebb levegõt hozott, és másnap már kellemetlen, õszies idõ volt. (Megj.: ez lehet, hogy bekerül a Visszatekintõbe)
2000-2011 idõszak 10 legmelegebb napja Szombathelyen (OMSZ mérések):
1. 39,4 fok /2007. július 20./
2. 37,5 fok /2000. augusztus 19./
3. 37,2 fok /2003. augusztus 13./
4. 37,1 fok /2007. július 18./
5. 37,0 fok /2000. augusztus 20./
37,0 fok /2007. július 17./
7. 36,9 fok /2007 július 19./
8. 36.5 fok /2000. augusztus 21./
36,5 fok /2002. június 23./
10. 35,9 fok /2003. augusztus 14./
Idén július 9-én sikerült 35,3 fokot, augusztus 26-án 35,2 fokot elérni, de ezek nem fértek be a TOP10-be.
1. 39,4 fok /2007. július 20./
2. 37,5 fok /2000. augusztus 19./
3. 37,2 fok /2003. augusztus 13./
4. 37,1 fok /2007. július 18./
5. 37,0 fok /2000. augusztus 20./
37,0 fok /2007. július 17./
7. 36,9 fok /2007 július 19./
8. 36.5 fok /2000. augusztus 21./
36,5 fok /2002. június 23./
10. 35,9 fok /2003. augusztus 14./
Idén július 9-én sikerült 35,3 fokot, augusztus 26-án 35,2 fokot elérni, de ezek nem fértek be a TOP10-be.
Hol voltál pár éve karácsonykor amikor bedörrent? Igaz nem hó esett, hanem esõ, de bedörrent

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64103 - 2011-08-26 17:48:05)
Észak-Írországban elvileg.
De ilyet én még nem láttam télen.
Észak-Írországban elvileg.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64096 - 2011-08-26 17:32:01)
Hol a csudában lett ez felvéve, az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban?
Hol a csudában lett ez felvéve, az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64095 - 2011-08-26 17:22:17)
Ilyen nyáron sincs errefelé nemhogy télen.
Csak vicceltem..de lassan már kezdem azt érezni hogy így van.
Link
Ilyen nyáron sincs errefelé nemhogy télen.

Link
Az elmúlt 7 év csapadékösszegei Deszken: 2004 - 780 mm , 2005 - 750 mm, eddig a közeli gátõrház adatai.
Innentõl saját: 2006 - 625 mm, 2007 - 674 mm, 2008 - 630 mm, 2009 - 630 mm, 2010 - 975 mm.
Ez az év sajnos jóval szárazabbnak ígérkezik az elõzõeknél, idén eddig csak 269 mm esett, jó ha meglesz a 400.
Innentõl saját: 2006 - 625 mm, 2007 - 674 mm, 2008 - 630 mm, 2009 - 630 mm, 2010 - 975 mm.
Ez az év sajnos jóval szárazabbnak ígérkezik az elõzõeknél, idén eddig csak 269 mm esett, jó ha meglesz a 400.
Mátraalmáson alig 9mm esett augusztusban, ennek ellenére még nem sárga a fû, a talaj felsõ rétege azonban napról-napra szárazabb. Partoldalak szélén érzékelhetõek a vízhiány elsõ jelei, ott az elmúlt napokban kezdett sárgulni az aljnövényzet.
A növények párolgási veszteségét mérsékli a magas RH, még most is 60% felett van: Link
A jelek szerint augusztus 29-30-ig tart majd ez a közel 3 hetes száraz periódus.
A növények párolgási veszteségét mérsékli a magas RH, még most is 60% felett van: Link
A jelek szerint augusztus 29-30-ig tart majd ez a közel 3 hetes száraz periódus.
Érdekes, nálam is 16. nap van csapadék nélkül, de kicsivel több 78,4 mm esett ebben a hónapban
Itt viszont minden üde zöld és friss. Ritka jelenség ez augusztusban, de ez is megtörtént.
Itt viszont minden üde zöld és friss. Ritka jelenség ez augusztusban, de ez is megtörtént.

Nálam 29,4mm a hónap és ma lesz 16. nap mérhetõ csapadék nélkül.
A fû itt is sárgul, noha 191,5mm esett júliusban.
Ebben semmi extra nincs, sõt örülök, a vizes július után ütemesen csökken a talajvíz szintje, végre 1,5m alá nézett (a közeledõ téli félév elõtt ez fontos).
A fû itt is sárgul, noha 191,5mm esett júliusban.
Ebben semmi extra nincs, sõt örülök, a vizes július után ütemesen csökken a talajvíz szintje, végre 1,5m alá nézett (a közeledõ téli félév elõtt ez fontos).
Kutyusmaci, sírjak én is? Hát jó, itt hihetelen gyenge volt az augusztus. Egy normális zivatar sem tudott kialakulni, a hónap csapadékának zöme esõben jött le, keményen 1.6 mm... A kukorica érik, a szemek rendesen száradnak ki, (bár a takarmányozási szempontból ez tökéletes
) egyre siralamasabb a táj az õsz felé közeledve a sárguló kukorica látváyától - de hát ez teljesen normális
Végülis a fû is sárgul, mint ahogy az a kontinentális nyáron oly gyakran elõfordul, kiég minden, már lassan én is belülrõl... Porzik a föld - a torkom is -, víz kéne, lehetõleg egy Yolanda2, de itt még az is kevés lenne, már a tevék sem bírják



És akkor röviden a melegrõl: nálam augusztus -eddig- 22,5 °C-nál tart, ezzel az elmúlt év 7. helyén álldogál, de -látva a várható idõjárást- bõven fog elõrelépegetni....

A meleg-rekordok közé becsempésznék néhány csapadékadatot az itteni idei szárazsággal kapcsolatban.
Az elmúlt 50 évben az idei volt a 2. legszárazabb elsõ félév 124,4 mm-rel. 1. az 1968-as év 112,8, míg harmadik az 1993-as év 124,6 mm-el.
Köszönhetõen a viszonylag csapadékos júliusnak ez az elsõ hét hónap vonatkozásában így fest: 1. 1968: 154,4 mm., 2. 1993: 181,3 mm., 3. 2011: 203,2 mm.
Látva eddigi augusztusi csapadékunkat, bizony az idei év könnyen az elsõ helyre ugorhat, ha majd az elsõ nyolc hónapot elemezzük....
Még néhány érdekesség.
Legszárazabb egymás utáni 6 hónap: 1. 118,5 mm (06.09.-07.02.), 2. 120,4 mm (67.10.-68.03.)
Legszárazabb egymás utáni 7 hónap: 1. 128,3 mm (67.10.-68.04.), 2. 144,2 mm (67.12.-68.06.), 3. 154,4 mm (68.01.-68.07.), 4. 161,1 mm (06.09.-07.03.), 5. 168,4 mm (91.12-92.06.)
Legszárazabb egymás utáni 8 hónap: 1. 158,7 mm (67.10.-68.05.), 2. 162,3 mm (06.09.-07.04.), 3.182,8 mm (91.12-92.07.)
Legszárazabb egymás utáni 9 hónap: 1. 179,9 mm (67.10.-68.06.), 2. 185,6 mm (91.12.-92.08.)
Az elmúlt 50 évben az idei volt a 2. legszárazabb elsõ félév 124,4 mm-rel. 1. az 1968-as év 112,8, míg harmadik az 1993-as év 124,6 mm-el.
Köszönhetõen a viszonylag csapadékos júliusnak ez az elsõ hét hónap vonatkozásában így fest: 1. 1968: 154,4 mm., 2. 1993: 181,3 mm., 3. 2011: 203,2 mm.
Látva eddigi augusztusi csapadékunkat, bizony az idei év könnyen az elsõ helyre ugorhat, ha majd az elsõ nyolc hónapot elemezzük....
Még néhány érdekesség.
Legszárazabb egymás utáni 6 hónap: 1. 118,5 mm (06.09.-07.02.), 2. 120,4 mm (67.10.-68.03.)
Legszárazabb egymás utáni 7 hónap: 1. 128,3 mm (67.10.-68.04.), 2. 144,2 mm (67.12.-68.06.), 3. 154,4 mm (68.01.-68.07.), 4. 161,1 mm (06.09.-07.03.), 5. 168,4 mm (91.12-92.06.)
Legszárazabb egymás utáni 8 hónap: 1. 158,7 mm (67.10.-68.05.), 2. 162,3 mm (06.09.-07.04.), 3.182,8 mm (91.12-92.07.)
Legszárazabb egymás utáni 9 hónap: 1. 179,9 mm (67.10.-68.06.), 2. 185,6 mm (91.12.-92.08.)
2000-ben augusztus 20-án is 35, 40 fok lett hivatalos prognózisban elõrejelezve... Ezenkívül a 2007-es sorozatot elég nehezen fogjuk megdönteni: 35, 40, késõbb 36, 41, sõt a legvége 37, 42 fok lett

Itt Pesten viszont sokan tévesen emlékeznek 40 fokokra '92-bõl, szerintem a folyamatos hõség miatt érezték annyinak. A világért se akarják elhinni, hogy 2007-ben léptük át elõször a bûvös értéket.
Nagy esõvel, széllel, de zivatartevékenység nélkül jött a hidegfront 1992 szeptember 1.-én (legalábbis az Észak-Dunántúlon). Elõtte 30.-án, de talán még 31.-én is, 35-40 fok maxit jelzett elõre a Meteorológiai Intézet. Jól emlékszem erre, mert életemben elõször akkor hallottam 40 fokot elhangozni idõjárásjelentésben (azóta is ha egyszer volt rá eset 1997 júliusában).
[esõ]

Érdekes nyárvég lehetett, rekkenõ hõségben várni az iskolakezdést, azóta se volt talán ilyen. Arra se emlékszem hogy voltak-e viharok, vagy csendesen ért véget az a hõhullám.
Nálam is annyit, pontosan 8,2 mm-t. Nem is igen várható túl sok már ebben a hónapban. De azért várjuk ki a végét.

Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#1486 - 2011-08-19 15:29:52)
Látom sok embernek valamiért pontosan megmaradt az emlékezetében az 1992 augusztus.Nekem is ,bár kicsit vegyes összefüggésben.Jól emlékszem az idõjárás jelentésre (ami már ekkor is érdekelt),ugyan is ekkor vonultam a seregbe.Tmax. 33-38 fok között várható.És arra is jól emlékszem amikor szeptember elején tizen egy-két fokban szakadó esõben ,szélben félmeztelenül álltunk a gyakorló téren.A "lószérumtól" senki nem lett beteg!
Hûû asszem ez rossz helyre ment,ez inkább visszatekintõ.Bocs.
Látom sok embernek valamiért pontosan megmaradt az emlékezetében az 1992 augusztus.Nekem is ,bár kicsit vegyes összefüggésben.Jól emlékszem az idõjárás jelentésre (ami már ekkor is érdekelt),ugyan is ekkor vonultam a seregbe.Tmax. 33-38 fok között várható.És arra is jól emlékszem amikor szeptember elején tizen egy-két fokban szakadó esõben ,szélben félmeztelenül álltunk a gyakorló téren.A "lószérumtól" senki nem lett beteg!

Hûû asszem ez rossz helyre ment,ez inkább visszatekintõ.Bocs.
Stelvio ötlete annyira megtetszett, hogy bepillantottam az OMSZ alapítását megelõzõ évtizedek napi adataiba is. Az 1841-48 között Gellérthegyen, valamint 1861-70 között a Budai Várnegyed tövében végzett észlelések alapján megkerestem az utolsó 28 fok feletti maximumhõmérsékletet követõ nap idõpontját. Az említett adatok a Kruspér István-féle Légtüneti Észleletek kiadványsorozatban találhatóak meg.
Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).
Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.
Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):
1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *
Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...
1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.
Mivel a Fuess-rendszerû min/max állomáshõmérõk csak a 20. század elején terjedtek el, ezért a Gellérthegy tetején helyi idõ szerint 13 órakor mért értékekhez 2 fokot, a budai adatokhoz pedig 1 fokot adtam hozzá (a hõmérséklet átlagos napi menete és a két mérõhely fekvése alapján ez megközelítõleg azonos a valódi maximumokkal).
Az 1840-es évtizedben egy alkalommal fordult elõ, hogy a nyári idõjárás már augusztus eleje után nem tudott visszatérni. Érdekes módon pont 1848-ban érkezett nagyon késõn az õsz, a pákozdi csatát 24-25 fokos melegben vívták. 1861-70 között rendszeres volt a szeptemberben is kitartó nyárias idõ, egyedül 1870-ben érkezett már augusztusban az "évszakváltás", ekkor viszont kiugróan hamar.
Íme, az õsz érkezésének idõpontja a korábbi módszer szerint (a feltûnõen korai, illetve kései idõpontokat csillaggal jelöltem):
1841. szeptember 6.
1842. szeptember 11.
1843. szeptember 2.
1844. augusztus 26.
1845. augusztus 6. *
1846. augusztus 20.
1847. augusztus 27.
1848. szeptember 29. *
...
1861. szeptember 5.
1862. szeptember 7.
1863. szeptember 27. *
1864. szeptember 20. *
1865. szeptember 12.
1866. szeptember 27. *
1867. szeptember 16.
1868. október 4. *
1869. szeptember 17.
1870. augusztus 8. *
Rendkívülinek tekinthetjük az 1868. év szeptemberét és októberét. A készülõ országos középhõmérsékleti adatsorom szerint 1868 augusztusa 21.4°c-os középértékével nem volt különösebben meleg, azonban szeptemberben egy 4 fokos pozitív anomália követte ezt a hónapot. Legalább 22-25 nyári napot jegyeztek fel 1868 szeptemberében, országos hõség viszont nem fordult elõ. Az igazi meglepetés október elsõ napjaiban érkezett, amikor is egy naptárunk szerint kissé késve érkezõ hõhullám érte el a Kárpát-medencét. Október 2-án és 3-án országszerte +30 fok felett mértek a Habsburg császári meteorológiai intézet által alapított állomások. Budapesten és Debrecenben +31 körül lehetett a tényleges maximum, Szegeden délután 2 órakor 26.1°R-t észleltek - ez 32,6°c-nak felel meg, ráadásul nem is regisztrált szélsõérték. A valódi csúcs elérhette a +34 fokot október elsõ napjaiban...
1862-ben szeptember elsõ hetében országos kánikula tombolt. Szeptember 6-án helyi középidõ szerint 2 órakor +35°c-os forróságot (27.8°R) észleltek Budán, a mai Toldy Ferenc Gimnázium régi épülete mellett. A pontos csúcsértéket min/max hõmérõ hiányában nem ismerjük, azonban a tényleges maximumhõmérséklet könnyedén meghaladhatta aznap a 36 fokot is. Ennek a "150 éves forróságnak" a következõ napon érkezõ 10-15 fokos lehûlés vetett véget.
Én is ide írom,mert csak most voltam a telken. Hétfõ esti zivatarokból 48-49 mm jött össze Nyúlon ami Gyõrtöl kb. 13 km-re délre található.Amióta mérek ennyi idõ alatt ennyi csapit még nem tapasztaltam.Ja és ehez jön,hogy pár hetet leszámítva egész nyáron sáros a talaj ,nem tud kiszáradni. Na majd mostantól...

Nálam a tegnapi zivatarokból 34 mm esett, ez ebben az évben új napi csapadékrekord, a havi csapadék már elérte a 82 mm-t és ezzel az idén ez az elsõ olyan hónap, ami a havi átlag felett teljesít. Egy érdekesség, az OMSZ állomáson csak 5 mm-t mért az automata, mert az állomás a várostól Ény-ra fekszik, viszont a cellák nagyja a város felett vonult el. A vízügyi állomás 33 mm-t mért, egy ismerõsöm 40-et, egy másik ismerõsömnek túlcsordult a 35 mm-t tudó csapimérõje.
Erre délen nem volt esõ, de még szél sem annyira.(holdvilág, meleg éccaka,) csak reggel szaladt át pár alsó tagozatos Sc. majd jött a kék égbolt, círusssal+cum-hummal.
Tegnapi T.max: 33,5, hárman is ezzel zártunk; Tomka-Bubu-Witch, de a középhõmérséklettel Witch -Boszi nyert!
Tegnapi T.max: 33,5, hárman is ezzel zártunk; Tomka-Bubu-Witch, de a középhõmérséklettel Witch -Boszi nyert!

A tegnap esti zivataros esõvel(12,1 mm) 74 mm-re ugrott a havi szumma Pápán.Valójában már több esett augusztusban, mint a havi átlag fél hónap alatt.Persze sokféle átlag létezik 61-73 mm közt 1901 óta, attól függõen, hogy melyik évtizedekbõl számoljuk. Az utóbbi évtized augusztusai fura mód igen esõsek :
2001 027 mm
2002 063 mm
2003 030 mm
2004 041 mm
2005 200 mm
2006 108 mm
2007 168 mm
2008 060 mm
2009 046 mm
2010 120 mm
Tehát 86,3 mm a havi átlag, annak ellenére, hogy 2001-ben és 2003-ban az átlag fele sem esett le. Az idei év folytatja a tendenciát és lassan oda jutunk, hogy augusztus lesz az év legcsapadékosabb hónapja errefelé. A szolgálat 1951-2008 közti átlagában már 1 mm-rel meghaladta a júliust : 73,5 mm ( a július 72,3 mm).
1901-50 közt a július még 72 mm, míg az aug. 61 mm volt.
2001 027 mm
2002 063 mm
2003 030 mm
2004 041 mm
2005 200 mm
2006 108 mm
2007 168 mm
2008 060 mm
2009 046 mm
2010 120 mm
Tehát 86,3 mm a havi átlag, annak ellenére, hogy 2001-ben és 2003-ban az átlag fele sem esett le. Az idei év folytatja a tendenciát és lassan oda jutunk, hogy augusztus lesz az év legcsapadékosabb hónapja errefelé. A szolgálat 1951-2008 közti átlagában már 1 mm-rel meghaladta a júliust : 73,5 mm ( a július 72,3 mm).
1901-50 közt a július még 72 mm, míg az aug. 61 mm volt.
Az általad említett 2 esztendõ hasonló eredményeket jelez.
1935-ben:
28 fokos max: június 8- szeptember 23.
21 fokos átlag: június 8.- augusztus 29.
19 fokos átlag: június 7.- szeptember 24.
De bizonyos értelemben október 11-ig kitolódott a nyár, csak éppen a 27 fokos maxokat 1-1 napra többször is megtörte 25 fok körüli maximum. Ha a nyári napos 25 fokot tekintenénk határnak, akkor október 9-e lenne a határ, bár igazi frontról csak 11-e után beszélhetnénk.
Gyakran nem markáns frontok hozzák meg a változást, hanem több hullámban érkezõ fokozatos lehûlések.
1932-ben viszont markánsabb volt a változás.
28 fokos max: május 18- október 2.
21 fokos átlag: május 20.- október 1.
19 fokos átlag: május 15.- október 2.
1935-ben:
28 fokos max: június 8- szeptember 23.
21 fokos átlag: június 8.- augusztus 29.
19 fokos átlag: június 7.- szeptember 24.
De bizonyos értelemben október 11-ig kitolódott a nyár, csak éppen a 27 fokos maxokat 1-1 napra többször is megtörte 25 fok körüli maximum. Ha a nyári napos 25 fokot tekintenénk határnak, akkor október 9-e lenne a határ, bár igazi frontról csak 11-e után beszélhetnénk.
Gyakran nem markáns frontok hozzák meg a változást, hanem több hullámban érkezõ fokozatos lehûlések.
1932-ben viszont markánsabb volt a változás.
28 fokos max: május 18- október 2.
21 fokos átlag: május 20.- október 1.
19 fokos átlag: május 15.- október 2.
Elkezdtem az új számítást az ÉVF-ra, amelyet 2 értékre nézek.
1. 19 fokos napi átlag, mert ennyi Bp-en a júniusi átlaghõmérséklet
2. 21 fokos átlag, mert ennyi a nyár kerekített átlaga Bp-en
Már néhány esztendõ vizsgálata alapján látszik, hogy a napi átlag csalóka.
1. Májusban a napsütéses órák magas száma miatt 19 fok alacsonynak tûnik, hiszen elõfordul, hogy a Tmax még a 25 fokos határküszöböt sem éri el, mégis 19 fok felett van a napi átlag.
2. Szeptemberben viszont éppen a napsütéses órák számának csökkenésével alacsonyabb Tminek alakulnak ki, így a 21 fokos napi átlag tûnik magasnak.
Olyan a helyzet, mintha a nyár kezdetén a 21 fokos átlagot kellene figyelembe venni, a nyár lezárásaként a 19 fokot. Ez azonban elég képtelen
Mindez még jobban megerõsít a 28 fokos határértéknél, hiszen hõérzetünk szerint 28 fok felett már igazi nyárról beszélünk, míg a 25 fok csak nyárias érzetet kelt.
A nyári és a nyárias idõ kifejezés között nyelvileg jelentõs különbség van
1. 19 fokos napi átlag, mert ennyi Bp-en a júniusi átlaghõmérséklet
2. 21 fokos átlag, mert ennyi a nyár kerekített átlaga Bp-en
Már néhány esztendõ vizsgálata alapján látszik, hogy a napi átlag csalóka.
1. Májusban a napsütéses órák magas száma miatt 19 fok alacsonynak tûnik, hiszen elõfordul, hogy a Tmax még a 25 fokos határküszöböt sem éri el, mégis 19 fok felett van a napi átlag.
2. Szeptemberben viszont éppen a napsütéses órák számának csökkenésével alacsonyabb Tminek alakulnak ki, így a 21 fokos napi átlag tûnik magasnak.
Olyan a helyzet, mintha a nyár kezdetén a 21 fokos átlagot kellene figyelembe venni, a nyár lezárásaként a 19 fokot. Ez azonban elég képtelen

Mindez még jobban megerõsít a 28 fokos határértéknél, hiszen hõérzetünk szerint 28 fok felett már igazi nyárról beszélünk, míg a 25 fok csak nyárias érzetet kelt.
A nyári és a nyárias idõ kifejezés között nyelvileg jelentõs különbség van

Szuper, köszönet a vizsgálatért, remélem idén októberre csusszan ez át, volt már rá példa 1932-ben október 3-án jött a váltás, ejj de szép is volt, úgyhogy szeptemberben a fõvárosban 10 hõségnap volt és gyakorlatilag 4 napot kivéve minden egyes nap nyári. Októberben is volt 1-jén 30,8 fok, 2-án 27,7 fok, majd egy lehûlés vetett véget a átmenetileg a szép nyárnak. De még október 10-én is 25,9 fokot mértek késõbb már hûvösebb szelek fújtak azért:-) Egyébként ezen a nyáron pl augusztusban 11 nap volt sorozatban hõségnap. Valamint június végén és július elején 15 nap 30 fok feletti érték volt szinte sorozatban, 1 nap törte ezt meg 28 fokkal:-) Az elsõ hõségnapra már májusban volt példa és ezt követõen az egész nyár nagyon meleg volt, az utolsóra meg októberben, no ez a ritka nyár, ejj nem volt rossz 49 hõségnapot számlált ez az év, hmmm szép eredmény:-)
De szép volt még 1935 mikor is több nyári nap és hõségnap is volt az országban októberben. Így van remény egy hosszú nyári folytatásra idén is, remélem be is fog következni, ránk fér:-)
De szép volt még 1935 mikor is több nyári nap és hõségnap is volt az országban októberben. Így van remény egy hosszú nyári folytatásra idén is, remélem be is fog következni, ránk fér:-)
Különösen nem izgat, hogy mikor van vége a nyárnak, de annak ellenére, hogy sokan elégedetlenek vele megnéztem a pápai statisztikákat és nem egy rossz nyár ez eddig.
Április óta 67 nyári napnál tartok, ebbõl 19 tavasszal volt.20 ebbõl hõségnap, ma lesz a 21. Egy kivételével ezek nyáron voltak.22 a zivataros nap, ebbõl 9 tavasszal volt.Az utóbbi 2-3 hétben visszaesett a gyakoriságuk. A 223 mm nyári csapadék már az átlagot meghaladja, de még 16 nap hátra van.Az eloszlása kicsit egyenetlen, de országos szinten jó eloszlásnak számít.Augusztus hátralévõ része sem hiszem, hogy rontana a helyzeten, de ami a lényeg: komoly idõjárás okozta károk a tavalyi évvel ellentétben itt még nem voltak.
Április óta 67 nyári napnál tartok, ebbõl 19 tavasszal volt.20 ebbõl hõségnap, ma lesz a 21. Egy kivételével ezek nyáron voltak.22 a zivataros nap, ebbõl 9 tavasszal volt.Az utóbbi 2-3 hétben visszaesett a gyakoriságuk. A 223 mm nyári csapadék már az átlagot meghaladja, de még 16 nap hátra van.Az eloszlása kicsit egyenetlen, de országos szinten jó eloszlásnak számít.Augusztus hátralévõ része sem hiszem, hogy rontana a helyzeten, de ami a lényeg: komoly idõjárás okozta károk a tavalyi évvel ellentétben itt még nem voltak.
A felvetésed alapján a héten kiszámítom, hogy 3 napos 21 fokos napi átlagot figyelembe véve mikor szokott lezárulni a nyár. Azért éppen 21 fokos napi átlag, mert kerekítve ennyi a nyarak évszázados átlaga.
Mint látod. éppen a nehezen definiálhatóság miatt sokféle megközelíthetõség létezik.
Azért pont Budapest, mert a legtöbb helyzetben a fõváros elhelyezkedése miatt jól kifejezi az országos helyzetet.
A 25 fok valóban elég alacsony, ráadásul gyakran októberben is elõfordul. Ha azonban több napig 28 fok felett van, akkor az valóban a nyár érzetét kelti. A 3 nap pedig azért fontos, mert hidegfront elõtt egy-egy napra gyakran felugrik a feláramlás miatt a hõmérséklet, de 3 nap már nem egy fecske
Persze, objektív definíció hiányában jobbat nem tudok. De ha meggyõzöl
Azért pont Budapest, mert a legtöbb helyzetben a fõváros elhelyezkedése miatt jól kifejezi az országos helyzetet.
A 25 fok valóban elég alacsony, ráadásul gyakran októberben is elõfordul. Ha azonban több napig 28 fok felett van, akkor az valóban a nyár érzetét kelti. A 3 nap pedig azért fontos, mert hidegfront elõtt egy-egy napra gyakran felugrik a feláramlás miatt a hõmérséklet, de 3 nap már nem egy fecske

Persze, objektív definíció hiányában jobbat nem tudok. De ha meggyõzöl

Az utolsó mondatodban elhangzottak világítnak rá a definíció legnagyobb hibájára. Ugyanis a te meghatározásod alapján már júliusban megvolt az évszakváltó front (ami persze butaság), mert jövõ márciusig szinte biztos, hogy nem megy az évi Tmax-ot adó hétvégén mért felé a hõmérséklet.
Tudom, ment errõl már nem kicsi polémia, de most végre én is beleszóltam.
Szerencsésebb lenne az átlaghõmérsékletekkel számolni egy bizonyos idõintervallumon. Pl hogy a front utáni bármely egymást követõ 3 napon nem éri el a napi középhõmérséklet az adott hely leghidegebb nyári hónapjának éghajlati középértékét. Pesten pl a 19,0°C-ot. Ez most csak hirtelen jutott eszembe, de lehetne ezen még finomítani. Például, hogy nem csak a nyár leghidegebb, hanem a nyár leghidegebb és a nyári hónapokon kívüli legmelegebb hónap átlaghõmérsékletének számtani közepét vesszük. Majd ezekket rá lehet engedni az elmúlt x évre, és megnézni, hogy mi ad ki jobb eredményt.
Tudom, ment errõl már nem kicsi polémia, de most végre én is beleszóltam.

Szép kis lista, köszönjük! Viszont fontos, megjegyezni, h mindez a te definíciód szerinti ÉVF-okat sorolja fel. Én próbáltam elég keményen leszabályozni, úgy, h az ország minden egyes pontjára igaz legyen, ill. h ha már egy pontjára nem igaz, akkor bukta van.
Én így definiáltam:
Évszakváltó (hideg)front : A frontátvonulást követõ 8 hónapban az ország adott pontján nem lehet olyan magas a maximumhõmérséklet, mint a front átvonulását megelõzõ 2 tiszta* napon. (*: frontális felhõzettõl és csapadéktól mentes nap)
A keresztre feszítés és a folyamatos ironizálás miatt meg kell jegyezni, h ez csak egy szubjektív , játékos, bohókás meghatározás (magamnak), ettõl még a front mögött természetesen lehetnek/lesznek kellemes nyárias napok, akár 30 fokkal, vagy a fölötti Tmax-al, de olyan meleg, mint a front elõtt volt, már nem lehet, mert ha igen, akkor az a front nem volt évszakváltó. Természetesen ez koránt sem tökéletes mert egy-egy igen kemény hõhullámot lezáró hidegfrontot is évszakváltónak adhat...
Én így definiáltam:
Évszakváltó (hideg)front : A frontátvonulást követõ 8 hónapban az ország adott pontján nem lehet olyan magas a maximumhõmérséklet, mint a front átvonulását megelõzõ 2 tiszta* napon. (*: frontális felhõzettõl és csapadéktól mentes nap)
A keresztre feszítés és a folyamatos ironizálás miatt meg kell jegyezni, h ez csak egy szubjektív , játékos, bohókás meghatározás (magamnak), ettõl még a front mögött természetesen lehetnek/lesznek kellemes nyárias napok, akár 30 fokkal, vagy a fölötti Tmax-al, de olyan meleg, mint a front elõtt volt, már nem lehet, mert ha igen, akkor az a front nem volt évszakváltó. Természetesen ez koránt sem tökéletes mert egy-egy igen kemény hõhullámot lezáró hidegfrontot is évszakváltónak adhat...

"...amitõl kezdve már nincs 3 egymást követõ napon 28 fokos meleg"
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb
Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?
Ez Budapestre vonatkozik? (Budapesten nincs...)
Vagy az orszagban egy helyen sincs?
Vagy orszagos atlagban nincs?
stb

Es miert pont 28 fok? A 25 fok (nyari nap) definicio tul "alacsony" lenne? Es ha 30 fokra nezed?