Agrometeorológia

Már úgy érted, hogy a barna erdõtalaj ennél jobb átlagot indokolna?

Azt a Somogyszob melletti 2 t/ha kukorica termésátlagot elég érdekesnek találom, miután azon a területen olyan barna erdõtalaj van, hogy ihaj. Persze van homok is, kérdés, hogy ez éppen merre volt. Ja, meg persze a vadak. Nem kevés vaddisznó és szarvas. De ez utóbbiak legalább gyakran rekorderek. Ez persze nem túl nagy vigasz a gazdáknak.

Sajnos az idén csak 65 dkg lett a legnagyobb paradicsomom, pedig locsoltam rendesen.
A csapadékot nem lehet helyettesíteni locsolással.(?)

A város belvárosi részében, vagy gyérebben beépített részen laksz?
A fügéd az udvaron belül hol helyezkedik el?
Fal mellett, udvarban távol az épülettõl?
Van erkély vagy bármiféle tetõ, ami kiáll az épület síkjából?
Ha néhány fényképet készítesz a fügérõl és a házatokról, azzal könnyebb lesz megoldást találni.

Az összes almás férges lett!Lemosót kapott,Mospilant,Actarát is úgy július végéig.Egy ideig nem is volt gond ,hibátlan almák voltak.Aztán az érésre mind kukacos lett.Ötletek,tanácsok? Köszonöm elõre is.

Most írok elõször ebbe a fórumba. Biztosan sokan feltették már ezt a kérdést, elnézést elõre is!
Hogyan tudom hatékonyan megóvni a fügefámat a téli elfagyástól? Igazából bokorról beszélhetünk, mivel minden évben elfagy, és aztán tõrõl kihajt újra.

Persze, van még itt annyi tényezõ meg paraméter meg kiskutyafüle, hogy ha holnapig írnám sem érnék a végére!
Úgyhogy ezért neki sem kezdek
Köszönöm az adatokat, végigbogarásztam õket, tanulságosak!

Jogos a felvetés, a kérdésnek ebben az esetben mégsincs értelme, mert a Floo által hivatkozott anyag egy-egy gazdaság eredményeire alapoz, nem térségekére, végképp nem megyékére.

Floo! A valóságot én nem az ilyen "szakirodalmakban" keresném, az általad megfogalmazott tanulság ebben a formában egyszerûen csúsztatás. Nem lehet így kiragadni számokat és közben megyékrõl meg országos átlagról beszélni, fõleg, ha a forrás még csak nem is statisztika, csupán egy kicsit sem reprezentatív módon kiszedegetett becsült adathalmaz. A statisztika így néz ki: Link
Értem én, hogy a szövegben is ezt sugallják, ez a szerzõt minõsíti, viszont onnantól, hogy ezt átveszed és saját szavakkal leírod, már téged is. Ennek ne tedd ki magad!

És hány hektáron termett kukorica? És máshol hány hektáron? Sajnos (sajnos?) nem lehet az egész ország Zala...

Ma aratta le a szomszéd a kukoricát,6 holdról lett 1 pótkocsival, de az se tele. Normális termésnél meg 4-5 kocsival van.

Ijjjj isteni finom fügelekvárt fõztünk Link

Ezt Link egy "Zala" címû könyvben olvastam sok más egyéb marhaság mellett Link , meg máshol is találni ehhez hasonlókat, láthattatok már egy rakás példát tõlem, hadd ne soroljam.

Aztán a valóság az elmúlt években (is) rácáfolt ezekre leírásokra, mint ahogy az idén is Link
A rosszul látóknak magyarázat: a napraforgó és a kukorica termésátlaga Zala megyében a legmagasabb, a kukorica esetében 10-12 t/ha a megye nyugati-délnyugati felében, miközben a második legjobb az mindössze 7,5 tonna, az országos átlag pedig 4 tonna körül mozog.
Kinagyítva Link
Leírva Link
És mindez egy rendkívül rossz évben, arról nem is beszélve, hogy a pákai térségben (egyébként rendszeresen) botrányosan késõn lett elvetve a kukorica.
De minden egyéb kommentár nélkül is elgondolkodtató...

A múltkori szója lopás után most kukorica lopás volt , közel a lakhelyünkhöz. Link Videóval

Sziasztok.

Gyakorlatilag hónapok óta nem írtam a fórumba, de most már megtöröm a csendet. A "szokásos témámban" (télálló kaktuszok, jukkák) hozok egy összefoglalót, így a vegetációs idõszak hajrájában.
Az idei nyár a tavalyitól is szárazabb lett. Beszéljenek is a számok:
2011; június 30 mm, július 50 mm, augusztus 2 mm. 2011, nyár: 82 mm.
2012; június 26 mm, július 45 mm, augusztus 6 mm. 2012, nyár: 77 mm.
Ha összehasonlítjuk a két nyarat, nem olyan drasztikus eltérés az az 5 mm a 2011-es év javára. De ha figyelembe vesszük azt, hogy az éves csapadékmennyiség errefelé átlag 550 mm körül mozog, akkor ezek az értékek borzasztóan alacsonyak, hiszen pont ebben az idõszakban kellene leginkább az esõ a növények számára. Egy szó, mint száz: nem volt idén sem elegendõ csapadék a megfelelõ vegetáció lezajlására, befejezésére.
Ha már vegetáció... A télálló kaktuszok és jukkák általában április közepe tájékán - mikor már kellõen melegek vannak - szemlátomást "beindulnak" és megkezdõdik a vegetációjuk. Mivel igen csekély a párolgás az elsõ két tavaszi hónapban, a talajban még van annyi nedvesség, hogy a növények számára az elegendõ legyen arra, hogy újra felszívják magukat vízzel. Ekkor a kaktuszokról eltûnnek a ráncok és kezdõdik minden elõlrõl. A bajok ott lennének, ha a nagyobb párolgással és napállással járó májusi hónap is csapadékszegény lenne. Idén szerencsére errõl szó sem volt. Mindig a legjobbkor jött meg az égi áldás. Az említett hónapban 55 mm-nyi esõ hullott, ami még kellõen elegendõ volt ahhoz, hogy a hajtásfejlõdésnek a fõ idõszaka zökkenõmentesen menjen végbe. És ezután megérkezett a nyár, amit a rengeteg hõségnapjával, unalmas anticiklonjaival, és az összesen 77 mm-nyi csapadékával szenvedtünk át. Ez idõ alatt nagyjából 5 alkalommal (hetente) locsoltam meg a kaktuszokat és jukkákat, mert hiába nem volt elegendõ csapadék, a 35 °C-ok jobban megviselnek mindenféle növényt, mint a 30 °C körüli nappali maximumok. Tehát próbáltam, helyettesíteni az esõt, kisebb-nagyobb sikerrel. El sem merem képzelni, mi lett volna, ha nem törõdtem volna velük, és csak vártam volna a csapadékot ölbe tett kézzel. Valószínûleg az, hogy egy esetleges enyhe, csapadékos õszön újra beindultak volna, ami azért veszélyes, mert egy hirtelen érkezõ jelentõsebb hideg (-5 °C) nagyobb kárt tud tenni egy olyan növényben, ami a vegetációs idõben nem kapott elegendõ csapadékot, és a nyár nagy részét vegetálva töltötte el. Nincs ideje az adott évre "betervezett" növekedését a mefelelõ idõpontban befejezni.
Eljött az õsz, a száraz szeptemberi jelen. Most ott tartunk az ország ezen részén, hogy a hõmérsékletek már itt is elviselhetõbbek lettek, de a hidegfrontok egyfolytában szárazon vonulnak át. Elérkeztem a mához, jöjjenek a képek.
Az Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis-eken látszódnak leginkább az aszályos nyár jegyei. Szemmel láthatóan néhány megráncosodott.
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (gyûjtõszám nélküli). Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.682) és egy vegetatív szaporítása. Link Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.69) Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis (277.685). Elsõ tele lesz az idei. Link
Echinocereus coccineus (191.204. Link
Echinocereus coccineus (191.21). Link
Echinocereus coccineus (191.214). Link
Echinocereus engelmannii (197) egy tavaszi és egy õszi hajtással. Link Link
Echinocereus fendleri (206.96) Link
Escobaria vivipara (410.391) elnyomás alatt. Link
Escobaria vivipara (410.6) Link
Felül egy agresszíven terjeszkedõ Echinocereus triglochidiatus (260.9). Link
Echinocereus triglochidiatus (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria sneedii (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria leei (gyûjtõszám nélküli). Link
Escobaria viridiflorus (283.63). Link
Maihuenia poeppigii (gyûjtõszám nélküli). Kakukktojás a dél-amerikai Andokból. Link
Cylindropuntia imbricata. 5 év alatt egy pici dugványból ez lett. Link
Mediterrán hangulatot varázsolnak az utcafrontra. Link
Yucca filamentosa (golden sword). Ha a napsütéssel szemben nézem, akkor a legszebb. Link Link
Yucca filamentosa (bright edge). Link
Yucca gloriosa (variegata). Link
Yucca gloriosa (bright star). Link
A Yucca recurvifolia-k sokfelé elágaztak. Link
Belül is terjeszkedek. Link

Ha már szüret; lenne egy ajánlatom, talán ide fér. Eladnám a szõlõprésemet+ a darálót.
Gyári újszerû, 60-70 literes kosarak, öntvény váz,+párnafák, és görgõs rásegítõ.A daráló szintén új, öntvény hengerek, kb.5 szezonban voltak használva, már vagy 5 éve nincs szõlõm.
A Bp.- Hermesnél ilyen van vagy 100+20 ezer, de én a környékbelieknek eladnám 60+10 ezerért. Súly kb;150 kg.,utánfutós, vagy furgonos autóval lehet elvinni.
Link
Link

Szerintem feljavították 18 fokra (nem biztos hogy must sûrítménnyel), mert egyébként csak ecet lett volna belõle.

mi is leszüreteltünk tegnap 15.5fokos lett a must,de muszáj volt leszedni mert rengeteg darázs fogyasztotta már,az igazsághoz az is hozzá tartozik,hogy elég vegyes fajta szõlõnk van,nálunk ezeket így hívják:Elvira,Konkordi,canadai,az utóbbi kettõ kék szõlõ fajta!

Nem is szeretem, ha olyan 21-22 esetleg 24 fokos a must. Ezekbõl baromi erõs borok lesznek. Aztán az ember egy pillanatra nem figyel, és már az asztal alatt találja magát.
Volt egy év amikor egy bánrévei haveromnak 13 fokos lett a mustja. No azzal nem tudom mit kezdtek.

Igen, tudom, hogy finom, akik eddig ittak, nagyrészt pozitívan nyilatkoztak róla!
Gondolkoztunk sokmindenben!

Floo, most jut eszembe, hogy múltkor a halfesztiválon kóstoltam fügebort. Nagyon édes volt, de nagyon finom! Nem gondolkoztatok még ilyesmiben?

Sajnos a környéken, mivel házi borkészítés folyik, kis területen dolgoznak a gazdák, többféle szõlõfajta van, így az összekevert must cukorfoka sosem annyira magas, mert egy-egy gyengébb fajta nagyon lehúzza.

Á nem, "csak" 20 fokos volt,de elég vegyes fajták vannak amelyeket együtt szedek, tehát valamelyik még maradhatott volna, valamelyik meg már túléredt.

Mennyi volt pontosan a cukorfoka? 21-22 fokos?

Tegnap szüreteltük le a fehér szõlõt, és ilyen cukorfoka még eddig nem volt, pedig már kb. 20 éve megvan a terület.A mennyiségre sem lehet panaszom, kb 10-15%-kal lett csak kevesebb mint tavaly, pedig tavaly nagyon jó termés volt. Ekkora szárasság után rosszabbra számítottam.
Sajnos viszont tavalyinál több tõke pusztult ki az idén, ami azért jelzi a tartós szárasságot.

Szerencsére ez a veszély nem fenyegeti, bár igaz ami igaz, tucatjával tudnék kivágásra ítéltetett fügérõl mesélni, amik csak azért váltak a fûrészek áldozatául, mert túl nagyra nõttek és útban voltak, árnyékoltak, vagy a fügére jöttek a darazsak.
Jobb helyeken megbecsülik a fügét, felénk valamiért rendszerint kivagdossák õket.
Szóval a villanydrótok mögötte mennek 10 méterrel, úgyhogy nem lesz miattuk baja a fának.

Szerintem nem sokáig lesz a legnagyobb zalai fügefa, mert a villanydrótok közelsége miatt jönnek majd az E.ON emberei és brutálisan megnyesegetik...

Egy letenyei barátomnál elkezdett érni az asimina (paw-paw, indián banán) Link Link
Isteni finom Link , a nagy fekete magokat kell kiszedni belõle, teljesen trópusi ízvilága van.
A kivimrõl levettem egyet pár napja és alma mellett megérleltem, nagyon jó Link

Akkor kölcsönös együttérzést kívánunk egymásnak, kitartást!

Nekem május végén egy Mikal C ment ki a paradicsom-burgonya kettõsre, megelõzés gyanánt, az idõjárást utólag nézve az is kár volt.

Bubu,
Valóban a csapadékszegény idõjárás miatt nem volt "gomba-roham", aminek különösen örülök, hogy az elmúlt két-három évben igen sok kárt okozó monília és paradicsomvész legkisebb jelét nem láttam (mellékes megjegyzés, példa nélküli az év amiatt, hogy felém egyetlen krumplibogár se volt).
Az elültetett palántáknak belocsolva, majd késõbb permeztetõvel adagoltam a lombtrágyát.

- - - - -

Az átlagosan igen rossz állapotban lévõ gyümölcsfáim végül csak leadtak egy bõ fél felöntésnyi (250 liternyi lesz a cefre) vegyes-pálinkának valót (75%-ban egyetlen egy, majd megszakadó veres-szilvafának köszönhetõen) illetve 20 liternyi szilvalekvárt (egy besztercei fáról).
Nem meglepetés, az elmúlt három évnyi keserves megpróbáltatást a régi, hagyományos szilvafák viselték el viszonylag jól: veres, besztercei, ringló. Az oltványok, különleges fajták szenvednek, vagy mennek-mentek kifelé (Stanley, Bluefre, nemesített ringlók).

Az almák még mindig meglepõen jól bírják, akár a nyári almák, akár az Egri Piros, a Téli Banán, az Idared, a Glostar. A sárga Delicious azonban már nagyon beteg.

A cseresznye-meggy fák mennek kifelé, egy példány, egy érdi bõtermõ bírja még egész jól (a kert lelke és jelképe, nagyon megviselne, ha az is kimenne), idén újra szépen is termett (erõsen monília érzékeny, ám az idén szerencsére nem volt), sok üveg meggybefõttre valót.

De akkor az a semmi nem semmi, hanem valami... mert a semmibõl csak semmi lesz

Kívánom legyen igazad. Én úgy vélem, az ember tudása nem teljes. A média pedig nagy varázsló, bárkivel bármit képes elhitetni.
Szerintem a "semmi" hatalmas energiát tartalmaz. Ezt a "semmit", hogy lehet "megcsapolni", én nem tudom, és lehet, hogy ez így is van jól.

Már ne haragudj, hogy ellenvéleményt fejtek ki az általad leírtakkal kapcsolatban, de ekkora sületlenséget, mint amit itt leírtál régen olvastam. Ha az innen alatt Horvátországot érted, az még rendben van. Az is igaz, hogy Tesla találta fel a drót nélküli energia továbbítást. Ezt úgy hívják: rádió. Az viszont már egyáltalán nem igaz, "hogy a befektetett energia többszöröse érkezett meg valahova". Ez ellentmond minden fizikai ismeretnek. Energia a semmibõl nem lesz.
A HARP az helyesen HAARP és arról szól a kutatás, hogy a ionoszféra visszaverõ hatását vizsgálják rádióhullámok terjedésével kapcsolatosan. Ehhez 180 db keresztkeretes antennát használnak fel. Az adó teljesítménye 3,6 MW. Így a kisugárzott energia az antenna nyereségével növelt lesz (mivel nem a tér minden irányába sugároz), ez lesz az un. ERP, ami a nyereségtõl függõen az antennanyaláb irányába több száz MW lehet. Ezt minden esetben függõleges irányba sugározzák ki. Mi ez az elsõ hallása ugyan nagynak tûnõ energia mennyiség a Föld, illetve a Nap energiájához képest? Mint csepp a tengerben.

Ha ekkora teljesítménnyel nem is, de ugyanilyen elven a RH-ú rádióösszeköttetések tervezése végett a Föld számtalan pontján mûködnek ionoszféra magasságmérõk már évtizedek óta.

Vizet nem kap tõlem a málna, de a hét közepére elõrejelzett esõ akkor még segíthet rajta.

A baracknak, körtének meg pont jól jött a júliusi pár-tíz mm.esõ, ami nálunk elmaradt. A málna még itt zöldül, félárnyékban fal mellett a cserép-csurgón vannak. Persze kerti csapról kaptak kis nedvességet 3-4 naponként.

Peti! Még nem biztos hogy kisültek. A málna nagyon sekély gyökerû ,ha csak pár liter vízzel elárasztod, még fel kel. Sarjadzó gyökere van, és még az idei vesszõk életre kelnek. Persze Okt. vége felé nem szabad locsolni már a fákat se, hogy a téli felkészülésre "alapba" álljanak.A rügy-pikkelyek szépen kifejlõdnek, védenek a hidegtõl.
A kálium-foszfor beágyazódáshoz már nem kell a víz, a nitrogén elég a gyökérzónába vándorláshoz, ahhoz majd tavasszal kell a forgatás, és a tápanyag utánpótlás.

A paradicsom azért is úszhatta meg idén nagyobb gond nélkül, mert kevés volt a csapadék.
Nem kapott gombás fertõzést, paradicsomvészt.
Nálunk is szép termést adott, fõleg a "véletlenül" megvásárolt koktél paradicsom. Rengeteg termést hozott.
Mi nem öntöztünk túl sok vizet a kertre, mert a vezetékes víz nagyon drága.

Idén kimagaslott az õszibarack, a nektarin és a körte termés is.
A hosszú, forró nyár ezekre a növényekre jótékony hatással bírt.
A növények nagy része viszont megsínylette a szárazságot.
Jövõre málnánk nem lesz, mert az új hajtások, amelyek a köv. évben teremtek volna, mind kisültek.

Ez igen, derék!
Ami a paradicsom és uborkadömpinget illeti, fogadd együttérzésem, engem is már a paradicsommérgezés kerülgetett, a tegnapi nappal a harmadik 60 kg-os adag is üvegekben landolt, nagyrészt lecsó, kisebb részt lé formájában. Az uborkát már jó ideje ajándékozgatjuk, ahová tudjuk, évek óta nem sikerült ilyen jól, tele is vele a teljes erre szánt tárolókapacitás. Aminek a dandárja még hátravan, a húsos paprika, hamarosan indul a zakuszka-nagyüzem.
Annak örülök még nagyon, hogy a zöldségesben egyszer sem kellett permeteznem - igaz idõm se nagyon lett volna rá. Alaptrágyát szoktam kiadni, aztán egy-két indító P-K-túlsúlyos tápoldatozással biztatom még a paprikát és az uborkát. Kórokozók közül idén egyedül a szeptóriás levélfoltoság jelentkezett, és annak ellenére, hogy minden évben ez végzi ki õszre a paradicsomot, most sikerült lekapcsolni az alsó, fertõzött levelek leszedegetésével. Úgyhogy kinéz még egy legalább 60 kg-os kör...

Bubu: repednek azok így is-úgy is, ha olyan a fajta!

Örülök, hogy szépen sikerült a zöldség- hozam. Talán a száraz, és napfényes nyárnak köszönhetõ, hogy nem támadtak a gomba betegségek. A lombtrágyázás pedig megtette a magáét, ha felülrõl, vagy árasztásosan belocsolva is használtad.

Szeke: milyen az a paradicsom- poloska? A levelét eszi, vagy a bogyót rágja meg? Fotó?
A metnet-talin Misónak ajánlottam a paradicsom elárasztásos locsolását, nem pedig a felülrõl való öntözést, mert szét repednek a paradicsomok, ha "jóllaknak" vízzel. Melyik módszer a jó?

Nálam félelmetes méretû poloskainvázió tette tönkre azt a kevés paradicsomot, ami termett.
Poloska ellen mit javasoltok?

Talán utoljára meg lett locsolva a paprika (azaz két soros ágyásokban, a sorok közé vájt árkokat teleengedtük).
Még az leterem és a lényegi része lezárul a kertnek. Hosszú évek óta nem látott módon szép lett a paprika, a paradicsom pedig rekord-termést adott, azt már nem locsoljuk, érjenek be a nem kevés rajta lévõ példányok, több ne legyen, már nem bírjuk hova tenni.
Így jár az, aki 100 tövön felüli paprika-paradicsomot ültet és besikerül.
Túl vagyunk a 60 üvegnyi lecsó és a 70 üvegnyi paradicsomlé befõzésén (ez nettó kb. 30-35 liter lecsót és 50-55 liter paradicsomlevet jelent).
Még lejön 15-20 üveg lecsó és 10-15 üvegnyi paradicsomlé.
A hagyma bõven elég volt a lecsóra, a negyede is alig fogyott el rá.

A nagyon jól sikerült uborka lényegi része már befejezõdött, kb. 35-40 liternyi uborka lett eltéve üvegekbe, kis-hordóba.

A száraz-babnak való még idõnként meglocsolódik, ám az már csak zsenge finálé.

Összességében nem bántam meg az elsõ ízben alkalmazott késõ tavaszi és nyári, kétszeri lombtrágyázást.

Zala megye valószínû legnagyobb fügefája.

Szerintem is!

Így van, a fáim tényleg ki vannak készülve...
Mondjuk a 2011 januári MetNet-találkozós elõadásomba említettem azt a nem éppen újdonságot, hogy a rendkívül csapadákos éveket gyakran rendkívül száraz évek követhetik, ez a hosszú idõsorokban fellelhetõ.

A haarpot inkább nem kommentálnám, ez olyan mint az IPCC-dogma, mi emberek azt próbáljuk elhitetni, jó nagy egóval, hogy képesek vagyunk alakítani a légköri folyamatokat...

Tesla (aki innen származott el Amerikába) tudott energiát továbbítani "drót" nélkül úgy, hogy a befektetett energia többszöröse érkezett meg valahova. Állítólag HARP technológiával ma pontosan tudják hova. Tesla -nagy nyilvánosság elõtt mondta büszkén - a tornyával (ami kezdetleges harp volt)tudja az idõjárást befolyásolni (gondolom mint a Mézga Géza amit a Köbükitõl kapott "zsebharpot").
Van olyan vélemény, hogy a "Tunguz meteor" egy balul "elsült" Tesla energiaátvitel volt.
Úgy megbirizgálta akkor a "Tunguz" a földi légkört, hogy Londonban napokig olyan világos volt, hogy lehetett a olvasni éjjel...

Akkor jó, ezután a részletes cáfolat után már nyugodt vagyok...

"Egyre több embertõl hallom, hogy az amerikaik barmolják az idõjárást a HAARP-al. "

Ez egy óriási hülyeség!!!

Jóska, emlékszem, mikor 2 éve éppen azt taglaltad, hogy a belvíz kinyírja a gyümölcsfáidat. Ki gondolta, hogy egy 2010 után egy ilyen 2011-12 következik...

Egyre több embertõl hallom, hogy az amerikaik barmolják az idõjárást a HAARP-al. Nem tudom. De inkább azon lennék meglepõdve, ha nem akarnának az idõjárásba is belebarmolni... ismerve a történelmet.

Nekem is, ám a kerti szivattyú 50 méter tömlõvel együtti.
Ilyen kegyetlen években fa-mentési akciókat hirdetek, a veszélyezett fákra koncentrálva.
Most különösen kemény a helyzet, belvizes másfél év után most itt egy komoly szárazság, a fák szenvednek, sõt, további példányok mennek ki... Így az októberi öt faültetéssel együtt hét lesz a 2012-es termés.

Így két részletben (a második ma délelõtt) minden fa kapott 200-250 liter vizet.

Nagyon jó módszer. Nekem csak kerti csap van meg.

Azt kell megvizsgálni elõször is , hogy Te mit tehetsz az önellátásod érdekében! Egy kertes házban nagyon sokat lehet ezért tenni, a kerttõl kezdve a baromfiudvarig. Én speciel lazán megtehetném, hogy megvegyem a hipermarketben minden szükséges élelmiszeremet, de nem ezt teszem, hanem megtermelem magamnak amit tudok, aminek értelme van. Hogy miért is? Az pontosan tudja a választ aki így szocializálódott! Tudja mi a különbség a kapirgálós csirke - kontra 6 hetes felpuffasztott tápos- a szinte percre pontosan érettségben szedett - kontra utóérlelt gyümölcs között....Lehetne folytatni a sort, a "falusias" életmód nem mindig irigylésre méltó, rengeteg munkával kötöttséggel jár, és mégis csináljuk...

Ez jogos, és fontos felvetés! Szerinted jó az ha csepegtetõ öntözéssel öntözöm a fákat ebben az esetben is? Úgy szoktam, hogy a víz kb. a korona felületét vetítem a talajszintre, és azt öntözöm, a csepegtetõ rendszer szépen lefedi e területet, egyöntetûen beáztatja azt.