Globális jelenségek
Nagyon egyszerü!
Nézzd meg Zágrábot,100 mm a csapi júniusban!
Gondolhatnánk hogy mediterrán ciklon okozza a többletet!
Belgrádban viszont csak 80 mm!
Pedig ott is teritenek a mediterrán ciklonok!
Viszont Zágráb azokból a peremciklonokból (másodlagos ciklonokból) kapja a többletet,amik az Alpok déli felén alakulnak ki a front hullámvetése következtében,ezegy összeáramlásos helyzet,ezáltal sokkal intenzivebb csapadék hullik!
S ezek a peremciklonok,noha mutatnak néha mediterrán ciklonos tulajdonságokat,nem egyenlöek azokkal!
Pécsen sincs már csak 80 mm!
Pedig az is igazi mediterrán ciklonos hely,csakugy mint Zágráb,de ezekbõl a peremciklonokból már nem kapnak annyit!
Nézzd meg Zágrábot,100 mm a csapi júniusban!
Gondolhatnánk hogy mediterrán ciklon okozza a többletet!
Belgrádban viszont csak 80 mm!
Pedig ott is teritenek a mediterrán ciklonok!
Viszont Zágráb azokból a peremciklonokból (másodlagos ciklonokból) kapja a többletet,amik az Alpok déli felén alakulnak ki a front hullámvetése következtében,ezegy összeáramlásos helyzet,ezáltal sokkal intenzivebb csapadék hullik!
S ezek a peremciklonok,noha mutatnak néha mediterrán ciklonos tulajdonságokat,nem egyenlöek azokkal!
Pécsen sincs már csak 80 mm!
Pedig az is igazi mediterrán ciklonos hely,csakugy mint Zágráb,de ezekbõl a peremciklonokból már nem kapnak annyit!
Azzal nem vitatkozott senki, hogy ott mekkora hatása van az ÉNy-i frontoknak. De nézd csak meg: pl. Lipcsében ez a csúcs 64 mm-t jelent. Ha a mi csapadékunkat ugyanezek a frontok adják, akkor hogy lehet az, hogy itt már 70-80 mm-t tesznek le egy hónap alatt? Hiszen az atlanti frontok az óceántól távolodva gyengülnek, és egyre kevesebb csapadékot adnak. Ráadásul nálunk még az orográfia sem erõsíti õket, Németország déli részén pedig igen... mégis a mi csapadékunk több. 
A tartós beállás már a Kárpát-medence sajátossága, errõl írt délelõtt Snowhunter. A mediciklonok (akár "igaziak", akár atlanti front behullámzásából képzõdtek) különösen elõszeretettel "lassulnak be" nálunk, és ez nemcsak 1999 óta van így. Ezért is könnyen megeshet, hogy egyetlen mediciklon (ill. annak maradványa) jobban meg tudja dobni nálunk a havi csapadékot, mint tõlünk DNy-ra, ahol valóban átrohant egy nap alatt...
Usrin!
Az igaz hogy a nyugat-kelet áramlás tud mediterrán ciklont generálni,mert az egyik front hátoldalán leszakadó hideg csinál ciklont,lezuttyan belõle az esõ,de a következö front már tolja is kifele innen,vagyis ez ilyen korcs nyugati front mediterrán ciklonos tulajdonságokkal!
De nem ugy hogy beáll ide medárdkor és 1 hónapig esik belõle mert itt pörög szerencsétlen!
Az igaz hogy a nyugat-kelet áramlás tud mediterrán ciklont generálni,mert az egyik front hátoldalán leszakadó hideg csinál ciklont,lezuttyan belõle az esõ,de a következö front már tolja is kifele innen,vagyis ez ilyen korcs nyugati front mediterrán ciklonos tulajdonságokkal!
De nem ugy hogy beáll ide medárdkor és 1 hónapig esik belõle mert itt pörög szerencsétlen!
Mért kaptam volna mattot?
A térkép világosan mutatja hogy az atlanti fronok vonulási pályája mentén végig van kiugró maximum júniusban,mig Róma Hvar Titograd,a mediterrán ciklonok hazája nem produkák kiugróan magas csapadékot,nem ugy mint októbertöl,mikor beindulnak a mediterrán ciklnok!
Októbertöl viszont az atlanti frontok által öntözött területek kapnak kevesebb csapit!
Néha belefáradok ezekbe a vitákba,mert egyedül vagyok ezekkel a dolgokkal,csak mert nem követem a bemagolt sztereotipiákat,és nem azt mondom amit a tankönyvek irnak,hanem azt amit látok a 2 szép szememmel!
A térkép világosan mutatja hogy az atlanti fronok vonulási pályája mentén végig van kiugró maximum júniusban,mig Róma Hvar Titograd,a mediterrán ciklonok hazája nem produkák kiugróan magas csapadékot,nem ugy mint októbertöl,mikor beindulnak a mediterrán ciklnok!
Októbertöl viszont az atlanti frontok által öntözött területek kapnak kevesebb csapit!
Néha belefáradok ezekbe a vitákba,mert egyedül vagyok ezekkel a dolgokkal,csak mert nem követem a bemagolt sztereotipiákat,és nem azt mondom amit a tankönyvek irnak,hanem azt amit látok a 2 szép szememmel!
[(c) t keve]
Ehhez nem tudok hozzászólni,mert nem emléxem mit mondtam 1 éve nyáron meg 2 éve nyáron!
A lényeg,hogy Link ez Split-töl DK-re van,ha van mediterrán ciklon akkor ott van!
És egy jó nagy lyuk van az adott idöszakban!
Strasburg nem a mediterrán ciklonok öshazája,de ott a kiugrás nyár eljén!
Lehet ragozni,és pédákat keresni,de elfáradtam!
A lényeg,hogy Link ez Split-töl DK-re van,ha van mediterrán ciklon akkor ott van!
És egy jó nagy lyuk van az adott idöszakban!
Strasburg nem a mediterrán ciklonok öshazája,de ott a kiugrás nyár eljén!
Lehet ragozni,és pédákat keresni,de elfáradtam!
Hogy?
Ezt nem értem!
Ezeket a peremciklonokat neveztem mediterrán ciklonnak??
Ezt nem értem!
Ezeket a peremciklonokat neveztem mediterrán ciklonnak??
Az elmúlt nyarakon ezeket rendre mediciklonnak tekintetted, és nagyrészt ilyenekre alapoztad, hogy mediciklonokból jön a júniusi csapadékunk...
Igen ha hullámot vet a front az Alpokon és csinál egy peremciklont,akkor máris kész a többletcsapi,na de a peremciklon nem mediterrán ciklon,csak ollasmi
Ha jobban megnézed, az oldalak alján láthatod, hogy Velencénél 1971-1998 közötti, Milánónál 1867-1998 közötti idõszakra szólnak az adatok. Igen, Münchenben (kissé leegyszerûsítve) ÉNy-i frontokból esik 100 mm. De elég hihetetlen, hogy egy ÉNy-i front a Kárpát-medencében is képes legyen 70-80 %-át lerakni annak a csapinak, ami az Alpok É-i oldalán esett belõle... szóval a mi júniusi csapadékunkat ez önmagában még nem magyarázhatja. A mediciklonnak pedig nem kell Rómát is eláztatnia - az egy "lelógó" atlanti front hullámvetésébõl is nyugodtan kialakulhat az Alpok déli oldalán, és onnan veheti az irányt K-ÉK felé...
Link
Ha mediterrán ciklonból esne medárdkor,akkor Münchenben nem 100 mm feletti csapadék lenne június elején,hisz oda a nyugati frontok visznek sok esöt mivel ott torlódnak az Alpok azon oldalán!
Közbe Rómában június elején Link alig van csapadék,márpedig ha mediterrán ciklon okozná a medárdot,akkor ott is esne böcsülettel!
Amugy ezek mennyire pontos adatok ezen az általad belinkelt oldalon,és milyen idötartamot vizsgálnak???
Ha mediterrán ciklonból esne medárdkor,akkor Münchenben nem 100 mm feletti csapadék lenne június elején,hisz oda a nyugati frontok visznek sok esöt mivel ott torlódnak az Alpok azon oldalán!
Közbe Rómában június elején Link alig van csapadék,márpedig ha mediterrán ciklon okozná a medárdot,akkor ott is esne böcsülettel!
Amugy ezek mennyire pontos adatok ezen az általad belinkelt oldalon,és milyen idötartamot vizsgálnak???
A vicc az benne Endrém, hogy pont fordítva: hosszú idõ után újra medárdos volt a nyár, he-he!
Igen... de mivel tudod alátámasztani, hogy korábban márpedig csakis atlanti frontokból esett? Igaz, hogy Olaszországban nincs igazán kiemelkedõ nyár eleji csapadékmaximum, de Velencében és Milánóban valamibõl csak leesik 80 mm csapadék júniusban... Link Link Ha oda nem jutnak el az atlanti frontok, akkor ez mibõl jön össze?
Ott a pont!
Sõt 2 éve nyáron mediterrán ciklonból esett az esõ medárdkor!
Épp ez a baj,hogy 99-ben is már meg volt hülyülve a klima,és azért nem nyugati frontokból esett!
Sõt 2 éve nyáron mediterrán ciklonból esett az esõ medárdkor!
Épp ez a baj,hogy 99-ben is már meg volt hülyülve a klima,és azért nem nyugati frontokból esett!
Így van András, olvastam egy nagyon jó elemzést az 1999-es rekordcsapadékos igazi medárdos nyárról, amelyben kivesézve megállapították, hogy csak harmada származott direkt Atlanti-frontból (a java bizony igazi döglött helyzetben, ld. lentebb), azaz a medárdi esõs idõszak (európai monszun) itt a Kárpát-medencében nem egyenlõ az Atlanti frontokkal, a nyári csapadékos helyzeteinknek fõ szegmense a medence helyi sajátosságából (ugye a bárikus mocsárhelyzet ....) eredõ helyzetek.
Usrin!
Az olasz kilma nem ismeri a medárd fogalmát,márpedig ha mediterrán ciklonok okozták volna a csapadéktöbbletet június elején,akkor ott is nyoma lenne!
Ennek az az oka hogy az atlanti frontok oda már nem nagyon érnek le!
Azt is szokták mondani hogy "nem tudni mennyi esö lesz,de minden nap éri legalább 1 csepp a földeket" ,vagyis minden áldott nap esett valamennyit,mert a frontok olyan gyorsan követték egymást!
Az olasz kilma nem ismeri a medárd fogalmát,márpedig ha mediterrán ciklonok okozták volna a csapadéktöbbletet június elején,akkor ott is nyoma lenne!
Ennek az az oka hogy az atlanti frontok oda már nem nagyon érnek le!
Azt is szokták mondani hogy "nem tudni mennyi esö lesz,de minden nap éri legalább 1 csepp a földeket" ,vagyis minden áldott nap esett valamennyit,mert a frontok olyan gyorsan követték egymást!
Floo: teljesen igaz, hogy a 40 nap túlzás, csak az a megfigyelés áll mögötte, hogy június elején gyakran fordul hûvösebbre, esõsebbre az idõ. De azt nem tudta a nép megfigyelni, hogy ezt mediciklon vagy atlanti front okozza... Egyszerû tankönyvi magyarázatként kézenfekvõ ráfogni az egészet az ÉNy-i frontokra, de erõs a gyanúm, hogy a régi "medárdi" esõzéseket sem 100%-ban azok okozták. Magamat ismételve: érdemes lenne megnézni erre az idõszakra (is), hogy mennyit változott a makroszinoptikus helyzetek aránya ill. a hozzájuk kapcsolódó csapadék. (A mediciklon kialakulását egyébként nem sok választja el a markáns Ny-i áramlásos helyzetektõl: ahogy emlékszem, a mostanság "divatos" nyár eleji mediciklonok többsége nem a "semmibõl", É-i hidegleszakadások nyomán, hanem ÉNy-i frontok ottani behullámzásából alakult ki...)
Egylébként ebben biztos vagy: "Májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ"? A május Magyarországon átlagban az év második-harmadik legcsapadékosabb hónapja...
Egylébként ebben biztos vagy: "Májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ"? A május Magyarországon átlagban az év második-harmadik legcsapadékosabb hónapja...
Igen, ugye ha nincs mit tenni, akkor elõször el kell rontani, hogy legyen mit tenni. Ez is egy üzletpolitika.
Az olajcégek stb. hozzáállásával kapcsolatban egy dolgot ne felejtsetek el, nevezetesen azt, hogy az éghajlatváltozásban is van üzlet, méghozzá óriási! A jóléti társadalmaknak most másra megy el az a pénze, amit késõbb az éghajlatváltozás okozta gondok megoldására kell majd fordítani.
pl. Tengerparti városok áttelepítése/átépítése, természeti katasztrófák következményeinek felszámolása, a létbiztonsághoz szokott kényelmes emberiség egyre nagyobb pluszigényeinek kielégítése (ha meleg van légkondi, ha hideg van fûtés), ez mind, mind energiaszükséglet, beruházás, egyszóval újabb és újabb üzlet.
Évente összeülnek a fenntartható fejlõdésrõl tárgyalni, ahol általában "maszírozzák a semmit".
Szóval (pesszimistán) most úgy ítélem meg, hogy bármilyen jó gondolat legyen is a környezet védelme, akik a világtõke nagy részét a kezükben tartják, teljesen másképp gondolkodnak (ha úgy tetszik másképp jár az agyuk) mint Mi.
Az egyik MetNet találkozón szó volt az energiabiztonságról és a várható energiaigényekrõl. Ha csak Ázsiát és Afrikát nézem, máris megvannak a következõ évtizedek nagy kibocsátói.
pl. Tengerparti városok áttelepítése/átépítése, természeti katasztrófák következményeinek felszámolása, a létbiztonsághoz szokott kényelmes emberiség egyre nagyobb pluszigényeinek kielégítése (ha meleg van légkondi, ha hideg van fûtés), ez mind, mind energiaszükséglet, beruházás, egyszóval újabb és újabb üzlet.
Évente összeülnek a fenntartható fejlõdésrõl tárgyalni, ahol általában "maszírozzák a semmit".
Szóval (pesszimistán) most úgy ítélem meg, hogy bármilyen jó gondolat legyen is a környezet védelme, akik a világtõke nagy részét a kezükben tartják, teljesen másképp gondolkodnak (ha úgy tetszik másképp jár az agyuk) mint Mi.
Az egyik MetNet találkozón szó volt az energiabiztonságról és a várható energiaigényekrõl. Ha csak Ázsiát és Afrikát nézem, máris megvannak a következõ évtizedek nagy kibocsátói.
" De ez még csak a csapadék. Hõmérsékletben budapesti adatsorral nem akarok dolgozni, ott a városhatás változása úgyis elfed mindent... "
Örülök hogy ezt igy gondolod,Te vagy az elsõ a metnet tali óta aki ezt felveti rajtam kivül(legalábbis tudomásom szerint),ezért nem foglalkozok én sem a budapesti adatokkal,felesleges elemezni öket!
A 40 nap túlzás természetesen a medárdot illetõen,de egy európai monszunjelenségnek is nevezett kizárólagosan atlanti frontokhoz kapcsolódó,a szárazföld túlzott felmelegedéséhez(májusi rendszeresen anticiklonáris helyzet miatt,lásd májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ),s ahhoz képest az Atlanti-óceán vizének hidegebb mivoltához kapcsolódó jelenség!
Ezek a tényezök váltották ki a markáns nyugati áramlást,mely nem is kedvezne a mediterrán ciklon kialakulásának!
Örülök hogy ezt igy gondolod,Te vagy az elsõ a metnet tali óta aki ezt felveti rajtam kivül(legalábbis tudomásom szerint),ezért nem foglalkozok én sem a budapesti adatokkal,felesleges elemezni öket!
A 40 nap túlzás természetesen a medárdot illetõen,de egy európai monszunjelenségnek is nevezett kizárólagosan atlanti frontokhoz kapcsolódó,a szárazföld túlzott felmelegedéséhez(májusi rendszeresen anticiklonáris helyzet miatt,lásd májusi esõ aranyat ér mivel ritkán fordul elõ),s ahhoz képest az Atlanti-óceán vizének hidegebb mivoltához kapcsolódó jelenség!
Ezek a tényezök váltották ki a markáns nyugati áramlást,mely nem is kedvezne a mediterrán ciklon kialakulásának!
Hozzáteszem, én sem magát az éghajlatváltozást, csak néhány elterjedt közhiedelmet próbálnék igazolni vagy cáfolni.
A budapesti csapadékadatsorban mindenképp végignézem havi (vagy még szûkebb) bontásban is a csapadék változékonyságát, amint lesz rá idõm. (Pár hónapon belül valamikor csak összejön...) De ez még csak a csapadék. Hõmérsékletben budapesti adatsorral nem akarok dolgozni, ott a városhatás változása úgyis elfed mindent... más viszont egyelõre nincs az OMSZ honlapján.
Még egy dolog ahhoz, amit írtál: a különbözõ makroszinoptikus helyzetek gyakorisága, ill. az egyes helyzetekhez tartozó csapadékhozamok is érdekesek lennének. (De ez már tényleg nagyon nagy munka volna.) Mert OK, most azt mondod, hogy "régen" Medárd atlanti frontok miatt hozott lehûlést és csapadékot. De a "régen" itt nyilván azt az egy-két évtizedet jelenti, amire visszaemlékszünk... Ki tudja, hogy még korábban mennyire játszottak bele a mediciklonok a júniusi csapadékba? Mert a Medárdról szóló népi megfigyelésben nincs benne, hogy ÉNy-i frontok hozzák a negyvennapos esõt.
Még egy dolog ahhoz, amit írtál: a különbözõ makroszinoptikus helyzetek gyakorisága, ill. az egyes helyzetekhez tartozó csapadékhozamok is érdekesek lennének. (De ez már tényleg nagyon nagy munka volna.) Mert OK, most azt mondod, hogy "régen" Medárd atlanti frontok miatt hozott lehûlést és csapadékot. De a "régen" itt nyilván azt az egy-két évtizedet jelenti, amire visszaemlékszünk... Ki tudja, hogy még korábban mennyire játszottak bele a mediciklonok a júniusi csapadékba? Mert a Medárdról szóló népi megfigyelésben nincs benne, hogy ÉNy-i frontok hozzák a negyvennapos esõt.
Köszönöm a választ,és igen az lenne a lényeg hogy az éves évszakos tipukus jelenségek mennyiben vannak még jelen!
Nagy munka lenne??
Persze hogy nagy,de ezzel lehetne cáfolni vagy igazolni az éghajlatváltozás kérdését!
Nagy munka lenne??
Persze hogy nagy,de ezzel lehetne cáfolni vagy igazolni az éghajlatváltozás kérdését!
Holnap le fogom írni - már a bakonyi adatokat is feldolgoztam, csak nem az itthoni gépemen vannak. Egyébként nagyjából hasonlóan néz ki a szórás alakulása, mint Budapesten. Vannak benne változékony és kevésbé 10-20 éves szakaszok, ebbõl most épp az egyik legváltozékonyabbat éljük. A korábbiak alapján lassan ideje lenne, hogy stabilabbá váljon az éves csapadékösszeg. Ha nem ez történik, hanem még jön egy-két kiugróan száraz v. csapadékos év, akkor lesz elmondható, hogy ilyen hosszú változékony periódus nem volt az elmúlt évszázadban... (Persze külön, érdekes kérdés lenne, hogy az összegek az egyes éveken belül mekkora változékonyságot takarnak - ezt sokkal nagyobb munka lenne végignézni.)
Most nincs rá idöm lehetõségem és energiám sem,pár mondtaba irjad le légyszives hogy mire jutottatok!
Köszönöm!
Köszönöm!
Éppen ezt vizsgálgattuk pár hete Bp. rendelkezésre álló 106 éves csapadék adatsora alapján,és feldolgozásra elküldtem az én 106 éves bakonyi adatsoromat is:vizsgáljuk meg a csapadék éves(esetleg majd havi) átlagaiból mondjuk a 10 vagy 5 éves átlagokhoz mért kilengések mértékét.Január elején ezekrõl diskuráltunk,nézd vissza !
Érdekes fejlemény a párizsi klímakonferencia után: 40 államfõ összeült és arra jutottak, hogy megalakítják az ENSZ környezetvédelmi szervezetét , mely az eddigi környezetvédelmi program helyébe lép majd.
Nemcsak az a két lehetõség van, hogy "igenis az emberiség okoz klímaváltozást" vagy "kizárt az összefüggés"... Jelen állás szerint 90% az elõbbi verzió esélye, a meglévõ adatok alapján ennyit mondhatunk, többet nem.
Egyébként szerintem részletkérdés, hogy az eddigi, ilyen-olyan hibákkal alaposan terhelt adatsorok mutatnak-e felmelegedést. Azon már tényleg nem lehet vitatkozni, hogy az emberiség lassan másfélszeresére (és ha így folytatjuk, többszörösére) emeli a légkör CO2-tartalmát. Hiszen középiskolai kémiatudással kiszámítható, hogy adott mennyiségû szén + szénhidrogén elégetése mennyi CO2-ot termel. Közvetlenül mérjük is, hogy lám, tényleg ennyivel több a CO2 a levegõben, vagyis nem nyelõdik el valami ismeretlen helyen. Azt is nagyon egyszerûen kiszámíthatjuk, hogy adott besugárzás, albedó ill. légköri összetétel mellett mennyi a Föld egyensúlyi hõmérséklete (hiszen régóta tudjuk, hogy az egyes gázok milyen hullámhosszakból mennyit nyelnek el). Na most, ha a másfélszeres CO2-tartalmú légkörre mondjuk 2°C-kal nagyobb értéket kapunk, akkor innen kezdve nem szorul külön bizonyításra, hogy az emberi tevékenység meg tudja változtatni az éghajlatot. Aki azt állítja, hogy NEM vagyunk hatással az éghajlatra, annak kell megmutatni, hogy miért ne érvényesülne egy jól ismert fizikai jelenség, a CO2 sugárzáselnyelõ hatása... Ebbõl a szempontból mindegy, hogy mit látunk és mit nem a 150 éves adatsorainkban. (Persze az éghajlati rendszert mindenképp minél jobban meg kell ismernünk, szóval ezek a kutatások is nagyon fontosak - de nem azért, mert az üvegházhatást csakis ezekkel bizonyíthatnánk!)
Egyébként szerintem részletkérdés, hogy az eddigi, ilyen-olyan hibákkal alaposan terhelt adatsorok mutatnak-e felmelegedést. Azon már tényleg nem lehet vitatkozni, hogy az emberiség lassan másfélszeresére (és ha így folytatjuk, többszörösére) emeli a légkör CO2-tartalmát. Hiszen középiskolai kémiatudással kiszámítható, hogy adott mennyiségû szén + szénhidrogén elégetése mennyi CO2-ot termel. Közvetlenül mérjük is, hogy lám, tényleg ennyivel több a CO2 a levegõben, vagyis nem nyelõdik el valami ismeretlen helyen. Azt is nagyon egyszerûen kiszámíthatjuk, hogy adott besugárzás, albedó ill. légköri összetétel mellett mennyi a Föld egyensúlyi hõmérséklete (hiszen régóta tudjuk, hogy az egyes gázok milyen hullámhosszakból mennyit nyelnek el). Na most, ha a másfélszeres CO2-tartalmú légkörre mondjuk 2°C-kal nagyobb értéket kapunk, akkor innen kezdve nem szorul külön bizonyításra, hogy az emberi tevékenység meg tudja változtatni az éghajlatot. Aki azt állítja, hogy NEM vagyunk hatással az éghajlatra, annak kell megmutatni, hogy miért ne érvényesülne egy jól ismert fizikai jelenség, a CO2 sugárzáselnyelõ hatása... Ebbõl a szempontból mindegy, hogy mit látunk és mit nem a 150 éves adatsorainkban. (Persze az éghajlati rendszert mindenképp minél jobban meg kell ismernünk, szóval ezek a kutatások is nagyon fontosak - de nem azért, mert az üvegházhatást csakis ezekkel bizonyíthatnánk!)
Amit belinkeltél nagyon érdekes, a havas napokra gondolok. Az 1930 és 1960 közötti idõszakban alig volt 30 nap alatt a havas napok száma és bizony még 60 nap felettiek is vannak. Most ezzel elismerem azt, amit a szüleim és még nagyon sokan emlegetnek, hogy a gyerekkorukban volt még tél és hó! Valóban volt ! 60-65 nap , ez csak álom nekünk!
Jó gondolatnak tartom a klimajelleg megváltozásának tetten érésére irányuló megfigyeléseket,úgy mint pl. a kilengések markánsabbá válásának megfigyelését. Régóta beszélek nektek az általam úgynevezett "blokkokról",amelyeken egyszerre értek ciklikusságot és azon belül feltünöen markáns,rövid idö alatt bekövetkezõ szélsõséges kilengéseket.Példának nézzétek meg :
Link
Jól követhetõ benne az általam emlitett periódikus jelleg és átlagtól való erõs eltérések!
Szinte se hosszú se rövid távon nem találunk az átlagos középhõmérsékleti görbét követõ vonalakat!Az éves átlagok a negativ és pozitiv eltérések összesitésébõl számitott átlagban maradnak a szokásos közelében vagy jellemzöen a fölött,amit ugy lehet értelmezni,hogy a pozitiv anomáliák számszerüen többségben vannak!Maradva a vizsgálat logikájánál és módszerénél(közben nem eltévedve és belekeveredve a részletekbe)azt kéne vizsgálnunk hogy az utóbbi 10 évet megelõzõ idöszakban is az éves középhõmérsékleti átlagok ilyen szélsöséges kilengésekböl áltak-e össze,vagy jellemzöbbek voltak-e az átlagok görbéjét jobban követö hosszabb idöszakok!?
Ami még segitség lehet,a hömérsékleti és csapadék görbéket visszanézve az esetek döntö többségében bizonyos idöszakoknál törések mutatkoznak, pl. medárd : ugye a május hónap anticiklont és meleg idöt hozott szokás szerint,majd a nyár közelsége ellenére a június elején csapadékos és hüvös volt!
Ez volt a medárd,aminek a csapadéktöbbletét a nyugatról kelet felé gyorsan mozgó frontok hideg és melegfrontjai okozták régen!
Ha most egy mediterrán ciklonból esik az esö medárdkor,ráfogják hogy medárd van mert esik,pedig nem mediterrán ciklonból "kellene" esnie június elején!
Már ha esik egyáltalán!
Ezt kellene visszanézni,elemezni,ezen tipikusnak tetszõ,az ország klimáját régen jellemzö események jelen mivoltát bizonyitani,hisz ha ezek még most is megvannak,nincs gond!
Viszont ha ezek hiányoznak vagy eltolódtak,akkor változás van!
Link
Jól követhetõ benne az általam emlitett periódikus jelleg és átlagtól való erõs eltérések!
Szinte se hosszú se rövid távon nem találunk az átlagos középhõmérsékleti görbét követõ vonalakat!Az éves átlagok a negativ és pozitiv eltérések összesitésébõl számitott átlagban maradnak a szokásos közelében vagy jellemzöen a fölött,amit ugy lehet értelmezni,hogy a pozitiv anomáliák számszerüen többségben vannak!Maradva a vizsgálat logikájánál és módszerénél(közben nem eltévedve és belekeveredve a részletekbe)azt kéne vizsgálnunk hogy az utóbbi 10 évet megelõzõ idöszakban is az éves középhõmérsékleti átlagok ilyen szélsöséges kilengésekböl áltak-e össze,vagy jellemzöbbek voltak-e az átlagok görbéjét jobban követö hosszabb idöszakok!?
Ami még segitség lehet,a hömérsékleti és csapadék görbéket visszanézve az esetek döntö többségében bizonyos idöszakoknál törések mutatkoznak, pl. medárd : ugye a május hónap anticiklont és meleg idöt hozott szokás szerint,majd a nyár közelsége ellenére a június elején csapadékos és hüvös volt!
Ez volt a medárd,aminek a csapadéktöbbletét a nyugatról kelet felé gyorsan mozgó frontok hideg és melegfrontjai okozták régen!
Ha most egy mediterrán ciklonból esik az esö medárdkor,ráfogják hogy medárd van mert esik,pedig nem mediterrán ciklonból "kellene" esnie június elején!
Már ha esik egyáltalán!
Ezt kellene visszanézni,elemezni,ezen tipikusnak tetszõ,az ország klimáját régen jellemzö események jelen mivoltát bizonyitani,hisz ha ezek még most is megvannak,nincs gond!
Viszont ha ezek hiányoznak vagy eltolódtak,akkor változás van!
A másik nagy igazság pedig ez, amit én is elég sokszor leírtam már: bármilyen forrásból nyerjük az energiát (vizet, élelmiszert, stb.), sokkal takarékosabban kellene vele bánnunk, ezzel rengeteg problémát kapásból megoldanánk... Habár Télemberrel is egyet kell értsek: a 7 milliárd körüli népesség bizony már akkor is sok a Földnek, ha mindenkinek csak az alapvetõ szükségleteit akarnánk kielégíteni. 
(Ha az elpöfékelt cigaretták nem is, de pl. az élelmiszertermelés komoly hatással van a környezetre. És ezt csak mérsékelni lehet, megszüntetni nem.)
(Ha az elpöfékelt cigaretták nem is, de pl. az élelmiszertermelés komoly hatással van a környezetre. És ezt csak mérsékelni lehet, megszüntetni nem.)
Az OPEC-hez az olajcégeknek nem sok köze van, sõt, leginkább arra jött létre, hogy a készletekkel rendelkezõ arab országok megnehezítsék a nyugati tõke dolgát... Az árak egyeztetésével talán próbálkoznak, de elég az utóbbi tíz évet végignézni, és látszik, hogy a kereslet-kínálat törvényei sokkal erõsebbek. (Maguktól a 2000 körüli 10-15 dolláros olajárak ellen sem sokat tudtak tenni, pedig akkor nagyon nem ment jól az üzletágnak...)
Tökéletesen igaz, hogy a kitermelés költségei egyre emelkednek. A legjobb tényleg az lenne, ha állami szabályozással kényszerítenék ki az átállást... de ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Reálisan abban bízhatunk, hogy a dráguló kitermelés miatt az olajárak hamar elérik azt a pontot, amikor más források már rövid távon is gazdaságosabbak. Ezt persze olajválságnak fogják hívni, a mindennapi életünket biztos meg fogja nehezíteni, de a Föld szempontjából nagyon is pozitív fordulat lesz...
Tökéletesen igaz, hogy a kitermelés költségei egyre emelkednek. A legjobb tényleg az lenne, ha állami szabályozással kényszerítenék ki az átállást... de ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Reálisan abban bízhatunk, hogy a dráguló kitermelés miatt az olajárak hamar elérik azt a pontot, amikor más források már rövid távon is gazdaságosabbak. Ezt persze olajválságnak fogják hívni, a mindennapi életünket biztos meg fogja nehezíteni, de a Föld szempontjából nagyon is pozitív fordulat lesz...
Gil galad: amit írsz (keressük meg, volt-e ilyen kilengés az elmúlt 135 évben), az éppenséggel nem tud bizonyítani semmit. OK, megmutathatjuk, hogy pl. ilyen tartós téli enyheség még nem volt. De innentõl kezdve eldönthetetlen, hogy azért nem, mert változott az éghajlat, vagy azért nem, mert alapból 0,5% a valószínûsége, és a vizsgált idõszakban most került rá sor elõször. Nem konkrét eseményeket kell kiragadni, hanem a szélsõségek GYAKORISÁGÁNAK hosszútávú alakulását figyelni az adatsorokban, amire Bakonyvár is utalt.
"Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás..." - sajnos ez könnyen lehet. De erre semmiképp sem az a megoldás, hogy a tudósok kezdjenek el 100%-os valószínûséget HAZUDNI, mert rögtön lesz valaki, aki megmutatja (ez esetben teljes joggal), hogy márpedig ez nem 100%, a tudomány hitelességének pedig lõttek.
A pénz nyilván megvan az olajcégeknél arra, hogy új irányokat találjanak (bár kétlem, hogy 5 év elég lenne a váltásra). De fenntartom: mialatt egy adott cég ebbe invesztál, a versenyben behozhatatlanul lemaradna. (Szakmámnál fogva úgy-ahogy belelátok a témába - az olajcégeknek vannak közös érdekeik, de igenis komoly verseny van köztük, akár a koncessziós területekért, akár az új technológiákért, akár a szakemberekért...) A másik: ha pl. a Shell megtalálja a jövõ energiaforrását, és úgy dönt, hogy ezzel akar üzletelni, akkor mi lesz a dolgozókkal (akik ugyebár olajipari szakemberek), a meglévõ eszközökkel, stb.? Ez olyan, mintha egy jól menõ szeszfõzdéstõl azt várnánk, hogy a lelkiismeret szavára másnaptól kenyeret süssön. Egyébként van valami, amivel nagyon komolyan foglalkoznak ezek a cégek a CO2-kibocsátás ellen, ez pedig a CO2 visszasajtolása a földalatti tárolókba, ahonnan a szénhidrogént kitermelték. (Ui. ez nem jelentene nekik teljes profilváltást.) És való igaz: ez is egy mûködõ megoldás lehetne, de erre is a fogyasztóktól kellene az igény!
"Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás..." - sajnos ez könnyen lehet. De erre semmiképp sem az a megoldás, hogy a tudósok kezdjenek el 100%-os valószínûséget HAZUDNI, mert rögtön lesz valaki, aki megmutatja (ez esetben teljes joggal), hogy márpedig ez nem 100%, a tudomány hitelességének pedig lõttek.
A pénz nyilván megvan az olajcégeknél arra, hogy új irányokat találjanak (bár kétlem, hogy 5 év elég lenne a váltásra). De fenntartom: mialatt egy adott cég ebbe invesztál, a versenyben behozhatatlanul lemaradna. (Szakmámnál fogva úgy-ahogy belelátok a témába - az olajcégeknek vannak közös érdekeik, de igenis komoly verseny van köztük, akár a koncessziós területekért, akár az új technológiákért, akár a szakemberekért...) A másik: ha pl. a Shell megtalálja a jövõ energiaforrását, és úgy dönt, hogy ezzel akar üzletelni, akkor mi lesz a dolgozókkal (akik ugyebár olajipari szakemberek), a meglévõ eszközökkel, stb.? Ez olyan, mintha egy jól menõ szeszfõzdéstõl azt várnánk, hogy a lelkiismeret szavára másnaptól kenyeret süssön.
Egyébként van valami, amivel nagyon komolyan foglalkoznak ezek a cégek a CO2-kibocsátás ellen, ez pedig a CO2 visszasajtolása a földalatti tárolókba, ahonnan a szénhidrogént kitermelték. (Ui. ez nem jelentene nekik teljes profilváltást.) És való igaz: ez is egy mûködõ megoldás lehetne, de erre is a fogyasztóktól kellene az igény!
Nemrég olvastam egy tanulmányt, mely szerint ha a Földön minden ember az amerikaiak átlagos életszínvonalán élne, akkor 6,9 Föld kellene a kb. 6 milliárd ember eltartásához. Ezt hívják ökológiai lábnyomnak. Ez már a yeti kategória.
Ne tereljük más vizekre a dolgokat.Mi az a 30 milliárd cigaretta a 3 milliárd kipufogócsõhöz képest,és akkor a kéményekrõl,repülõkrõl,hajókról nem is beszéltünk.A váltószám kb. 1 millió.Pár száz éve,amikor tán 1 milliárdan sem voltunk,már arról értekeztek komoly tudósok,hogy háborúra szükség van,mert enélkül túlnépesedik a Föld.Tehát már az ókorban is azért irtották a népet,mert túl sokan voltak ?Mindenesetre igaz,ha ennyi embert arra ösztönzünk,hogy dolgozz,hogy amerikai(USA) módra élhess,akkor valóban katasztrófába torkollunk.Az emberiség huszadát sem kitevõ USA többet zabál,mint a Föld lakóinak fele:ez a nagy gond,nem az,hogy 7 milliárdan vagyunk.A jelszó:ha szerényebben élsz,attól még nem leszel boldogtalan !
Halkan kérdezem meg csak, hogy vajon a Föld képes-e közel hétmilliárd embert eltartani? Ha nem képes, és imígyen erõsen túlszaporodtunk, vajon ez nem vezet-e éghajlatváltozáshoz? Nem lehet, hogy ez a hétmilliárd ember, és az általa nap, mint nap végzett alapvetõ tevékenység: széklet- vizeletürítés, levegõvétel!, stb. sokkal jelentõsebb mértékben befolyásolja a klíma változását, mint azt gondolnánk? Tényleg csak pédaként: vajon a naponta -szerényen számolt- elpöfékelt 30 milliárd cigaretta pl. nem játszik bele ebbe a dologba alaposan?
Érdekes ez a szabadverseny.Itt Pápán annyira versenyeznek,hogy kb. egy forint a benzinkutaknál a szórás...
Más:a legkétkedõbbek is hosszú vajúdás után(millió adat alapján)belátták,hogy az utóbbi 30 évben ugrásszerû változás ment végbe az éghajlatban,de csak(hangsúlyt rá,de sokat!)az elõzõ,kb,3-4 évtizedhez képest(amely sokkal hûvösebb volt).
Nem bizonyított valóban az oka,de ha nem az emberek okozták ezt,akkor mi a búbánatos franc?Legalább valami alternatív ok kéne,mert az hogy ez természetes kilengés az már enyhén szólva nevetséges.Mert 30 év alatt mikor produkált a természet ekkora kilengést:talán rá kéne mutatni.Meg arra is,hogy 30 év alatt mikor okádtunk ennyi üvegházhatású gázt a légkörbe.Ergó ha teletöltjük velük a légkört és 30 év alatt 2 fokot melegszik a légkör,akkor kizárt az összefüggés ...?
A kimenetel pedig egyáltalán nem jégkor,meg a jég teljes elolvadása, mediterrán Európa,sivatagos Mediterráneum,hanem a légköri folyamatok kesze-kusza követhetetlen és egyre pusztítóbb kilengései.2-3 fok további fölmelegedés sem hozhat szerintem világvégét,de megoldás csak akkor lesz,ha a kormányoknak nem kell vasföggönyökkel meg rendõrseregekkel védeni magukat a saját népüktõl...
Más:a legkétkedõbbek is hosszú vajúdás után(millió adat alapján)belátták,hogy az utóbbi 30 évben ugrásszerû változás ment végbe az éghajlatban,de csak(hangsúlyt rá,de sokat!)az elõzõ,kb,3-4 évtizedhez képest(amely sokkal hûvösebb volt).
Nem bizonyított valóban az oka,de ha nem az emberek okozták ezt,akkor mi a búbánatos franc?Legalább valami alternatív ok kéne,mert az hogy ez természetes kilengés az már enyhén szólva nevetséges.Mert 30 év alatt mikor produkált a természet ekkora kilengést:talán rá kéne mutatni.Meg arra is,hogy 30 év alatt mikor okádtunk ennyi üvegházhatású gázt a légkörbe.Ergó ha teletöltjük velük a légkört és 30 év alatt 2 fokot melegszik a légkör,akkor kizárt az összefüggés ...?
A kimenetel pedig egyáltalán nem jégkor,meg a jég teljes elolvadása, mediterrán Európa,sivatagos Mediterráneum,hanem a légköri folyamatok kesze-kusza követhetetlen és egyre pusztítóbb kilengései.2-3 fok további fölmelegedés sem hozhat szerintem világvégét,de megoldás csak akkor lesz,ha a kormányoknak nem kell vasföggönyökkel meg rendõrseregekkel védeni magukat a saját népüktõl...
Usrin: ha megnézed az OPEC tevékenységét, akkor igenis elmondható, hogy az olajipar monopolhelyzetben van - nem az egyes cégek, hanem az egész, en bloc; monopolhelyzetüket állami szinten biztosítják. Itt egyeztetik az áraikat (!), ami ugye minden, piaci elven müködõ gazdaságban eleve tiltott dolog, itt fektetik le a stratégiájuk alapelveit. Én tehát nem azt várnám, hogy egy olajcég támogassa az alapkutatásokat és a technológiák fejlesztését, hanem maga az olajipar, a már említett állami szabályozórendszer közbeiktatásával. A piacot ugyanúgy feloszthatnák egymás között, lévén hogy õk az új technológiák abszolút birtoklói (majdnem azt írtam, hogy bitorlói...)
Az is meggondolandó, hogy különbözõ becslések szerint a meglévõ olajkészlet 70-100 évre elegendõ, a kitermelés viszont egyre nehezebbé válik, egyre hatalmasabb költségeket emészt fel. A közelmúltban tették közzé azt a "szenzációs" hírt, hgy egy oljamérnök olyan, flexibilis fúrórendszert dolgozott ki - immár abszolút üzemi bevetésre készen áll -, mellyel az eddig elérhetetlen vagy kisebb üreges részekben lévõ olajat is ki lehet termelni. A fejlesztés költsége csaknem egymilliárd (!) dollár volt. Az én megítélésem szerint ez már valahol az olajválság kezdete, és ez valahol logikus is: az olajválság nem ekkor fog elkezdõdni, amikor az utolsó csepp olajat is kiszipkáztuk, hanem már évtizedekkel elõbb, a kereslet és kínálat viszonyát lehetetlen lesz sokáig egyensúlyban tartani.
Az is meggondolandó, hogy különbözõ becslések szerint a meglévõ olajkészlet 70-100 évre elegendõ, a kitermelés viszont egyre nehezebbé válik, egyre hatalmasabb költségeket emészt fel. A közelmúltban tették közzé azt a "szenzációs" hírt, hgy egy oljamérnök olyan, flexibilis fúrórendszert dolgozott ki - immár abszolút üzemi bevetésre készen áll -, mellyel az eddig elérhetetlen vagy kisebb üreges részekben lévõ olajat is ki lehet termelni. A fejlesztés költsége csaknem egymilliárd (!) dollár volt. Az én megítélésem szerint ez már valahol az olajválság kezdete, és ez valahol logikus is: az olajválság nem ekkor fog elkezdõdni, amikor az utolsó csepp olajat is kiszipkáztuk, hanem már évtizedekkel elõbb, a kereslet és kínálat viszonyát lehetetlen lesz sokáig egyensúlyban tartani.
Ok, én nyugodt vagyok.
Akkor az lenne a javaslatom, hogy az OMSZ rendelkezésre álló nézzük Október-Március hónapokra. (135 éves az OMSZ ez elég jó bázis lehet, viszont nem tudom mióta gyûjti rendszerezve a napi középhõmérsékletet például.) Aztán rakjuk mellé a 2006/2007 év adatait. Utána nézzük meg ilyen kilengés hányszor volt az adatsorok között, mint amilyen az idei "õsz-tél". Vagy akár megnézhetnénk az utóbbi 20 év átlagát, az össz átlaghoz is. Ugyanezt meg lehetne csinálni Európára, az északi féltekére stb. A statisztikával kapcsolatban elragadtattam magam, mert nem jön ki jól, ha bebizonyítják nekem, hogy az életem során bizony voltak ilyen telek. Igen, volt 10-15 fok egy hétig, pár napig mindig, de ennyire tartós langy meleg nem volt. És ez nem csak erre az évre igaz talán.
Beszédes ez a grafikon, fõleg ha az utolsó 10-20 évet nézzük:
Link
Link
Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás, hogy majd a vészhelyzet és az akkori cégek, kormányok megoldják, addig semmi izgalom. Higgyétek el, én is de szeretném, ha így lenne. Legalábbis bíznék abban, hogy a lányom még egy élhetõ világban éli majd az életét. Ha Pató Pál módjára azt mondogatom, ráérek én még izgulni, törni magam, attól nem lesz megoldva semmi. Bizonyára nem én fogom feltalálni a spanyol viaszt ezen a téren, de azért törekedni lehet.
Legyen igazad, nem monopol helyzetben vannak az olajos cégek, hanem oligopol állapotban leledznek. Én a világszinten meghatározó cégekre gondolok most, nem a picike Mol-okra és társaira. Szóval én sem dolgozom kis konszernnél, nagyjából látom mekkora pénzek mennek el kutatás fejlesztésre. Ha venné a fáradtságot a Shell (csak hogy ne mindig ugyanazt a céget fikázzam), akkor meggyõzõdésem 5 éven belül ki tudnák találni saját jövõjük új irányát (immár olaj nélkül). DE a profit végtelen mértékû lefölözése arra ösztökéli õt, õket, hogy a hátralévõ 50-60 évben még ne nagyon invesztáljanak ebbe. MEGTEHETNÉK! A keresletet meg õk irányítják, egészen addig, amíg a kezükben van a lényeges többség, és mondjuk az egyik szereplõ áruló módon nem áll elõ egy alternatív termékkel. Úgy gondolom egy követ be kellene dobni az álló vízbe és akkor talán történne valami. Aztán max. 50 év múlva azt mondják nem lett volna itt kérem semmi baj. Akkor sorry, a tévedés jogát fenntartom magamnak.
Üdv.
Akkor az lenne a javaslatom, hogy az OMSZ rendelkezésre álló nézzük Október-Március hónapokra. (135 éves az OMSZ ez elég jó bázis lehet, viszont nem tudom mióta gyûjti rendszerezve a napi középhõmérsékletet például.) Aztán rakjuk mellé a 2006/2007 év adatait. Utána nézzük meg ilyen kilengés hányszor volt az adatsorok között, mint amilyen az idei "õsz-tél". Vagy akár megnézhetnénk az utóbbi 20 év átlagát, az össz átlaghoz is. Ugyanezt meg lehetne csinálni Európára, az északi féltekére stb. A statisztikával kapcsolatban elragadtattam magam, mert nem jön ki jól, ha bebizonyítják nekem, hogy az életem során bizony voltak ilyen telek. Igen, volt 10-15 fok egy hétig, pár napig mindig, de ennyire tartós langy meleg nem volt. És ez nem csak erre az évre igaz talán.
Beszédes ez a grafikon, fõleg ha az utolsó 10-20 évet nézzük:
Link
Link
Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás, hogy majd a vészhelyzet és az akkori cégek, kormányok megoldják, addig semmi izgalom. Higgyétek el, én is de szeretném, ha így lenne. Legalábbis bíznék abban, hogy a lányom még egy élhetõ világban éli majd az életét. Ha Pató Pál módjára azt mondogatom, ráérek én még izgulni, törni magam, attól nem lesz megoldva semmi. Bizonyára nem én fogom feltalálni a spanyol viaszt ezen a téren, de azért törekedni lehet.
Legyen igazad, nem monopol helyzetben vannak az olajos cégek, hanem oligopol állapotban leledznek. Én a világszinten meghatározó cégekre gondolok most, nem a picike Mol-okra és társaira. Szóval én sem dolgozom kis konszernnél, nagyjából látom mekkora pénzek mennek el kutatás fejlesztésre. Ha venné a fáradtságot a Shell (csak hogy ne mindig ugyanazt a céget fikázzam), akkor meggyõzõdésem 5 éven belül ki tudnák találni saját jövõjük új irányát (immár olaj nélkül). DE a profit végtelen mértékû lefölözése arra ösztökéli õt, õket, hogy a hátralévõ 50-60 évben még ne nagyon invesztáljanak ebbe. MEGTEHETNÉK! A keresletet meg õk irányítják, egészen addig, amíg a kezükben van a lényeges többség, és mondjuk az egyik szereplõ áruló módon nem áll elõ egy alternatív termékkel. Úgy gondolom egy követ be kellene dobni az álló vízbe és akkor talán történne valami. Aztán max. 50 év múlva azt mondják nem lett volna itt kérem semmi baj. Akkor sorry, a tévedés jogát fenntartom magamnak.
Üdv.
Nyugalom... Senki sem mondta ezen a fórumon, hogy a te elképzelésed hülyeség lenne. De ha megnézed a most megjelent IPCC-jelentést, az sem tényként, hanem 90% VALÓSZÍNÛSÉGGEL állítja, hogy a Földön jelen van az ember által okozott klímaváltozás (magyarul: cáfolhatatlan bizonyítéka egyelõre nincs). Azt sem mondta egyikünk sem, hogy az ügy ezzel el van intézve, és nyugodtan eregethetjük tovább a CO2-ot a levegõbe. Egyszerûen a tudományos korrektség követeli meg (bármilyen kérdésben), hogy ne állítsuk tényként olyasmit, amit az eddigi megfigyeléseink csak valószínûsítenek. Az éghajlatváltozás LEHETÕSÉGE is épp elég komoly (és támadhatatlan) érv amellett, hogy sürgõsen vissza kell fognunk a CO2 és társai kibocsátását. Sokan épp amiatt nem veszik elég komolyan ezt a veszélyt, mert egyes "szakértõk" a lehetõségek és valószínûségek felvázolása helyett (amit az IPCC is tett) bizonyíték nélküli állításokkal dobálóznak... Például: a kaotikus idõjárási rendszerben EGY ADOTT szélsõségrõl soha, senki nem fogja bebizonyítani, hogy ezt az iparosodás vagy épp egy lepke szárnylibbentése okozta (ld. "pillangó-effektus"). A szélsõségek gyakoriságának hosszútávú alakulása már más kérdés - ez viszont statisztika, ami szerinted sz...t sem ér az emberi emlékezet mellett. [akkor minek archiválni az éghajlati adatokat? józsi bácsi úgyis jobban emlékszik, milyen telek voltak 50 éve... ![]()
Akárhogy nézem, a tõkének sem tulajdonított senki "természetet regeneráló mechanizmust", csak leírtuk, hogyan mûködik a szabadpiac. A tõke sajnos még akkor is profitot fog termelni (szénhidrogénbõl v. bármi másból), ha közben a természet pusztul, és a cégek maguktól nem fognak jótékonysági intézménnyé válni. Ennek nem a vezetõk rosszindulata, hanem maga a rendszer az oka... Persze, ahogy Nyuli írta, a lehetõségük megvan az olajcégeknek, hogy alternatív forrásokba fektessenek. De ez a kezdeti 10-20 évben biztosan csak nyelné a pénzt, ezalatt pedig a versenytársak "lenyomnák" a próbálkozót. (A világ energiapiacán nagyon nagy tévedés monopolhelyzetrõl beszélni!) Pont akkor lenne ez egyszerûbb, ha csak egyetlen, monopolhelyzetû cég volna... Egy ilyen vállalat nyugodtan beáldozhatná a nyeresége egy részét úgy is, hogy az csak 50 év múlva fog jövedelmezni. De versenyben ezt senki nem tudja felvállalni...
Akárhogy nézem, a tõkének sem tulajdonított senki "természetet regeneráló mechanizmust", csak leírtuk, hogyan mûködik a szabadpiac. A tõke sajnos még akkor is profitot fog termelni (szénhidrogénbõl v. bármi másból), ha közben a természet pusztul, és a cégek maguktól nem fognak jótékonysági intézménnyé válni. Ennek nem a vezetõk rosszindulata, hanem maga a rendszer az oka... Persze, ahogy Nyuli írta, a lehetõségük megvan az olajcégeknek, hogy alternatív forrásokba fektessenek. De ez a kezdeti 10-20 évben biztosan csak nyelné a pénzt, ezalatt pedig a versenytársak "lenyomnák" a próbálkozót. (A világ energiapiacán nagyon nagy tévedés monopolhelyzetrõl beszélni!) Pont akkor lenne ez egyszerûbb, ha csak egyetlen, monopolhelyzetû cég volna... Egy ilyen vállalat nyugodtan beáldozhatná a nyeresége egy részét úgy is, hogy az csak 50 év múlva fog jövedelmezni. De versenyben ezt senki nem tudja felvállalni...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hullámzó front hoz jelentős csapadékot
Időjárás-változás | 2025-11-01 10:22
Szabályzat