Időjárási visszatekintő

Ha jól számoltam akkor Budapest középértéke 22,68°C, ami 1,02°C-al magasabb mint a 30 éves csúcsszóátlagunk.

Nem tudom, mi lehet az oka. A hivatalos majd elvileg itt lesz: Link

szerk.: Látható, h a januári anomáliában is van 1 tized eltérés a kettõ között.
Ja igen a tegnap írt csapi %-ban az aug-i kis állomások nincsennek benne, így ez még módosíthatja ezt a 95%-ot, kérdés, h mennyivel.

Kicsit árnyaltabb képet mutat a másik topicban JoeJack által linkelt Link VITUKIs tájékoztató; a hõmérsékletre ott a 3 hónapra 2,8 C az összesített - ami 0.93 pozitív anomália, a csapadék pedig 75%-a csak az átlagnak. (-21, +54, -58%) Más adatsorból számolnak, vagy én összegzek rosszul?

Nahát , te mindent tudsz, köszi

Hopp: Link
Ha az éghajlati adatoknál a csapadék szóra klikkelsz, akkor a csapadékmennyiségeket csökkenõ sorrendbe teszi a rendszer és látható a tiéd is annak ellenére, hogy hõmérsékleti adatokat nem rögzítesz.
Igazából nem is kell a csapadék szóra kattintani, akkor is mûködik: Link
Ahogy nézem, csak napi bontásban nem lehet látni.

Augusztusi csapadék nálam 2,5 mm volt, néhány éve mérem rendszeresen a csapadékot, mégsem látható az adatom sehol.

A "Milyen lesz az idei nyár" : Link verifikációja! Egy bombameglepetés (bombameglepõdés) született!

A 3 nyári hónap végül (orsz. átlag) kevéssel 20.5 fölötti átlaggal 0.8-as pozitív anomáliával zárt. A május eleji tûréshatárom -0.75, +0.5 fok volt, vagyis enyhén pozitív anomália lett a vége, mindössze 0.3 tizeddel lógott ki az intervallumból. (nálam a -0.5 és +0.5 közötti tartomány az átlagos kategória). Ez nem volt bombameglepetés.

A csapadék a 30 éves átlag 95 % körül végzett. Az átlag ebben az esetben nálam +/-10% volt így ez abszolút beleesett. Ez bombameglepetés/bombameglepõdés lehetett azon fórumozó társainknak akik a téli és tavaszi jóval az átlagosnál szárazabb idõt vetítették elõre a nyárra is.

Floo: Egész jó a tipped, kevéssel 300 alatt van, de kb. 20-25 mm-tel több mint 2000 ezen idõszakában, akkor a vége 415-420 lett. A biztos megdöntéshez az kellene, h orsz. átlagban 90-110-nél már ne hulljon több idén. Ez elég necces, sztem nem lesz meg.

A mai nap elõtt utoljára augusztus 11-én mértem 25 fok alatti maximum hõmérsékletet, azóta ez az elsõ "nem nyári" nap, 23,4°C-kal.

Az országos legalacsonyabb csapadékátlagot megdönthetjük?
A mostani átlagot 280-300 mm körülire tippelném.
2000-ben mennyi volt az országos átlag?

Itt 12 mm esett az éjjel, a szeptember eddig 25 mm-nél tart, ami nagyon kedvezõnek mondható országos viszonylatban nézve.

Igen, szerencsére itt sem szárazon vonult át a front. Bõséges fél millimérnyi csapadékot kaptunk, kellemesen felfrissültünk.

Érdekes, h július végéig augusztus elejéig egyértelmûen a Közép-Dunántúl teljesített alul, olyannyira, h néhányan még azt is felvetették, h egy-egy balatoni hely netán alulmúlja az alulmúlhatatlant (203 mm Szeged, 2000). Mára jelentõsen fordult a kocka és ott kissé mérséklõdött a lemaradás, míg a középsõ területeken pl. Bp környékén, az augusztus igencsak gyengén muzsikált(jellemzõen 5-15 mm-rel). Éves viszonylatban a két terület metszete pl. Fejér megye került igazán száraz ágra. A metnetes adtabázisban is jól látszik ez az átrendezõdés, hisz hónapokon át Balatonlelle vezette a legkisebb éves csapadékú helyek rangsorát. Ez mára eltolódott és Szabadbattyán áll az élen kevesebb mint 190 mm-es éves összeggel: Link

Az augusztusi csapadék itt 22,8 mm lett, legalább 0,1 mm-t elérõ esõ 24 napja nincs.

Itt megint nem esett semmi sajnos.. 27 napja nincs mérhetõ csapadék! Ennél rosszabb helyzet csak 2002-ben volt, akkor június 15 után július 14-én esett, igaz akkor 33 mm.

Nálam özönvíz volt hajnalban 0,3 mm mértem:-) Utoljára mérhetõ mennyiség augusztus 15-én volt akkor is 0,3 mm, el vagyok kényeztetve:-)

Nyomnyi csapadék hullott a frontból, fokozódik a szárazság a gyakori erõs lökésekkel kísért ÉNY-i szél miatt.

Augusztusi összefoglaló András89 jóvoltából: Link

Két éve is nagy vitát kavart, de jött az évszakváltó front Link

Augusztus havi csapadéka 12,1 mm.2 napon esett érdemleges csapadék mennyiség.26 napja nem esett mérhetõ csapadék...

24 ! napja nem volt mérhetõ csapadék...

2011. augusztus Cegléden

Hõmérséklet: havi közép (napi három adatból) 22,1°C (átlag 20,9°C)
max. 36,6°C (25-én), min. 9,5°C (11-én).

Csapadék: 3,0 mm (átlag 47 mm, tavaly 83 mm).
Legnagyobb napi csapadék: 2,3 mm (8-án).
További adatok: Link

Ahogy a kiemelt adatokból látható, nálunk is rendkívül száraz volt a múlt hónap. A nyári hõmérsékleti csúcs viszont nem dõlt meg, mert július 10-én 37,5°C-ig emelkedett a maximum.
A csapadékról egy kicsit bõvebben: az 1928 óta folytatott hivatalos ceglédi mérések alapján a mostani a 2. helyet szerezte meg a legszárazabb augusztusok sorában; 1943-ban még a mostaninál is kevesebb esett, de 1961-ben sem sokkal több. Itt a toplista:

1. 2 mm 1943
2. 3,0 mm 2011
3. 3,5 mm 1961
4. 5,7 mm 1973
5. 6,1 mm 1962

Érdekes még, hogy ez az augusztusi szárazság éles ellentétben áll a csapadékos júliussal, amikor 177,3 mm esett (gyakorlatilag az utolsó két hétben), és július 29-én egy nap alatt 86,0 mm-t kaptunk a több hullámban átvonult felhõszakadásokból. Így az idei lett a 2. a legcsapadékosabb júliusok sorában:

1. 205 mm 1999
2. 177 mm 2011
3. 159 mm 1991
4. 132 mm 1944
5. 128 mm 1972

Tehát a mérések kezdete óta a 2. legcsapadékosabb júliust a 2. legszárazabb augusztus követte...

Az elmúlt napokban összeszedtem egy adatbázisba a 2006 óta általam eddig mért hõmérséklet és csapadék rekordokat (késõbb lesz légnyomás is, de az adatok egy része még feldolgozásra vár). Link
Idén hõmérséklet terén eddig 4, míg csapadék terén 3 rekordot sikerült beállítani, de holnap vagy hétfõn esélyes a szeptemberi 30,3 fokos abszolút maximum megdöntése is.
Ami érdekes, hogy csapadékban milyen nagy különbségek vannak a minimum és maximum értékek között, még így viszonylag rövid idõn belül is. A legszárazabb értékek összegébõl 330 mm körüli, míg a legcsapadékosabbakból kevéssel 1200 mm feletti éves összeg jönne ki. Viszont az egyes szárazabb és csapadékosabb idõszakok egy éven belül mindig váltogatták egymást, így összességében egyszer sem volt az átlagostól jelentõsen eltérõ az éves csapadékösszeg.
A rekordokban leginkább gazdag idõszak 2009 decembere, illetve a karácsony környéki hideg, majd meleg idõszak volt, amikor mind a négy hõmérsékleti kategóriában, illetve napi csapadékösszeg (és havi legmagasabb csapadékösszeg) tekintetében is új rekord született.

Ne így legyen, de az esély nem csekély.
A budapesti éghajlati átlag szerint(OMSZ honlap):
szeptember: 40mm, október: 33mm, november: 52mm, december: 40mm, tehát, ha egy teljesen átlagos õsz jönne össze, akkor még 165mm-t várhatnánk reálisan.
Így a 275+165 valóban 440mm-t tenne ki, ami még így is gyalázatosan kevés lenne.
Az elsõ nyolc hónapban viszont összesen 276mm hullott, átlagosan 34,5mm, úgy hogy benne voltak a statisztikailag legcsapadékosabb hónapok is(május: 55mm, június: 63mm, július: 52mm, augusztus: 51mm).
Majd verifikálunk január elején...
Addig is [esõ] legyen velünk!

Még négy hónap hátra van 2011-bõl, a 400mm alatti éves összeghez száraz õsz és december kellene (átlagosan 32mm csapadék/hó). Inkább valószínûnek tartom Budaörsön a 430-500mm közötti tartományt. Egy biztos: csapadékszegény évet tudhatunk majd magunk mögött.

Mátraalmáson néhány hónappal korábban 670mm környékére vártam az éves összeget, az egyszámjegyû augusztus után azonban könnyen lehet, hogy lefelé kell korrigálnom a várakozásomat. Egy átlagosan csapadékos õsz mellett alig 610mm-re jönne ki a végösszeg. Hátha megnyílnak még az ég csatornái...

Itt az augusztus 8mm-t "produkált".
Az év 276mm-en áll. Lehet, hogy a 400mm-t sem érjük el idén?

Nálam ebben az évben az augusztus viszi a prímet csapadék terén, mert 103 mm esett úgy, hogy augusztus 19-én volt utoljára esõ. Az éves csapadék eddig 361 mm.

Köszönöm az összefoglalót, tanulságos volt.

Éghajlatunk kontinentalitása az évi közepes hõingás mutatója alapján a 19. század közepéig jóval erõsebb volt mint napjainkban, majd ezt követõen a 20. század elejéig csökkent. Az 1920-as évektõl kb. 1950-ig egy újabb forró nyarakkal, hideg telekkel teletûzdelt idõszak következett, majd 1961-90 között egy rendkívül kiegyenlített, "szélsõségektõl mentes" klímakorszak köszöntött hazánkra. Napjainkban ismét gyakoribbak a nyári hõhullámok, de egyúttal az erõs téli lehûlések és havazásos helyzetek is jellemzõbbé váltak.

1755, a mérések valódi kezdete óta egyértelmûnek tûnik, hogy a nyár átlaghõmésékletében nem állt be számottevõ változás, hûvösebb és forró nyarak által meghatározott klímakorszakok váltogatták egymást. A téli átlaghõmérsékletek azonban 1-1.5 fokkal emelkedtek 250 év alatt. A tél enyhülése a 20. század elején volt a legintenzívebb, a legutóbbi 40 év téli hõmérsékleteiben már nem fedezhetõ fel változás. A 18-19. századhoz képest magasabb téli átlaghõmérséklet elsõsorban abban mutatkozik meg, hogy a rendkívül hideg idõszakok hossza csökkent, a fagyot gyakrabban szakítják meg óceáni vagy mediterrán eredetû légtömegek.

Ha nem lett volna 1961-90 közötti kiegyensúlyozott, erõs óceáni irányítással jellemezhetõ periódus, akkor a fõáramlatú médiának sokkal nehezebb dolga lenne az "a globális felmelegedés miatt egyre szélsõségesebbé váló idõjárás" koncepciójának elfogadtatása terén.

Augusztus havi csapadék nálam 3 mm, az éves összeg eddig 269 mm.
Szegeden (1,4 mm) ilyen száraz nyári hónapot az elmúlt 110 évben még nem regisztráltak, eddig 1950 augusztusa tartotta a rekordot 3,7 mm-el.

Mályi, 2011 augusztus:
Havi t: 21,5°C
Havi csapadék: 29,4 mm (a havi csapadék 7-ig lejött, azóta, 23 napja semmi)
Éves csapadék: 446,2 mm

Részletek: Link és Link

Ilyen kevés csapadékkal még nem zárult az augusztus Szekszárdon, mint ebben az esztendõben (méréseim kezdete óta), talán a déli városrész valamennyivel többet summázhat. Brutális negatív anomália! Igen magas volt viszont a napsütéses órák száma, nem is beszélve a több mint 2,5 fokos + hõmérséklet anomáliáról (30 éves átlag). Igaz, a saját T átlagomat csak 6 tizeddel múlta felül. A hónap új hõmérsékleti szezoncsúcsot is hozott (igaz, mindössze 1 tizeddel múlta azt felül), de ez az állomásom történetében is a legmagasabb érték. A részletek grafikonon Link és az adatok Link Jó böngészést!

Itt száraz és meleg volt az augusztus, a többi részlet a havi összefoglalóban: Link

Az augusztusi csapadék Budaörs Kamaraerdõn 4,6 mm lett. Nagy a szárazság a nem locsolt helyeken; a bokrok, fák is érzik már, nemcsak a fû. Az éves összeg 233,7 mm.

Nálam az augusztus 21 mm, az évi összesen 236 mm.

2011. nyara nálam: (zárójelben az 50 éves átlag ill. a dátum)


Átlaghõmérséklet: 22,13+21,85+23,17= 22,38 °C.
Absz. T min.: 10,5 °C. (07.03.)
Absz. T max.: 38,0 °C. (08.26.)
Nyári absz. hõingás: 27,5 °C.
Napi legnagyobb hõingás: 18,8 °C. (08.26.)
Napi legkisebb hõingás: 2,4 °C. (07.25.)
Legalacsonyabb T átlag: 15,4 °C. (07.25.)
Legmagasabb T átlag: 28,8 °C. (07.10.)
T átlag hõingása: 13,4 °C.

Legalacsonyabb légnyomás: 1000,0 hPa. (07.20.)
Legmagasabb légnyomás: 1024,3 hPa. (06.26.)

Nyári nap: 25+18+28= 71 db. (54)
Hõségnap: 9+11+14= 34 db. (13)
Forró nap: 0+4+2= 6 db. (0)
Zivataros nap: 9+4+3= 16 db. (20)
Jégesõs nap: 1 db.

Nyári csapadék: 35,4 + 78,8 + 14,0 =128,2 mm. (187,3 mm.)
Csapadékos nap: 18+17+8= 43 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 14+16+5= 35 db.
Jelentõs csapadékú nap: 3+4+1= 8 db.
Legnagyobb napi csapadék: 24,3 mm. (07.19.)


Az átlagosnál 1,6 °C-al melegebb és szárazabb (68 %) hónap volt. Két hossszú forró idõszakot is kaptunk, igaz július vége kifejezetten hûvös volt. Ennek ellenére -mivel a számok nem hazudnak- ez egy kifejezetten meleg és száraz nyár volt. Ezek alapján -minden ellenkezõ véleménnyel szemben- bizony nyaralásra, strandolásra kifejezetten megfelelõ hõmérsékletû és csapadékú nyarat hagytunk magunk mögött. Az már csak szubjektív, hogy a többség július végén vette-veszi ki a szabadságát, illetve júniusban bizony rendszeresen hétvégére romlott el az idõ.

2011. augusztus nálam:

T átlag: 23,17 °C.
T min. átlag: 17,08 °C.
T max. átlag: 29,89 °C.
Absz. T min.: 11,0 °C. (11.)
Absz. T max.: 38,0 °C. (26.)
Absz. hõingás: 27,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 18,9 °C. (11.)
Legmagasabb napi átlag: 28,0 °C. (26.)
Napi átlagok hõingása: 9,1 °C.
Legalacsonyabb T max.: 22,9 °C. (10.)
Legmagasabb T min.: 20,5 °C. (27.)
Napi legkisebb hõingás: 5,4 °C. (04.)
Napi legnagyobb hõingás: 18,8 °C. (26.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1006,7 hPa. (07.)
Legmagasabb légnyomás: 1023,2 hPa. (21.)

Nyári nap: 28 db.
Hõségnap: 14 db.
Forró nap: 2 db.
Zivataros nap: 3 db.

Havi csapadékmennyiség: 14,0 mm. (éves: 217,2 mm.)
Csapadékos nap: 8 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 5 db.
Jelentõs csapadékú nap: 1 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 7,8 mm. (04.)

Az átlagosnál több, mint 2 °C-al melegebb és lényegesen szárazabb (csupán az átlag 20 %-a) augusztus volt. Szinte az egész hónap során az átlagnál melegebb volt, de kiemelkedik a hónap közepétõl kezdõdõ szokatlan meleg, melynek során az évi maximum is megdõlt. (38,0 °C.) Aggasztó a lassacskán 9 hónapja tartó szárazság, melynek során csak júliusban tudtunk az átlag feletti havi csapadékot mérni. Az idén eddig az átlagos csapadéknak csupán 56,7 %-a hullott le.

2011. augusztus, Sopron-Jereván lakótelep:

Havi középhõmérséklet: 22.2 °C
Havi átlagos minimum hõmérséklet: 16.6 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 27.8 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: 10.0 °C (11.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 35.3 °C (26.)
Legnagyobb napi hõingás: 17.4 °C (27.)
Csapadékos napok száma: 12
Zivataros napok száma: 7
Forró napok száma: 1
Hõségnapok száma: 10
Nyári napok száma: 24
Ködös napok száma: 0

Az idei augusztusra nem panaszkodhatunk, gyönyörû nyári idõ volt a hónap elejétõl kezdve egészen 31-ig. Augusztust 24 nyári nappal zártuk, az idei évben pedig a mai nap volt a 74. nyári nap, amely már jóval több, mint tavaly, és ez a szám még emelkedni fog. Csapadék is volt elég szépen, tehát a tartósabb felhõtlen, kánikulai napok sem okoztak gondot, még most gyönyörû szép zöld a természet, nincs kiégve semmi. Érdekesség, hogy ezen a nyáron egyetlen ködös nap sem volt, utoljára valamikor március közepén láttam ködöt.

2011 augusztusa Békéscsabán: Link

Havi középhõmérséklet: 23,6 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet: 30,5 °C
Havi legmagasabb hõmérséklet: 37,9 °C
Havi összes csapadék: 4,0 mm
Jelentõs csapadékú napok száma: 0
Forró napok száma: 4
Hõségnapok száma: 20
Nyári napok száma: 28

Azt hiszem készen vagyon egy apró szösszenet!:-)

Bár picit késõn, de törve nem kész vagyon egyelõre Budapestre, amit lejjebb taglaltunk Derick kollégával, hogy hazánk területén mennyire gyakran jelentkezik augusztus 20. után tartós hõhullám, illetve, hogy a nyári maximum mennyire gyakran, avagy ritkán fordulnak elõ ugyanebben az idõszakban. Majd ha lesz agyam és számok helyet látok mást is megcsinálom még Szeged adatsorát is:-)
Hosszú lesz így kérek mindenkit, hogy inkább ugorja át mintsem a kardjába dõljön!:-)

Sok-sok évet néztem át, itt felvázolom az elmúlt 110 évben elõfordult eseteket, nagyon száraz adathalmazt próbálom a 850hPa-os szinti térképek beszúrásával kissé színesebbé tenni.
Azt vettem alapul, hogy legalább 4 hõségnap forduljon elõ a nyár végén egy sorozatban, hármat akartam, de soha nem végeznénk annyi volt:-) Valamit az adott évben kialakult maximumokat is megemlítem, ha nem 20 után volt, akkor is.
Nos:
1911: 5 hõségnap 08.20. és 08.24. között, a maximuma 23-án állt be ekkor 32,8 fokot mértek, a nyári maximum július 25-én volt 34,1 fokkal.
Link
1917: 4 hõségnap, nagyon késõn 09.18 és 09.21. között, ekkor még forró nap is kialakult, nem sokkal elmaradva a nyár abszolút csúcshõmérséklettõl, szeptember 20-án 35,2 fok volt a fõvárosban, de augusztus 2-án 36,4 fokot is mértek. Egyébként igen sok hõségnappal tûzdelt nagyon meleg nyár volt és látható, hogy még szeptember is kitett magáért.
Link
1928: 6 hõségnap 08.21 és 08.30. között, 30-án 35,6 fokot 28-án 35,1 fokot mértek. A nyár maximum 38,4 fok volt július 17-én. Ez a nyár is szélsõségesen meleg volt gyakori 30 fok feletti hõmérsékletekkel, és nem ritkán 35 fok felettiekkel.
Link
1929: A koninentláis zord február után egy meleg nyár következett. Augusztusban hosszú hõségidõszakokkal, és csak nem akart a forróság véget érni, olyannyira, hogy 08.28 és 09.06 közötti idõszakban 10 hõségnappal izzasztotta a lakosságot. Szeptember 2-án 34,3 fokot mértek, a nyári csúcshõmérséklet július 24-án állt be 36,8 fokkal.
Link
1930: Ezen éven sem fáztak, már korán indult a hõhullám, június végén és július elején 13 hõségnap volt a sorozatban, ami gyakran megismétlõdött a nyár folyamán, és augusztus 20. után is adódott 5 hõségnap. 33,4 fok volt 22-én, a nyári maximum 34,5 fok 07.04-én.
Link
1932: Hosszú nyár soha nem ért véget, igazából még október 1-jén is 30,8 fokot mértek a fõvárosban, szeptemberben 10 hõségnap volt. Érdekessége, hogy már májusban is volt hõségnap ebben az évben és októberben is, így egyedülállóan 6 hónapban fordult az ilyen elõ.! Egyébként augusztus 20 körüli csúcshõmérséklet 33,0 fok volt, de szeptemberben is elõfordult 32,6 fok. A nyári csúcshõmérséklet 35,8 fok 07.08-én, Egyébként 48 hõségnap volt Budapesten.
Link
Link
1942: Egy átlagosan mondható, de mégis meleg nyár végén valami történt:-) Egy 16 napos hõségidõszak alakult ki 08.22 és 09.06 között. És ebben az évben bizony augusztus 31.én alakult ki a nyári abszolút maximum 34,4 fokkal, de szeptember 1-jén is 34,1 fokot mértek. Még két érdekesség, hogy május eleje kifejezetten hideg volt mind Zsófia idõszakában tavaly, valamit január 24. köthetõ az ország leghidegebb napja, ekkor még a fõvárosban is -20,6 fokos napi középhõmérséklet volt, valamit sokfelé -30 fok alá csökkent a hõmérséklet. Pl: Baja -34,1 fok.
Link
Link
1943: 9 hõségnap alakult ki 08.17 és 08 25. között. Ez a nyár igazi forró idõszak a július 20. után indult és egészen szeptember végéig kitartott, kisebb megszakításokkal. Itt a nyári csúcshõmérséklet augusztus 20. után alakult ki nem is akárhogy. 20-án: 36,5, 21-én 39,0, 22-én 38,4, 23-án 36,6 fokot mértek. A fõváros területén augusztus 20. után a valaha mért legmagasabb érték az a bizonyos 39,0 fok.
Link
1944: 6 hõségnap 08.20. és 08.25 között fordult elõ 22-én 32,8 fokot, de 31-én egy rövidebb hõségidõszak alkalmával 32,6 fokot mértek. Nem volt egy kiemelkedõen meleg nyár, igazán kellemes idõvel telt el, a legmagasabb érték is 33,4 fok volt 08.13-án.
Link
1947: Egy nagyon érdekes igen hosszú hõségidõszakokkal tûzdelt nyár volt. Azt hiszem, nem sokan kívánnának ilyet manapság. Már május 3-án és 30 fok fölé emelkedett a hõmérséklet és a május végétõl gyakorlatilag visszatérõ vendég volt a 30 fok feletti érték, gyakran 6-10 napos hõségidõszakokkal. Június vége és július eleje között két nap kivételével 15 napon keresztül 30 fok feletti értékek voltak. Azonban egy késõre nyúlt hõségperiódusról szólók, most amely 09.12 és 09.21 között 10 napot számlált sorozatban. 15-én 34,9 fokot detektáltak. A nyár csúcshõmérséklete 37,3 fok volt 08-03-án.
Link
1950: No, igen az ászok ásza ez a nyár:-) Már április közepén indult olyannyira, hogy április 21-én Orosházán 31,0 fokot mértek, a fõvárosban is 29,1 fok volt. Májusban és júniusban is több napos hõsidõszak alakult ki, de a fekete leves június végén, július elején érkezett ekkor többfelé 40 fok fölé emelkedett a hõmérséklet. Pl Pécs 41,3 fok 5-én vagy Csongrád 41,6 fok 6-án. Augusztus is tartogatott néhány szép napot, a nyár úgy gondolta, hogy eddig mindenki fázott, és 20. után egy ajándék 8 hõségnapot adott az országnak 08.22 és 08.29 között:-) 26-án 36,5, 27-én 35,8, 28-án 36,1 fokot mértek. A nyári csúcshõmérséklete még július 1-jén volt 38,3 fokkal, egyébként ezekben a napokban 7 forró nap alakult ki egymás után. Szeptemberben is folytatódott a meleg nyári idõszak több alkalommal 30 fok felett, 15-én 31,3 fokot mértek. Még egy érdekesség szoltalanul enyhe tél következett ez után, december 31-ig a legalacsonyabb hõmérséklet mindössze -1,7 fok volt és összesen 8 napon süllyedt fagypont alá a hõmérséklet.
Link
Az 1952-es év után egy kiegyenlített idõszak következett, egy csapásra megszûntek a tomboló forró nyarak és egy szélsõségtõl mentes idõszak alakult ki. A telek a 60-as években hidegek és havasak voltak, de a 70-es évek telei gyakorlatilag elmaradtak. Tény, mint a nyári idõszakban és a téli félévben is voltak néhány napos hõségidõszakok és fagyhullámok, de csak elvétve találtam több napos kemény meleg idõszakot. A nyári melegek igazából a 90-es évektõl tértek vissza.
Nézzük tovább!
1960: 5 hõségnap 08.24 és 08.28 között. A csúcshõmérséklet 34,0 fok volt 27-én, július 20-án 34,5 csúcsérték volt a nyár maximum hõmérséklete.
Link
1967: 4 hõségnap 09.04 és 09.07 között, 30,5 fok 6-án alakult ki. A nyár legmagasabb mért értéke 08.05-én 34,0 fok volt.
Link
1973: 6 hõségnap 09.04 és 09.09 között 32,5 fok 09.07-én alakult ki. A nyári csúcshõmérséklet 32,9 fok volt pont augusztus 20-án.
Link
1983: 4 hõségnap 08.26 és 08.29 között, mindössze 30,8 fokos csúcshõmérséklettel. A nyár legmelegebb napja július 28-án fordult elõ 36,6 fokkal.
Link
1990: Ismét egy melegebb idõszak kezdõdött. 6 hõségnap alakult ki 08.26 és 08.31 között 31-én 32,0 fokot mértek. A nyári csúcshõmérséklet 34,6 fok volt 07.30-án.
Link
1992: Itt kiáltotta ki "A soha ne lesz többet hó Magyarországon 2000. után" címû nagybecsû jelszót egyik "neves meteorológusunk". Mindössze annyi történt, hogy ismét forrósodott a nyár hazánk területén. Igaz egybõl egy komoly fajtából. Gyakorlatilag minden idõszak egyik legmelegebb augusztusa alakult ki, Budapesten 29 hõségnappal. A nyár amúgy is meleg volt, de az augusztus mindent vitt. A legmelegebb napok is 20. után fordult elõ, a fõvárosban, sorozatban 5 forró nappal. 26-án 35,8, 27-én 35,2, 28-án 36,5, 29-én 36,5, 30-án 35,7 fokot mértek. Így ebben az évben is elmondható, hogy a maximumok a nyár végén fordultak elõ.
Link
2000: Mindenki emlékszik még, igen meleg száraz hõhullámokkal taglalt nyár volt, ami már áprilisban kezdõdött, és nyár végére ért el a csúcspontját. Augusztus 20-án volt a legmelegebb nap a fõvárosban 36,9 fokkal, Békéscsabán 21-én 41,7 fokot mértek.
Link
2007: No, igen az egyik olyan nyár, ami közel volt és jól emlékszik mindenki a júliusi hõhullámra, ekkor 5 napon voltunk 40 fok felett az országban. Azonban augusztus 20. utáni idõszakban is 4 hõségnap volt a fõváros területén. 08.22 és 08.25 között 23-án 34,0 fokkal. Július 20-án 40,6 fokot mértek Budapesten, ami történelmi csúcsnak mondható.
Link
2008: 5 hõségnap 09.03 és 09.08 között, rekordokkal és 34,8 fokkal Budapesten. A nyár csúcshõmérséklet 36,1 fok volt 08.15-én. Szeptember 6-án Szegeden 36,7, 8-án 37,6 fokot mértek, ezek napi rekordok.
Link
Ennyi volt, no persze még az idei év is de arról már írtunk:-)
Látható, hogy voltak nagyon forró idõszakok, és az is, hogy tényleg volt olyan idõszak amikor ezek teljesen eltûntek szinte!
Bocs tényleg hosszú, de ha valakinek van kedve azt hiszem, hogy érdemes elolvasni, és érdekes is:-)

5.3 mm-rel zárt az augusztus, ez elég esélyes lehet dobogós helyezésre. Az egész fõvárosban hasonló lehet a helyzet meg sokfelé az országban.

A levegõ végre tökéletes de a csapadék nagyon kellene már. Tegnap voltam a Bükkben Esztácz-kõ irányába. Két kisebb patak csatlakozik egy turistaháznál de mind a kettõ porzott. Régebben két hídon is át kellett gurulnom a cseppkõ-barlang felé most simán átgurultam a patakmederbe annyira ki volt száradva. Nem beszélve a méhekrõl. Nem mondom hogy agresszívak, de sokkal bátrabbak.

Így van, az AMO nevében is jelzi a több évtizedes változásokra adott esetleges kiinduló okot, ahogy Svadasz már több Metnetes találkozón megtartott elõadásában már ejtett róla szót.
Fodor Zoli egyik (Seres András Tamással együtti) kitûnõ tanulmánya olvasható is ezen témában: Link

Egyébként szép munka, köszönjük!

- - - - -

A maival együtt már 23. napja nem esett csapadék, 2002 óta tartó csapadékméréseim óta 24nap a rekordom, ha a holnapi zivatarok egyike nem kap el, bizony új rekord születhet.

Köszi, nagyon jó összefoglaló, én még mindig nem készültem el a nyár végi hõhullámokkal, de hamarosan talán ma-holnap megvan:-) Jó adatok lesznek ott is:-)

Ha valóban így van, akkor érdekes a nyári hõhullámok gyakoriságának egybeesése a többévtizedes atlanti oszcilláció (AMO) alakulásával: Link

Korreláció egyébként nemcsak az extrém melegek elõfordulása terén, hanem a 3 nyári hónap átlaghõmérsékletével is mutatkozik.

"Különös, hogy 1895 és 1920, valamint 1962 és 1991 között egyetlen alkalommal sem mértek +38°c-ot, illetve ennél melegebbet Szegeden."

Ez megerõsíti azt az elméletemet (nem tudom csak az én elméletem-e, biztos más is észrevette), miszerint periodikusan váltakoznak ezek a zonális-antizonális helyzetek, most 1992 óta egy antizonális 20 évben vagyunk, elõtte volt egy kb. 30 éves nagyon zonális idõszak, aztán ezek szerint 1950-1960 elõtt volt egy 1920 környékén kezdõdõ megint antizonális blokk, és még egyel elõtte az általad írt 1895-1920-ig tartó zonálisabb idõszak.
Sajna nincs idõm jobban kifejteni, rohanok.
De amennyiben így van (és az adatokból kiindulva nem kizárt), akkor kb. 30 éves blokkokban változik ez a két típusú idõjárás.
Magyarán még 10 évig élvezhetjük az antizonalitást, és 2020-ban elindul a csigagyár.

Vadonatúj öszeállítás kánikulakedvelõknek: történelmi hõhullámok listája a Szegeden feljegyzett abszolút maximumhõmérsékletek és az adott napra szóló T850 reanalízis térképek alapján. Itt csak azok a hõhullámok kerültek feltüntetésre, amely alkalmakkor legalább egy napon 38 fokos Tmax-ot jegyeztek fel. 1950-tõl az összes ilyen eset szerepel, a 20. század elsõ felében a lista nem teljes! Szegedrõl 1854 óta állnak rendelkezésre folyamatos mérések, abszolút szélsõértékeket azonban csak 1865-tõl közölnek a források. Reanalízis térkép 1871-tõl áll rendelkezésre.

1869 májusában (!!) Szegeden +38.6°c volt a havi abszolút maximum, ebben a hónapban szintén 38 fokot jegyeztek fel Debrecenben és Pécsett is - elképzelhetõ, hogy néhol 40 fok is lehetett, ezt persze a kiskunsági homok hátán senki nem mérhette meg kellõen pontos mûszerek hiányában. 1869 júliusi absz.max: +39.8

1872.08.01. (+38.4) Link
1887.08.01 (+38.0) Link
1889.07.15. (+39.1, T850 +23-24°c) Link
1891.07.05. (+40.2) Link
1894.07.24. (+37. Link
1928.07.29. (+39.2) Link
1935.06.28. (+38. Link
1936.07.21. (+38.2) Link
1939.07.23. (+38.2) Link
1943.08.21. (+38.2, egy kis augusztus végi tartós forróság) Link
1946.08.20. (+38. Link
1946.09.09. (+38.7, szeptemberi ráadás ) Link
1950.07.01. (+38.7) Link
1952.08.15. (+39.7) Link
1957.07.08. (+38.4) Link
1961.08.11. (+37.5) Link
1992.08.28. (+37.5) Link
2000.08.21. (+37.7) Link
2001.08.10. (+38.2) Link
2007.07.20. (+40.0) Link
2008.08.15. (+38.7) Link
2011.08.26. (+38.3)

Különös, hogy 1895 és 1920, valamint 1962 és 1991 között egyetlen alkalommal sem mértek +38°c-ot, illetve ennél melegebbet Szegeden.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64674 - 2011-08-29 20:47:49)

Bocsánat de ezt be kell linkelnem. Link Azt olvastam Miskolcon volt ez az atombomba robbanás, de már nem emlékszem végülis 2008-ban volt , bár rémlik egy ilyen dörgés,úgy zörögtek az ablakok majd betörtek. Már 0:20-tól morajlik, majd egy váratlan robbanásszerû hang 0:27-nél és egész 0:45-ig elhúzódik a dörgés. Talán ez is egy megavillám volt mint idén Pesten?

*** Kimaradt, hogy helyi képzõdésû zivatarok (a május-júniusnál)

Bár még nincs teljesen vége a nyárnak (sem naptárilag, sem idõjárásilag ) azért néhány gondolatot megosztok, én hogyan éltem meg a 2011-es nyarat itt Budapest-Gazdagréten és ide 18 km-re Érd-Parkvárosban.

Összességében egy változatos, sokarcú nyarat éltem át, volt szinte minden, ami a nyár idõjárásához tartozik.

Hõmérsékletileg elég szeszélyes volt a nyár, egy átlagos június után, a július eleje és közepe igen melegnek bizonyult, melyet aztán a hónap vége kompenzált is egy - júliushoz képest - szokatlanul hosszú ideig tartó hûvös periódussal. Az augusztusból pedig az eheti kánikula emelhetõ ki, a hõmérséklet vizsgálatánál.

A csapadékeloszlás még szeszélyesebb eloszlású volt, mint a hõmérséklet, mert míg májusban Érd a legcsapadékosabb területek közé tartozott az országban, addig az augusztus (eddig) szinte csontszáraz maradt. Alig-alig volt olyan nap (fõleg hónap elején), mikor komolyabb csapadék hullott volna.

Ami a konvektív eseményeket illeti, itt 2 részre bontanám a dolgot, mind idõben, mind pedig fajtában.

Idõben a május és a június volt az, amelyik bõvelkedett zivatarokban. És általában mind Érd, mind Gazdagrét rendszeres helyszín volt a konvektív eseményeknél Sokszor igen látványos formában érkeztek ezek a zivatarok.

Ezzel szemben a július (leszámítva július 19-20 környékét és július 24-ét) és az augusztus, valamint a hidegfrontbetörések idején elég gyengén muzsikált a térség.
Frontátvonulásoknál (különösen az utóbbi idõben) általában a következõk voltak:
-- Szinte mindig este/éjszaka érkeztek
-- És/vagy a talajfront állandóan megelõzte a magaslégköri frontot.
-- Vagy hullámot vetettek a térségben, majd újra összeálltak a Duna-Tisza-közén.


Összefoglalva tehát változatos, és jó nyáron vagyunk túl, (illetve járunk a végefelé), és reméljük a jövõ nyár is hasonló változatos és izgalmas lesz

Sok-sok adatot próbálok átnézni, ez nem megy gyorsan így a mai nap nem lesz meg, de igyekszem:-)
Elöljáróban annyit, hogy ha most a 10-20-30 vagy akár a 40-es években élnénk lenne nyavalygás a nyárra, igazából szelíd nyarakat élünk meg, na jó van durvítás, de akkor is, hmm, lesznek izgalmas csemegék:-)
Nem is olyan egyedülálló augusztus 20 utáni hõhullám, sõt szeptemberben is vannak nagyon komoly hosszú, kemény hõhullámok, ja igen és a maximumokban is találtam 20. után kialakult értéket az egész nyárra vonatkozólag, így abszolút nem rendkívüli, sõt van ennél magasabb érték is:-)