Agrometeorológia
Szia Miso. 
Pedig a borsót is nyugodtan vetheted. (Az a baj, hogy az emberek nem eléggé tájékozottak.)
Mostani állapotról sajnos nincs képem, de van tavalyról egy olyan, hogy menyit ér az õszi vetés.
2012.04.04. Link
2012.05.04. Link
Tavaly direkt megfigyeltem, hogy akik tavasszal vetették, azoknak csak épp akkor kelt ki vagy még ki sem kelt, mikor az enyémek már ekkorák voltak. A kertnek a másik felébe vetettünk tavasszal ugyanabból(!) a vetõmagból és meg sem közelíti az õszi vetésnek a terméshozamát.
Pedig a borsót is nyugodtan vetheted. (Az a baj, hogy az emberek nem eléggé tájékozottak.)
Mostani állapotról sajnos nincs képem, de van tavalyról egy olyan, hogy menyit ér az õszi vetés.
2012.04.04. Link
2012.05.04. Link
Tavaly direkt megfigyeltem, hogy akik tavasszal vetették, azoknak csak épp akkor kelt ki vagy még ki sem kelt, mikor az enyémek már ekkorák voltak. A kertnek a másik felébe vetettünk tavasszal ugyanabból(!) a vetõmagból és meg sem közelíti az õszi vetésnek a terméshozamát.
Saláta, spenót, bimbóskel, hagyma, fokhagyma gond nélkül áttelel, ezeket õsszel a fagyok elõtt is lehet vetni, de borsóról nemigen hallottam. Úgy tudom, hogy a tavaszi fagyokat elviseli (max. -4,-5°C-ig), kizárt, hogy télen ne károsodjon. Ha van képed tedd be. Érdeklõdve várom, hogy a fagytûrõ yukkák és kaktuszok mellett milyen fagyálló borsóid vannak! 
2013-ban -ha a tél így folytatódik - nem fagy el a fügénk, ismét lehet bõ termés, lehet lekvárt is fõzni vagy pálinkát !
! 
Igen volt 3 necces nap én is ezt néztem végig. Szentmártonkáta van a legközelebb, onnan van is egy megbízható metnetes észlelõ. Sülysápon nincs, de domboldalban van, így a Szentmáronkátaiból 1-2 fokot levonva reális lehet.
Én is reménykedek benne hogy nem fagyott le, jövõre a kivik már szépen megerõsödhetnek. azaz nem lesznek annyira fagyveszélyesek.
Én is reménykedek benne hogy nem fagyott le, jövõre a kivik már szépen megerõsödhetnek. azaz nem lesznek annyira fagyveszélyesek.
A kivi biztosan nem, a füge meg elvileg nem.
Ez a két éjszaka volt a legneccesebb Link Link arrafelé, ha jól emlékszem.
A nem rendesen befásodott hajtásvégek lefagyhattak, de ennél jobban biztosan nem károsodtak.
Még egy hónap, és túlélték a telet.
Sokfelé egyébként, egyedül a déli(!!) és az északnyugati országrészben a síkon és a völgyekben lehetett bajuk.
Ez a két éjszaka volt a legneccesebb Link Link arrafelé, ha jól emlékszem.
A nem rendesen befásodott hajtásvégek lefagyhattak, de ennél jobban biztosan nem károsodtak.
Még egy hónap, és túlélték a telet.
Sokfelé egyébként, egyedül a déli(!!) és az északnyugati országrészben a síkon és a völgyekben lehetett bajuk.
Floo: Ugyen edig nem volt olyan hideg hogy a füge és a kivi lefagyjon. A talajon olyan -11 folt a Tmin.
Nálam már lassan vége a télnek, már a 2013-as év a kert szempontjából nagyvonalakban meg van tervezve. Elsõ ízben beáztattam langyos vízbe 15-15 magot a következõ paprikafajtákból: kaliforniai, pritamin, fehérözön (ez utóbbi a kedvencem, tavaly nyári kép róla: Link ). Holnap reggel elültetem õket az elõkészített edénykébe. Mindig február elején-közepén szoktam az étkezésre szánt példányokat, mert a márciusi ültetés augusztusnál hamarabb nemigen terem és a paprikamag lassan csírázik (10-14 nap). Tavaly szakaszosan vetettem (febr eleje - márc. közepe). Persze a paradicsomnál más a helyzet, hiszen az néhány nap alatt kicsírázik, gyorsan nõ és hamar virágzik, így márciusnál hamarabb nem szoktam.
Az egyik fórumban írtam, hogy külön metnetesek részére a szabadegyetemre magammal vittem kb. 100-150db paradicsommagot (fölösleg), mert kicsit elszámoltam magam a nyár folyamán és a szomszédoknak is adtam. Akinek kell dob egy PÜ-t db számmal (pl. 30db) és megy is. Egy kép tavalyról: Link
Tavaly az aszályos idõ ellenére rendkívül jól sikerültek a paprikák (http://people.inf.elte.hu/dempaat/agro_2012/fuszerpapr.jpg Link )és a paradicsomok, gyakorlatilag a szeptember végi-októberi esõk hatására az októberi kötés a paprikáknál gyakorlatilag november végéig beért, ilyenre nemigen volt példa. December elején szedtem le az utolsó pritaminpaprikákat, amelyet mikulásnapkor vígan elfogyasztottunk, hiszen az még dec. 2-án még nem volt megfagyva.
Az egyik fórumban írtam, hogy külön metnetesek részére a szabadegyetemre magammal vittem kb. 100-150db paradicsommagot (fölösleg), mert kicsit elszámoltam magam a nyár folyamán és a szomszédoknak is adtam. Akinek kell dob egy PÜ-t db számmal (pl. 30db) és megy is.
Egy kép tavalyról: LinkTavaly az aszályos idõ ellenére rendkívül jól sikerültek a paprikák (http://people.inf.elte.hu/dempaat/agro_2012/fuszerpapr.jpg Link )és a paradicsomok, gyakorlatilag a szeptember végi-októberi esõk hatására az októberi kötés a paprikáknál gyakorlatilag november végéig beért, ilyenre nemigen volt példa. December elején szedtem le az utolsó pritaminpaprikákat, amelyet mikulásnapkor vígan elfogyasztottunk, hiszen az még dec. 2-án még nem volt megfagyva.
Köszönöm szépen a válaszodat, Sanyi! Majd fogok képet küldeni. Annyit még elmondanék, hogy a szürkészöld színû zuzmóknak elég volt egy-két enyhe, ködös, csöpögõs éjszaka és már karácsonykor beborították a szilvafáinkat. Amúgy van egy olyan gyanúm, hogy madarak, vagy valamik azért eszik ezeket a zuzmókat.
A kérdés érdekes: Azért, mert hosszú évek óta azt tapasztalom, hogy a felhagyott gyümölcsösökben, ahol a környezeti feltételek megfelelõek és jó lichenizálódtak a fák igazából nem okoznak problémát. Az is tény, hogy az elszáradt koronarészeken jelentõsebb a borításuk. A szegélyeken lévõ kökénybokrokon, galagonyákon is azt látom, hogy csak az alászorult elszáradt idõs ágrészeken a legnagyobb a borítás. A zuzmók igazából a hozzájuk jutó nedvességbõl veszik fel tápanyagaikat, nem parazita, vagy félparazita módon élnek. A fát csak alzatnak használják. Hogy robbanásszerûen szaporodtak el, az azt jelenti, hogy a környezeti feltételeikkel elégedettek, szaporítóképleteket nagy mennyiségben tudtak produkálni. A zuzmósavak ráadásul elég jó gombaölõk a telepeken nem engedik elszaporodni a mikroszkopikus gombákat. Ez az elpusztult telepre is igaz, emiatt nem kell a zuzmópreparátumokat semmivel védeni, mert a zuzmósavak elvégzik a védelmet.
Tehát a zuzmótelep a gyümölcsfákat közvetlenül nem támadja, de a szálas, bodros, gyepes
bevonat között sok élõsködõ rovar és zuzmósavakra nem érzékeny kórokozók találnak menedékre, illetve a papirosszerû féllombos telepek beboríthatják a lélegzõ nyílásokat, így a gallyak és ágvégek elszáradását is okozhatják. A korona ritkítása, szellõssé tétele már önmagában szûkíti a zuzmók életlehetõségeit. A terület tisztítása, ritkítása, kaszálása ugyancsak a zuzmók megtelepedése ellen hatnak. A gyümölcsfákon már megtelepedett zuzmótelepeket kaparással, keféléssel el lehet távolítani, ahogy azt már írtad is. Érdemes néhány levakart kolóniát a szegélyben lévõ fákra áttelepíteni, így ezek a fajok továbbra is
gazdagítják az élõhelyet, és a védettséget élvezõ zuzmókat (szakállzuzmók – Usnea sp.) sem pusztítjuk ki. Ha tennél fel róluk esetleg fényképet, akkor ha érdekel közelíteni is tudnánk a faji hovatartozásra.
Tehát a zuzmótelep a gyümölcsfákat közvetlenül nem támadja, de a szálas, bodros, gyepes
bevonat között sok élõsködõ rovar és zuzmósavakra nem érzékeny kórokozók találnak menedékre, illetve a papirosszerû féllombos telepek beboríthatják a lélegzõ nyílásokat, így a gallyak és ágvégek elszáradását is okozhatják. A korona ritkítása, szellõssé tétele már önmagában szûkíti a zuzmók életlehetõségeit. A terület tisztítása, ritkítása, kaszálása ugyancsak a zuzmók megtelepedése ellen hatnak. A gyümölcsfákon már megtelepedett zuzmótelepeket kaparással, keféléssel el lehet távolítani, ahogy azt már írtad is. Érdemes néhány levakart kolóniát a szegélyben lévõ fákra áttelepíteni, így ezek a fajok továbbra is
gazdagítják az élõhelyet, és a védettséget élvezõ zuzmókat (szakállzuzmók – Usnea sp.) sem pusztítjuk ki. Ha tennél fel róluk esetleg fényképet, akkor ha érdekel közelíteni is tudnánk a faji hovatartozásra.
Sziasztok.
A segítségeteket szeretném kérni, egy burgonya beazonosításához.
Mamám két éve a piacon ültetni való krumplit keresett, majd egy hölgy az alábbi sárga héjút kezdte el neki nagyon dicsérni. Link Mamám úgy volt vele, hogy egy próbát megér. Vett is belõle egy 5 kg-ot.
2011-ben tehát elültettük és olyannyira megnyerte a tetszésünket, ha én nem gondolok a jövõre, akkor már lehet nem is írnám ezt a hozzászólást. 2012-re elraktam egy 10 kilóval, majd ismét gondolva a jövõre, nagyjából most 20 kiló van. Krumplipürének olyan jó, hogy még ízesítésnek sem kell bele tejföl, vaj. Ha nem kóstolom meg, el sem hiszem, hogy létezik ilyen.
Teljesen olyan az íze, mint a többi fajta megízesítve, de ahogy mondom ezt nem kell.
Sült krumplinak is valami eszméletlen. Én most annyira nagy becsben tartom ezt a fajtát, hogy jövõre már 40 kg-ot szeretnék belõle vetni, majd idõvel csak ebbõl ültetni. Gondolom így kép alapján képtelenség beazonosítani, de talán lehetne szûkíteni a lehetõségeket.
Csak nehogy úgy járjak mint Floo-ék, hogy egy fantázianevet kelljen neki adnom.
A segítségeteket szeretném kérni, egy burgonya beazonosításához.
Mamám két éve a piacon ültetni való krumplit keresett, majd egy hölgy az alábbi sárga héjút kezdte el neki nagyon dicsérni. Link Mamám úgy volt vele, hogy egy próbát megér. Vett is belõle egy 5 kg-ot.
2011-ben tehát elültettük és olyannyira megnyerte a tetszésünket, ha én nem gondolok a jövõre, akkor már lehet nem is írnám ezt a hozzászólást. 2012-re elraktam egy 10 kilóval, majd ismét gondolva a jövõre, nagyjából most 20 kiló van. Krumplipürének olyan jó, hogy még ízesítésnek sem kell bele tejföl, vaj. Ha nem kóstolom meg, el sem hiszem, hogy létezik ilyen.
Teljesen olyan az íze, mint a többi fajta megízesítve, de ahogy mondom ezt nem kell.
Sült krumplinak is valami eszméletlen. Én most annyira nagy becsben tartom ezt a fajtát, hogy jövõre már 40 kg-ot szeretnék belõle vetni, majd idõvel csak ebbõl ültetni. Gondolom így kép alapján képtelenség beazonosítani, de talán lehetne szûkíteni a lehetõségeket.
Csak nehogy úgy járjak mint Floo-ék, hogy egy fantázianevet kelljen neki adnom.
Az enyhe és csapadékos tél miatt gyümölcsfáinkon (teljesen elburjánzottak a szürkészöld zuzmók. Kora tavasszal tervezem lekefélésüket a törzsekrõl. Az ágakról viszont nem lehet ledörzsölni, édesapám ezért majd gomba ellen lepermetezné. Én azt mondtam neki, hogy ez a szürkészöld zuzmó nem sokat árt a fának, a kevesebb helyen megjelenõ sárga zuzmóról viszont rosszak a tapasztalataim (a sárga zuzmó vagy ártalmas lehet, vagy tünetként jelenik meg). Persze mivel esõs idõ idézte elõ a zuzmósodást, valószínûleg szükség lesz a permetezésre, de azt szerintem nem a szürkészöld zuzmók mennyiségétõl, hanem az idõjárástól kell majd függõvé tenni. Mi a véleményetek errõl? Mit tanácsoltok?
És mi a teendõ a sárga zuzmókkal kapcsolatban?
És mi a teendõ a sárga zuzmókkal kapcsolatban?
A jegenyetölgy a kocsányos tölgy egyik díszváltozata (Quercus robur 'Fastigiata'), nekem is úgy rémlik, mintha ez olykor idõsebb korában is magán tartaná a lombját télen.
Egyébként a kocsányos tölgy 20 éves kora körül még igencsak fiatalnak számít, mivel minimum 200 évig él, ha hagyják!
A lombtartás-lombhullás témáról jutott még eszembe, hogy még az õsszel olvastam a társalgó fórumban valamelyik tél, hideg, fagy imádó fórumtárs beírását, ami valahogy úgy szólt, hogy már alig várja, hogy a fákról "eltakarodjon" a lomb és jöjjön már a hideg, jeges, fagyos tél.
Én fordítva vagyok vele, annak örülök, hogyha minél tovább tart a vegetációs idõszak, minél tovább él a növényzet, minél rövidebb a tél.
Idén nem lehetett panasz az õszre, szinte teljesen fagymentes, hosszú, enyhe, nagyon kellemes volt.
Az idei tél is eddig még jónak mondható, mert a sok hótakaros nap ellenére még sikerült elkerülni a derült szélcsendes éjszakák fenyegetõ veszélyét az erõsebb lehûlést. Jó lenne, ha - 10 fok alá nem nagyon mennénk le továbbra sem, pláne nem -15 fok alá! Ezt a hétvégét még megúsztuk, remélem a következõ hétvégét is és az egész telet is.
Kicsit aggasztónak tartom, hogy a hótakaró a következõ héten egyre csak vastagodni fog és ha utána ránk húzódik a sarkvidéki levegõ, akkor elég lehet akár csak egy derült szélcsendes éjszaka is, hogy a vastag hótakaró felett nagyon erõsen lehûljön a levegõ és megint beleszaladjunk egy nagyon csúnya súlyos fagykáros lehûlésbe.
Pedig igazán ránk férne már egy nem túl hideg tél, azok után, hogy milyen erõs lehûlések voltak az elmúlt években!
Egyébként a kocsányos tölgy 20 éves kora körül még igencsak fiatalnak számít, mivel minimum 200 évig él, ha hagyják
!A lombtartás-lombhullás témáról jutott még eszembe, hogy még az õsszel olvastam a társalgó fórumban valamelyik tél, hideg, fagy imádó fórumtárs beírását, ami valahogy úgy szólt, hogy már alig várja, hogy a fákról "eltakarodjon" a lomb és jöjjön már a hideg, jeges, fagyos tél.
Én fordítva vagyok vele, annak örülök, hogyha minél tovább tart a vegetációs idõszak, minél tovább él a növényzet, minél rövidebb a tél.
Idén nem lehetett panasz az õszre, szinte teljesen fagymentes, hosszú, enyhe, nagyon kellemes volt.
Az idei tél is eddig még jónak mondható, mert a sok hótakaros nap ellenére még sikerült elkerülni a derült szélcsendes éjszakák fenyegetõ veszélyét az erõsebb lehûlést. Jó lenne, ha - 10 fok alá nem nagyon mennénk le továbbra sem, pláne nem -15 fok alá! Ezt a hétvégét még megúsztuk, remélem a következõ hétvégét is és az egész telet is.
Kicsit aggasztónak tartom, hogy a hótakaró a következõ héten egyre csak vastagodni fog és ha utána ránk húzódik a sarkvidéki levegõ, akkor elég lehet akár csak egy derült szélcsendes éjszaka is, hogy a vastag hótakaró felett nagyon erõsen lehûljön a levegõ és megint beleszaladjunk egy nagyon csúnya súlyos fagykáros lehûlésbe.
Pedig igazán ránk férne már egy nem túl hideg tél, azok után, hogy milyen erõs lehûlések voltak az elmúlt években!
Köszi az infókat. Csak kertkozmetikai szempontból írtam, hogy "utálatos levélmegtartó". A levélmegtartás egyéb következményei: A környékbeli cinkék a reggelit elõszõr a jegenyetölgy megtartott száraz leveleien keresgélik, utána átmennek a monilia által károsított meggyfákra, ahol a mézga által felragasztott elhalt levélmaradványok között bogarásznak. Nyilván találnak rajta, benne elég petét, bábot, különben nem keresgélnének. Az említett tölgyek 20 év felettiek, nem igazán fiatalok. A törzsátmérõ nagyobb 25 cm-nél.
"jegenyetölgy a legutálatosabnb levélmegtartó"
Ha egy fa sokáig megtartja leveleit az nem negatív, hanem pozitív tulajdonság, hiszen tovább díszít, tovább asszimilál, jobban kihasználja a tenyészidõszakot. Ilyen például a mediterránból származó platán.
Korai lombhullató viszont az Észak-Amerikából származó szivarfa, ami ráadásul késõn is hajt ki, tenyészidõszaka és így dekorációs ideje nálunk rövid.
A legértékesebb fák, cserjék díszkertészeti szempontból természetesen az örökzöldek, amelyek egész évben díszítenek.
A hosszú ideig megtartott zöld lombot külön kell választani a téli száraz lomb megtartástól.
A tölgyeknél és még néhány más fajnál (bükk, gyertyán) jellegzetes tulajdonság az elszáradt lomb megtartása a tél folyamán. Bár inkább csak fiatal egyedeknél. Ezeknél a tavaszi nedvkeringés megindulásával vizzel telítõdnek a szövetek és ekkor esnek le a levelek.
A tölgyek téli szárazlomb megtartására kézenfekvõ magyarázat lenne, hogy mivel délen sok örökzöld tölgy faj él és valószínüleg valamikor minden tölgy örökzöld volt, a mi mérsékeltövi fajaink csak késõbb a klíma lehûlésével a törzsfejlõdés során váltak lombhullatóvá. Tudvalevõ. hogy minden élõlény egyedfejlõdése során mintegy végigjárja a törzsfejlõdést a fiatal tölgyek lombtartását tarthatnánk a korábbi örökzöld életmódra "visszaemlékesésnek" is. Például a szubmediterrán lombhullató Molyhos tögyek (Quercus pubescens) magoncai néhány éves korukig zöld levelekkel telelnek át (illetve a magoncok között vannak ilyenek is.)
Ezt az elméletet viszont nem támasztja alá az, hogy a fiatalon szintén téli száraz lombtartó Gyertyánnak (Carpinus) nincsenek örökzöld rokonai.
A bükknek is csak nagyon távol és távoli rokonai élnek Dél-Amerika déli részén és Új-Zélandon, a Déli bükk(Nothofagus), mely nemzetségnek örökzöld és lombhullató fajai is vannak.
Érdekes lenne tudni, hogy a déli bükk lombhullató fajai megtartják-e télen az elszáradt lombot.
De mint már írtam a gyertyán rokonsági körében nincs örökzöld faj, tehát valószínûleg nem törzsfeljlõdési eredetû a száraz lomb megtartása, hanem valami más, talán fiziológiai oka van.
Ha egy fa sokáig megtartja leveleit az nem negatív, hanem pozitív tulajdonság, hiszen tovább díszít, tovább asszimilál, jobban kihasználja a tenyészidõszakot. Ilyen például a mediterránból származó platán.
Korai lombhullató viszont az Észak-Amerikából származó szivarfa, ami ráadásul késõn is hajt ki, tenyészidõszaka és így dekorációs ideje nálunk rövid.
A legértékesebb fák, cserjék díszkertészeti szempontból természetesen az örökzöldek, amelyek egész évben díszítenek.
A hosszú ideig megtartott zöld lombot külön kell választani a téli száraz lomb megtartástól.
A tölgyeknél és még néhány más fajnál (bükk, gyertyán) jellegzetes tulajdonság az elszáradt lomb megtartása a tél folyamán. Bár inkább csak fiatal egyedeknél. Ezeknél a tavaszi nedvkeringés megindulásával vizzel telítõdnek a szövetek és ekkor esnek le a levelek.
A tölgyek téli szárazlomb megtartására kézenfekvõ magyarázat lenne, hogy mivel délen sok örökzöld tölgy faj él és valószínüleg valamikor minden tölgy örökzöld volt, a mi mérsékeltövi fajaink csak késõbb a klíma lehûlésével a törzsfejlõdés során váltak lombhullatóvá. Tudvalevõ. hogy minden élõlény egyedfejlõdése során mintegy végigjárja a törzsfejlõdést a fiatal tölgyek lombtartását tarthatnánk a korábbi örökzöld életmódra "visszaemlékesésnek" is. Például a szubmediterrán lombhullató Molyhos tögyek (Quercus pubescens) magoncai néhány éves korukig zöld levelekkel telelnek át (illetve a magoncok között vannak ilyenek is.)
Ezt az elméletet viszont nem támasztja alá az, hogy a fiatalon szintén téli száraz lombtartó Gyertyánnak (Carpinus) nincsenek örökzöld rokonai.
A bükknek is csak nagyon távol és távoli rokonai élnek Dél-Amerika déli részén és Új-Zélandon, a Déli bükk(Nothofagus), mely nemzetségnek örökzöld és lombhullató fajai is vannak.
Érdekes lenne tudni, hogy a déli bükk lombhullató fajai megtartják-e télen az elszáradt lombot.
De mint már írtam a gyertyán rokonsági körében nincs örökzöld faj, tehát valószínûleg nem törzsfeljlõdési eredetû a száraz lomb megtartása, hanem valami más, talán fiziológiai oka van.
Újból megnézve a képet, lehet hogy mégsem a Ráncoslevelû bangitáról, hanem ennek egy másik Kelet-Ázsiai fajjal a Kislevelû bangitával (Viburnum utile) alkotott hibridjérõl van szó. Tehát: Ráncoslevelû bangita (Viburnum rhytidophyllum) X Kislevelû bangita (Viburnum utile) keresztezve a két fajt a létrejött hibrid a Prágai bangita (Viburnum x Pragense), ennek fényesebbek és kisebbek a levelei és nem lógnak annyira valamint a cserje kisebb termetû. A két szülõ faj között egyébként több átmeneti alak van, melyek között van amelyik a ráncoslevelûhez, van amelyik a másikhoz áll közelebb. Ez egy kultúrában létrejött hibrid, amit vegetatív úton szaporítanak. Tudomásom szerint magról nem szaporodik, így magától nem is nõhetett oda, ahol találtad. Így már majdnem biztosnak tûnik, hogy ültetett növény.
Igen, valóban bangita! A közeli képen jól beazonosítható a faj. A cserje teljes neve Ráncoslevelû bangita (Viburnum rhytidophyllum), mely egyike az örökzöld bangita fajoknak! Kelet-Ázsiából származik és termetes cserjévé is megnõhet.
Kertekben, parkokban gyakran ültetik, mert lomblevelû örökzöld létére nagyon jól bírja az erõsebb fagyokat is, akár a -20 fokot is. Fagyos idõben leveleit lelógatja.
Az viszont érdekes, hogy amint írod erdõben találkoztál vele, mert ezt fajt kivadulva kultúrszökevényként, még sosem láttam, eltérõen egyéb dísznövényektõl. Hol van ez pontosan? Nem lehet ez valamiféle parkerdõ? Valószínûnek tartom, hogy ültetett növény.
Egyébként, az hogy egy növény örökzöld, az nem rendellenesség, mert minden növény örökzöld lenne ha tehetné, csak vannak amelyekre a kedvezõtlen éghajlat élõhelyükön lombhullást kényszerít ez általában a szárazság vagy a fagyos hideg.
A lomblevelû örökzöldek a nálunknál enyhébb telû atlantikus, mediterrán illetve szubtrópusi területekre jellemzõek, sok fajuk azonban behatol a mérsékelt övbe is, így jó télálló fajok is vannak köztük, amelyek nálunk is nevelhetõek a szabadban. Különösen jók a feltételek erre a Dél-Nyugat Dunántúlon, a dombokon és a városi hõszigetekben. Leggyakoribb ültetett nemzetségek nálunk a Puszpáng (Buxus), Babérmeggy (Laurocerasus) és a Magyal (Ilex), de ezeken kívül még számos más értékes és szép kevésbé ismert is van.
Kertekben, parkokban gyakran ültetik, mert lomblevelû örökzöld létére nagyon jól bírja az erõsebb fagyokat is, akár a -20 fokot is. Fagyos idõben leveleit lelógatja.
Az viszont érdekes, hogy amint írod erdõben találkoztál vele, mert ezt fajt kivadulva kultúrszökevényként, még sosem láttam, eltérõen egyéb dísznövényektõl. Hol van ez pontosan? Nem lehet ez valamiféle parkerdõ? Valószínûnek tartom, hogy ültetett növény.
Egyébként, az hogy egy növény örökzöld, az nem rendellenesség, mert minden növény örökzöld lenne ha tehetné, csak vannak amelyekre a kedvezõtlen éghajlat élõhelyükön lombhullást kényszerít ez általában a szárazság vagy a fagyos hideg.
A lomblevelû örökzöldek a nálunknál enyhébb telû atlantikus, mediterrán illetve szubtrópusi területekre jellemzõek, sok fajuk azonban behatol a mérsékelt övbe is, így jó télálló fajok is vannak köztük, amelyek nálunk is nevelhetõek a szabadban. Különösen jók a feltételek erre a Dél-Nyugat Dunántúlon, a dombokon és a városi hõszigetekben. Leggyakoribb ültetett nemzetségek nálunk a Puszpáng (Buxus), Babérmeggy (Laurocerasus) és a Magyal (Ilex), de ezeken kívül még számos más értékes és szép kevésbé ismert is van.
A nevét nem ismerem, de dísznövényként régen sok felé ültették az örökzöld volta miatt. Szerintem nem õ, hanem jegenyetölgy a legutálatosabnb levélmegtartó: az májusig õrzi az elszáradt elõzõ évi leveleit.
Üdv! Jártam ma egyet a közeli erdõben, és egy (számomra) meglepõ dolgot találtam. Egy olyan fát, amin minden levél még rajta volt! Nincs védve fagytól, mert a körülötte lévõ fákról teljesen hiányzott a levél. Milyen fa lehet ez? (sajnos csak mobil volt nálam, így a képek olyanok- amilyenek.) Link Közelebbrõl Link
Hello. Köszi.
Nagyságrendileg -20 °C-ot szoktam mondani, de ez erõsen változik a nemzetségek, fajok és élõhelyi formák miatt. Valamelyik lehet elvisel -30 °C-ot is, de ha a hó befedi, akkor ez csalóka. A gyökerek eddig nem fagytak át, pedig évek óta benne vannak.
Nagyságrendileg -20 °C-ot szoktam mondani, de ez erõsen változik a nemzetségek, fajok és élõhelyi formák miatt. Valamelyik lehet elvisel -30 °C-ot is, de ha a hó befedi, akkor ez csalóka. A gyökerek eddig nem fagytak át, pedig évek óta benne vannak.
Nagyon "jól néznek ki". A mûanyag edényben lévõ kaktuszok gyökerei ha télen átfagynak nem pusztulnak el? Hány fok mínuszig télállóak a kaktuszok?
Sziasztok.
Úgy tûnik minden télen van egy hosszabb-rövidebb hidegpárnás idõszak. Kapva az alkalmon, délelõtt kibicikliztem a kertbe.
Most látszik igazán, hogy a yucca filamentosa leveleinek a széle foszlik. Link
A yucca filamentosa golden sword meseszép. Link Link
A yucca filamentosa fajon belül a bright edge fajta. Link
Yucca gloriosa és a variegata. Link Link
A yucca gloriosa bright star-nak ez az elsõ tele. Link
A yucca recurvifolia-nak két példánya. Az egyiken látszik, hogy a rendkívül száraz 2012-s esztendõ miatt, a másodvirágzás kudarcba fulladt. Link Link
Például ezért a gyönyörû látványért hagyom a jukkákon elszáradni a virágszárakat. Link
A cylindropuntia imbricata dacolva a mínuszokkal. Link Link
Echinocereus coccineus. Link
Echinocereus triglochidiatus. Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis. Link
Távoliak. Link Link
Úgy tûnik minden télen van egy hosszabb-rövidebb hidegpárnás idõszak. Kapva az alkalmon, délelõtt kibicikliztem a kertbe.
Most látszik igazán, hogy a yucca filamentosa leveleinek a széle foszlik. Link
A yucca filamentosa golden sword meseszép. Link Link
A yucca filamentosa fajon belül a bright edge fajta. Link
Yucca gloriosa és a variegata. Link Link
A yucca gloriosa bright star-nak ez az elsõ tele. Link
A yucca recurvifolia-nak két példánya. Az egyiken látszik, hogy a rendkívül száraz 2012-s esztendõ miatt, a másodvirágzás kudarcba fulladt. Link Link
Például ezért a gyönyörû látványért hagyom a jukkákon elszáradni a virágszárakat. Link
A cylindropuntia imbricata dacolva a mínuszokkal. Link Link
Echinocereus coccineus. Link
Echinocereus triglochidiatus. Link
Echinocereus triglochidiatus v. mojavensis f. inermis. Link
Távoliak. Link Link
Durva!
Szerintem amikor a Réthly Antal könyveiben szinte hihetetlen dolgokról ír, hogy májusban arattak, meg kétszer érett a szõlõ, augusztusban virágzott valami aminek áprilisban kellett volna, fürödtek a Dunában márciusban, stb, stb, akkor ilyen és ehhez hasonló dolgokról van szó, mint amirõl Te írsz.
Nagymamám mesélte, hogy egyik évben olyan enyhe tél volt, hogy valamelyik gazda valamilyen kikelt növényét (már nem emlékszem pontosan mit, valami gabona volt) nem szántotta be, hogy majd tavasszal alászántja, erre már fejben volt kora tavasszal és nagyon korán lett neki termése egyedül a faluban.
Szerintem amikor a Réthly Antal könyveiben szinte hihetetlen dolgokról ír, hogy májusban arattak, meg kétszer érett a szõlõ, augusztusban virágzott valami aminek áprilisban kellett volna, fürödtek a Dunában márciusban, stb, stb, akkor ilyen és ehhez hasonló dolgokról van szó, mint amirõl Te írsz.
Nagymamám mesélte, hogy egyik évben olyan enyhe tél volt, hogy valamelyik gazda valamilyen kikelt növényét (már nem emlékszem pontosan mit, valami gabona volt) nem szántotta be, hogy majd tavasszal alászántja, erre már fejben volt kora tavasszal és nagyon korán lett neki termése egyedül a faluban.
Nálam ugyanez a dolog ismétlõdik, csak kelkáposztával. Én sem ástam ki de úgy tûnik szépen fejesedik.
A most kilátásba helyezett jelentõs enyhüléssel kapcsolatban jutott az eszembe egy történet.
2006/07 "telén" Balkány közelében az egyik zöldségtermelõ partnerem (vetõmagforgalmazó cégnél dolgoztam)5-6 ha fejeskáposztát ültetett.
A savanyító üzemnek kellett volna szállítania, október 20. környéki idõzítéssel.
Viszont a palántákat ahol neveltette - nem emlékszem, hogy mit, de valamit úgy elrontottak, hogy újra kellett vetni.
Nem néztem utána, hogy milyen õsz volt akkor, de annyi bizonyos, hogy november elején megnéztem az állományt és a fejesedés még meg sem indult.
Én is fogtam a fejem, hát még a gazda!
Mondta a termelõ, hogy nem tárcsázza ki.Gondoltam is rá télen többször.
Gondoltam, hogy a tél elmúltával majd felhívom és megkérdezem, hogy mi a helyzet a növényekkel.
Megelõzött. Március közepe-végén jelezte, ha arra járok keressem meg.
Ez április elején megtörtént. Az állam majd leesett, mivel egyöntetû 1,5-2 kg-os fejeket láttam szinte minden növényen!!!
Kihúztunk egy pár növényt és hatalmas, egészséges gyökérzettel rendelkeztek!
A termelõ extra áron eladta primõrként az összeset.
Ha nem láttam volna, biztosan nem hittem volna el.
Sosem fogom ezt elfelejteni!
2006/07 "telén" Balkány közelében az egyik zöldségtermelõ partnerem (vetõmagforgalmazó cégnél dolgoztam)5-6 ha fejeskáposztát ültetett.
A savanyító üzemnek kellett volna szállítania, október 20. környéki idõzítéssel.
Viszont a palántákat ahol neveltette - nem emlékszem, hogy mit, de valamit úgy elrontottak, hogy újra kellett vetni.
Nem néztem utána, hogy milyen õsz volt akkor, de annyi bizonyos, hogy november elején megnéztem az állományt és a fejesedés még meg sem indult.
Én is fogtam a fejem, hát még a gazda!
Mondta a termelõ, hogy nem tárcsázza ki.Gondoltam is rá télen többször.
Gondoltam, hogy a tél elmúltával majd felhívom és megkérdezem, hogy mi a helyzet a növényekkel.
Megelõzött. Március közepe-végén jelezte, ha arra járok keressem meg.
Ez április elején megtörtént. Az állam majd leesett, mivel egyöntetû 1,5-2 kg-os fejeket láttam szinte minden növényen!!!
Kihúztunk egy pár növényt és hatalmas, egészséges gyökérzettel rendelkeztek!
A termelõ extra áron eladta primõrként az összeset.
Ha nem láttam volna, biztosan nem hittem volna el.
Sosem fogom ezt elfelejteni!
Fagyvizsgálat az iklódbördõcei és nagykanizsai -16 illetve -15 fok mellett, nyilván a hegyen sokkal enyhébb volt a minimum, -8-10 fok között lehetett.
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link
Maga a törzs tört el sajnos... Akkor is megmenthetõ?
Egyébként nagyon szép, robosztus méretû, emellett a földön sok kis gyermeke(8 db) is már szép levélkoronát növesztett, meghatározó eleme a kertnek.
Egyébként nagyon szép, robosztus méretû, emellett a földön sok kis gyermeke(8 db) is már szép levélkoronát növesztett, meghatározó eleme a kertnek.
Hello.
Persze, hogy megmenthetõ. Akár kint is hagyhatod egész télen a szabadban, hiszen a rothasztó gombák ilyen hõmérsékletek mellett, nem igen tudnak "munkálkodni".
Tavasszal nyesd vissza ép részig és hagyd beszárítani, majd ültesd el. Én így csinálnám.
Persze, hogy megmenthetõ. Akár kint is hagyhatod egész télen a szabadban, hiszen a rothasztó gombák ilyen hõmérsékletek mellett, nem igen tudnak "munkálkodni".
Tavasszal nyesd vissza ép részig és hagyd beszárítani, majd ültesd el. Én így csinálnám.
Siheone!
Van egy óriási yucca recurvifolia egyedünk, lassan 15 éves, 2,5 m magas, törzzsel. Az egyik ága letört, de nem egészében szakadt meg a folytonosság, megmenthetõ szerinted?
Válaszodat köszönöm!
Van egy óriási yucca recurvifolia egyedünk, lassan 15 éves, 2,5 m magas, törzzsel. Az egyik ága letört, de nem egészében szakadt meg a folytonosság, megmenthetõ szerinted?
Válaszodat köszönöm!
Én már le is szedtem mert hullot lefelé, neked úgy látom a másik típus van, az enyém szentesi rózsa. 1 fa nálunk bõven elég mert a család nem nagyon csípi, csak én eszegetem.
Ááá, fa 30 km-es körzetben nincs egyse 
Nem tudom hány fokos fagynak volt kitéve, de mindegy is, csak mint hangulatelem szerepelt most.
Nem tudom hány fokos fagynak volt kitéve, de mindegy is, csak mint hangulatelem szerepelt most.
Azt tudjuk, hány fokos (2m-es árnyékolt ) fagynak voltak kitéve?
Ja, és fa volt a közelben?
) fagynak voltak kitéve?Ja, és fa volt a közelben?
Jövõ héten én takarok az biztos (kivi+füge mást nem kell), a naspolya 2. felét most szedtem le. 2 érett már volt a korábban leszedettek közül.
Jaj, ez a cikk fáj... 
Szánalom, hogy az ostoba lózungokon nem lehet túllépni...
Szánalom, hogy az ostoba lózungokon nem lehet túllépni... 
A rézgálic savas. A bordói lé már lúgos. Moly, tetû, hernyó lisztharmat ellen egyik sem ér egy irgalmas kiáltást sem. 
Fa hamu és rézgálic. Ha jól tudom mindkettõ lúgos.Megvéd a savas esõtõl is! És borzasztó ócsó.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat