Csillagászat és űrkutatás
Hmm de frankón látszik a tejút, még így gyenge holdvilág mellett is.
Hullócsillagot is láttam hármat.
A holdat melyik 2 csillag "kíséri"?
Hullócsillagot is láttam hármat.
A holdat melyik 2 csillag "kíséri"?
Ez aztán a minden igényt kielégítõ cikk, köszi! 
Jobb is, ha a tudományos oldalát ismerem meg és nem a fantasztikusat.

Jobb is, ha a tudományos oldalát ismerem meg és nem a fantasztikusat.

Holnap hajnalban a Hold a Mars mellett tanyázik majd, ha valakit érdekel a kérdés. :-)
Egy olyan dolog, amelyet mindig érdeklõdéssel nézegettem a középiskolás földrajz atlaszban: Link (Tonguska)
A mértékegység dolgot nem értem, mivel alapvetõen óra : perc : másodperc számlálás van. A hat dögbõl öthöz beírtam, egyet meg nem találtam meg újra...
Közben leellenõriztem, a kamera a mentés idejét teszi rá a képre, vagyis az expó befejezését, mivel nincs semmi lassító tényezõ beállítva rajta.
Közben leellenõriztem, a kamera a mentés idejét teszi rá a képre, vagyis az expó befejezését, mivel nincs semmi lassító tényezõ beállítva rajta.
Á, a média majd csak akkor veszi elõ, ha véletlenül beugrik két hét hûvösebb idõ... :-(
Így van, he-he!
Az írás közben is végig az járt eszembe, ha csak kicsi esély lesz rá a következõ évek valamelyikén, máris mekkora társadalmi hatásai lehetnének (média-effektus).
Az írás közben is végig az járt eszembe, ha csak kicsi esély lesz rá a következõ évek valamelyikén, máris mekkora társadalmi hatásai lehetnének (média-effektus).
Köszi szépen, javítom, megtévesztõen logikus :-)
Az idõpontokat mindjárt kigyûjtöm és beírom!
Az idõpontokat mindjárt kigyûjtöm és beírom!
Köszi! A Maunder mély völgye után nem nehéz átsiklani a kisebb "bukkanón" a görbén. :-)
Elõbbire még egyelõre nincs esély (majd akkor jöhet szóba hasonszõrû idõszak, ha öt-hat év múlva sem mutatkozik a naptevékenység), utóbbi pedig független a tevékenység milyenségétõl, hisz maximum és minimum idején is jöhet egy erõs korona-kidobódás, csak az esély más.
Köszönöm az építõ észrevételt, bizony átsiklottam felette!
Helyesbítettem a szöveget.
Helyesbítettem a szöveget.
Ha a meteorokhoz írsz idõpontot (mértékegységgel), akkor
meg tudom keresni, szerepel-e valamelyik képemen.
Elvileg lehetnek szimultánok.
Ez szerintem nem PER, de attól még meteor:
Link
meg tudom keresni, szerepel-e valamelyik képemen.
Elvileg lehetnek szimultánok.
Ez szerintem nem PER, de attól még meteor:
Link
Az éjszakai termés:
Link
Hat perseida lett végül, az egyik szép színes, ennek borzasztóan örülök:
Link
Érdekes az volt, hogy egy kivételével a perseidáim mind a radiáns közvetlen közelében látszottak, az ikerhalmaz felé.
Vöröslõ Hold (ha sajtból van, akkor rúzzsal érõ típusú, az tuti):
Link
Csíkhúzós, felhõsen:
Link
Neptunusz:
Link
(Szerencsém, hogy a Plútó már nem bolygó, különben nem volna soha teljes a gyûjteményem. Így viszont mindenki megvan már. :-))
Link
Hat perseida lett végül, az egyik szép színes, ennek borzasztóan örülök:
Link
Érdekes az volt, hogy egy kivételével a perseidáim mind a radiáns közvetlen közelében látszottak, az ikerhalmaz felé.
Vöröslõ Hold (ha sajtból van, akkor rúzzsal érõ típusú, az tuti):
Link
Csíkhúzós, felhõsen:
Link
Neptunusz:
Link
(Szerencsém, hogy a Plútó már nem bolygó, különben nem volna soha teljes a gyûjteményem. Így viszont mindenki megvan már. :-))
A legaktívabb idõszakban a legnagyobb a konvekcióban okozott zavar, mivel ekkor a legnagyobb a mágneses fluxus (azaz a zavaró mágneses erõvonalak kötegének) sürüsége. Azaz ekkor a legnagyobb a penumbra is.
Gratulálok a cikkhez, klassz lett! Egyetlen aprócska helyesbítendõt találtam:
"Legutóbb a XVII. század második felében jött létre ilyen, ezt Maunder-minimumként ismerjük."
Ezt követõen volt a Dalton-minimum, igaz, nem annyira jelentõs, mint a Maunder, ám ennek ellenére éghajlati vonatkozásában mégis az, hiszen a Dalton-minimum és az õ idején volt Tambora-kitörés együttes hatása rendkívüli idõjárást eredményezett Európa-szerte.
De ettõl függetlenül hasznos, érdekes olvasmány lett, még egyszer gratula!
"Legutóbb a XVII. század második felében jött létre ilyen, ezt Maunder-minimumként ismerjük."
Ezt követõen volt a Dalton-minimum, igaz, nem annyira jelentõs, mint a Maunder, ám ennek ellenére éghajlati vonatkozásában mégis az, hiszen a Dalton-minimum és az õ idején volt Tambora-kitörés együttes hatása rendkívüli idõjárást eredményezett Európa-szerte.
De ettõl függetlenül hasznos, érdekes olvasmány lett, még egyszer gratula!
Többször el kellett olvasnom, de nagyrészt érthetõ, köszönöm!
Még valami: Írjátok többen is, hogy "legaktívabb a napfolt". Ezt értsem úgy, hogy ilyenkor a legnagyobb a kiterjedése? Vagy ilyenkor a "leghûvösebb"?
Még valami: Írjátok többen is, hogy "legaktívabb a napfolt". Ezt értsem úgy, hogy ilyenkor a legnagyobb a kiterjedése? Vagy ilyenkor a "leghûvösebb"?
Nem egészen. A napfoltok hõmérséklete alacsonyabb a környezetükénél (Tnapfelszín 6000°C, Tfolt 4000°C, Tfoltperem 5000-5500 °C), ezért sötétebbek - de ettõl még nagyon-nagyon forróak és rengeteg energiát sugároznak.
A napfoltok a Nap mágneses mezejének zavarai okán alakulnak ki. Kezdetben egy mágneses erõvonalakból álló "köteg" indul ki a fotoszférából a korona irányába; ezek az erõvonal-kötegek akadályozzák a konvekciós cellák mozgását melyek normál esetben a Nap belsejének hõjét örvények formájában a felszínre hozzák. Ezeken a zavarhelyeken elõbb egy kis fáklya alakul ki, majd tõle nyugatra egy foltocska, melynek pórus a neve és pár ezer km az átmérõje. A fluxussürüség a következõ néhány órában 0,1 Tesla fölé nõ, ekkor a fáklya keleti oldalán is pórusok alakulnak ki. A pórusok fokozatosan összeolvadnak, a legelsõ nyugati pórusból pedig egy penumbra alakul ki. A következõ napokban a keleti foltókból is kialakul egy - ellentétes polaritású - penumbra. A penumbrák között egyre több folt alakul ki, melyek azonban a nyugati folt kivételével idõvel feloszlnak, de a megmaradó folt több hónapon keresztül fennmaradhat. A folt vagy foltcsoport a legmagasabb fluxussürüség, azaz 0,4 Tesla elérésekor a legaktívab, ekkor a folt(csoport) körül egyetlen nagy penumbra alakul ki.
A napfoltok a Nap mágneses mezejének zavarai okán alakulnak ki. Kezdetben egy mágneses erõvonalakból álló "köteg" indul ki a fotoszférából a korona irányába; ezek az erõvonal-kötegek akadályozzák a konvekciós cellák mozgását melyek normál esetben a Nap belsejének hõjét örvények formájában a felszínre hozzák. Ezeken a zavarhelyeken elõbb egy kis fáklya alakul ki, majd tõle nyugatra egy foltocska, melynek pórus a neve és pár ezer km az átmérõje. A fluxussürüség a következõ néhány órában 0,1 Tesla fölé nõ, ekkor a fáklya keleti oldalán is pórusok alakulnak ki. A pórusok fokozatosan összeolvadnak, a legelsõ nyugati pórusból pedig egy penumbra alakul ki. A következõ napokban a keleti foltókból is kialakul egy - ellentétes polaritású - penumbra. A penumbrák között egyre több folt alakul ki, melyek azonban a nyugati folt kivételével idõvel feloszlnak, de a megmaradó folt több hónapon keresztül fennmaradhat. A folt vagy foltcsoport a legmagasabb fluxussürüség, azaz 0,4 Tesla elérésekor a legaktívab, ekkor a folt(csoport) körül egyetlen nagy penumbra alakul ki.
A dilemma az: hogy most Maunder-minimum lesz, vagy jövõre ugyanekkor már itt is látszani fog a Sarki fény.

Vagy igen
Legegyszerûbb.
Emlékszem gyerekkoromban úgy csináltam hõsugárzót,hogy a zsebtelep két nyelvére ráhúztam egy golyóstollból kiszedett rugót.Szép vörös volt és hõsugárzott.Így visszagondolva rá csoda,hogy élek


Emlékszem gyerekkoromban úgy csináltam hõsugárzót,hogy a zsebtelep két nyelvére ráhúztam egy golyóstollból kiszedett rugót.Szép vörös volt és hõsugárzott.Így visszagondolva rá csoda,hogy élek


No, én mint abszolút laikus a témában, szeretném kérdezni, hogy hogy kell elképzelni ezeket a napfoltokat? Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy van a Nap, sugározza a hõt, és ahol ezek a napfoltok vannak rajta, azok a felületek nem sugároznak? Vagy csak egy részét sugározzák az eredeti hõmennyiségnek? És miért alakulnak ki ezek a napfoltok? És konkrétan mik ezek? Ha hülyeséget beszélek, javítsatok ki, és próbáljátok elmondani egyszerû, paraszti nyelven, mert érdekelne a téma
Köszi!

Egy egyszerû gagyi hajszárító, 15-30 percenként oldalról
20-30 sec-ig fújatva megteszi.
A fûtõfólia durván 1000Ft. 12V-ról megy.
20-30 sec-ig fújatva megteszi.
A fûtõfólia durván 1000Ft. 12V-ról megy.
Köszönöm!
Próbáltam egyszerûen fogalmazni, nem elmerülni a részletekbe.
Épp a héten néztem egy 2007-es, ûrmeteorológiai mûsort, melyben a napkitöréseknek (flereknek és korona-kidobódásoknak) a földi telekommunikációra gyakorolt hatása volt a fõ téma, amiben meg volt említve, hogy épp a minimum idejében viszonylag csend honol, ám 2008-ban újra indul az erõsödési tendencia és 2012-re jön az újabb maximum.
Nos, ez már finoman szólva is alaposan eltolódik.
Próbáltam egyszerûen fogalmazni, nem elmerülni a részletekbe.
Épp a héten néztem egy 2007-es, ûrmeteorológiai mûsort, melyben a napkitöréseknek (flereknek és korona-kidobódásoknak) a földi telekommunikációra gyakorolt hatása volt a fõ téma, amiben meg volt említve, hogy épp a minimum idejében viszonylag csend honol, ám 2008-ban újra indul az erõsödési tendencia és 2012-re jön az újabb maximum.
Nos, ez már finoman szólva is alaposan eltolódik.
Gratulálok az új cikkhez, sikerült olyan módon megírni, hogy azt élvezetes legyen olvasni.
Kíváncsian várom ezek után, hogy miként alakul a tendencia.

Kíváncsian várom ezek után, hogy miként alakul a tendencia.
Hát,ha otthon készíted a képeket,akkor egy méretes hosszabbító és egy ventillátoros hõsugárzó megteszi szerintem.Nem is kell állandóan járatni.
Átnéztem a képeimet, van 5 meteorom és mind Perseida, az egyik egész szép színes :-) Estefelé rakok majd csak fel képeket,most meg alszom.
Nah megjöttem! Háát 240 képbõl csak 70 lett hasznosítható. A többit kegyetlenül belepte a pára... Nemtudok mit tenni ellene! Fûtõfóliám nincs és nem is lesz egy darabig.
A tesztképen egy szép iridium látszik: Link
Egy kép a sok közül: Link - van rajta egy Perzeida (meg egy repülõ...)
A csíkhúzós faja lett volna: Link
De alul air traffic jam van. Felül több mûholdat láttam a képeken mint csillagot. Valóságos dugó volt a mûholdakból. Volt olyan amin 2-3 is látszott egyszerre.
Ugyanakkor ez a pára tönkretett 170 képet... elég nagy gond és fûtõfólia híján nemtudok mit csinálni. Törölgetni meg nemtudom mert akkor a fókuszt állítom el - vagy éppen az állványt mozdítom ki a helyérõl... Nincs valakinek egy jó és fabaltás ötlete?

A tesztképen egy szép iridium látszik: Link
Egy kép a sok közül: Link - van rajta egy Perzeida (meg egy repülõ...)
A csíkhúzós faja lett volna: Link
De alul air traffic jam van. Felül több mûholdat láttam a képeken mint csillagot. Valóságos dugó volt a mûholdakból. Volt olyan amin 2-3 is látszott egyszerre.
Ugyanakkor ez a pára tönkretett 170 képet... elég nagy gond és fûtõfólia híján nemtudok mit csinálni. Törölgetni meg nemtudom mert akkor a fókuszt állítom el - vagy éppen az állványt mozdítom ki a helyérõl... Nincs valakinek egy jó és fabaltás ötlete?

Gratula a meteorhoz, látványos kép!
Én komolyan mondom eddig több mûholdat láttam ma este, mint Perseidát!
Én komolyan mondom eddig több mûholdat láttam ma este, mint Perseidát!
Halszem. Közben lett egy még kanyarodósabb Aquarida is.
Csak most nincs idõm feltenni. Meg egy csomó cifra mûhold is volt.
Csak most nincs idõm feltenni. Meg egy csomó cifra mûhold is volt.
Jéé!Kanyarodott?Vagy lepattant a légkörrõl?Vagy halszem/nagylátó?
Vagy hülye vagyok..?
Nagyon széép!
Vagy hülye vagyok..?

Nagyon széép!
Ááá, olyat láttam! A fejem felett, a Sarkcsillagtól nagyon picit NY-ra 2 iridium jelent meg egyszerre, és keresztezték egymás útját! Nagyon halvány volt mind a kettõ, de jól kivehetõ szemmel. Ej de sajnálom, hogy nem tudtam megörökíteni!
Én is megyek ki nemsokára, de még vacsizok (most jöttem meg melóból), varázslatos az ég!
Szééép!
Mivel tiszta égbolt van - úgydöntötem csíkot húzok. 23:30ig. utána már holdfény zavarni fog!
Elsõ képem... mitgondoltok... elsõ tesztbeállításnál.. Iridium felvillanás. Beleesett - mondom kééész! Második finom fókuszálásnál egy kis meteor hullott a zenitnél.
Éjfél elõtt remélhetõleg jelentkezek az eddigi leghosszab csíkhúzós képemmel! (ha nem rontja el pára, felhõk vagy valami)
Mivel tiszta égbolt van - úgydöntötem csíkot húzok. 23:30ig. utána már holdfény zavarni fog!
Elsõ képem... mitgondoltok... elsõ tesztbeállításnál.. Iridium felvillanás. Beleesett - mondom kééész! Második finom fókuszálásnál egy kis meteor hullott a zenitnél.
Éjfél elõtt remélhetõleg jelentkezek az eddigi leghosszab csíkhúzós képemmel! (ha nem rontja el pára, felhõk vagy valami)