Globális jelenségek

Minden bizonnyal volt jelentõsége, de ha abban gondolkodsz, hogy a szép régi településneveink hasonló költõi túlzásokról tanúskodnak, valahogy én megértem a srácot. Kedves névrokonod tehát érthetõ módon nevezte Vinlandot Vinlandnak (persze vadszõlõrõl van szó, nem borszõlõrõl, olyat csak a dél felé utazó vikingek láthattak), no meg ott volt még a fivére által bejárt Markland az erdõkkel, Helluland a kövekkel, meg Hóp az öböl (kikötõ). Nem volt hülye a srác se a rokonsága :-)

No és azt senki nem állította, hogy a tenger hajózhatatlanná válása nem volt összefüggésben a telepek megszûnésével. :-) Mondjuk ez pont azt bizonyítja, hogy kereskedtek elsõsorban, s csak mellesleg harcoltak néha, ha nem volt más út. Pár lökött szerzetesnek köszönhetõen véregzõ ördögként maradt fenn a legendájuk, de ne feledjük, hogy ezek a szerzetesek egy olyan egyház nevében írtak, amely a vikingeknél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségû embert tett el láb alól hitbéli problémák okán... (Eleve Izlandra is azért mentek át sokan, mert nem kívántak a norvég anyaországban kereszténnyé lenni).

Korábban izlandi történészekkel beszélgetve is pont az merült fel, hogy Erik névadásának mennyivel nagyobb arányban volt köze a promócióhoz, mint az aktuális éghajlati jellemzõkhöz. :-) Érdekes még ezzel kapcsolatban "kissé" nyugatabbra a Vinland elnevezés kérdése is.

Viking világ atlasza; izlandi és grönlandi saga-k, Izland történelmérõl szóló könyv, jónéhány történelmi kiadvány (folyóirat és netes megjelenésû kutatási eredmény) ismeretében írtam. A Saga-kat érdemes elolvasni, szenzációs írások, végtelenül részletgazdag az életmódot tekintve is.
Eirik elsõsorban TELEPESEKET csábított Grönlandra, mivel õ vezetõ volt, kellett neki alattvaló is. Nem a harcosok voltak túlsúlyban. Még amikor Amerikába ment Leifur, a fia, õ is vitt magával NÕKET, és nem csak a hajón elfogyasztott ebédek után elmosogatni. Hajónként néhány fõ harcos volt csupán velük (ha akarod, priviben elmesélem, honnan tudom, itt meredek volna).
Messze nem volt olyan rémesen harcos kedvû nép a viking, mint azt a közhiedelem tartja. Nagyrészt õk is csak élni vágyó, kis tanyákon, falvakban lakó parasztemberek, halászok, kézmûvesek voltak. Ráadásnak a hajóik nem pusztán hadihajók voltak, hanem jórészt kereskedõbárkák. Komoly kereskedelmi útvonalaik voltak pl. a mai Oroszország, Ukrajna belsõ régióiba - részint folyókon hajózva, részint bizony szárazföldön utazva.
No persze a keresztény világ azt jegyezte fel róluk, amikor valóban megtámadtak egy-egy kolostort. Mennyi félig igaz sztori maradt fenn az egyoldalú keresztény krónikák miatt?
Gondold el, ha mi nem alapítunk államot s secc perc kihalunk, csak egyek volnánk ezzel a barbár tömeggel, akik egykoron Európát végigdúlta különféle okok miatt...

A maják maguk alatt vágták a fát, néhány hónapja errõl elég részletesen írtam, ha érdekel, keresd vissza.

Hitelesnek tartom a cikket - errõl irogattam a múltkoriban olyan hosszan - csak épp én nem a civil-szférát tartom a fõ felelõsnek... a cikk az utóbbi tíz évet emliti... hány háború is volt csak az utóbbi tíz évben? ezek szépen szennyezték a környezetet, hõvel, aeroszollal, miegyébbel (pld. a Balkánon szétlövöldözött urán-magvas lõszerek tonnái) és nem sorolom mi mindennel még , a kézilõfegyvertõl a nehézbombázóig; (lõporgázok, hõtermelés stb.)
ezt a józan eszével mindenki átláthatja aki egy kicsit is ismeri a haditechnikát...
és ezek a háborúk csak tetézték a világon mindenütt jelenlévõ és folyamatos "önvédelmi környezetszennyezést"...

Kérlek tiszteld annyira a fórumot és az idelátogatókat, hogy hozzászólásaidat szövegszerkesztõvel és helyesírásellenõrzõvel készíted.

Az ír burgony válság, vagy a Maja kultura kipusztulása is össze függésben van a klima folyamatos változásában, ezt bizonyitsa a történelem az elmúlt évszázadokban-évezredekben is!

De az biztos hogy a XXI.-ik században is változások folyamatosan várhatoak!

Link

Még két mondatot egybevetnék az idézett cikkekbõl, aztán eldugulok
*************************************
H. Jay Zwally, a NASA Goddard Ûrkutatási Központjának a munkatársa viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy eközben Grönland délnyugati részén kimutathatóan hízik a jég...
*****************************************
(Vörös Erik) a sziget kellemesebb klímájú délnyugati részén húzta ki a három telet....
***************************************

a sziget AKKORIBAN a kellemesebb klímájú délnyugati részén MOST kimutathatóan hízik a jég.... hm hm...

viszont északon meg olvad, azért arra se árt odafigyelni...
na eldugulok nem bosszantalak tovább a locsogásommal...

az egészbõl számomra az a végkövetkeztetés:
A SZÓ VESZÉLYES FEGYVER....

Pestiesen mondva: - "akkor most mi van?"
sok-sok cikk található pro- és kontra...
**********************************************
A globális felmelegedés kapcsán gyakran felvetõdik, milyen katasztrofális következményei lehetnek annak, ha a gleccserek és a jéghegyek megolvadása miatt a tengerek szintje annyira megemelkedik, hogy a víz akár kontinensnyi területeket is eláraszthat. A kutatókat különösen Grönland és az Antarktisz hatalmas jégtömegei aggasztják, amelyekrõl egyelõre még azt sem tudják egyértelmûen eldönteni, hogy jelenleg összességükben fogynak-e vagy híznak.
Régebben a kutatók a grönlandi jég fogyásának meghatározásában elsõsorban a partoknál leszakadó jégtömbök tömegét vették figyelembe.
Eric J. Rignot és munkatársai (Jet Propulsion Laboratory, Pasadena, Kalifornia) két európai távérzékelõ mûhold adatainak felhasználásával vizsgálták tizennégy észak-grönlandi gleccser mozgását. Az adatok összegzésébõl kiderült, hogy a jégveszteségnek mindössze a 3 százalékát teszi ki az a tömeg, amely jéghegyek formájában szakad le, míg több mint kétharmada alulról megolvadva kerül a tengerbe. Grönland északi részén jelenleg is fogy a jég, s ez emeli az óceánok átlagos vízszintjét.
H. Jay Zwally, a NASA Goddard Ûrkutatási Központjának a munkatársa viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy eközben Grönland délnyugati részén kimutathatóan hízik a jég, vagyis ezekbõl a részmérésekbõl még nem következtethetnek a változás általános folyamatára.
(Science News)
********************************
egyéni vélemény: oda kell figyelni mindenre ami veszélyeztetheti az emberiség jövõjét - ez természetes követelmény leszármazottaink fennmaradása érdekében...
de ha egy viharos éjjelen a szél csapkodja az ablakot és recseg a padló, sírontúli jajongás is hallatszik a kéménybõl, azért még nem kell azonnal szellemjárásra gondolni....

Pfff.... azért használtam a "BÚJÁBAN" szót hogy utaljak arra, miért is ment oda... namost ami a Wikipédia szócikkét illeti (mert a válaszod lényege emlékeztet a stilusára) - idézem:
**************************************************
A telepesek vadászattal és állattenyésztéssel tartották fenn magukat, nemsokára azonban szokatlanul hideg telek köszöntöttek rájuk. Néhányan közülük visszatértek Izlandra, a többiek azonban eltûntek, feltehetõleg éhen haltak vagy a környéken élõ eszkimók támadásainak estek áldozatul.
****************************************************
Ebben én két kulcspontot találtam:
1., "nemsokára azonban szokatlanul hideg telek köszöntöttek rájuk"
ha már feltételezésekbõl indulunk ki, melyek részben letünt évszázadok halvány krónikáira alapulnak, részben következtetésekre - akkor joggal feltételezhetem, hogy addig ott "megszokott telek" voltak, melyeket még Európában tanultak meg elviselni... ergo megeshet hogy a "szokatlanul hideg telek" beköszöntét" megelõzõen melegebb idõ volt akkortájt Grönlandon mint mostanában nem?
---------------------------------------------
2., "feltehetõleg éhen haltak vagy a környéken élõ eszkimók támadásainak estek áldozatul"
- hmmm... a kulcszó a FELTEHETÕLEG... én meg úgy gondolom, FELTEHETÕLEG egy alapjában tengerhajózásból élõ (a kor "csúcstechnikájának" megfelelõ fegyverzetû, komoly harcértéket képviselõ - lényegében tengerészgyalogos) katonanép nem hal éhen a tenger mellett és a még komoly faeszközökkel sem rendelkezõ inuitok tömegben sem voltak ellenfelek számukra... nameg az inuitok sem voltak olyan "húha" nagy számban...

záradékul idéznék abból a cikkbõl, amely a Nap-kövekrõl szól:
************************************************
A vikingek közül elõször Vörös Erik kötött ki Grönlandon, idõszámításunk szerint 982-ben. A hajóst három évre számûzték, és ezt az idõt utazással akarta eltölteni, végül a sziget kellemesebb klímájú délnyugati részén húzta ki a három telet. Hazatérésük után Vörös Erik a szigetet Grönlandnak, "zöld földnek" nevezte el. Grönlandon a norvégok fõleg a háziállatok tartásából tartották fenn magukat, valamint halásztak és vadásztak.
******************************************
pfff.... a kulcsszó itt a "kellemesebb klímájú"... akkor csak nem volt arrafelé akkora hideg mint mostanában....
már bocs hogy ellenkezek...

a fenti idézet mellett a (feltételezett) Nap-kõnek alkalmas kristályok képeit is bemutató cikk forrása: Link

Azért ez nem egészen kerek így. Eriket gyilkosságért számûzték (ahogy az apját Norvégiából, õt Izlandról) 3 évre. Ekkor "fedezte fel" (már jártak ott korábban más vikinek, õ csak követõ volt) Grönlandot, ott töltötte a számûzetését, s ennek leteltekor nem nagyon volt kedve visszaköltözni Izlandra, ezért a Grönland nevet adta a szigetnek, hogy magához csábítson pár odatelepülni kívánó embert. Párszázan követték, s 2-3000 fõbõl álló lakossága volt egészen az 1400-as évekig, a partmenti fjordokat lakták. Valószínû a kis-jégkorszak miatt hagyták el a vikingek leszármazottai a szigetet - lehetetlenné váló anyaországai kapcsolatok miatt, s esetleg a délebbre húzódó inuitokkal való konfliktusok okán.

Nagyon köszönjük a részletes írást!
Annyit tennék hozzá, mert talán nem túl közismert, a Sv esetünkben a svedrup (egymillió köbméter / sec) mértékegység (nem SI) jelölése, a vízáramlást mérik vele. Harald Svedrup norvég óceánkutatóról kapta nevét a mértékegység, a jóember az óceáni áramlatokkal foglalkozott s alapozta meg a mai elméleteket az 1920-30-as években.

Bölény - hát igen... csak Buffalo Bill (William Cody) éveken át naponta 40-60 bölényt ölt le, amikor hivatásos vadászként felbérelte erre a vasútépitõk társulata... és nemcsak õ irtotta... tervszerûen irtották a vasútépítés miatt, de fõleg az indiánok "kiéheztetése" és megtörése érdekében...

Behúztam az erkélyrõl mert semmi remény sem csillagászati felvételekre sem holdfényben irizáló felhõkre... Nekem most pld. az jutott eszembe a felmelegedésrõl (bár a múltkor már hosszan igénybe vettem a türelmeteket az egyéni véleményemmel a hõ/légkör/környezet-szennyezõ és korlátlan fosszilis-energiafelhasználók megoszlását illetõen)...
Grönland a jég miatt mostanában nem annyira "GRÖN" mint Vörös Erik korában volt... de amikor bújában odatelepedett, akkor "grön" volt elég nagy darabon... a többit mindenki ismeri, mi lett a vége a telepeknek... amikor "grön" volt, az is az emberi tevékenység generálta globális felmelegedés volt? Persze ezzel nem mentegetni akarom a felelõtlen emberi tevékenységet, hiszen én magam is elítéltem a múltkoriban...

Sziasztok!
A Golf-áramlat leállásával kapcsolatban fúznék néhány gondolatot.
1. Az illetõ úriember és kollégái egy cikkét olvasom magam elõtt. A cikkben információk találhatók arról, hogy 1990 és 1999 között hogyan változott - havi felbontásban - az Atlanti-óceán északi felében, a 45. szélességikörnél a szállított vízmennyiség, az áramlás sebessége. A vizsgálathoz NCEP/NCAR reanalízis adatokat használtak és a FEOM modellel szimulálták az eredményeket.
A 90-es évek elsõ felében 12-12,5 iiletve 20 Sv között változott a "sebesség". Ez az évtized második felére 13 és 17 Sv közé csökkent. Habár valóban a modell szerinti eredmének jól tükrözik, hogy éven belül nagy a változékonyság, mégis az is jól látható, hogy csökken pontosabban, gyengül az éven belüli változékonység. A 10 év alatt összeségében véve az évi átlag 0,5 ~1 Sv értékkel csökkent, ez nagyjából 3-6 %-os csökkenésnek felel meg (és ez csak a 90-es évekre vonatkozik).

2.
"Nem lesz Európában új jégkorszak belátható idõn belül még akkor sem, ha az éghajlatváltozás menetérõl alkotott modellek megvalósulnának" - mondta Jürgen Willebrnad professzor, aki a ENSZ keretében mûködõ kormányközi klímakutató csoport (IPCC) januári jelentésének egyik társszerzõje is. (MTI)

Ez kicsit fura, figyelembe véve, hogy egy nem régiben született kutatás szerint (Lund, 2006: Nature letters - vol 440, 2006 nov 30) a Kis Jégkorszak alatt 10%-kal volt gyengébb a Golf-áramlat a floridai szorosnál.
Az IPCC jelentésében különbözõ üvegházgáz kibocsátási forgatókönyvek által bemutatott globális melegedési értékek (1,1 és 6,4 °C érték között szórnak 2100ig a várható hõmérsékleti emelkedések az egyes forgatókönyvek szerint) nem vizsgálják, nem veszik figyelembe az esetleges Golf- és Észak-alanti áramlat gyengülését, leállását. Egyedüli kísérlet oly formában készül, hogy egy adott idõpillanatban 10 év alatt leállítják a Golf-áramlatot (édesvíz mennyiség növelésével, mely jégolvadásból származik az északi sarkvidék térségébõl) és megnézik, hogy így mlyen hõmérséklet változást okozna.
A Headly Centerben vizsgálták azt is, hogy milyen üvegházgáz koncentráció mellett állna fenn annak veszélye, hogy leállna a Golf-áramlat. A vizsgálatok alapján 800-900 ppm (CO2ekvivalens)-nél már nagy a kockázat (szinte 100%) a leállásra. Ezek alapján, viszont három forgatókönyv már nem nagyon tud teljesülni, melyek esetén 850, 1200, 1550 ppmes koncentráció értékek jelentkeznének 2100-ra. Sajnos azonban még ha ezek ki is esnének, akkor is 1,1-3,8°C-os, átlag 2,4°C-os földi átlaghõmérséklet emelkedésre lehetne számítani. Õszintén szólva már a további egy fog is bõven sokat jelent.
Sajna az sem mindegy mennyire gyors a légköri üvegházgázok légköri koncentrációjának a növekedése. A modell eredmények szerint melyet szintén HC-ben futattak, 1%/éves növekedéssel elérve akár a 560, 650, 750ppmes értéket 2100ig, mindenképpen 40%-kal gyengülne a Golf-áramlat. Ha viszont 650ppm-et elérjük úgy 2%/évi növekedéssel a köv 25-35 évben , akkor 100 év alatt 60, 200 év alatt pedig több mint 90%-kal gyengülne az áramlat. (Stocker és Schmittner, Nature 1997)
Akárhogy is, de egy 10-20%-os gyengülés is jelentõs. Amellett, hogy esetleg fél, vagy 1 fokkal hidegebb lenne Közép-Európa hõmérséklete, nagyon fontos hogy a megváltozott energiegyensúly miatt bekövetkezett szinoptikus átrendezõdések, ármalat megváltozások a légkröben, a szélsõségesebbre forduló idõjárás.

A Golf-áramlat és az Észak-atlanti-áramlat nem csak gyengülése, hanem áramlási rendszerének megváltozása is jelentõs hatással van a légköri folyamatokra és nem csak az Észak-atlanti térségben.

Elnézésért a hosszért és az esetleges helyesírási és gépelési hibákért, csak fáradt vagyok kicsit

Egyetértek. Mondjuk az ember elõtt is volt sok kérõdzõ állat, csak vadon éltek, nem tudom, hogy a tehenek megjelenésével és elszaporodásával nem pusztán az arány tolódott-e el a vadaktól a háziakig? Elvégre pármilliót ki is pusztítottunk csak az elmúlt százötven évben az amerikai bölényekbõl... (CSak 1873-75 között egyetlen vasútvonalon több, mint félmillió bölénybõrt szállítottak! A statisztika szerint ugyanezen terület össz leölt bölényeinek száma meghaladta a hárommilliót - három év alatt! 1889-re összesen 665 darab bölény maradt életben egész Amerikában!)
Szóval hasznos minden ötlet, minden lehetõség a Föld védelmére, de nem szabad semmit egyedüliként felfogni. Ennyi erõvel betilthatnák a babgulyást, mert azért mi emberek is termelünkugye üvegházgázokat...

A harmadik mondatodban van a kulcs. Sokat keres vele a feltalálója. A cikk maga úgy hangzik, mintha az lenne a legnagyobb probléma, hogy a nyomorult kérõdzõk tele****ják a légkört metánnal. Az a néhány millió autó, meg szénerõmû meg egyéb nem számít. Nosza, adjunk egy kis adalékot a bendõbe, nyugodjon meg a lelkünk, mi megtettünk mindent. Félreértés ne essék, nem mondom hogy ezzel semmi probléma nincs, csak ne kezeljük ennyire egyoldalúan a kérdést. Arról nem beszélve, hogy a szarvasmarhákat leginkább táplálkozási célzattal tartjuk, míg pl. az autózás igen sokszor kizárólag kényelmi célokat szolgál.
Egyébként szakmai szempontból igencsak érdekelne a hatásmechanizmusa. Az tény, hogy a tejtermelés mennyiségi korlátja a glükóz, természetesen a genetikai és élettani feltételek megléte esetén.

Mega-espumisan :-)
Hülyén hangzik, de nem rossz ötlet. Biztos keres is vele a feltalálója.
Viszont azt nem értem, hogy miért kell öklönyinek lennie, hiszen emberi gyógyszerekben is sok olyan hosszú hatásfokú van, amelyeknél megfelelõ apró szemcse képében és megfelelõ tempóban oldódó bevonattal vagy vivõanyaggal rég megoldották ezt a kérdést. Ököl(r?)nyi tabletta helyett ehetõ méret, amely sok apró, kellõen lassan oldódó bogyóból áll. Ha embernél meg lehetett oldani, tehénnél is menni fog. A boci meg vattacukrot szellent tõle. :-)

Re: #3702

[légy szíves vedd figyelembe a többiek teljesen jogos kritikáját és kíméld meg a fórumot a téma komolyságához nem illõ színvonalon megfogalmazott és helyesírási hibákkal teletûzdelt kiáltványaidtól, ezt immáron nemcsak kérésnek, hanem figyelmeztetésnek is veheted. ---- moderátor]

:-)
Link

Pont azt akartam írni, amit Noli és Nyuli is: botorság egy LEHETSÉGES forgatókönyvet kõbe vésett tényként kezelni.
Ez tényleg jó, olvasd is a fórumot, ne csak írjál bele. Sok kellemetlenségtõl kíméled meg magad.

Ezzel lehet egy nõi magazin olvasóit ijesztgetni, de nem ide való a kijelentõ mód, ahogy Nyuli is írta.
Láthatod, már a múltkor is írtam, hogy jobb, ha inkább konstruktív gondolatokat írsz ide (már, ha vannak ilyenjeid is), és nem a bulvármédia szintjét hozod. Ha néha olvasnád is a fórumot, nem csak írnál bele, láthatnád, hogy azon vagyunk, hogy próbáljunk megfogni minden lehetséges pro- és kontra bizonyítékot, beleszõni a saját tapasztalatainkat, kifejteni a gondolatainkat, de nem pontokba szedve adjuk le, mint Petõfiék azt a tizenkettõt.
Inkább azon gondolkodj, hogy Te személyesen mit teszel, tehetsz, megteszel-e mindent annak érdekében, hogy csökkentsd a lehetséges negatív hatásokat.

Elég nagy merészség ilyen biztos kijelentéseket tenni... Szerencsésebb lenne a feltételes mód használata, azaz hogy mi következhet be esetleg.

A klimaváltozás hazai jelei:

1.Egyre enyhébb telek (havazás helyet esö), forróbb és szárazabb nyarak.

2. Az alföld szárazabb és csapadékszegényebb lesz. Elsivatagodás hosszabb távon (kb. 30-50 éven belül).

3. Szélsöségesebb viharok a Kárpát-medence területén is.

4. Átlag feletti hömérsekletek növekedése, szélsöségesebb idöjárás. Nagyobb höingadozás is elöfordulhat!

5.Magyarország déli vidékein igazi medditerrán klima kialakulása várható. Kb. 30-50 éven belül.

6. Déli áramlás egyre nagyobb uralkodó hatása közép- europában.


Klimaváltozás jelei a nagyvilágban:

1. A jégsapkák egyre gyorsabb olvadása a föld sarkain.

2. A glecserek olvadása a hegyvidékeken,

3. elsivatagodás,

4. fauna változásai, északabbra vándorlás,

5. tengerszintek emelkedése,

6. tengeráramlások változásai,

7. szélsöségesebb idöjárás anomáliák, katasztrofák sürüsödése,

8. biológiai egyensúly megbomlása,

9. élövilág egy nagy részének kipusztulása,



8.

Egyesek szerint eleinte épp, hogy gyorsulni fog, amivel aztán gyorsítja a sarki jég olvadását is, s csak ezt követõen áll le. Vagyis egy jelenlegi állapotból nem lehet következtetni arra, ami x évtized, évszázad múlva bekövetkezik.
Állítólag a jégkorszakokban ezek a leállások hiper gyorsan történtek, évtizedes nagyságrendõ idõ alatt, szóval ha hasonlóan fog viselkedni egy esetleges jövõbeli leálláskor, akkor már mindegy lesz.
Viszont a klímaváltozásnak nem a Golf az egyetlen jelzõje, s egyáltalán nem európai ügyben kell csak gondolkodni. Szerintem sok modell azért bukik, mert nem tud kellõen nagy adatmennyiséget, kellõen globális skálát felhasználni. A klíma által meghatározott rend szerint mûködõ élõvilág ugyanúgy jelzõ értékkel bír, s talán könnyebb is megfigyelni.
Pl. ha vándormadarak tavaszi visszatérésének idõpontját feljegyzik, abból az látszik, hogy évrõl-évre mondjuk 1-2 nappal hamarabb jönnek vissza. ( Link ) Mindez elvileg válasz arra, ha az enyhe teleket követõen a zsákmányként itt élõ rovarok elõbb kezdenek elszaporodni. Ha nem ér ide a madár addigra, mire a rovarok beindulnak, nem tudja felnevelni a fiókáit.
Szóval maradjunk annyiban, hogy botorság egy adott dolog viszonylataiból széleskörû következtetéseket levonni, és az ilyen következtetéseken alapuló elméleteknek könnyû lesz megtalálni az ellentmondásait.

Link

Az utóbbi években rendszeresen felbukkanó környezeti para-forgatókönyvek szerint ha az áramlatrendszer összeomlik, Európában hirtelen drámai lehülés kezdõdik és beköszönt az új jégkorszak. A brit óceánkutató központ kutatócsoportja 2005 nyarán például Amerika és Afrika keleti partjai között végzett méréseket az Atlanti-óceán tengeráramlataival kapcsolatban, vizsgálta az Európa éghajlatát nagymértékben meghatározó Golf-áramlatot is. Az óceánkutató csoport a mérések alapján megállapította, hogy az 1992-ben végzett hasonló mérésekhez képest az észak felé haladó meleg víz mennyisége 30 százalékkal csökkent. A korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak.

Tudósok tehát már 2005-ben már meg voltak gyõzõdve arról, hogy megtalálták az áramlat lassulására utaló elsõ jeleket, az észak-németországi Kielben mûködõ IFM-Geomar tengertudományi intézet vizsgálatai szerint azonban téves riasztásról van szó. "Egészen mostanáig csaknem az összes klímamodell abból indult ki, hogy a Golf-áramlat gyengülni fog" - mondta Claus Böning, az intézet munkatársa. "Hosszútávú vizsgálataink azonban nem igazolták az elméletet."

A Nílus múltbéli vízállási adataiból (meg más részletekbõl) számolnak a klíma múltbéli változásaira, érdekes cikk:
Link

Találtam egy nagyon jó linket a témában: Link

Ebben a másfélszeres dologban engem az bosszant, hogy ettõl még bátran eladjuk a CO2 kvótánkat.. Az EU jobban tenné, ha valami központi költségvetésbõl úgy venné meg a kevéssé fejlett tagállamok kvótáit, hogy azt NEM adná tovább, s ezzel már azért valamit tehetne is a csökkentésért.

Link
"vitaindítóként vett részt a programon Kardos Péter az Energia Klub színeiben."
"Kardos Péter szerint szükséges a különbözõ iparágakhoz kapcsolódóan átfogó tervet készíteni. Az új energiapolitika kialakítása jelenleg is folyik a gazdasági tárcánál, várhatóan az év végéig el is készül, mondta. A kérdés ugyanakkor az, hogy a GKM stratégiája mennyire lesz összefüggésben a környezetvédelmi minisztérium álláspontjával."

Forrás: index.hu

Link

semmi...

Cauchy tökéletesen egyetértek a #3687-es bejegyzéseddel
(a mondást pedig már többször is akartam idézni, kiegészítve azzal a régi kinai mondással: Amit látsz, az sohasem az aminek hiszed vagy hitetik el veled - ha teheted, gyõzõdj meg a valódiságáról!)

Kenya ezt oda is írtam.

Én személy szerint nem vagyok FELTÉTLEN hívõ sem pro sem kontra. Ahogy a helyszínelõk mondják: egyedül a bizonyíték számít.

Azaz nem kevesebbet tudsz, hanem inkább csak megérted, mennyire keveset tudsz. A legveszélyesebb ember a világon a félmûvelt.

Közép-Európa idõjárását négy(eltérõ gyakoriságú,erõsen idõben változó)hatás nagyban befolyásolja:1)nyugati,óceáni2)északi ,sarkvidéki3)keleti,szárazföldi4)déli,mediterrán
Ha valamelyik kiesik egy télen(most az északi és keleti),akkor adott a nagy enyheség.Ha a nyugati elsatnyul(meridionalitás),még nem biztos,hogy hideg tél lesz.A déli hatás nagyon erõs lehet,míg az északi nem feltétlenül nagyon hideg.A sarkvidék hidegtartalékai,jege felõrlõdõben vannak,és ha ránk is szabadul a hideg,nem biztos,hogy olyan mérvû lesz mint 50, 100 vagy 300 éve.
A hemiszféra idõjárási tényezõi és Közép-Európáéi egészen mások és nem feltétlenül együtt alakulnak.Ha nálunk átlagosnál hidegebb vagy melegebb egy tél,még nem biztos,hogy az valamit cáfol vagy igazol.Négy ilyen, hasonló súlyú hatás nem sok helyen van a földön,és mindegyik egészen más karaktert hordoz.Az USA közepén pl. a keleti és nyugati tényezõ nagyon gyenge(domborzat)csak a sarki és szubtrópusi a meghatározó(ill.ezek aránya)Szibéria közepén igazán csak a helyi és sarki hatások uralkodnak,a monszun területén a tengeri és szárazföld felõli tényezõk váltakoznak stb.Nekünk sokkal összetettebb és változatosabb (és kibogozhatatlanabb) idõjárás ill. klíma adatott...van mit bogozgatnunk.

VAn egy nagyon jellemzõ szlásmondás: MInél többet tanulsz, annál kevesebbbet tudsz. A Gy.K. ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a tudása valakinek egy adott tudományban, annál kevesebb dologról meri azt állítani, hogy ez tutibiztos.
A buta ember jellemzõje pont az, hogy mindenrõl (máramennyi dolgot ismer) megvan a megcáfolhatatlan véleménye. És bármi újat hall az egybõl triviálisan igaz vagy hamis neki.

Ráadásul nem is érti, hogy miért is vannak olyan emberek, akik megpróbálják megcáfolni az õ hitét, így vele minden vita más sem lesz csak értelmetlen személyeskedõ állítások halmaza.

Persze, így csak azért válaszoltam, mert okoskodó gúny volt elhelyezve a beírásban