Hydroinfo
Sõt, a Tisza kárpátaljai szakaszán több helyen az LKV alá csökkent múlthéten a vízállás. A kisebb mellékfolyókon is LKV alatti (pl Tarac - Királymezõ, Iza - Farkasrév) értékek voltak.
Kraszna Alsószoprnál 2 centire a legkisebb víztõl.
Botrány, ami 3. éve megy a Felsõ-Tiszán
Kraszna Alsószoprnál 2 centire a legkisebb víztõl.
Botrány, ami 3. éve megy a Felsõ-Tiszán

5-én a Szamoson Csengernél is megdõlt az LKV. Mindössze 14 m3/s volt a vizhozam

Tényleg elég szar a helyzet a folyókon vízállás szempontjából, de ezeknek a közölt csapadékadatoknak közük sincs a valósághoz. Pontosabban az adatok lehetnek helyesek, de az egymással való összehasonlításuk biztosan hibás. Kizárt, hogy Gyulaházán volt esdig a legnagyobb havi csapadék a maga épphogy 30 milliméterével. Én fejbõl emlékszek 3 állomásra, ahol ennél szinte a napi több volt. A naményi 46-ról nem is beszélve, de azt azért nem hozom ide, mert arra lehet hivatkozni, hogy "túl friss".
Teljesen jó,pont ma voltunk lenn Siófokon. A délelõtti órákban még nem volt felkeverve az iszap, leláttam az aljáig a partközelben.
A vízbe "csinálás" meg folyékony oldalról egyáltalán nem zavar. Elveszik a nagy vízben.
A vízbe "csinálás" meg folyékony oldalról egyáltalán nem zavar. Elveszik a nagy vízben.

Hát akkor marad a strandok melletti dolog elvégzés.
Férfiak elõnyben.
Férfiak elõnyben.


Nekem azután ütött szöget a fejembe a dolog, miután a párom közel 1000 forintot hagyott ott 1 nap a WC-snél és azt mondta, hogy következõre nem fog fizetni hanem inkább pelepipil a tóba. Persze annál intelligensebb, hogy ilyet tegyen, de azért a dolog elgondolkodtató. Mert nem hiszem, hogy sokan fizetnének ki naponta többszáz forintot WC használatra...
Az meg külön szemétség, hogy a fogyasztást igazoló blokkal sem lehet a WC-t igénybe venni. A hatályos törvények alapján az összes éttermet be kellene záratni azon a soron, mert nincs a fogyasztó vendégek részére fenntartott WC-je egyiknek sem.
Az meg külön szemétség, hogy a fogyasztást igazoló blokkal sem lehet a WC-t igénybe venni. A hatályos törvények alapján az összes éttermet be kellene záratni azon a soron, mert nincs a fogyasztó vendégek részére fenntartott WC-je egyiknek sem.
Hát még a vízbehugyozással akkora probléma talán nincsen, nem ártalmas és jelentéktelen a tó mennyiségéhez képest.
No de ha valaki tényleg bekábelezik a vízbe, az már tényleg komoly veszélyforrás, még egyszeri alkalom is.
Nekem eszembe nem jutna hasonlót csinálni, bár mikor Balcsin voltam egy pillanatra se, fordult meg a fejemben hogy ezektõl undorodjak, hogy valaki a vízbe csinál.
No de ha valaki tényleg bekábelezik a vízbe, az már tényleg komoly veszélyforrás, még egyszeri alkalom is.
Nekem eszembe nem jutna hasonlót csinálni, bár mikor Balcsin voltam egy pillanatra se, fordult meg a fejemben hogy ezektõl undorodjak, hogy valaki a vízbe csinál.


A vízminõség hogy alakul? Most jártunk a Balatonnál és ismét elkezdték fizetõssé tenni a strandi WC-ket. Fonyódon például a vendéglátósornak van egy WC-je, ami akkor is fizetõs, ha fogyaszt az ember. Ennek gondolom egyenes következménye lesz a fokozott vízbeürítés - mod. Ervin.

Ha marad a jó idõ hétvégén meg lehet az elsõ nagy balatoni "teltház".
A vízhõfok szépen emelkedik a 30-as Tmaxok hatására. Bár a tihanyi adat kicsit kiugró, mi okozhatja ezt a nagy eltérést?
A vízhõfok szépen emelkedik a 30-as Tmaxok hatására. Bár a tihanyi adat kicsit kiugró, mi okozhatja ezt a nagy eltérést?
A hidakat, duzzasztókat, általában a vízépítési mûtárgyakat és azok elemeit bizonyos valószínûséggel elõforduló eseményekre méretezik. Az, hogy egy vízbe dõlt fa eltalál egy pillért, egy zsiliptáblát, stb, nem egy a méretezési gyakorlatban használt mondjuk 10,000, nem is 1,000, sõt nem is 100 évente elõforduló esemény. Ha ilyen nem igazán rendkívüli eseményt ezek a mûtárgyak nem viselnének el, naponta olvashatnánk Mo-on lerombolt hidakról, elsodort duzzasztóról, három csepp esõ után átszakadt gátakról. Megnyugodhatsz: Ezeket a mûtárgyakat az amerikai lakóház építési technológiával ellentétben nem kartonpapírból és vékony bádoglemezbõl tákolják össze. Ezeket a mûtárgyakat nem fújja át egy tüsszentés a szomszéd államba.
Két reális lehetõséget találok a Kövizig májusi duzzasztó üzemeltetési balfékségek magyarázatára:
1. Valami ifjú titánra bízták a duzzasztók felügyeletét Gyulán, akinek fogalma nincs a mennyiségekrõl, nagyságrendekrõl, a saját árnyékától is megijed, de azért szombaton nem nézi meg a friss OVSZ elõrejelzéseket,
2. Végrehajtunk egy-két jó árvízelhárító beavatkozást a duzzasztók üzemében lesz...va, mibe kerül, árhullám - vészharangot kongatva, utána meg a mellünket verve, hogy megoldottuk. Az árvízhelyzet helyett az idei év halszaporulatának a mumifikálását.
Két reális lehetõséget találok a Kövizig májusi duzzasztó üzemeltetési balfékségek magyarázatára:
1. Valami ifjú titánra bízták a duzzasztók felügyeletét Gyulán, akinek fogalma nincs a mennyiségekrõl, nagyságrendekrõl, a saját árnyékától is megijed, de azért szombaton nem nézi meg a friss OVSZ elõrejelzéseket,
2. Végrehajtunk egy-két jó árvízelhárító beavatkozást a duzzasztók üzemében lesz...va, mibe kerül, árhullám - vészharangot kongatva, utána meg a mellünket verve, hogy megoldottuk. Az árvízhelyzet helyett az idei év halszaporulatának a mumifikálását.

Szerkesztési idõn túl: A békési duzzasztó felvize egy Kisköréhez hasonló elöntött ártér kicsiben. A jólalvási tényezõs vízleeresztéssel a medren kívül minden szárazra került.
Békésszentandrás duzzasztás megszüntetése: Link
Békésszentandrás duzzasztás megkezdése: Link
A Kõrösökön gyakran elõforduló kisebb árhullámok zavartalan levezetése érdekében gyakran megszüntetik a duzzasztást Békésnél és Békésszentandráson. Mindez rendben van. Ismert az is, hogy a román területeken ilyenkor, nyár elején a völgyzárógátas tározókkal visszatartják az árhullám, a víz jelentõs részét, ezért a csapadékadatokból számolt árhullám elõrejelzés bizonytalan, az árhullám elõrejelzés gyakran túlbecsült. A probléma az, hogy a frissebb, pontosabb árhullám elõrejelzésre meglehetõsen lassan reagálnak (jólalvási tényezõ?). A legnagyobb probléma, ha a beavatkozásra - duzzasztás visszaállítására - szombaton, vagy vasárnap van, lenne szükség: Nincs, aki kiadja az utasítást. Következmény: A duzzasztók felvize annyira lecsökken, hogy jelentõs területek, az ivadéknevelõ helyek szárazra kerülnek. A természetes halszaporulatnak az idén lõttek.
Fekete Kõrös, Remete: Link
Kettõs Kõrös, Doboz: Link
Kettõs Kõrös, Békés, duzzasztó alatt: Link
Békésszentandrás felvíz, Gyoma: Link
Békésszentandrás felvíz, Szarvas: Link
Békésszentandrás alvíz: Link
Jól látható, hogy a duzzasztók alatti árhullámok a duzzasztott víztér elengedésébõl származnak. A tényleges árhullám lényegesen a duzzasztott szint alatt tetõzött, ami már a szombati OVSZ elõrejelzésen is látszott (Sajnos nem mentettem el). A gyomai "árhullám", aminek jelentõs része a Békési duzzasztó tározott felvizének elengedésébõl származott, nem érte el a nyári duzzasztott szintet, sõt nem is volt a vízszintben mérhetõ árhullám, elnyelte a duzzasztott víz "elengedése".
Azt aláírom, hogy a nagy mediciklonos csapadékok lokális mennyiségi elõrejelzése bizonytalan, de a "Nem lesz érdemi csapadék, amíg a számítógépek ellátnak" elõrejelzés halálbiztos.
Összesítve:
Szerintem szakmai hiba volt a duzzasztások megszüntetésével túlreagálni az érkezõ kis árhullámot. Bõségesen elegendõ lett volna a néhány 10 cm-es (30 - 50 cm) felvízszint csökkentés. Rendben van, jólalvási tényezõ. Hétvégére.
Ennél is súlyosabb szakmai hiba volt az, hogy a szombati OVSZ árhullám elõrejelzés alapján a duzzasztást szombaton nem kezdték meg, amikor a duzzasztás nélküli OVSZ vízszint elõrejelzések mélyen duzzasztott szint alatti szinteket jeleztek elõre.
Százmilliókért építettek hallépcsõket a duzzasztóknál, de a múlt hónapban a Kõrösökön kétszer szinte az összes halnevelõ helyrõl, szinte az összes halivadékról leeresztették a vizet.
A mai információ áramlás sebessége mellett (nem lovas futár viszi a meteorológiai és hidrológiai adatokat), a "hosszú ideig nem lesz érdemi csapadék" elõrejelzés nagyon magas valószínûsége mellett, és amikor az árhullám elõrejelzést adó difegyenleteket nem logarlõccsel oldják meg, nem néhány km-es, hanem akár néhány 10 m-es víztestekkel számolva, szerintem súlyos hiba ekkora hétvégi jólalvási tényezõt alkalmazni.
Egyébként nem akarok sem vízügyellenesnek, sem sötétzöldnek látszani, de itt - finoman fogalmazva - egy nagy szakmai elcseszés forog fenn.
Békésszentandrás duzzasztás megkezdése: Link
A Kõrösökön gyakran elõforduló kisebb árhullámok zavartalan levezetése érdekében gyakran megszüntetik a duzzasztást Békésnél és Békésszentandráson. Mindez rendben van. Ismert az is, hogy a román területeken ilyenkor, nyár elején a völgyzárógátas tározókkal visszatartják az árhullám, a víz jelentõs részét, ezért a csapadékadatokból számolt árhullám elõrejelzés bizonytalan, az árhullám elõrejelzés gyakran túlbecsült. A probléma az, hogy a frissebb, pontosabb árhullám elõrejelzésre meglehetõsen lassan reagálnak (jólalvási tényezõ?). A legnagyobb probléma, ha a beavatkozásra - duzzasztás visszaállítására - szombaton, vagy vasárnap van, lenne szükség: Nincs, aki kiadja az utasítást. Következmény: A duzzasztók felvize annyira lecsökken, hogy jelentõs területek, az ivadéknevelõ helyek szárazra kerülnek. A természetes halszaporulatnak az idén lõttek.
Fekete Kõrös, Remete: Link
Kettõs Kõrös, Doboz: Link
Kettõs Kõrös, Békés, duzzasztó alatt: Link
Békésszentandrás felvíz, Gyoma: Link
Békésszentandrás felvíz, Szarvas: Link
Békésszentandrás alvíz: Link
Jól látható, hogy a duzzasztók alatti árhullámok a duzzasztott víztér elengedésébõl származnak. A tényleges árhullám lényegesen a duzzasztott szint alatt tetõzött, ami már a szombati OVSZ elõrejelzésen is látszott (Sajnos nem mentettem el). A gyomai "árhullám", aminek jelentõs része a Békési duzzasztó tározott felvizének elengedésébõl származott, nem érte el a nyári duzzasztott szintet, sõt nem is volt a vízszintben mérhetõ árhullám, elnyelte a duzzasztott víz "elengedése".
Azt aláírom, hogy a nagy mediciklonos csapadékok lokális mennyiségi elõrejelzése bizonytalan, de a "Nem lesz érdemi csapadék, amíg a számítógépek ellátnak" elõrejelzés halálbiztos.
Összesítve:
Szerintem szakmai hiba volt a duzzasztások megszüntetésével túlreagálni az érkezõ kis árhullámot. Bõségesen elegendõ lett volna a néhány 10 cm-es (30 - 50 cm) felvízszint csökkentés. Rendben van, jólalvási tényezõ. Hétvégére.
Ennél is súlyosabb szakmai hiba volt az, hogy a szombati OVSZ árhullám elõrejelzés alapján a duzzasztást szombaton nem kezdték meg, amikor a duzzasztás nélküli OVSZ vízszint elõrejelzések mélyen duzzasztott szint alatti szinteket jeleztek elõre.
Százmilliókért építettek hallépcsõket a duzzasztóknál, de a múlt hónapban a Kõrösökön kétszer szinte az összes halnevelõ helyrõl, szinte az összes halivadékról leeresztették a vizet.
A mai információ áramlás sebessége mellett (nem lovas futár viszi a meteorológiai és hidrológiai adatokat), a "hosszú ideig nem lesz érdemi csapadék" elõrejelzés nagyon magas valószínûsége mellett, és amikor az árhullám elõrejelzést adó difegyenleteket nem logarlõccsel oldják meg, nem néhány km-es, hanem akár néhány 10 m-es víztestekkel számolva, szerintem súlyos hiba ekkora hétvégi jólalvási tényezõt alkalmazni.
Egyébként nem akarok sem vízügyellenesnek, sem sötétzöldnek látszani, de itt - finoman fogalmazva - egy nagy szakmai elcseszés forog fenn.
Azért létezik némi összefüggés: A magas vízszintet okozó csapadékos nyár hûvösebb is.
Tavaly nyár végén nem lehetett kellemes úszkálni a Balaton alig 20 fokos vízében. Mióta csurig van a meder, csapnivalóak a nyárutók. Amíg le volt apadva, addig meg gatyarohasztó meleg volt a nyár utolsó napjaiban, heteiben is. Mintha szezonrövidüléssel fizetnénk a magasabb vízszintért, idén talán megtörik ez az "átok".
Komoly szupercella van délnyugat felé, markáns feláramlással, ez megint Fool-nak akad horogra, jelenti igen kemény struktúrával érkezik.

Köszi az infót, így már érthetõ.
Talán idén is jó szezon lesz vízállás szempontjából. Bár ehhez újabb csapadékos nyár kellhet (vagy havi 1-1 mediterrán ciklon 2 napos esõvel). Részemrõl örülnék, ha õsszel még mindig 100 cm fölött lenne a víz.

Bocs, a tényleges mûtárgyakat nem ismerem, kicsit kiesik lakhelyemtõl. Csak a lehetségeseket, amikkel ilyen adatváltozások produkálhatók. Kösz az infót.
A mérce alatt is elzártak valami zsilipet, most a Balaton szint érvényesül.
Érdekes a vízállás változás a zsilipnél:
Link
1 nap alatt 68 cm-ról 180 cm-re, úgy hogy közben elzárták.
Tippek, hogy ez miért? Vagy a 68 elõl lemaradt egy egyes?
Link
1 nap alatt 68 cm-ról 180 cm-re, úgy hogy közben elzárták.
Tippek, hogy ez miért? Vagy a 68 elõl lemaradt egy egyes?
7,5 hónapig volt nyitva.
Azt esetleg tudja-e valaki, hogy ezen idõ alatt mennyi vizet engedtek le (m3-ben és mondjuk egy 120 centis vízszint térfogatához képest %-os arányban)?
Biztos van ilyen adat, csak ki fér hozzá?
Azt esetleg tudja-e valaki, hogy ezen idõ alatt mennyi vizet engedtek le (m3-ben és mondjuk egy 120 centis vízszint térfogatához képest %-os arányban)?
Biztos van ilyen adat, csak ki fér hozzá?
Sajnos úgy néz ki a tavaszi nagy öblögetések idén is elmaradnak,ez már a 2. év egymást követõen,hogy elmarad a tavaszi ár.2 éve nem lépett ki a medrébõl a Tisza. [esõ]
Igen, úgy tûnik lesz egy mérsékelt árhullám a következõ 1-2 héten.
A Duna már a következõ 4 napon is szépen emelkedésnek indul a vízügy elõrejelzései szerint.
A Duna már a következõ 4 napon is szépen emelkedésnek indul a vízügy elõrejelzései szerint.
Valóban, az évtizedek óta következetesen alkalmazott vízvédelmi rendszabályoknak, meg a Kis-Balaton rekonstrukciójának hála, a Balaton vize (kivált a keleti medencéé) szép tiszta.
Viszont közismert, hogy a teljesen tiszta balatonvíz se igazán áttetszõ. Cholnoky Jenõ, a tó neves tudósa azt írta, hogy ritkán látni le benne fél méternél mélyebbre a sok lebegõ iszaprészecske és plankton miatt. Természetesen ez a szélviszonyok és a vízhõmérséklet függvénye is. A nem hullámzó, hideg víz áttetszõbb. Tavaly nyáron tapasztaltam, hogy nyílt vízen, gyenge szélben a vízibiciklirõl leszállt társunk lábai kb. másfél méter mélységben is kivehetõk voltak.

Viszont közismert, hogy a teljesen tiszta balatonvíz se igazán áttetszõ. Cholnoky Jenõ, a tó neves tudósa azt írta, hogy ritkán látni le benne fél méternél mélyebbre a sok lebegõ iszaprészecske és plankton miatt. Természetesen ez a szélviszonyok és a vízhõmérséklet függvénye is. A nem hullámzó, hideg víz áttetszõbb. Tavaly nyáron tapasztaltam, hogy nyílt vízen, gyenge szélben a vízibiciklirõl leszállt társunk lábai kb. másfél méter mélységben is kivehetõk voltak.