Időjárási visszatekintő

Akkor talán azt is tudod (ha jóelõre tudod , hogy a többszáz társadalmi észlelõ mennyit fog mérni ), hogy tavaly mennyi esõt mértek a Bakonyban ?Csak a saját és a zirci kolléga (1203 ill. 1404 mm) mérését ismerem, de kiváncsi lennék Hellmannal mennyit mértek egyéb helyeken (Bakonybél, Bakonyszücs ill. még ha van a Magas-Bakonyból ). [esõ]

Régóta nem kérdés, h országos átlagban az idei év a mérések kezdete óta a legszárazabb év, ahhoz, h ez ne így legyen még 20-25 mm-nek kellene lejönnie o.á-ban, aminek az esélye 0.0 %. Ismétlés az is, h a legszárazabb év(2011) legkisebb éves csapadéka(Tordas) nem fér bele a valaha mért elsõ 5-be...

Itt eddig a december 65,8 mm csapadékot hozott. Havas, zúzmarás karácsonyon vagyunk túl, jelenleg összefüggõ 1,5 cm-es hóval. Csupán december 25-én emelkedett rövid idõre fagypont fölé a hõmérséklet (+0,5 fokig).

Egyes elõrejelzések szerint az idén még lesz itt 2,5 mm csapadék, így a mostani dec-i 43 mm nem végleges. Ezzel a dec. kicsit felülmúlja az átlagot, de itt Ny-Ény-on nem valami nagy a többlet, ellentétben a többi országrésszel. Kb. ugyanannyi esett mint tavaly dec-ben, de akkor a zöm az elsõ héten, most meg a 2. dekádban esett. Mindkét évben az utolsó hét nem sok csapadékot hozott(hoz). Továbbra is úgy néz ki, hogy ez lesz 1971 óta itt a legszárazabb év, országosan meg ki tudja ... ?

Lemaradt a statisztika, azaz folytatom:

Feljegyzéseim szerint 19 év során a három ominózus nap közül hótakarós volt:
december 24.: 8 évben - 42%
december 25.: 8 évben - 42%
december 26.: 9 évben - 47%

Továbbá a 19 évbõl:
-mindhárom nap hótakarós volt (abszolút fehér karácsony): 6 alkalommal - 32%
-egyik napon sem volt legalább hófolt (fekete karácsony): 7 alkalommal - 37%
-legalább egyik napon volt legalább folt (elfogult fehér karácsony) : 12 alkalommal - 63%

Azért ami ezt illeti, ez a fajta gyûjtõmunka - méginkább az állhatatosság ennyi éven át - is megsüvegelendõ ám!
Viszont van még ebbõl a ritka "elvetemült" fajtából, íme saját méréseim eredményei 1993-tól mostanáig. Végre volt egy kis idõm foglalkozni vele, ha már meghoztátok a kedvem. A helyszín természetesen Debrecen déli határa:

1993: -, x, -
1994: -, 4, 3
1995: -, -, 6
1996: 18, 17, 16
1997: -, -, -
1998: 3, 2, 2
1999: 3, 1, 8
2000: -, -, -
2001: 5, 5, 6
2002: 5, 4, 4
2003: -, -, -
2004: 1, x, -
2005: 13, 13, 11
2006: -, -, -
2007: -, -, -
2008: -, -, -
2009: -, -, -
2010: -, x, 4
2011: 1, 1, x

A jelölések a szokásosak, annyit még hozzá, hogy én mindig a 21 órától 21 óráig tartó 24 óra maximális hórétegét jegyeztem fel, nem pedig az éppen aktuális értéket. Így szerepelhet a sorban már 2011 12. 26 is.

Nálam is jó az idõzítés, és a hangulat is, a tegnapelõtti után a mai 2. hótakarós nap, estére 2 cm-re hízott a réteg: Link

A tél elsõ hótakarós napja a mai, a lehetõ legjobb idõzítéssel, épp Szentestére és a lehetõ legkisebb mennyiséggel, épp 1 cm-el.
Igaz ez a 3 cm körüli várakozásaim harmada, köszönhetõen a délelõtti ónos esõnek, ám sebaj, a hangulata így is csodás.

A képeim: Link

A decemberi maximumhõmérsékleti átlag errefelé 3,5-4,0 fok között van az 1961-90 közötti idõszak alapján.
Az elmúlt 10 év maximum átlaga a nagykanizsai állomáson 3,8 fok.
Eddig ennek a decembernek a maximum átlaga 8 fok körül van.
A középhõmérséklet is magasabb eddig közel 3,5-4,0 fokkal a sokévi átlagnál.
Ha az anticiklon fölénk helyezõdése miatt hidegpárnás helyzet állna be a hónap utolsó napjaiban, akkor is bõven átlag feletti december lesz.

1974-75 kapcsán egy kis érdekesség:

A hótakarós napok szezonális összegének negatív "listavezetõi" Budapesten (1953-54-ig megint csak Buda, 1954-55-tõl Lõrinc):

0: 1989-90, 2006-07
1: 1987-88
4: 1997-98
5: 1974-75
7: 1924-25, 1972-73
8: 1948-49, 2000-01
9: 1950-51, 1971-72, 1982-83

Az összes többi télen legalább 10 nap volt hótakarós.

Bizony, jól látszik, a 70-es évek elsõ fele igen elõkelõ helyen szerepel a listában. A 80-as, 90-es évek "legendás" telei (1982-83, 1989-90, 1997-9 is feltûnnek, és persze a mindenki emlékeiben élénken élõ 2006-07. De az is látszik, hogy azért régebben, a 20-as és a 40-es években is elõfordult, igaz, a mainál ritkábban ilyen hómentes tél.

Örülök, hogy érdekesnek találtátok!

Olvasgatva a hozzászólásokat, nekem is ezek a gondolatok jutottak eszembe elsõsorban, miközben tegnap az adatokkal foglalkoztam.

Egyrészt: valóban, sokszor egészen kis apróságokon, 1-2 napon múlik csak, hogy 20 cm helyett folt kerül be az az évi karácsonyi hórovatba, vagy éppen fordítva. Lásd tényleg tökéletes példának, ahogy Laci is említette, 2009-t. De pl. tavaly is a hónap nagyobbik része hótakarós volt, karácsonykor viszont csak 1 nap a 3-ból, legalábbis mifelénk.

A másik dolog pedig, hogy ez az egész tényleg csak statisztika, játék a számokkal, az emberi emlékezet pedig, amellett, hogy szelektív, erõsen szubjektív is. Erre a kettõsségre jó példa az idei: ma reggel 1 cm volt a hóvastagság nálunk, holnap reggelre talán még hófolt lesz, vagyis a 3 napból 1 hótakarósként, 1 pedig remélhetõleg hófoltosként kerül feljegyzésre. Ez a statisztika alapján egyáltalán nem rossz, legalábbis a sokévi átlagoz, egy "átlagos" karácsonyhoz képest semmiképpen. Hogy mást ne mondjunk, félig behunyt szemmel nézve akár még fehérnek is mondhatjuk a karácsonyt az ország ezen részén is. Ugyanakkor kötve hiszem, hogy majd évek múltán, ha visszagondolunk a 2011-es "fehér" karácsonyra, emlékeinkben a leghavasabbak között fog ez megjelenni... Hiszen a statisztikába sehová nem írják oda, hogy ez az 1 cm úgy jött össze, hogy 23-án este volt egy kis havazás, majd reggelre már ónos szitálásos, esõs, locspocs lett belõle, és a folt is úgy lesz (ha lesz), hogy holnap reggelre pár négyzetcentiméternyi aszott valami marad majd.
Ugyanez igaz a régebbi adatokra is persze.

Harmadrészt nagyon örülök, hogy rögtön többen is beírtátok a saját országrészre vonatkozó adatokat, jó lenne minél több ilyet készíteni, akkor lenne teljes a kép.

A Délvidék fehér Karácsonyairól:
Ehhez Eszék 113 éves (1899-2011) adatsorát használtam fel. Az adatsorban hófolt, lepel nem szerepel. A korábbi hozzászólásokhoz hasonlóan lássuk az adatokat elõször, majd jöjjön egy kis elemzés.
év 24 25 26
1899 9 9 9
1900 - - -
1901 - - -
1902 1 1 -
1903 - - -
1904 - - -
1905 - - -
1906 17 17 18
1907 - - -
1908 - - -
1909 - - -
1910 - - -
1911 - - -
1912 - - -
1913 - - -
1914 - - -
1915 - - -
1916 - - -
1917 8 8 20
1918 - - -
1919 - - -
1920 - - -
1921 - - -
1922 - - -
1923 13 13 12
1924 - - -
1925 - - -
1926 - - -
1927 - - -
1928 1 1 1
1929 1 - -
1930 4 9 -
1931 - - -
1932 - - -
1933 25 21 19
1934 - - -
1935 - - -
1936 - - -
1937 2 9 15
1938 1 10 11
1939 - - -
1940 21 44 46
1941 2 1 1
1942 - - -
1943 - - -
1944 2 2 2
1945 - - -
1946 1 12 13
1947 - - -
1948 1 1 1
1949 - - -
1950 - - -
1951 - - -
1952 - - -
1953 - - -
1954 - - -
1955 - - -
1956 8 13 13
1957 - - -
1958 - - -
1959 1 - -
1960 - - -
1961 2 4 7
1962 1 1 1
1963 47 45 44
1964 - - -
1965 - - -
1966 - - -
1967 - - -
1968 - - -
1969 25 25 23
1970 26 26 25
1971 - - -
1972 - - -
1973 - - -
1974 - - -
1975 - - -
1976 - - -
1977 - - -
1978 - - -
1979 - - -
1980 - - -
1981 - - -
1982 - - 5
1983 - - -
1984 1 8 13
1985 - - -
1986 - - -
1987 - - -
1988 - - -
1989 - - -
1990 - - -
1991 - - -
1992 - - -
1993 - - -
1994 4 5 4
1995 - - -
1996 - 1 4
1997 - - -
1998 3 3 2
1999 8 8 7
2000 - - -
2001 7 6 6
2002 - - -
2003 - - -
2004 - - -
2005 - - -
2006 - - -
2007 - 5 18
2008 - - -
2009 - - -
2010 - - 1
2011 2

Eszéken az elmúlt 113 év alatt 32-szer forult elõ, hogy a három nap közül legalább az egyiken volt min. 1 cm-es hótakaró és 24-szer volt mindhárom napon összefüggõ hótakaró.
Nagyobb vastagságú hóval (>20 cm) 5 Karácsony telt el: az 1933-as, 1940-es, 1963-as, 1969-es és 1970-es.
Viszonylag nagyobb gyakorisággal az 1920-as évek végétõl az 1940-es évek végéig, majd az 1960-as és 1990-es években volt gyakoribb a fehér Karácsony. Az 1970-es években egyszer sem és az 1980-as években is csupán 2-szer fordult elõ hótakaró Karácsonykor.
Az elmúlt valamivel több mind 100 év alatt ilyen valószínûséggel volt fehér a Karácsony (legalább az egyik napon volt hó, 25-én vagy 26-án):
1901-30: 20%
1911-40: 27%
1921-50: 37%
1931-60: 30%
1941-70: 33%
1951-80: 20%
1961-90: 23%
1971-00: 20%
1981-10: 30%
1898-2010: 27%
Évtizedenként tehát nagyjából 3 fehér Karácsonyra lehet számítani Eszék környékén (és a Délvidék nyugati területein).

Egy ehhez hasonló hosszú idõszakot ábrázoló diagram jól jellemezén, amirõl írsz: Link
Saját adatsoromból állítottam össze, sajnos csak 1992-tõl, hiába, fiatal vagyok még.

Jobban kielemezve, jól látható, ahogy írod is, hogy 4 év volt a leghosszabb idõszak, mikor még egy árva x-re sem tellett. Azonban, 1971 és 1980 között 10 év volt sorozatban olyan amikor csak x volt karácsonykor, tehát nem volt 1 cm hótakaró sem, máskor ilyen hosszú idõszakot nem találtam, illetve látható, hogy nincs. Ez egybevág az 1970-es évek kifejezetten enyhe teleivel, döbbenet milyen évtized volt az, és most mekkora hiszti lenne:-) Én lepõdtem meg azon amikor írtam róla, hogy 1974-1975 telén fõvárosban a legalacsonyabb hõmérséklet -4,3 fok volt, nagyon durva egy télen át ilyen érték, ja és nem volt téli nap, és nagyon kevés fagyos nap volt.
Nagyon izgalmas évtized volt az biztos.
Jól látható, hogy ez elsõ 20 évben hószegény karácsonyok voltak, majd ismét 20 év havas karácsonyokkal, majd ha jobban megnézzük akkor gyakorlatilag megint egy 20 év hószegény karácsony .és a 60-as években volt néhány igen havas karácsony, de ez néhány évet ölel fel csak. Ezután ismét kevesebb ilyen, és a 70-e években valami elképesztõ idõszak jött de még a 80-as években is. Aztán 90-tól 2002-ig igen szép számmal volt hó karácsonykor, most ismét kevesebb ezek száma.
Nagyon érdekes ez a hullámzása, periódusága az idõjárásnak.
Mivel a hó egy nagyon érzékeny elem ez jól példázza a csapadék és a hideg mivoltát az idõjárás, igaz még mindig nem ad kellõ képet, hisz elõtte és utána lévõ idõszakban is voltak szép számmal havas idõszakok.

Döbbenet, hogy 41/42/43 ordas telein hómentes volt a karácsony.
Snowhunter! 20-40 %közötti a síkvidéki karácsonyi hótakarós napok aránya ami adatokat láttam, tehát a statisztikád (is) mutatja, hogy térségünk nem egy "elveszett" hely. (Hiányos adataim vannak, némileg kevesebb lehet nálam a hótakarós napok száma, de komoly eltérés nincs szerintem.)

Köszi nagyon szép munka, elmentve az utókornak:-)
Nálam 1997-óta van feljegyezve, így közzéteszem én is, van némi eltérés itt a budai oldalon.

1997:-,-,-
1998:7,7,7
1999:x,x,2
2000:x,x,-
2001:16,15,15
2002:9,9,9
2003:-,-,-
2004:x,x,x
2005:x,x,x
2006:-,-,-
2007:2,3,3
2008:-,x,x
2009:x,-,-
2010:-,-,8
2011:1,?,?

Nálam a 2001-es esztendõ viszi a pálmát, ekkor 16 cm hótakaró volt, a fõvárosban ekkor 9 cm mértek, 2002-ben 9 cm volt itt is és ott is. Nálam gyakrabban van némi hó az ünnepek alatt, egyrészt a budai résznek, ( torlasztás, hózáporok, kialakulása stb gyakoribb) másrészt még a városi hõsziget nem érzékelhetõ annyira.
Ellenben nagyon hektikus képet mutat, mivel pl ha 2009-ben két nappal késõbb jön a ciklon akkor 20 cm hóról beszélhetnénk karácsony napjaiban, de fordítva is igaz, van mikor karácsony után enyhül meg az idõ, így mikor emlékezünk ezeket gyakran elfelejtjük és összekötjük azzal, hogy mekkora hó volt ott azon a karácsonyon. Igen, elõtte vagy utána, esetleg pont az napján:-) Nem mindegy, ugye? :-)

Szerk: Látom Jóska is kedvet kapott hozzá, ez is szép gyûjtemény, köszönjük:-)

Ejha, fantasztikus gyûjtõmunka, köszönjük!
A 90-es években készült - sajnos azóta már eltûnt - szolgálati cikk hiánypótlója a mostani gyûjtésed!

Engedelmetekkel saját 1992-tõl íródó gyûjtásembõl ugyanez (azonban nálam 19 órai mérésekkel):

1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: -, x, 2
1995: -, -, 2
1996: 16, 16, 16
1997: -, -, -
1998: 18, 18, 18
1999: 1, 5, 17
2000: -, -, -
2001: 3, 3, 4
2002: 15, 14, 14
2003: -, -, -
2004: 1, 1, -
2005: 4, 5, 4
2006: -, -, -
2007: -, -, -
2008: -, -, -
2009: 5, -, -
2010: -, -, 10

Hótakarós nap volt, 19 év alatt:
-december 24.: 8 évben, azaz 42%-ban,
-december 25.: 7 évben, azaz 37%-ban,
-december 26.: 9 évben; azaz 47%-ban.

Mindhárom nap hótakarós, azaz klasszikus fehér karácsony: 8 évben, azaz 42%-ban.
Mindhárom nap hómenetes, azaz klasszikus fekete karácsony: 6 évben, azaz 31%-ban.
Legalább egy napon havas: 11 évben, azaz 58%-ban.

Szép munka, köszi!
A legfrisebb kiegészítés:
2011: 1 Link

Nagy köszönet!

Elmentve, kinyomtatva sok hiányos emlékezetû embertársam számára.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Minden Metnet-es Ismerõsömnek! Régi restanciám adom Nektek kvázi Karácsonyi ajándékként! Akiknek hiányoznak a zivatarok, azoknak "kötelezõ olvasmány"!

Link

Nagyon szeretem ezeket az összefoglalóidat, statisztikáidat, hálás köszönet érte

Megerõsítésként egy fotó 1963-ból. A képen én lennék... Link

Köszönjük az összeállítást, nagyon értékes. A 69-es és 70-es karácsonyra emlékszem, a 63-asra csak a szüleim elmesélésébõl. Csak zárójelben: 1928. karácsonya hómentes volt. Aztán jött 1929!

Ahogy az év vége közeledtével idén is egyre több és több szó esett arról, hogy az ország egyes részein mekkora az esélye a fehér karácsonynak, úgy általában minden évben rendszeresen visszatérõ téma ez. Ilyenkor persze mindig elõkerülnek az idõsebbek részérõl a "bezzeg ennyi és ennyi évvel ezelõtt..." meg az "én idõmben még..." és hasonló jellegû visszaemlékezések a havas, avagy éppen hómentes ünnepekkel kapcsolatban.
Ezért úgy gondoltam, talán nem haszontalan, ha valamivel objektívabb módszerrel is megpróbáljuk megközelíteni a régebbi idõk "fehér karácsony"-kérdéskörét.

Így hát elõszedtem a jelen pillanatban hozzáférhetõ leghosszabb magyarországi hótakaró-adatsort, vagyis a fõvárosi mérések sorozatát. A belvárosban (eleinte a Fõ utcában, majd az OMSZ jelenlegi központjának helyén, a Kitaibel Pál utcában) már a XIX. század végétõl napi rendszerességgel folytak hóvastagságra vonatkozó megfigyelések (természetesen nem a mai betondzsungel-körülmények között, hanem akkor még szabványos, nyílt, füves terület állt rendelkezésre), majd az 1950-es évektõl a pesti oldalon, Lõrincen is megkezdõdtek a mérések.

Mivel a legelsõ évek adatai sajnos meglehetõsen hiányosak, ezért összességében egy 107 éves adatsort sikerült rekonstruálni az 1904-05-ös szezontól kezdve egészen napjainkig. Ebbõl válogattam most ki a karácsonyi adatokat - az 1953-54-es szezonnal bezárólag a budai mérések szerepelnek, 1954-55-tõl pedig a lõrinciek.

Íme tehát alább láthatók az egyes sorokban rendre az adott évi karácsonyi, vagyis a december 24-i, 25-i és 26-i napokon a reggel 7 órás hóvastagság-mérések eredményei.
- a számok jelentése természetesen egész cm;
- az "x" azt jelenti, hogy bár mérhetõ vastagságú hótakaró nem volt, de folt vagy lepel igen;
- a mínusz jellel jelölt napokon a talajon hó egyáltalán nem fordult elõ.

1904: -, -, -
1905: -, -, -
1906: 2, 2, 13
1907: -, -, -
1908: x, x, x
1909: -, -, -
1910: -, -, -
1911: -, -, -
1912: -, -, -
1913: -, -, x
1914: -, -, -
1915: 1, -, -
1916: x, x, x
1917: 13, 13, 15
1918: 1, 4, 3
1919: 1, -, -
1920: x, x, -
1921: -, -, -
1922: x, x, -
1923: 5, 6, 4
1924: -, -, -
1925: 4, 3, 5
1926: 3, 2, 2
1927: 13, 11, 11
1928: -, -, -
1929: 2, 5, 5
1930: 4, 4, 5
1931: -, -, -
1932: -, -, -
1933: 19, 19, 19
1934: -, -, -
1935: 30, 30, 25
1936: -, -, -
1937: x, 10, 10
1938: -, 2, 11
1939: -, -, -
1940: 11, 9, 9
1941: -, -, -
1942: -, -, -
1943: -, -, -
1944: x, x, x
1945: -, -, -
1946: x, x, x
1947: 2, 1, 1
1948: x, x, x
1949: -, -, -
1950: x, -, -
1951: -, -, -
1952: x, x, x
1953: -, -, -

1954: -, -, -
1955: -, -, -
1956: 5, 6, 5
1957: -, -, -
1958: -, -, -
1959: -, -, -
1960: -, -, -
1961: x, x, x
1962: x, 1, 1
1963: 16, 15, 12
1964: -, -, x
1965: x, x, x
1966: -, -, 2
1967: -, -, -
1968: -, -, 2
1969: 23, 20, 16
1970: 13, 12, 20
1971: -, -, -
1972: -, -, -
1973: -, -, -
1974: -, -, -
1975: -, -, x
1976: -, -, -
1977: x, -, -
1978: x, x, -
1979: -, -, -
1980: -, -, -
1981: 6, 6, 9
1982: -, -, -
1983: -, -, -
1984: -, -, 4
1985: -, -, -
1986: x, x, x
1987: -, -, -
1988: -, -, -
1989: -, -, -
1990: -, -, -
1991: 13, 8, 5
1992: -, -, -
1993: -, -, -
1994: x, -, x
1995: x, -, -
1996: 13, 16, 12
1997: -, -, -
1998: 5, 5, 5
1999: -, -, 2
2000: x, x, -
2001: 9, 9, 9
2002: 9, 9, 9
2003: -, -, -
2004: -, -, -
2005: -, -, -
2006: -, -, -
2007: x, 1, 1
2008: -, x, -
2009: x, -, -
2010: -, -, 4


Mindezek alapján hótakarós nap volt:
- december 24.: 25 évben,
- december 25.: 27 évben,
- december 26.: 32 évben.

Hótakarós nap volt, vagy pedig legalább folt/lepel elõfordult:
- december 24.: 46 évben,
- december 25.: 41 évben,
- december 26.: 45 évben.

Továbbá a 107 évbõl:
- 56-szor a 3 közül legalább az egyik napon legalább folt vagy lepel megfigyelhetõ volt;
- 34-szer a 3 közül legalább az egyik nap hótakarós volt;
- 23 év pedig olyan volt, hogy a Karácsony mindhárom napjának reggelén hótakarót jegyezhettek fel.

Vagyis ez azt jelenti, hogy a fõváros környékén jó eséllyel kb. minden második évben számíthatunk rá, hogy legalább az ünnep egyik napján legalább hófolt vagy hólepel borítja a talajt. Nagyjából minden harmadik évben a 3 napból legalább az egyik már hótakarós is, és átlagosan kb. 4-5 évente történik meg az, hogy a Karácsony az elejétõl a végéig hótakarós.

Ez persze csak statisztika, ami - ahogy mondani szokás - pont a lényeget nem mutatja meg. Hiszen jól látható, hogy egyes idõszakokban folyamatosan egymás után több havas Karácsony is elõfordult, míg máskor igen hosszú ideig egy sem.
A csúcsidõszak talán a 20-as, 30-as években volt: ekkor amellett, hogy gyakran borította hó a talajt az ünnepek alatt, a hótakaró vastagsága is több alkalommal jelentõsnek mondható (még 1917-ben 13-15 cm, majd 1927-ben 11-13 cm, 1933-ban 19 cm, 1935-ben 25-30 cm - ez abszolút karácsonyi csúcs Budapesten a mérések történetében, 1937-ben, 1938-ban és 1940-ben pedig 10 cm körül). A 40-es, 50-es években ezzel szemben rendre alig-alig volt csak hó december 24. és 26. között, a lokális maximum 1956-ban jelentkezett 5-6 cm-rel.
Legközelebb 1963-ban fordult elõ vastagabb hótakaró (12-16 cm), majd 1969-ben 16-23 cm, rá egy évre pedig 12-20 cm havat jegyeztek fel. Ezután a 70-es, 80-as években az egy szem 1981-es Karácsony (6-9 cm) kivételével lényegében semmi, ekkoriban feltûnõen hószegény volt tehát az ünnep majd' 20 éven keresztül. Aztán 1991-tõl ismét jobb idõk jöttek: ebben az évben 10 cm körüli, 1996-ban 12-16 cm, 2001-ben és 2002-ben pedig mindhárom napon egyformán 9 cm került feljegyzésre.
Azóta viszont megint csak nem túl sok "fehér karácsonyban" volt részünk az ország ezen részén: a legjelentõsebb hótakaró tavaly december 26-án reggelre alakult ki, és az is mindössze 4 cm-t tett ki.

Nem vettem sértésnek, és számomra ez nem arról szólt, h ki kit tisztel vagy nem tisztel, csak nem szeretem, ha valaki -ki tudja miért(, de tényleg miért??)- a fehéret feketének hazudja/téveszti/festi/körülmagyarázza.
Azt hiszem, h egyértelmû, h ki mit írt és milyen igeidõt használt (pl. "vannak" helyett "születtek", utána pedig a Napijelentésre hivatkoztál, ami szintén a minimumról szól, mint ahogy ezt mindannyian jól tudjuk). Ne terheljük tovább a fórumot ezzel...remélem, azért nincs harag!

Nem akarok senkit bántani nem sértésnek szántam és nem is hamis adatnak. Világosan azt írtam, hogy a reggelre várt lehûlés elmaradt, ezt bizonyítja a reggeli hõtérkép vagy mérések is. Nem az este beállt minimumról írtam, mert az enyhülés az az esti óráktól kezdõdött.
Bocsi , ha sértésnek vetted, nem annak szántam , ahhoz eléggé tisztellek és a tudásodat sem vonom kétségbe.
A lényeg, hogy a reggeli értékekrõl beszélek, ezt általában így is vesszük természetesnek, mivel a minimum is általában ilyenkor áll be. Az, hogy most másként történt az egy dolog a lényeg, hogy reggelre az ország legnagyobb részén 0 fok közeli értékek voltak kivéve egy megyét.

Miért ne legyen, amit írtál az egyértelmûen hamis és félrevezetõ volt!? Nem kell itt fogalmazgatni, mindenki rá tud nézni a térképre, amely önmagáért beszél: Link ja és az a +2 is +1.5 volt.

Egyikünknek se legyen igaza ! Nézzük az OMSZ napi jelentését, õk így fogalmaznak :
"Hajnalra többnyire +2 és -4 fok közé hûlt le a levegõ, de délnyugaton
a derült, havas tájakon -5, -8 fok is elõfordult. "

A tegnap leesett második hó 0,5 cm volt, ami 0,1 mm megmért csapadék lett.
A mostani kinézete kísértetiesen hasonlóak az elsõvel, hiszen a nem fagyott talaj falja kicsinyke havat és már nem összefüggõ a lepel.

Így már 1 cm hó esett a hónapban.

A havi csapadék 59,0 mm.

"...ország nagyobbik hányadán 0 fok vagy a fölötti értékek születtek" Ez így nem igaz. A jellemzõ érték -1, -6 fok volt, ennél helyenként kissé hidegebb (dny: -7, - néhol kissé enyhébb (Sopron környéke ~0, +1) idõ volt.

A ma reggelre várt lehûlés elmaradt, sõt az ország nagyobbik hányadán 0 fok vagy a fölötti értékek születtek.

"...de a -15-öt senki nem írta le."

Kivéve Floo:
Link

A fórum alapján -15.6 lett az új SZR Baja Csávoly állomáson. Én pont kerek 2 fokkal lõttem felé: Link

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, h óriásit bukott a tegnap délelõtti/déli minimum elõréjével az eumet és az idõkép : Link az utóbbinál 8-9 fokos a bukta, míg az elõbbinél több mint 12 fok! (ez már kisgombócból is sok) Az omsz járt a legközelebb, a metnet szorosan mögötte volt, de a -15-öt senki nem írta le.

Az elsõ hó képei: Link

A mediterrán ciklon végül is csak adott megmaradó havat, hiába volt tegbap késõ estig jelen az északkeleti szél okozta erõs szárító, melegítõ hatás.
A csapadék 0,4 mm lett, azaz a tél elsõ havas napja a mai.
Hótakarós nem, mert már 10 órára alig maradt belõle valami.

Kis verifikációja ennek: Link

Úgy tûnik több hótérkép ill. mérés, mûhold alapján, h a tippelt havas terület eloszlása igen jó lett. A határvonalak és intervallumok az ország túlnyomó részén(80-90%) bejöttek, kisebb körzetekben jelentkezett az intervallum felsõ határán alábecslés (jellemzõen 1-3 cm, egy-egy pontban esetleg több) ill. a várt határsáv eltolódásából adódó pontatlanság. Talán nagy csalódás senkit sem ért, és akit igen az is inkább pozitív volt.

Találtam még egy igazi téli gyöngyszemet: Link Link
Rá 2 napra: Link
Egy hét múlva: Link

Nagyszerû példák, amit hozzátennék az 1905-ös évhez a következõk:
1. augusztusban elsejétõl egészen 12-ével bezárólag fölöttünk 20 fok vagy afölött volt a 850-es izoterma,
2. az ezt követõ tél januárja komoly hideget hozott. Csak ritkán volt 0 fok fölött az izoterma, akkor is csak 1-1 napra, hamar követte újabb és újabb hidegleszakadás, mint a hónap legelején és 20-a után is: Link Link
Érdemes a többi hasonló évet is megnézni, van-e valamiféle összefüggés a forró nyarak és kemény hideg telek között, vagy csak véletlenszerû a kimenetel.

Most már csak azt kellene tudni, mitõl voltak hidegebbek az említett novemberek?!
Valóban hideg levegõ tartózkodott az ország felett, egymást érték a hidegbetörések, míg decemberben enyhe zonális idõszak volt, vagy pedig akkor is novemberben enyhe levegõjû anticiklon volt felettünk, csak végig zúzmarás köd és hidegpárna volt lent.
Mert a jövõre, illetve az ebbõl következtethetõ(?) enyhe télre nézve nem mindegy.

Ne is mond, fantasztikus nyarak voltak akkor. Azt néztem már nem egyszer, hogy 1917 és 1952 között igen forró nyarakkal találkoztak az akkor élõk. Egyébként 1928 is az egyik legmelegebb nyár volt hazánk területén. A jégkiterjedésre is kíváncsi lennek ezalatt a 30 év alatt, valószínû, hogy kisebb volt mint a mostani, több évben is.
Még mutatok egy-két képet:
Link
A 20 fok fent a Skandináv-félszigeten nálunk 25 fok 850 hPa-on. Jól látható, hogy 0 fok alatti érték gyakorlatilag egy kis részen van fent északon igaz ez 1917 elõtti idõszak, akkor is volt forró nyár, nem is akármilyen.
Egy másik:
Link
1946-ból, gyakorlatilag nincs 0 fok alatti érték még északon sem, ez nagyon ritka esemény.
Ekkor még szeptemberben is tombolt a nyár, nálunk is.
Vagy itt 1952-ból milyen meleg van Grönlandnál:
Link
Ezekbõl az idõszakokból lehet csemegézni, sarkokig felnyúló melegnyelvek tucatjai vannak:-)
Aztán hirtelen ezek megszûntek. Pedig micsoda nyarak voltak, álom kategória:-) Mekkora hiszti lenne a médiában, így is van, pl de egy 1950-es nyár után ááá:-)

Azért ez Grönland partjainál biztos nem megszokott. Link
1928 júliusa..

Észrevétel a közölt adatokhoz: 1. A 140 év alatt elõfordult 10 ilyen évbõl 6 a múlt század elején, 1 pedig az ezernyolcszázas években volt, s csak 3 a közelmúltban.
2. Ezek az évek enyhébb fajta teleket hoztak.
Elgondolkodtató tények ezek -ki-ki levonhatja belõlük következtetéseit.

Novemberben 21 napon fagyott Pécsett, decemberben legfeljebb 20 fagyos nap lehet. A novemberi középhõmérséklet 2,1°C volt, a december 17 nap után 5,1°C-os. Ha a következõ 2 hét középhõmérséklete nem lesz legalább -1,5°C (ami igen valószínû, hogy nem lesz), akkor az idei november hidegebb mint a december. Ilyen az elmúlt 140 évben a következõ években fordult elõ: 1884, 1901, 1909, 1910, 1914, 1915, 1920, 1985, 1988, 1993
Ezeket az éveket követõen az átlagos januári középhõmérséklet +1,1°C, a februári +1,5°C volt.

Végre jelentõs, mintegy 20 mm-nyi esõ esett, mely a minimális párolgásnak köszönhetõen szinte tökéletesen hasznosult, ezzel enyhítve a szárazságon. Ugye mennyivel másképp hangzik így?

19 mm esõ esett a múlt éjszaka folyamán. Ez már egy vállalható adag. Már "csak" kb. 7-8 ilyen adag kéne ide és nagyjából egyenesbe jönnénk...
Jelenleg 33 mm a december itt.

Íme a vége a 24 órás csapadékhullásnak.Link 24 mm-t adott. A héten 50 mm fölött vagyunk. December 69 mm kerekítve. 19 mm kellene, és ez a hónap lenne a legcsapadékosabb az évben. 2011-ben eddig 390 mm hullott.

A fronthoz kapcsolódó csapadékrendszerek nálam 26,4 mm esõt hoztak.
Ezzel a hónap már 58,5 mm-en áll (elég is volt, holnap talajvízmérés...).
Az év pedig 540,1 mm_re ugrott.

Csapadékügyileg rákapcsoltunk az év utolsó hónapjára! Link Már ötven mm felett járunk, de ha az éves grafikonra pillantunk, egybõl látszik, hogy egy igen száraz periódus áll mögöttünk.

Gyorsan átfutottam a top decembereket, mármint enyheségi szempontból, az idei még talán az elsõ 30 sem fog beleférni:-( Azt hittem ez jóval enyhébb lesz, de nem, most Budapesten 3,6 foknál állunk, ami csökken fog várhatóan és 3-3,4 fok körül fog zárni ami még így is nagyon enyhének számít, de sehol sincs az igazi nagy vadokhoz:-)
A top 5:
1: 5,1 1934,
2-3: 5,0 1915, 1979,
4: 4,7 1985
5-6-7: 4,4 1916, 1960, 1974

És számtalan 3,5-4 fok közötti van. Így igaz, az, hoyg az idei tél december végétõl januártól szokott eljönni.

Azért 78 mm még decemberben kicsit necces.

10 éve amikor a tél tudta, hogy decemberben ezen a napon mi a dolga.
Link
de még ekkor is.
Link